Békés Megyei Népújság, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-01 / 50. szám
MA A PÉNZÜGYI FEGYELEMRŐL (3. oldal) MANDTTLAFAK ALATT ÉS ITTHON (4. oldal) OLAJKUTATÁS SZEGEDEN (5. oldal) Negyedszázad a haza szolgálatában Huszonöt évvel ezelőtt, 1948. február 29-éa а már évekkel előbb alakult Magyar Partizánok Bajtársi Szövetsége, valamint az alig több mint egyéves múlttal rendelkező Partizánba- rátak Szövetségének egyesülésével megalakult a Magyar Szabadságharcos Szövetség. A fordulat évében a szövetség megalakulása népi demokráciánk jelentős eseménye volt. A Magyar Szabadságharcos Szövetség magába foglalta azokat, akik a spanyol szabadságharcban küzdöttek, felsorakoztak tagjai között azok is, akiit a második világháborúban mint partizánok fogtak fegyvert a magyar szabadság, a magyar nép jövőjéért. Kívánták a szövetség létrehozását a munkások, parasztok. az akkor fejlődésnek induló néohadsereg és a rendőrség kötelékében szolgálatot teljesítők, de különösen a munkásifjúság. A MSZHSZ megalakulását országszerte nagy lelkesedéssel fogadták mindazok, akik a demokrácia hívei voltak. Egvre jelentősebb tömegek sorakoztak fel a szövetség célkitűzéseinek megvalósítására így a szövetség rövid idő a’att az ország egvik legnagyobb tömegszervezetévé vált. A szövetség nevéhez fűződik a Munkára, Harcra Kész mozgalom megszervezése, amely a szórakozásokon és soorton túl sokak számára lehetővé te‘te, hogy a honvédelmi munkába bekapcsolódjanak. Ugyanebben az időben, 1948 elején alakult meg. az országban működő repülőegyesületeket átfogó és irányító szervezet, az Országos Repülő Egyesület. Kezdetben és később is az egyesülésig a Szabadságharcos Szövetség és az ifjúsági szövetség seeí'ségével mozgósította a munkásfiatalokat repülőiskol ára. Az OMRE, majd jogutódja, az MRSZ a sportrenülés mellett a honvédelmi nevelő- és felkészítő munka céliait szolgálták. Azok közül, akik akkor ismerkedtek meg a repülés alapjaival. ma sokan néphadseregünk harci repülői, vagy különböző repülő-szerveknél végzik felelősségteljes munkáinkat. A modellezők tevékenvsége, az ejtőernyőzés is e két szervezet segítségével bontakozott ki igazán. A Magyar Szabadságharcos Szövetség és a Magyar Repülőszövetség egyesítése után. 1955- ben ’étreiött a Magyar önkéntes Honvédelmi Szövetség. Alap- szervezeteiben és klubiaiban, körökben tanulócsooortoVban és tanfolyamokon folytatták az egves ki>4«vr*si ágak ismereteinek oktatását. A szövetségben magasabb fokú motoros, lövész, rádiós, rent'd őmodel1 ező, vitorlázó és motorosreoülő. ejtőernyős. vízi. műszaki és lovas- kiképzést kaptak a fiatalok. A 7 el1 en forradalmat követő évben. 1957 augusztusában az MSZMP Intéző Bizottságának határozata értelmében létrejött a Magyar Honvédelmi Sport- szövetség. Olyan oolitikai tömegszervezet, ame’v munkáját az MSZMP irányításával. a KISZ-szel, munkásőrséggel, a partizánszövetséggel, a különböző állami és társadalmi szervekkel szorosan együttműködve végzi. Mint egészségesen fejlődő tömegszervezet jól szolgálta az annyira fontos honvédelmi nevelés, felkészítés, és a reá bízott területeken, a magyar sport ügyét Jelentős szerepet töltött be az ifjúság. a társadalom széles köreinek szocialista, hazafias szellemi neve’ésében. A honvédelmi sportszövetség 1967-ben alakult át Magyar Honvédelmi Szövetséggé. Egyik legfontosabb feladata a fiatalok felkészítése a katonai szolgálatra. A szakklubokban és tanfolyamokon sokan ismerkednek meg a különböző technikai eszközök kezelésével. Sok fiatal tanul meg bevonulása előtt gépjárművet vezetni. Honvédelmi jelentőségén túl ez a képzési forma a fiataloknak a polgári életükben is nagyon hasznos. Jelentős azoknak a száma is. akik mint képzett rádiótávirászok vonulnak be a hadseregbe. Az elektronikai, tábori stúdió kezelő tanfolyamokra jelentkező fiatalok megismerkednek az elektrotechnika alánjaival. Aki viszont a természethez vonzódik jobban, s úgy érzi, hogy fizikai felkészültsége mellett bátorság is akad a tarsolyában, az választhat a levegő és a víz között. Nem szükséges részleteznünk. hogv müven jelentősége van a honvédelem szempontjából az ejtőernyőzésnek, reoülésnek vagy a könnyűbúvár-sportnak. Á leszerelt katonákat az MHSZ tartalékos klubjai yárják, ahol a tartalékos tisztek .tiszthelveftosek és tisztesek részére tájékoztató katonapolitikai oktatást és különböző sportversenyeket szerveznek. A fe1 sorolt szakágakban minőségi és tömegsporttal is foglalkoznak a klubok. Elég cs-,к annyit mondani hogv az MHSZ- hez tartozó sportolók sok, nagv nemzetközi versenyről tértek már haza győzelemmel és értékes helyezésekkel. 1967 után került sor az általános, közép- és felsőfokú tanintéze*ekben a tanulók honvédelmi ismereteinek oktatáséra. Minden dicsekvés nélkül állíthatjuk: az iskolák az MHSZ-klubok segítségével megoldják ilven irányú feladataikat. À szövetség munkájában a legfontosabb együttműködő partner a KISZ és a Magvar Úttörők Szövetsége. A közös tevékenység elvi alánját a párt ifiúságpob'+ikai állásfoglalása képezi. De sorolhatnánk tovább a szakszervezeteket, az MTS-t. a Hazafias Népfrontot, a különböző szövetkezeteket és gazdasági szerveket, melyekkel az MW4Z egvütt dol»ozik. A legszélesebb és legeredménve- sebb ez a kaocsolat a hadsereg alakulataival, tisztjeivel, tiszthelyetteseivel és katonáival. Tartalmas, sokrétű a kapcsolat, az egvüttműködés a tanácsi szervekkel. A negyedszázados évforduló alkalmából a szövetség szervei, szervezetei és tagjai nem önmagukat, hanem mindnváiunk ügvét, a honvédelmi nevelést és fgit^észüést ünnenük és készülnek fel megtisztelő feladataik minél jobb megvalósítására. 9*wkő Bálint Számvetés két évi munkáról Cikluszáró tanácsülés Békéscsabán A két évvel ezelőtt válasz-1 tott tanácstagok tegnap Békéscsabán, az Ifjúsági és Úttörő- házban utolsó alkalommal üléseztek ebben a ciklusban. Megvitatták azokat a gondokat, terveket, amelyekkel a város építésében. f V -sztésében a két év alatt sokszor találkoztak és találkoznak majd azok az emberek. akiket a város lakosai erre a feladatra április 15-én megválasztanak. Dr. Haraszti Jánosnak, a Békéscsabai Városi Tanács elnökének megnyitóját követően a lejárt határidejű tanácsi határozat végrehajtásáról szóló jelentést. majd a tanács és tanácsi bizottságok két év alatt végzett munkáját vitatták meg. Ennek során a választott testületből többen tettek fel kérdéseket a beszámolót, illetve a jelentést előterjesztőknek. Borbála László azt kifogásolta — jogosan —, hogy az elmúlt évben olyan határozatot is elfogadott a tanácsülés, amely ellentétes volt egveç jogszabályokkal. A hozzászóló azt is megállapította, hogv a bizottságok közül kiemelkedő munkát végeztek a lakásé’osztó bizottság tagjai. aP-ik részt vették a lakásügyek kivizsgálásában. Román Aladár tanácstag a csanadékvíz elvezetésének megoldását sürgette, többek között az Alkotmány utcában, majd arról beszélt, hogv a Vandháii úti sporttelep feltöltése miatt a csapadékvíz a Kodály utcai házak felé halad. Kérte a tanács intézkedését Az MSZMP Békéscsabai Városi Bizottságának első titkára, Gyulavári Pál arról beszélt hogy az eltelt két év számveté- ! se tükrözi a lakosság és a tanács városépítő munkáját Megállapította, hogy ha nem is sikerült minden gondot megszüntetni, a tanácsnak nincs szégyellni való j a. — Az állampolgárok azon mérik le a tanácstagok tevékenységét, hogy mennyi kommunális gondot tudtak megszüntetni. Ez azonban nem minden. Túl kell látni a szűkebb provinciális gondokon, és azt is a tanácstagok munkájába szükséges sorolni, hogy a választott testület jelentős eredményeket ért el a város építésében — mondta többek között. A vitának ebben a részében felező’alóknak Vantara János, a városi tanács elnökhe’yettese válaszolt. Elmondta, hogv a város csapadék víz-elvezetésének tervei készülnek. A jövő évben a legjobban veszélvez‘etett területeken hozzákezdenek a vízelvezetés munkálataihoz. A jelentést és a beszámolót a vita u4án a választott testület elfogadta. Ezt követően Békéscsaba 1973. évi köüsé<*vetés1 és fejlesztési tervét vitatta meg a tanácsülés. A város költségvetése erre az évre megközelíti a 157 mi”’ó forintot. Ez maidnem 12 mi’liő forinttal több mint 1*172. ben volt. Terv szerint ebből az összegből 126 lakás építésére 34 mi’iió forintot fordítanak. Ebből 27.5 millió forintért befelezik a már megkezdett 98 la’rés ém'tés^t: tanárai ártékesí- tésű lakások építésének megkezdésire 7 millió forintot, építési területek előkészítésére több mint 2,5 millió forintot fordítanak. A kereskedelem feüesztésére 6 millió 800 ezer forintot irányoztak elő. A középiskolai centrum, kollégium, tömb- kazánház és 4000 adagos konyha építésére 18,5 millió forintot tervezték. Óvodák bővítésére 11,5 millió forintot irányoztak elő. A víz- és csatorna-, valamint a közmű és csanadékvíz- elvezetésére 44,8 millió forintot terveztek. A költségvetésben nem szerepelnek azok az összegek, amelyek a megyei célokat is megvalósító építkezéssekkel kapcsolatosak. Mint például a kórház, a KÖJÁL, a gyógyszertárközpont és a múzeum építése. A költségvetés vitájában 12 tanácstag szólalt fel, illetve tett javaslatot módosításra, fejezte ki ellenvéleményét vagy egyetértését. Zádori Lajos tanácsig többek között azt kifogásolta, hogy a kerületek nem kapnak a járdaépítésekhez egyszerre nagyobb pénzösszeget. Ezzel kapcsolatban több fölszólalónak volt az a véleménye, hogy a járdaépí‘ést úgy kell irányítani, hogv elsősorban azokban az utcákban épüljenek járdák, ahol még egyik oldalon sincs, A tanácrilés ezt az előterjesztést fogadta el. A vita során az is elhangzott, hogy a kommunális beruházások építési költségei esetenként túlzottan magasak, s ebben a kivite’ezők rossz számlázása is meghatározó. Több tanácstag szólt elismeréssel arról, hogy a terv készítői nemcsak 1973-ra. hanem előbbre is gondolkoztak. Csevregl Pál a megvei tanács elnökhelyettese az önálló gazdálkodás jelentőséged’ az önkormányzati rendszer fei’esztéséről beszélt. Kiemelte, hogv a mesveszék- hely gazdálkodásában éhezhető ez a törekvés, s az is, hogv a terveik mindig gazdaságoolüikai szemléletűek. Nem feledkeznek meg arról sem a békéscsabai tanácstagok, hogy a nagv gondok meü“t* a helyi politika is érvényesüljön. A költségvetési vita után a választott testület megvbat+я és tudomásul vette a megvei tanácstagi csoport beszámolóiét. A tanácsülés interpellációkkal feje- zíJS** be. B. J. Elindult a viharsarki nők Béke és Barátság vonala a Szovjetunióba A Nemzetközi Nőnapot a világ minden táján általában nagy izgalommal várják a nők. Kíváncsiak : mivel kedveskednek a családtagok, felköszön- tik-e őket a munkahelyen? Hisz ilykor egy szerény hóvirágcsokor. vagy bármily apró kedves figyelmesség rendkívül iól esik. Az idei Nemzetközi Nőnapra megyénkben talán a legszebb ajándékot kapták azok a leányok és asszonyok, akik szerdán hajnalban Békéscsabáról, a különvonattal elindulhattak Kijev—Leningrad— Moszkva-i útjukra. A Hazafias Népfront és az IBUSZ szervezésében, a különböző társadalmi szervek, üze- j mek, intézmények segítségével1 hozták létre annak lehetőségét, hogy 300-nál több viharsarki asszony és leány a Nemzetközi Nőnapot a felszabadítók hazájában töltse. Az országban elsőnek felszabadult megye rangjához méltóan évekkel ezelőtt Békésből indult el első béke és barátsági vonat a Szovjetunióba. Azóta az ország más tájain is szervezik a különvonatokat a fenti céllal, megyénkből pedig immár a 22-ik barátsági vonat gördül kl a békéscsabai vasútállomásról. E vonat érdekessége: első olyan különvonat, amely kimondottan nőnapra nőket szállít аг említett városokba. A 1 vonatindulás előtt több mint' egy órával a megye minden tájáról megérkeztek az utasok és a kísérők. Legtöbb üzemből, termelőszövetkezetből gépkocsival hozták be a lányokat, asz- szonyokat. Nagy volt az izgalom, hisz az utasok egy része még nem járt hazánk határain túl, történelemből, filmekből és regényekből ismeri például Le- ningrádot, Moszkvát. A különvonat utasait Nyári Sándor, a Hazafias Népfront Békés megyei Bizottságának titkára meleg szavakkal búcsúztatta. Jó utat. kellemes szórakozást kívánt a barátsági vonat résztvevőinek s őszinte üdvözletét : küldte a közelgő ünnep alkalmából a szovjet nőknek. ‘ Aitjr Róza
