Békés Megyei Népújság, 1973. kedd (28. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-11 / 35. szám
«MaeseasBCBEfcKaanagaiBaviReBHasKKzjE*«* ai»* SLÁGERlista l. (1) Szerenád szerelmemnek, ha lenne (LGT) 3. (3) Sirályok (Mini) 3. (4) Szentiván (Koncz Zsuzsa) 4. (2) Darabokra törted a szívem (Bergendy) 5. (6) Azt hittem (LGT) 6. (7) Kövér nap (Generál) 7. (9) Kotta nélkül (LGT) 3. (8) Ez minden (Zalatnay Sarolta) 9. (5) Elmúlt egy év (Koncz Zsuzsa) 10. (-) Adj egy percet (Zalatnay Sarolta) Példák már vannak Lesz-e albérlők báza Békéscsabán Szegedről kerültem Budapestre és a budapesti KlSZ-bizatt- ság érdefkvédakni bizottságának munkatársa lettem. Hogy ennék mi köze a fenti címhez? Javító-nevelő munkára ítélt garázdáik, társadalmi tulajdont megkárosítók, rongálék, tiltott határátlépést megkísérlők, testüket áruba bocsátó fiatalok utógondozását végeztük; az utógon- dozattalkkai a büntetés letelte után igyekeztünk közvetlen kontaktust kialakítani. Néhányat a bűncselekmény súlyosságának függvényében — beidéztünk, másokat meglátogattunk, s igyekeztünk valamennyi üknek segíteni a beilleszkedésben. Ez nagy szó? Nem. Tízen voltunk egy csoportban. Szerettük a munkánkat. Gyakran éjfélkor keveredtünk haza. És szerettük őket is, akik „megbotlottak”; és ha néha sikerült az a bizonyos segítség a beilleszkedésibe, az elsősorban meggyőződéseinknek köszönhető, és valamennyi munkatárs áldozatkészségének, védettség érzetét keltő bírálatának, szocialista emberségének... A szabadságukat oSyannyina féltő fiatalok agresszivitását, így sikerült kiiktatni. A védettség érzését a bírálatiban ma is jelentős tételnek tartom, s közülünk sokan meg is értették ezt. Az utógondozottak, patronáltak között volt fiú és lány. verekedő éis prostituált, jó és mostoha családi körülmények között élő egyaránt És házasok is akadtak. Házasság; az új élet csíráinak megjelenési formája. Egy lehetőség... lehetőség a jobbra, a megváltozásra. Keddi nap volt, tél. Pirosfülű, hideg tél. Egy 21 éves lány jelentkezett a csoportnál. Segítséget kért. Tisztán emlékszem a szavaira: — Férjem vidéken, én Pesten. Szüléimhez nem akarunk menni, mert Lacit az apuék... tudjátok... pedig egésizen más ő mint régen volt, gyerek volt. Az albérletem egészségtelen, ki-be jár a hideg, meg gyereket is várunk. Három éve igényeltünk lakást, de csak két- háram év múlva kaphatunk, ha meglesz a kicsi — ezt ígérik a tanácsnál. ígérik. De mi lesz addig?... Nem tudjuk. Aznap tizenegyig maradtunk benn. Beszélgettünk. Ekkor hallottam először a fővárosiban épülő „Albérlők házá”-róíL, ahol fiatal házasok és lakásvárók 7— 800 forintért teljes kényelemben lakhatnak, ideiglenesen. Nagyszerű kezdeményezés. Hát megérkeztünk a nagy ke-- rülő után! Beilleszkedés, védettség érzése, új élet. Más. de egymástól egyáltalán nem független felfogásban. A Szombathely; Városi Tanács a budapesti kezdeményeBeinnniBiHimimH3iHiiiifHiHiaiH»iiiiimiiii»i»iii>E33aï3i«ïimisnniiiiii Gyűjtök Klubja Békéscsabán Régi pénzek, népi és iparművészeti ritkaságok, könyvéle, hanglemezek és képzőművészeti alkotások gyűjtőinek alakítottak k'ubct a Megyei Művelő- dési Központban. A klubtagok minden hónap második és negyedik vasárnapján délelőtt 9 órakor találkoznak. Kicserélik gyűjteményeik néhány darabját, tapasztalataikat, művészet- történeti vitákat indítanak és tan ul mányozzák egymás „kincseit”. zés nyomán, e társadalmi méretű összefogásban, a jogszabályok -végrehajtásán túl, megalkotta az 5/1972. számú rendeletet, mely a Fiatal Házasok Otthonáról szól. E négyeméLetes, 110 (szoba, konyha, fürdőszoba) lakásos intézmény csupán átmeneti szállást biztosít; albérlethez egyáltalán nem hasonlítható, kulturált körülményeket. Néhány fontos sor: ...az intézménybe való elhelyezésre azok jogosultak, akik házassági életközösségben élnek; saját háztartásban legfeljebb (szerintem legalább) egy gyermek eUátásá- ról gondoskodnak ; a házastársak egyike sem töltötte be harmincadik életévét ; a házastársak egyike Szombathelyen határozatlan időre szóló munlkaviszony- tnyai rendelkezik és lakásigényüket a lakásügyi haltóság nyilvántartásba vette...” Ég még egy humánus tartal- snat hordozó kezdeményezés: a havi 600 forint használati díjból a tulajdonképpeni lakbér csupán 190 forint .......Négyszázt íz forintot takarékbetétkönyvben helyeznék el... az átmeneti otthon rendjébe, szabályzatába a kötelező takarékoskodás is beletartozik.” Az egyéni, a gazdasági és közérdek szerencsés 'találkozása! Kell ennél több? Aligha... És még egy kérdés: a kormány intézkedése a „mun- káscenitrumdk”-ról, jelentheti-e azt, hogy a már ismert kedvezmény keretein belül Békéscsabán i<5 születhet hasonló intézmény? KISZ-lakótelepünk már van. (Igaz, KISZ-lakók nélkül!) De vajon lesz-e „Albérlők háza” Békéscsabán? Reméljük, igém, Zana Zoltán «■■flMsceaasscsss 'S29B*®»*B5! 15ÏS9S9SBB1SH 9EaS*SBSS3a**SBâ,*«8SSa*â*SÏSSÏSÂSÏ»*fc5Sî33BSBBBBS**SaaaBS*ea**ES5Si5S'».22'ÎSESSn!SS9C5i»B*ï3>™S*5 Fiatalkorú sznobok? Akaratlanul is a régi idők felső tízezre jut eszembe, mikor a fiatalok között olyanokkal találkozom, akik valamilyen oknál fogva fölé helyezik magukat a többieknek. Húszon alul szívesen és gyakran dicsekszik az ember új, modern felfogásával, gyakran idézzük, hogy a régi világ elmúlt már, ma minden másképp van, stb. Ezért visszataszító számomra, hogy pont a fiatalok egy-egy szigorúan zárt csoportja idézi fel néha előttem azokat a bizonyos régi időket. A jelenség, amiről írok, hajszálra megegyezik a leginkább a fiatalok által ■megvetett sznobsággal, kispolgári magatartásmóddal. Szerencsére egyre több tartalmas vita alakul ki a fiatalok között, de ezzel párhuzamosan nő a felületes érvekkel hadako- zók, nevekkel, idézetekkel do- bálózók száma is. Azokra az „észkombájnokra” gondolok, akik szinte hibátlanul idéznek tekintélyes filozófusoktól, íróktól. Az ilyen résztvevőkkel folytatott viták felületessé, üres frá- zispufogtatássá válnak. Minden bizonnyal a kedves olvasó ismerősei közt is akad olyan, akiről tudja, hogy csak azért olvas el bizonyos könyveket, verseket, hogy idézhessen belőlük. Ezek az első hallásra komolynak tűnő — valójában azonban felületes ismeretek rengeteg téves gondolatot, félreértést szülnek annál is inkább, mivel bőven akadnak követőre, továbbadóra. Akikről eddig írtam csupán egy fajtát képviselnek a sznobok széles választékából, de mindenki tud példákat saját ismeretségi koréból. A másik nem kevésbé ellenszenves jelenség a kispolgáriság fogalomkörét érinti. A kispolgárisá- gét, melyet éppen a fiatalok vetnek meg a legjobban. A menő fej kinyilatkoztatja például, hogy zakót hordani ti- mtdzserhez méltatlan. Erre aztán az adott társasági kör lemond a zakóviselésről, aki nem, az automatikusan kizáródik az ifjúság „elitjéből”. A „fej” követői csupán a fiatalok közt betöltött helyük megőrzésének érdekében hódolnak mások ízlésének, akaratának. S ami a leg szomorúbb: ezt maguk sem veszik észre, vagy félnek bevallani. És mindez azok között folyik a legnagyobb mértékben, akik a legjobban ágálnak, tiltakoznak az idézett jelenségek ellen. Hát nem elgondolkoztató? Erős György Mindent, de csak a kertben... Sokat ígérő hirdetést tett ki az angliai Presbury egyik üzletének kirakatába Roy Sheldon, aki sovány pénztárcáját szerette volna egy kis különmunkával felhizlalni: „Egy férfi munkát keres. Hívjon bármi, kor. Bármit elvégzek.” Hívták... Az első két tucat telefonhívás szövege szinte kísértetiesen azonos volt: a kisváros középkorú, elvirágzó hölgyei akarták igénybe venni Sheldon szolgálatait, mivel jó néhány év házasság után nem voltak megelégedve férjükkel. Sheldonné asszony előbb megdöbbenéssel, majd mind fásul- tabban jegyezte az egymás után érkező félreérthetetlen „megrendeléseket”. — Az első híváskor azt hittem elájulok — nyilatkozta, minden telefonáló hangsúlyozta, hogy jól fizet Roynek „azért a csekélységért”. A megszeppent munkakereső sürgősen kicseréltette a hirdetést: „Egy férfi munkát keres. Hívjon bármikor. Bármit elvégzek — a kertben.” Versenyről A szakmunkástanulók számára a január és február versenyhónap. Ezekben a hónapokban bonyolítják le a tantárgyi tanulmányi és szakmai versenyeket, intézeti és megyei szinten. Jó alkalom a tanulmányi verseny tanuló és tanár számára, hogy felmérjék az erőviszonyokat, s azt, hogy az egyes tantárgyakon belül milyen mértékben lehet fokozni a felkészítést. A békéscsabai 611-es számú szakmunkásképző intézet fiataljai igen nagy lelkesedéssel készültek az intézeti versenyekre s à korábbi évekhez viszonyítva sokkal többen vettek részt az egyes döntőkön. Az intézet létszámának közel 30 százaléka érdekelve volt a versenyekben. Ez igen örvendetes, mely egyben azt is jelenti, hogy a szakmunkástanulók többsége egyre inkább megérti az elméleti felkészülés jelentőségét, fontosságát. Az egyes tantárgyakat értékelve legnépesebb mezőny a történelem tárgynál gyűlt össze. A 75 fős mezőnyből az első évfolyamon Bene Lajos és Magúra István szerezte meg az első ' és a második helyet. Másodévfolyamon Mahcznich Lajos és Liszkai Sándor bizonyult a legjobbnak míg a harmadik évfolyamon Szakács György és Berdt József került ki győztesen. Külön említést érdemel Szakács György kiemelkedő felkészültsége. Szinte nem lehetett tőle olyat kérdezni, amelyre nem tudott volna válaszolni „élő lexikon” volt. Ki tud többet Petőfiről irodalmi vetélkedő győztese Gácsér Béla harmadéves lett, a második és a harmadik helyet Tóth János és Lipták János szerezte meg igen színvonalas küzdelemben. örvendetes volt, hogy a magyar helyesírás versenyén is igen szép mezőny gyűlt össze, s ezen az első évfolyamosok közül Bene Lajbs és Kökényesi Árpád bizonyult a legjobbnak, míg a harmadévfolyamon Czakó Lajos és Serfőző Lajos fogalmazott és írt a legjobban. A magyar irodalom vetélkedőjéről másodévfolyamon Czirbe Mihály és Zsikai Antal, míg a harmadévfolyamon Tóth János és Gácsér Béla diadalmaskodott. A mennyiségtan intézeti döntőjén hasonlóan színvonalas küzdelem után dőlt ei a helyezések sorsa. Az első évfolyamon első lett Pluhár János, a második Bene Lajos. A második évfolyamon Hidasi Gábor és Debrecze- ni Lajos győzött, míg a harmadévfolyamosok versenyéből Vass Ferenc és Lukács Sándor került ki győztesen. A fizika tantárgyi versenyben az elsőévfolyamos versenyt Mikló Péter nyerte, a második évfolyamban Pálvölgyi Attila. A szakraj z-versenybői a megyei versenyre került Szene Péter és Kökényesi Árpád elsőéves, Bányai Árpád és Szabó Imre másodéves, Csengeri Pál és Varga László. Az elektrotechnika tantárgy versenyét első évfolyamon Filyó János és Kántor László, másod évfolyamon Hidasi Gábor és Jakab Gábor nyert. Valamennyi versenyen megálllapítható volt, hogy a tanulók igen alaposan, nagy komolysággal készültek a döntőkre, alapos tudásról tettek tanúságot. Mivel a megyei versenyek még hátra vannak, az intézeti győzteseknek lesz még idejük a felkészülésre, hogy a megye legjobbjai között eredményesen szerepeljenek. Háló Ferenc Fiatalod arcképcsarnoka hegy mozgalmasabb legyen az élet“ Igaz-e, hogy a fiatafok nem szívesen vállalnak munkát a mezőgazdaságban? Pontosabban a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben? Ha igaz, akkor miért van ez így? Kiben., vagy miben keresendő a hiba? Az öregekben? A fiatalokban? A mezőgazdaságban? A tsz-ek vezetőségében, tagságában?. A mezőgazdasági munka nehézségében? A munkakörülményekben? A keresetben? Izzasztó egy beszélgetés volt ez Szlávik Máriával, a békéscsabai Szabadság Tsz kertészeti fólia-telepének dolgozójával, aki egyébként egy fürjesi tanyán él szüleivel, aki a fizetését mindig hazaadja. akinek a házi munka a hobbyja, aki alig húsz éves, és akit a tsz-ben tavaly a többiek a gazdaság vezetőségének tagjai köu zé választottak. Először én izzadtam, meg, mert nagykabátban voltam és a fóliasátorban, ahol beszélgettünk már a május uralkodott De amikor megkérdeztem Szlávik Máriától, hogy mit tenne a termelőszövetkezeti fiatalokért, ha egy napig a KISZ KB titkára lenne — az ő homlokán is megjelentek a verej- tékcseppek. — Nem a legegyszerűbb ügy — ismerte végül el, majd így folytatta — azzal talán nincs is gond. hogy jönnek-e fiata’ok a mezőgazdaságba. Hozzánk tavaly csaknem 40 harminc éven aluli lépett be. Az igazi nehézséget sokkal inkább az okozza, hogy nehéz meg is tartani őket. A keresettel és a munkával megint csak nincs baj. Hogy sok fiatal mégsem érzi jól magát egy-egy tsz-ben — hangsú-. lyoznom kell. hogy ez nem mindegyik közös gazdaságra áll — arról elsősorban talán éppen ők maguk tehetnek. Külön- külön egyenként is, de együtt is. Én ugyanis a KISZ KB titkáraként hiába lépnék fel azzal az igénnyel, hogy a termelőszövetkezetek vezetősége vegye komolyan és támogassa a KISZ-t, ha a fiatalok maguk semmit nem tesznek azért, hogy ne csak a városban, ipari üzemekben, hanem itt kint a földeken falun és vidéken is mozgalmasabb legyen az élet. (kőváry) A Mini Magazint összeállította: Lönyai László •«■M*2as39S3saecaaaQsa!Eis9saa!9B(E«9saB!Baa*iB 8 1973, FEBRUAR 11,
