Békés Megyei Népújság, 1973. kedd (28. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-10 / 34. szám
MA mu,TES NATXtNK A PÉNZÜGYI FEGYELEM? iä. ©Idaïi) ® JÖVÖ HETI TV- ËS BÄDIÖ-MÜSOR <6. oldal!) SZERKESSZEN VELÜNK I (7. oldal) i .....................................................un wit.pwb>éiiiii.m i K ádár Jártoss A tanácsválaszlás akkor lesz jé, ha a nagy országépítő lendületet tovább tudja fokozni A Haxafias Népfront Országos Tanácsának ülése Á népfront-mozgalom idősze29 millió forint gázellátásra rű feladatairól a tanácsválasztások előkészítéséről volt szó a Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülésén, amelyet pénteken tartottak az Országház kongresszusi termében. A tanácskozáson részt vett és az elnökségben foglalt helyet Kádár János ,az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Apró Antal, az országgyűlés elnöke, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke mondott megnyitó beszédet. Két témában jelölte meg Kállai Gyula, az országos tanács ülésének feladatát. Az egyik: a tavaly tavasszal tartott V. népfront-kongresszus óta végzett munka értékelése és a mozgalom további tennivalóinak meghatározása. A másik: országos méretekben megkezdeni azt a nagy politikai munkát, amely a tavasszal esedékes tanácsa választásokhoz kapcsolódik. Bencsik István, a Hazafias Népfront főtitkára t-.tott beszámolót a népfront-mozgalomnak az V. kongresszus óta végzett munkájáról és 1973. évi feladatairól. Ezután S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Ta- j nácsának tátikáira adott tájékoztatásit az 1973. évi tanácsválasztások megszervezéséről : — Az 1971-ben' megválasztott tanácsok — amelyeknek a megbízatása a módosított választási törvény szerint a, idén lejár — két év alatt többségükben jó munkát végeztek és az elmúlt hónapokban beszámoltak választóiknak munkásságuk eredményeiről és gondjairól. Városaink, falvaink két év alatt sokat épültek; ez is igazolja, hogy á tanácsok megnövekedett, de i a feladatokhoz sokszor szerény1 anyagi eszközeíkkieíL önállóbban és takarékosan gazdálkodtak. Az ország számos helységében a kommunális feladatok megvalósítására összefogtak a vállalatok, szövetkezetek és a lakosság, megsokszorozva anyagi feltételeiket és eredményeiket. — A választási munka az élmúlt (hónapban megkezdődött Az eddigi tapasztalatok azt mutatják. hogy a népfront-bizottságok többsége felelősen és lelkesen dolgozik. Felnőtt és méltóvá vált arra a bizalomra és vállalkozásra, amellyel a párt és népünk tisztelte meg. A választási munkában a X. pártkongresszus határozatai, a népfront választási programja vezéreljenek bennünket. Lelkesítsünk és mozgósítsunk minél na- j gyóbb tömegeket politikai, gaz- | dasági, társadalmi céljaink meg- ■ valósítására. Erősítsük népünk cselekvő szocialista egységét szép hazánk épülésére! — hangsúlyozta befejezésül S. Hegedűs Sajtótájékoztatót tartott Szegeden a Dél-Alföldi Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat. Ezen ismertették a tavaly végzett munkát és az idei év terveit Az elmúlt évben Békés megyében 85 és fél millió köbméter gázt értékesített a vállalat. Ez több mint 8 millió köbméterrel haladja meg az 1971-es szintet. Jelentősen, több mint ezerrel nőtt a vezetékes gázszolgáltatásba bekapcsolt fogyasztók száma is. Az év végére már 6 ezer 685- en futottak kényelmesen a korszerű tüzelőanyaghoz. Azokon a helyeken, ahová nem gazdaságos elvezetni a gázt, propán-bután gázpalackokkal oldják, meg az ellátást. E téren megyén! viszonylag jó helyzetben van. Az 1972-es év végére 69 ezer háztartásban használtak . gázt és ez 47 százalékos ellátottságot jelent. Az ötéves tervidőszak végére egyébként el kívánják érni, hogy a családok 65 százaléka rendelkezzen gázzal. Az idei év második felében már teljes kapacitással működik az algyői pb-töltőtelep. Ezzel előreláthatóan megoldódnak az ellátási gondok. Gázvezeték- építésre és új fogyasztóik gázellátására 29 millió forintot fordítanak az idén. Kilencvenötmillió köbméter gáz eladása a vállalat terve. Sokan várnak palackos gázra is, közülük 2900- nak az igényét tudják kielégíteni. Békéscsabán a szolgáltatóházat, a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat új cserépgyárát látják el gázzal és bővítik a kötöttárugyári hálózatot is. Gyulán gáztüzelésre áll át a kórház és a harisnyagyár. Orosházán a Kazánjavító Szövetkezet lesz a legtöbbet fogyasztó vállalat az idén. Több nagyközségünk mellett húzódik viszonylag közel a föld- gázvezeték és lakóik természetesen szeretnék, ha ők is vezetékes gázhoz jutnának. Megkérdeztük, ezért a DÉGÂZ illetékeseit, hogy ebben az ötéves tervben tervezik-e valamely nagyközség bekötését? Elmondották, hogy az elvégzett gazdasági számítások szerint nem éri meg ezeket a településeket vezetékes gázzal ellátni. Rendkívül sokba kerül a vezetéképítés és ez csak .ott kifizetődő, ahol egy forint építési költségre legalább egy forint árbevétel jut. így ebben az ötéves tervben nem várható megyénkben a felsoroltakon kívül új települések bekapcsolása a gázszolgáltatásba. László. Kádár János fetssólalása Befejeződött a KISZ-vezetők országos értekezlete A referátumok együttes vitájában — amelyet Sarlós István, az országos tanács alelnöke vezetett — 12 felszólalás hangzott el. A vitában felszólalt Kádár János, az MSZMP KB első titkára. Kádár elvtárs bevezetőben kifejezte egyetértését az elnöki megnyitóban, a beszámolókban és a felszólalásokban elhangzottakkal, s a beterjesztett javaslatokkal. A továbbiakban a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1972. novemberi ülésének kérdéseivel foglalkozott. Emlékeztetett rá. hogy a novemberi ülést ország, szerte nagy várakozás előzte meg. Az ülésen az történt — mondotta —. amit ebben az országban minden valóban komolyan politizáló ember el is várt: a Központi Bizottság a X. kongresszus irányvonalát politikánk eddigi fő irányvonalát erősítette meg. A Központi Bizottság határozatát hamarosan követte a konkrét tervek kidolgozása, az országgyűlés decemberi tanácskozása. A tennivalók tehát világosak. — Az alapvető állásfoglalások közül csak egyet szeretnék megemlíteni és a mozgalom aktivistáinak figyelmébe ajánlani — mondotta. — A Központi Bizottság novemberi ülésén elfogadott határozatnak az volt az egyik fő tétele, hogÿ a munkásság, még pontosabban a szocialista nagyiparban dolgozó nagyüzemi munkásság helyzetét javítani kell. A határozatban konkrétan szerepelt a béremelés Aki azonVva-p a hn+,!;T'o'7ato,t egészében nézi, jól tudja, hogy többrö' van szó, mint egyszerű béremelésről. Azt kívánjuk, hogy a munkásosztály mindenféle szempontból, tehát politikailag morálisan és anyagilag is biztosítva lássa az őt megillető helyet. Ez a határozat lényege. Ezen azt értem, hogy mindazok a szakszerve sti. á1 tárni és gazdasági vezetők akik ezekben a napokban a munkások béremelésének végrehajtásán dolgoznak, feíkészülve, jól oldják meg feladataikat, de gondoljanak arra is, hogy nemcsak ennyiből áll a dolguk. Mi a novemberi határozatot úgy is értjük, s kell, hogy így értsük, hogy a munkások szavának súlya is növekedjék a jövőben. — Nem az értekezleteket, a tanácskozásokat kévéséij ük, nem azt mondjuk hogy nem kérdezik meg a munkásságot. Nálunk ebből a szempontból is már sok éve javul a helyzet. De komolyabban kell venni azt. amit a munkások a politikai életről, a termelés szervezéséről, a szociális ügyek intézéséről mondanak. Ez mindenkire kötelező. Ezt a kérdést azonban most a népfronttal összefüggésben említem. A továbbiakban azt fejtegette, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt az elmúlt években az általános irányvonal és a tennivalók meghatározásakor időszakonként, a helyzet követelményeinek megfelelően foglalkozott egyes társadalmi osztályok, rétegek helyzetével — Amikor a körülmények azt követelték meg, — mondotta —, hogy a munkásosztály helyzetének javítása után változtassunk a parasztság helyzetén, napirendre tűztük ezt a kérdést. A IX. kongresszus egyik alaphatározata az volt, hogy a parasztság kereseti viszonyait, anyagi helyzetet országosan és átlagosan a munkásosztályéval azonos szintre kell emelni. Ahogyan a X. pártkongresszus megállapította, ez a határozat megvalósult. Más körülmények között olyan kérdések kerültek előtérbe, amelyek az értelmiségielket érintettek közelebbiről, mint például a tudományos kutatás, a művészi alkotó munka szabadsága. Megint más körülmények között a városi kispolgárság kérdésed ke- j rültek napirendre, az, hogy a törvény adta keretek között legyen életlehetőségük, működési területük és boldogulásuk, A továbbiakban a vallásszabadsággal foglalkozott. Emlékeztetett arra, hogy a Harthy-rencL szerben az egyházak nem voltak azonos helyzetben és a vallásszabadság sem volt korlátlan. Az egyházak között volt hegemon helyzetben lévő, visszaszorított és üldözött egyház. — A népi Magyarországon a hiteleit szabad és vallásszabadság van abban az értelemben is — mondotta — hogy biztosítottak a vallási élet minden megnyilvánulásának törvényes és egyéb feltételei; biztosítva van az emberek lelkiismereti szabadsága és vallási meggyőződése miatt senkit semminemű hátrány nem érhet. Ezek után azt fejtegette, hogy mindaz a változás, ami a társadalmi osztályok, rétegek helyzetében, vagy az állam és az egyház viszonyában bekövetkezett, a munkásosztály forradalmi pártjának, a munkásosztály tömegednek tudatos elhatározásán alapszik. — A munkásosztály párt ja és a munkásosztály az, amely jobb életet tudott adni a parasztságnak. jobbat tudott adni az értelmiségnek, megfelelő feltételeket! biztosított a városi kispolgárságnak, az egyházak működésének. Mindez a hatalom jellegéből következik. A munkásosztály ezekben a kérdésekben önzetlenséget, áldozatkészséget tanúsí- (Folytatás a 2. oldalon) A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága február 7—9 között országos tanácskozást rendezett Balaton aligán. Az értekezleten részt vettek a KISZ megyei, városi, járási és kerületi bizottságainak titkárai, a KISZ Központi Bizottsága Intéző Bizottságának tagjai, az ifjúsági szövetség intézményeinek vállalatainak vezetői. Jelen volt a, tanácskozáson Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Központi Bizottság osztályvezetője. Baranyai Tibor és Nagy Tibor, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető-helyettesei. s ott voltak az MSZMP ifjúságpolitikai kérdésekkel foglalkozó megyei titkárai is. Dr. Horváth István, a KISZ Központi Bizottságának első titkára tartott vitaindító előadást Megyénk tudományos egyesületei közül jelenleg hét rendez különböző tanfolyamot, segíti az egyetemre és főiskolára való felkészülést valamint a szakmai ismeretek gyarapítását. Sokan élnek is ezzel a lehetőséggel, hiszen a hét tanfolyamon mintegy négyszázan tanulnak. A Bolyai János Matematikai Társulat és az Eötvös Loránd Fizikai Társulat a régebben érettségizetteknek féléves egyetemi előkészítő tanfolyamot szervezett. A Gépipari Tudományos Egyesület műszaki rajzolói alapfokú és szerkesztési tanfolyamán mintegy nyolcvanan tanulnak. A GTE szervezésében ezenkívül főiskolai előkészítőt a párt ifjúság-politikájának és a KISZ tevékenységének időszerű kérdéseiről. Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára a párt tömegkapcsolatairól, a pártmunkárái, Nyers Rezső az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára gazdaságpolitikánkról . a népgazdaság szocialista fejlődésének aktuális kérdéseiről tájékoztatta a tanácskozás résztvevőit. A KISZ-vezetők az értekezlet mindhárom napján — az intéző bizottság tagjainak vezetésével — csoportos beszélgetéseken vitatták meg a párt ifjúságpolitikai határozata végrehajtásának, valamint a KISZ VIII. kongresszusa óta eltelt időszak ifjúsági munkájának tapasztalatait, illetve a további tennivalókat is tartanak. Ezen a tanfolyamon azok tanulnak, akik a Kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolán kívánják majd folytatni tanulmányaikat. Am legalább ennyire figyelemre méltó a többi tudományos egyesület törekvése is. A Közlekedéstudományi Egyesület például technikus továbbképző, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület önálló villanyszerelői a Szilikátipari Tudományos Egyesület kazánfűtői, míg a MTESZ Szervezési és Vezetési Tudományos Társasága munkahelyi vezetőképző tanfolyamot tart a szakmai, valamint a vezetéshez szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátítására. Hét tudományos egyesület — hét tanfolyam