Békés Megyei Népújság, 1973. kedd (28. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-09 / 33. szám
A MEGYEI' PÁRTBIZOTTSÁG iS A MEGXEI lA.NÁCS LAPJA - • 1973. FEBRUAR 9„ PÉNTEK Ara: 80 fillér XXVm. ÉVFOLYAM, 33. SZÁM Igények —■ magasabb szinten Ha felteszik a kérdést, drágul-e az élet; igen, drágul. Mint ismeretes, a lakbér, az építőanyag, a sör után az idén felemelték a tej, a tejtermékek, a cigaretta és az égetett szeszesitalok hatósági árát. Az elmúlt időszakban a fogyasztói árszínvonal évrő1 évre növekvő ütemben emelkedett, s az idén éri el a csúcsot. így 1971-ben 2, 1972_ben előzetes adatok szerint mintegy 3 az idén pedig a tervben számított becslés szerint — a január elején történt árnöveléseket is beszámítva —• 3,6 százalékkal emelkedik a fogyasztói árszínvonal. Mivel a következő 1974, 1975-ös években további hatósági áremelést az alapvető fogyasztási cikkeknél nem terveztek, így a fogyasztói árszínvonal majd ismét évi 1—2 százalékkal emelkedik a piaci tényezők hatására. A negyedik ötéves terv időszakában tehát együttesen 12—13 százalékos fogyasztói árszínvonal emelkedés várható. A fogyasztók viszont többnyire kételkednek a hivatalos számok valódiságában, mert valahogy nagyobb arányú drágulást éreznek. A családi, a személyes kiadások növekedése kétségtelenül újra termeli az anyagi gondokat, s azt a látszatot kelti, hogy az árak gyorsabban emelkednek, mint a bérek, a jövedelmek. Vagyis hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy a jövede'meink felhasználásával kapcsolatos gondok nem változatlan, hanem magasabb szinten ismétlődnek. Más szavakkal: bármennyire is paradoxonnak tűnik az egyes családok számára a jövedelmek gyarapodása eredményeként az életszínvonal-emelkedés úgy jelenik meg, mint a megélhetési költségek növekedése. Nem is olyan régen, még a fridzsider legalábbis bizonyos körökben, a szocializmus elfajulásának veszélyét jelképezte, napjainkban viszont már OTP- hitelre kapható számos cikk. a televízió, a mosógép, a porszívó. a villanybojler... A divat korunk másik nagy árdrágítója”. Seinte már lehetetlen követni a színek a formák, az anyagok, a modellek, a fazonok változásait. Hovatovább a bútoripar nagyértékű termékei is hamar divatjamúlt cikkekké válnak. Az igények skálája pedig egyre szélesedik, mind több családnál előbb- utóbb a hétvégi ház és az autó is szerepel rajta. Az élet drágulásának témája közvéleményünkben a zöldség- és gyümölcsárak gyors emelkedése. Vitathatatlan: a legutóbbi öt évben, 1968—1972-ben együttesen 33 százalékkal nőtt a zöldség és a gyümölcs ára. De ne feledjük, hogy e növekedésnek mintegy fele abból származik, hogy vásárlásainkban, fogyasztásunkban gyarapodott az értékesebb ezért természetesen drágább cikkek aránya S a primőr sem egyszerűen „csak” drágult, hiszen termesztése és fogyasztása, főként a városokban ma már szinte az egész évre kitcí ó_ dott. Nem kívánjuk a zöldség- és gyümölcsárak gyors emelkedését ködösíteni. Ez a tagadhatatlan folyamat bizonyos, hogy érzékenyen érinti az alacsony jövedelmű háztartásokat. De egy átlagcsalád húsra és húskészítményekre majdnem kétszer, élvezeti cikkekre több mint négyszer-, kenyér, liszt- és tésztafélékre. édességre több. mint kétszerannyit költ. mint burgonyára, zöldségre, gyümölcsre együttvéve. És általában nem fogyasztunk kevesebb fehérje- és vitamindús élelmiszert, kávét, sört csak azért, hogy legújabb igényeinket kielégíthessük. így azután a jövedelem- többletnek majd minden esetben már akkor száz helye van, amikor még hozzá se jutottunk. Egyre nő azoknak az áruknak és szolgáltatásoknak a köre, amelyek létszükségletté váltak, így előfordulhat, hogy azért nem érzékeljük és értékeljük keresetünk, jövedelmünk növekedését, mert azt tapasztaljuk, hogy egyre kevesebb a még viszonylag sznbpdon felhasználható pénzünk és mind nagyobb az eleve elkötelezett kiadások összege. Észre sem vesszük, hogy hányféle terhet vállalunk. mi_ közoen kísért az újabb kihívás, csábítás, amely ma még esetleg luxusnak tűnik, de évek múltán ugyancsak széles körben már nehezen nélkülözhető szükségletté válik. Ugyanakkor a jövőben is változatlan gazdaságpolitikai feladat a differenciált igények mind szélesebb skálájának ma- gasszínvona’ú kielégítése. Ha az ember természetes igényei szerint, kulturált körülmények között költhetjük el keresetünket, jövedelmünket, ez legalább any_ nyira jelzi az életszínvonal emelkedését, mint amennyire néha a drágulás képzetét kelti. De legalább ilyen fontos gazdaságpolitikai feladat a szerényebb jövedelmű rétegek által keresett olcsó termékek gyártása, forgalmazása változatlan áron, javuló minőségben, divatos formában. S meg ke/11 akadályozni minden olyan törekvést, amely az új termékek bevezetését, a választék-cserét, a vállalati nyereség spekulatív növelésére használja. Hasonlóképpen szükséges meggátolni a nyerészkedő áremelés minden formáját — hatékony ellenőrzéssel és következetes felelős- ségrevonással. Persze a kiegyensúlyozott árszínvonal legfőbb eszköze a gazdr-sn vos, hatékony, munka, a termék minőségének, korszerűségének emelése és gyártási, értékesítési költségeinek csökkentése. Vagyis a fogyasztók nemcsak a jövedelmek elköltésénél, hanem azok előteremtésénél, mint termelők is hatásosan védekezhetnek az életet szükségtelenül megdrágító költségek, kiadások ellen. K» 3o Korszerűbb gépekkel, fejlettebb technológiával Százötven lakást épít az Idén a Békés megyei Tanácsi Építőipari Vállalat A Bâtés megyed Tanácsi Építőipari Vállalat tavalyi termelése értékben 89,5 millió forint volt, ami 13 millióval haladta meg az 1971. évit. Nőtt az árbevétel is és csökkent a befejezetlen munka. Ezt az eredményt nagyrészt a termelékenység növelésével, a gépeik jobb kihasználásával, fejlettebb technológia alkalmazásával érte él. Az elmúlt évben kezdte meg a középblokkos építkezést Békéscsabán, a Lencsés! úton, ahol 56 lakás szerelését fejezték be, 28-ét pedig megkezdték. A vállalat tavaly Gyulán befejezte a sertéstelep fejlesztését, Szeghalmon a Csepel Autógyár gyáregységében egy 1080 négyzetméter alapterületű üzemi csarnok, kompresszor- és kazánház, valamint szociális létesítmény építését. Elkészült Szeghalmon az MNB-fiók épülete és 12 lakás, Békésen egy 21 lakásos épület, a földszinten az ÁFÉSZ üzleteivel, Nagyszénáson a művelődési ház, Mezőkovács- házán az orvosi rendelőintézet, Békéscsabán a faipari szövetkezet üzemcsarnoka és több más kisebb létesítmény, összesen 61 lakást adott át a vállalat és ennél több lakás építését megkezdte. A téliesítéssel lehetővé vált a folyamatos munka, amely jelenleg, is tart. A fizikai dolgozók bérét 6, az alkalmazottakét 1,6 százalékkal emelte a vállalat. Az idén a termelési terv értékben 82 millió forint, ami 12 és fél millióval több az 1972. évinél. Ezt a termelékenység 80 százalékos növelésével és a szakipari részleg mintegy 15 fős bővítésével törekszik a vállalat elérni. A termelékenység növelését elősegíti az a 2 millió 300 ezer forint ,amit a megyei tanács biztosított fejlesztésre. Ebből az összegből a különböző szakipari munkák kisgópesítését oldják meg. A megyei tanács támogatósa 3 év alatt csaknem 11 millió forintra emelkedett, amit 8 millió forint állami segítség egészített ki. A 19 millió forintból a vállalat — évi 23 millió forint értékű kapacitásbővítés mellett — felújította és növelte a gépparkját, műhelyt épített és a központi telepen most készül a szociális létesítmény. Az idei tervben szerepel többek között 150 lakás építésének befejezése, 116-nak pedig a megkezdése. Békéscsabán folytatja és részben befej éri a vállalat az állategészségügyi intézet és állomás, a MÁV békéscsabai vasútállomáson a szociális létesítmény, a KPM Közúti Igazgatóság központi telepén a kazánház. Szeghalmon a Csepel Autógyár telepén egy 1820 négyzetméter alapterületű üzemcsarnok és más létesítmény, Vésztőn egy orvosi rendélő és lakás. Me- zőkovácsházán a már megkezdett lakóházak építését, Gyularemetén a gyermekotthon bővítését. Megkezdi Békéscsabán a Gyógyszertári Központ rekonstrukcióját. Szeghalmon a paplan- gyár, Békésen egy 32 lakásos épülettömb építését, melynek földszintién épületek lesznek. A vállalat a növekvő és egyre nagyobb szakértelmet követelő feladatok eredményesebb végrehajtásának elősegítésére továbbképzést szervez a műszakiaknak és a fizikai dolgozóknak egyaránt. Elősegíti, hogy a segédmunkások ay előírt gyakorlati idő után szakmunkásvizsgát tegyenek P. B. M & FINNORSZÁG ÉS A KGST (2. oldal) MUNKA- ÉS ÜZEM- SZERVEZÉS.. (3. oldal) AGGÓDJANAK, EZ A DOLGUK «4. oldal) MIBŐL ÉS HOGYAN ÉLÜNK? &. oldal) TÁLÁN A MARSLAKÓK?! (5. oldal) Hegyei ideológiai értekezlet Ideológiai értekezletet tartott csütörtökön az MSZMP járási és városi propaganda és művelődési osztályai vezetőinek, társadalmi, tömegszervezeti vezetőknek az MSZMP Békés megyei Bizottsága Propaganda és Művelődés osztálya. Enyedi G. Sándor, az MSZMP Békés megyei Bizottságának titkára tájékoztatta a résztvevőket a január 23—24-i országos ideológiai aktíván elhangzottakról, kulturális és művészeti életünk időszerű kérdéseiről, módszeiről. Ezt követően Nagy Jenő, a propaganda és művelődési osztály vezetője időszerű megyei feladatokról beszélt ««••■occiseitatMeiBifiicMEcstaa^aiifgiisitiiiiitaiiiaiiaitkcmsiEDiiiiiii aBaiaaaaaaiaiBaaaaaiaBiiaaBaaBaaimiiB Készül a csabai A Békés megyei MÉK békéscsabai húsfeldolgozó üzemében naponta 15 mázsa töltelékből készítenek csabai kolbászt. Sztankó Dóra, Molnár János és Csicsely János bélbe tölti az ízletes csemegét (Fotó: Kemény)
