Békés Megyei Népújság, 1973. kedd (28. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-08 / 32. szám
1973. FEBRUAR 8., CSÜTÖRTÖK Ara: 80 Altér XXVIII. ÉVFOLYAM. 32. SZÄM t Eredményes évet zárt a sárréti tej közös vállalkozás Kedvezőtlenül kezdődött 1973 — Elavult a terület felosztás — Érthetetlen forgalomkorlátozás a fogyasztói igények ellen MR CENTRALIZMUS ÉS DEMOKRATIZMUS (5. aidai) ® EGYSÉGES ÉRTELMEZÉS A KIKÉPZÉSBEN (4. oldal) • NEM HIÁBAVALÓ TÖREKVÉS (5. oldal) Szovjet hus- és tejipari küldöttség érkezett hazánkba p, A. Boldirjev hús. és tejipari miniszterhelyettes vezetésével együttműködési tárgyalásokra szovjet küldöttség érkezett hazánkba. Fogadásukra a Keleti pályaudvaron megjelent Kazareczki Kálmán mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes. (MTI) Dr. Irian Sliwinszky egészség- ügyi miniszter vezetésével tegnap lengyel egészségügyi küldöttség érkezett Budapestre. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren df. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter és a Minisztérium több vezető beosztású munkatársa, fogadta. Jelen volt Tadeusz Hanuszek, — a Lengyel NépAz 1972. évi gazdálkodás ! eredményének összegezésére ült össze február 6-án a sárréti tej i igazgató tanácsa Tőkés Imre elnök vezetésével. Ombódi Sándor, a közös vállalkozás igazgatója beszámolójában kitért arra, hogy a három évvel ezelőtt alakult sárréti tej tsz-vál- lalkozás, melybe Szeghalom, Körösladány, Qkány, Füzesgyarmat, Vésztő, Dévaványa és Gyo- ma termelőszövetkezetei tömörültek, 8 és fél millió liter tejet vásárolt fel. A feldolgozás utáni forgalmazásból 51,6 millió forint árbevételt ért el. A jövedelem meghaladja az 5 millió forintot. A múlt esztendő-;) ben üzembe helyeztek egy au-í tomata csomagológépet, melynek beszerzéséhez az állam 878 ezer forint támogatást adott. Az igazgatótanács a beszámolóból és az eredményekből megállapíthatta, hogy ez a közös vállalkozás 1972-ben jól köztársaság magyarországi nagy. követe. A küldöttség itt-tartózkodása során tárgyalásokat folytat a j magyar—lengyel egészségügyi kapcsolatok továbbfejlesztéséről. A lengyel vendégek ellátogatnak több fővárosi és vidéki egészségügyi intézménybe. gazdálkodott, műszakilag tovább fejlődött, fokozta a jövedelmezőséget, a dolgozók élet- és munkakörülményeit eredményesen javította. Az általuk forgalomba hozott tejjel Debrecenben a belvárosban, Hajdú-Bi- har megye déli részén, a közös vállalkozás saját körzetében és Békéscsaba periférikus üzleteiben bővült a választék. A fogyasztók itt a megyébe^ is örömmel tapasztalhatták* hogy ^z üzletek pultjain megjelent a tsz-tej ,a sárréti tej. Sajnos egy idő múltán különböző korlátozó intézkedések í nyomán eltűnt. Ez viszont már károsan éreztette hatását. Egyes kereskedelmi szervek olyan intézkedéseket hoztak, mellyel az állami tejipar monopolhelyzetét erősítette. Mindez hátrányosan hatott a kereslet kielégítésére. Különösen az év első hónapjában „késhegyig” menő harcot folytattak a sárréti tej közös vállalkozás vezetői a tejiparral és azokkal a kereskedelmi szervekkel .amelyek a sárréti tej forgalmát korlátozni igyekeztek. Ezért kedvezőtlenül kezdődött 1973. Az értékesítési gondok veszélybe sodorták a közös vállalkozás munkájából fakadó első hónapi eredményeket. Egy sor piacról adminisztratív úton kiszorították a tsz- tejet. Elsősorban azokból a városokból, községekből érkezett ilyen jelzés, ahol a lakosság, a fogyasztók megkedvelték. A ! sárréti tej forgalmának visszaszorítása azóta is tart. Bár a Hajdú-Bihar megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat felülvizsgálta korábbi állásfoglalását, ugyanis egy időben Debrecenből is kitiltották a sárréti tejet. A Belkereskedelmi Minisztériumban legutóbb tartott értekezlet óta Debrecen belvárosába is szállítanak Szeghalomról tsz-tejet. Békés megyében még nem oldották fel e közös vállalkozásra mért embargót. A kereskedelem irányítói továbbra is ragaszkodnak a korábbi kijelölt tejértékesítő körzetekhez, a piac felosztásához. Ez érthetetlen, különösen azért, mert ha nem működne Szeghalom környékén ez a közös vállalkozás, a Sárréten termelt tejet a tejiparnak kellene átvennie és feldolgoznia, eljuttatnia a fogyasztókhoz. A tejipar mellett ez a tsz közös vállalkozás is szerves része a tejgazdaságnak. Elhangzottak az igazgatótanácsülésen is. Éppen ezért a növekvő fogyasztói igények kielégítésére, az áru- választék bővítésére a sárréti tejnek legalább olyan helyet kellene biztosítani az üzletek polcain, mint a tejipari vállalat termékeinek. A szarvasmarha-tenyésztési program megvalósulása nyomán ez a közös vállalkozás naponta 30—33 ezer liter tejet dolgoz majd fel. Már eljutottak a napi 24—25 ezer liter tej felvásárlásáig. Ha olyan korlátozó intézkedéseket hoznak e közös vállalkozás ellen, mint amilyenekkel januárban és február első napjaiban Békés megyében találkoztunk, akkor bizony meg lesznek számlálva a sárréti tej napjai. Megjegyezzük, hogy az országban a sárréti tejhez hasonló több közös vállalkozás működik. Még legalább ugyanennyit kellene létrehozni azért, hogy a lakosság tej és tejtermék-ellátása európai színvonalon biztosítható legyen. A kormány messzemenően támogatja a tejfeldolgozó és értékesítő tsz közös vállalkozásokat, mert a szövetkezetek célirányos egyesülése nyomán az állam mentesül a tejiparral kapcsolatos beruházásoktól, s mint a példa is mutatja: a lakosság tej- és tejtermék-ellátása minőségben, választékban javul. Éppen ezért a sárréti tej közös vállalkozás ellen nem korlátozó intézkedésekre lenne szükség, hanem segítő kéznyújtásra, mivel Békés megyében szép számmal akadnak tejből és tejtermékből ellátatlan községék! A kereskedelmi szerveknek elsősorban az ellátatlan körzetek megszüntetésére kellene irányítani munkájukat, nem pedig egy befutott termék forgalmának korlátozására. Dursí Károly Köröstáj-ankét Mezőberényben Kedden egész napos találkozón vitatták meg műheiverondiaikat és a nemrég megjelent „Csönd és «tó között” című analógiát a niegye írói. Délután felkeresték a Körös-révnél felállított Petőfi-emlékművet, ahol Mucsi József mondta el „Petőfi búcsúja az Alföldtől” című vertót. (Tudósítás a 3. oldalon.) ’ (Fotós Oemény) Hazánkba érkezett a lengyel egészségügyi miniszter Igen-t, vagy nem-et Jelentős eseményre készülnek országszerte a fogyasztási szövetkezetek. A korábbi évekhez hasonlóan ismét elérkezett a küldött- és részközgyűlések időszaka. Nem kisebb feladatok ezek, mint számot adni az 1972- es esztendő eredményeiről, de legalább olyan őszinteséggel mérlegre tenni a gondokat, a kudarcokat is. Csak a valóságnak megfelelő számvetés és sikertelenség egyértelmű feltárása mozgósíthatja a tagságot az 1973- as esztendő korábbinál is bonyolultabb és nagyobb feladatainak valóra váltására. Megyénkben 35 fogyasztási szövetkezet készül a február 10* és 20. közötti küldöttgyűlésekre. Ezt követően, vagyis február 20. és március 10. között pedig részközgyűléseken találkoznak majd a szövetkezetek vezetői a megye több mint százezret számláló ÁFÉSZ-tagságával. Ez a tény önmagában nagy felelősségérzetre és tiszteletre kell hogy intse a gazdasági vezetőket. Hiszen nem másokkal állnak majd szemtől szembe, mint e szövetkezetek létrehozóival, e szövetkezetek tulajdonosaival. A fogyasztási szövetkezeteknél február 10. és 20. között megtartásra kerülő küldöttgyűlések ajánlják majd a részközgyűlések elé elfogadásra a múlt évi gazdálkodásról készült mérleget. Itt fogadják el a múlt évben módosított alapszabálynak megfelelően — most első alkalommal —> elkészített szövetkezeti működési szabályzatot. E működési szabályzat az alapszabály után második legfontosabb okmánya a fogyasztási szövetkezeteknek. Ez tartalmazza majd a választott testületek ügykörét, működésük módját, a tisztségviselők jogait és kötelességeit. Az itt említett küldöttgyűléseken hozzák létre, illetve egészítik ki az olyan nem kötelező választott szerveket, mint a fegyelmi, s az ifjúsági bizottságokat, valamint a különböző gazdasági alapegységek tagbizottságait. Nem utolsósorban ez a tanácskozó testület dönt az új szakcsoportok engedélyezéséről, azok egyesüléséről, esetleges szétválásáról, a nem működők megszüntetéséről, iskolai fogyasztási szövetkezetek létrehozásáról. Különösen nagy jelentőséggel bírnak a részközgvűlések, me'yek megtartására február 20. és március 10. között kerül sor. Ezeken a tagság kisebb-nagyobb csoportjával közvetlenül találkozik a szövetkezet vezető apparátusa. A részközgyűléseken a tagság tulajdonosi szemmel nézve vitatja majd a szövetkezet egész gazdálkodását. A tagság nagy tömegét mozgósító tanácskozásokon hagyják jóvá az alapszabály módosításait, továbbá — most első alkalommal és ezután minden esetben — e részközgyűléseken hagyják jóvá a szövetkezet 1972. évi mérlegét, fogadják el az idei esztendő terveit. elképzeléseit. Korábban a küldöttgyűlések hatáskörébe tartozott e két utóbbi. E változás egyértelműen bizonyítja a tagság megnövékedett tulajdonosi jogát, de legalább annyira a szövetkezeti demokrácia fokozottabb érvényre jutását. Ahol erre szükség van, a részközgyűlés hivatott tisztségviselőket felmenteni, leváltani, újakat választani, valamint beszámoltatni munkájáról a döntő-, a helyi intéző-, az ellenőrző- és más bizottságokat. Közvetlenül a tagság dönt e részközgyűléseken fontos ' szövetkezetpolitikai ügyekben éppúgy, mint a községfejlesztésre javasolt összeg jóváhagyásában. Csak a legfontosabbakat említettük itt azok közül, melyek a fogyasztási szövetkezetek mostani küldött- és részközgvűlésein megyénkben is nanirenden szerepelnek majd. Ugyanis nem kisebb dologban kell igent, vagy nemet mondani, mint a megye fogvasztási szövetkezeteinek lövőiéről. még eredményesebb működéséről. Balkus Imre
