Békés Megyei Népújság, 1973. kedd (28. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-04 / 29. szám

A nevelésről s Az elismerés nevelési módszerei teljesítette azt a feladatot, amit vállalt, feltétlenül meg kell ad­nunk, különben elveszíthetjük bizalmát, Aï elismerés n^f £gí csak néhányat villantottunk fel. Meggyőződésünk, hogy ezek együttes, célravezető alkalma­zása az iskola és a családi ház nevelési gyakorlatában jelenté­kenyen hozzájárulhat a tanuló­ifjúság jellembeli fejlődéséhez. DR. TAKÁCS LÄSZLÖ, 9> battonyai Mikes Kelemen Gimnázium és Szakközépiskola igazgatója Nagymama HÁNYSZOR HANGZIK EL fiatalasszonyok ajkáról: — Jó annak, akinél otthon van a nagymama ég vigyáz az uno­kára ... Könnyű annak. Nem kell korán reggel cipelni a kicsit az óvodába.... Ha beteg a gyerek nem kell otthon maradnia, stb. Persze akadnak édesanyák, akik úgy vélekednek: jobb, ha a kicsi óvodába jár, legalább nem rontja el a nagymama. Szakszerű nevelést kap. A kö­zösségi életre nevelik. Nálunk mindig vita van a gyermek miatt. elkényezteti, mindent megenged neki. De nem adha­tom óvodába, mert kész a ha­rag... Ezek után felmerül a kérdés: Vajon melyik nevelési forma jj jobb? Nehéz lenne egyértelműen egyik vagy másik mellett szavaz­ni. Ez nagy mértékben függ a gyermek egyéniségétől, egészségi állapotától, egyéb körülmények­től. Például, ha sokat beteg a gyerek, feltétlenül előnyösebb az otthonj nevelés, de ha ún. „prob­lémás” családi miliőben él, ak­kor az óvodai talai jelenti a biz­tonságosabb nevelést. Az óvo­dai foglalkozás neveléstudomá­nyi alapokon nyugszik, feltétle­nül helyes irányt követ. De mi­iven a helves otthoni nevelés? Miiven az ún. „ideális nagyma­ma”? KERESTEM ÉS TALÁLTAM „ideális nagymamát”, aki gyer­KORD BÁRSONYÉA divat tan Sírhatunk el Sok szülG manapság még nem érti, hogy a mérhetetlenül megnöveke­dett tananyag elsajátításában bizonyos hiányos alapkészséggel megszerzett „közepes” tantár­gyi jegy esetenként elismerésre- méltóbb, mint egy jeles osztály­zat olyan tanuló esetében, aki­nél az adottságok, vagy körül­mények azt természetesen elő­készítették. Egy, az előzőnél csak egyetlen fokozattal jobb érdemjegy szülői elismerése rendkívül kedvező hatású lehet a gyermekre. Örömben részesít­heti, optimizmust válthat 3d be­lőle, fokozhatja önbizalmát, akaraterejét, meggyőzheti arról, hogy fokozatosan képes eleget tenni a vele szemben támasz­tott egyre nagyobb követelmé­nyeknek. Elsősorban azt taná­csolhatjuk tehát a szülőknek, hogy a tanulóval együttérző ér­deklődéssel figyeljék gyermekeik osztályzatainak alakulását! ­4 nrteiifïik A szülói érdek­™ H* JsOlHK iődés állandósá­gának egyenes következménye a dicséret. Ennek a családban sokkal közvetlenebb, így ter­mészetesen intenzívebb lehető­ségei vannak, mint az iskolá­ban. A dicséret annyiban kü­lönbözik az érdeklődéstől, hogy nagyobb erőfeszítésekért, több­ször megnyilvánuló igyekeze­tért, a képességekhez mérten szembetűnő eredmények eléré­séért adhaitő. Jellegét tekintve erkölcsi elismerés, amelynek nagyon emberi módon kell meg­nyilvánulnia. Megfogalmazása mindig lelkesítő, előremutató legyen! Egészen más ugyanis a szülőnek gyermekét a követke­ző két formában megdicsérni: „Ügyes, okos. szorgalmas gyerek vagy. Büszke vagyok rád, hogy munkád eredményeként megdi­csérhetlek!" Vagy: „Látod, nem is vagy olyan nagyon buta!” Az utóbbi forma visszafoghatja, lefékezheti az igyekezetért. Na­gyon fontos a dicséret körülmé­nyeinek helyes megválasztása. Akkor van súlya ennek a ne­velési tevékenységnek, ha a di­cséret a családhoz tartozó* 1 tá- gabb családtagok közügyévé vá­lik. \ ii.iiin iiliL Az eíismerés * narnitiniK ^gyakrabban használt, de legtöbb nevelési buktatót rejtő formája o jutal­mazás. Ebben az esetben az er­kölcsi elismerés anyagi érték juttatásával is, párosul. Ezért ennek gyakoriságát kerülni kell! Nem helyes egy-egy jó fe­leletet pénzért megvásárolni sa­ját gyermekeinktől. Ha a szü­lői érdeklődést és az elismerést mintegy helyettesíti ez a te­vékenységi forma, kizárólagos­sága esetén többet árt, mint használ. A jutalom tárgya min­dig a gyermek, valamilyen életkori sajátosságához hozzáillő kívánsága legyen, álljon meg­felelő arányban a tanuló tény­leges teljesítménye értékével. Viszont a kilátásba helyezett, megígért jutalmat, ha a tanuló Az iskolából ha££* rö diáktársadalmat nevelési ta­pasztalat szerint szüleik, a fel­nőtt társadalom részéről leg­gyakrabban a következő szte­reotip kérdéspár fogadja ott­hon: — Feleltél? Hányasra? Mi lenne, ha a munkából hazatérő felnőtteket hasonlóan leszűkített kérdéssablonnal vár­ná otthon valaki: — Termeltél? Hány százalé­kot? Természetesen a példa túlzot­tan vulgáris és leegyszerűsített ahhoz, hogy általánosításra al­kalmas legyen, mégis felveti a tanulói teljesítmények reális értékelésének napjainkban lé­tező legfontosabb nevelési prob­lémáit. A félévi értesítők kéz­hezvétele után különösen jogos erről beszélni, mert a család­ban és az iskolában egyaránt a kitűzött célok tényleges megva­lósulásának mértékét mérlege­lik, s ez az értékelés nem kép­zelhető el a fenti kérdéspárra leszűkítve. Tapasztalat szerint a tanulói teljesítmények neve­lési értékelése nem mentes az egyoldalúságtól. Az elért ered­ményeket természetesnek tart­va mintegy „elkönyveljük”, s- bővebben inkább a hibákkal, a hiányosságokkal korholó módon foglalkozunk. Az osztálykönyvekbe lapozva azt tapasztalhatjuk, hogy a kisebb fegyelmezetlenségeket tükröző büntetések adminisztrálásával pontosabb \ az iskola, mint az ugyancsak apró, de nevelési vonatkozásban számottevő el­ismerések nyilvántartásával.. S ha ez történik a családban is, azért jogos a probléma feszege- tése, mert életkori igazságtalan­ságot takar. Addig ugyanis, amíg a felnőtt társadalom meg­teremtette. igényli és gyako­rolja az elismerés és jutalmazás különböző alkalmait és módsze­reit a maga számára, mintha megfeledkezett volna ezekről diákifjűságunk jellembeli fej­lődésében. Pedig ez a tevékeny­ség ennek a korosztálynak sok­kal inkább szükséges! A pedagógiai szakirodalom az elismerésen a gyermek csele­kedeteinek különböző formá­ban megnyilatkozó kedvező ér­tékelését érti. Hármat emel­nénk ki ezek közül: Am ölen A tanulók munká- t\L jának elismerése a szülők érdeklődésével kezdő­dik. Ez a szülői magatartás nem lehet sem formális, sem sablo­nos. Ha ugyanis csak a tények regisztrálására vagyunk kíván­csiak nem ismerhetjük meg gyermekeink egyéniségében rej­lő pozitív tulajdonságokat. Ész­re kell vennünk meg kell ke­resnünk a gvermekben azt, ami jő, ami elismerésre méltó! Enélkül elképzelhetetlen a gyer­meki jellem formálása. Ebben a tekintetben csak differenciál­IJ ÊÊÆElS 8 1 1873. FEBRUÁR 4. Nemcsak a nők részére divatos a kordbársony, a férfiak és gyermekek öltözékei is egyre gyakrabban készülnek ebből az anyagból. Igen sok színben gyártják, különböző vastagságú bordákkal, de a minikord, — tehát az igen keskenyre nyirott a legdivatosabb — a legjobban felhasználható a különböző stí­lusú ruhákhoz. A sportos női öltözékek alapanyagául sok vál­tozatra megfelel.' A férfiaknak már régebben is kedvelt vise­leté volt a kordbársony zakó, de ma már rendkívül elterjedt a kordból készült dzseki és nad­rágnak is szívesen viselik a fia­talemberek. A gyermekek ruhatárából szintén nem hiányozhat a kord bársony nadrág, ruha dzseki, vagy mellény. Korhatár nélkül kisfiúknak és kislányoknak na­gyon ajánljuk A cípzáras sportkabát ejtett vállszabással, kapucnival egybe­dolgozva készült. A rátett zse­bek tetején még egy-egy kis cipzáras zseb is van. Amint a rajzon jól látható, a kordbársony mintázata gazdagítja a formát. A felhaj tóval készült nadrág szára lefelé erősen bővül. 3- as modellünk olyan kord­bársony blézer, amelyet akár nadrághoz, akár más anyagból készült rakott szoknyához le­het hordani. Nagyon csinos megoldás, ha tavaszra is gondo­lunk, és a blézer piros színből készül, mert ez esetben fehér vagy sötétkék rákot szoknyával nagyon divatos lesz. Formameg­oldása kétsoros és a gallér ki­hajtó, valamint a zsebpánt szé­lén ferde irányú, saját anyagú paszpollozás díszíti. (Szabás­minta.) 4- es rajzunkon a divatos két­Rajzainkon bemutatunk né­hány modellt ízelítőként és mi­után ez az anyag az ügyeskezű- ek részére nagyon alkalmas, ott­hon is készíthetnek belőle még női blézert is, ezért a 3-as raj­zunk szabásmintáját is közre­adjuk. 1. Nadrágkosztüm, kabát alatt is viselhető, tavasszal pe­dig jó mindennapra szóló öltö­zék. A négyzsebes, ragláujjú kabát övvel, vagy anélkül, comb­középig ér. A nadrág erősen bő­vül, jó hosszú, mert most így divatos, éppen csak kilátszik be­lőle a cipő orra. 2-es modellünk tulajdonkép­pen két olyan darab, amelyet külön-külön is nagyszerűen le­het más tartozékokkal viselni. gombos, rátett zsebes férfi zakót mutatjuk be, amely akkor is ér­dekes, ha nem a mini kordból, hanem vastagabb csikozású kordbársonyból készül. 5-ös modellünket kisfiúk ré­szére terveztük, mellény és nad­rág. A zsebek és a térdfolt víz­szintes irányba forgatott mintá­zatú, s így mindjárt díszítésként is hat. 6. Kötényruha kislányoknak. Az egész ruhán a kordbársony szálirányának forgatása érvénye­sül, így főként a zsebeken és a szoknyarészen beállított csíkon. Ajánlható erre a modellre az is, hogy kétféle színű kordbársony­ból készüljön, ebben az esetben a zseb és a csíkbeállítás külön­bözik az alapruha színétől. Nádor Vera mekei legteljesebb megelégedé­sére nevelni unokáját. Íme a módszere: — Először is a nevelési prob­lémákat mindig megbeszélem gyermekeimmel. Hiszen a„ ő gyermekük. ők szeretnék ne­velni, ha néha közvetett úton is. Én már felneveltem az én gyer­mekeimet az én rég módsze­reimmel. Ma már mások a köve­telmények és én azt természete­sen megértem. Ha valamilyen nevelési elvükkel nem értek egyet, akkor azt meg is mon­dom, és nyugodt légkörben meg­beszéljük. Hiszen mindannyi- unknak egy a célja —, hogy he­lyesen neveljük a kicsit. Egy biztos: nem minden rossz, ami régi és nem mindig jó, amit gyermekeim modern neve­lési elvnek tartanak. Ezt a két szemléletet kell közös nevezőre hozni, a gyermek érdekében. NEKEM A LEGNAGYOBB segítséget az jelenti, — folytat­ja a nagymama, — hogy sokat olvasgatok modern gyermekne­velésről szóló könyveket! Igyek­szem ezeket alkalmazni —, és belekeverek egy kis „régimódi szeretetet” is. Ez a Jó recept! — nevetett kissé huncutul a nagymama. Elgondolkozom okos szavain Mennyire igaza van. Mennyi ter­mészetes intelligenciával ren­delkezik. A legfontosabb, hogy a fiatalokkal egyetértésben ne­veli a gyermeket! Nem él visz- sza „monopol” helyzetével, hogy a fiatalok rászorulnák, és nem saját csalhattaüannak hitt el­vei szerint neveli unokáját. Ha már segít, igyekszik értékes se­gítséget adni, elolvassa a mo­dem gyermekneveléssel foglal­kozó könyveket Őszintén tö­rekszik arra, hogy gyermekei se­gítségére legyen. Szóváteszi, ha valamivel nem ért egyet. Nem a vita céljából, hanem a gyermek érdekében. A KORSZERŰ NEVELÉST követi . a régi elvekből ő „csak” a szeretetét adja. De milyen ér­tékes ez ! Nem vakítja el a sze­retet, nem gátolja az okos ne­velési módszerek felhasználásá­ban, nem rontja el a kicsit. Pél­dát mutat arra. hogy egy nagy­mamának sem szégyen tanulni, sőt! Ez még magasabbra emeli emberi értékét és azt a segítsé­get, amelyet gyermekeinek nvújt. Fási Katalin RECEPTEK SAVANYÚ TOJASLEVES: Vi­lágos rántást készítünk, kevés pirospaprikát szórnák bele és azonnal felengedjük hideg víz­zel, ízesítjük sóval, két babérle­véllel, ízlés szerint cukorral, ecettel. Ha felforrt, személyen­ként számítva egy tojást bele­ütünk. elkeverjük, újra felfor­raljuk, végül egy-két deci tej­fölt adunk bele. TŰZDELT KAPP AN: A kony­hakész kappant, tyúkot vékony csíkokra vágott, húsos füstölt szalonnával megtűzdeljük, meg­sózzuk. meghintjük majoránná­val, tűzálló tálba tesszük, ke­vés vizet öntünk alá, forró zsír­ral meglocsoljuk és sütőbe tesz-* szűk. Ha a teteje pirosodni kezd, két evőkanál tejjel locsoljuk meg és tovább sütjük. Ha szép pi­rosra sült, levét egy kevés liszt­tel besűrítjük. A kappant fel­daraboljuk, tálba helyezzük, frissen őrölt törött borssal meg­hintjük és a levével leöntjük. Céklával és uborkával díszít­jük a tálat. Burgonyapürével tálaljuk. (Kitűnő a készen kap­ható burgonyapüré-por) GOMBÁS PONTY: a megtisz­tított pontyot lefejtjük a gerinc- csontról. feldaraboljuk, besóz­zuk. tűzálló tálba tesszük. Ráön­tünk egy deci fehérbort, beta­karjuk szeletekre vágott gombá­val, vékony szeletekre vágott hagymával, meghintjük törött borssal és apróra vagdalt petre­zselyemzölddel Megvajazott fe­hér papírral befedjük és sütő­ben készre pároljuk. Ha meg­sült, elkeverünk egy deci tej­felt, egy evőkanál lisztet és egy deci tejszínt, ráöntjünk a ponty­ra és újra átsütjük. Vajas bur­gonyával tálaljuk.

Next

/
Thumbnails
Contents