Békés Megyei Népújság, 1973. kedd (28. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-04 / 29. szám

Egy pengő=101 forint?

Mindeddig meggyőződéssel "vallottam, hogy az eredményeinket szerencsésebb dolog a lehetőségeinkkel egybevetve értékelni, mintsem a múltra hivatkozni minduntalan, ha bizonyítani akarjuk: igenis helyes úton járunk.

Ezért is döntöttem úgy először, hogy nem írok K. Papp Imre bácsiróL Pontosabban arról, amit K. Papp Imre bácsi a körösladányi Magyar—Vietnam Barátság Tsz zárszámadásán mondott el néhány nappal ezelőtt.

Hogy mégis változtattam eredeti elhatározásomon, annak oka K. Papp Imre két sorstársa. Két vésztői tsz-tag. Személyazonosságukról mindössze ennyit tudtam meg abban a vonatkupéban, amelyben az elmúlt kedden együtt utaztunk Pesttől Csabáig. Ezért is kellett végig hallgatnom beszélgetésüket, amelybe csak illendőségből nem szóltam bele. Pedig bele kellett volna. Csakhogy egy kicsit meg is tévesztettek. Mezőmegyerig ugyanis azt hittem — ahogy morgoló- dásukat hallgattam, — hogy a harcos jóra, illetve még jobbra törekvés adja szájukba a hibákat, az itt-ott jelentkező társadalmi ellentmondásokat ostorozó szavakát.

Csttpán mikor Mezőmegyer után „cihelödni” kezdtek, akkor derült ki, hogy nem is annyira a még jobbra, mint inkább csak a „jobbra törekvés”, de mondhatnánk úgy Is, hogy egy kis avitt „jobboldaliság” fűti őket. Vitájukat azzal zárták, hogy megállapították: ebben % országban nem változott semmi, legfeljebb csak annyi, hogy a múlt rendszerben legalább azt tudta a földműves, mi az, amire számíthat.

Szerencsére (és ezt az előbbi

szót hadd hangsúlyozzam) személyes tapasztalatokból nem tudom, hogy a múlt rendszerben mire számíthatott a földműves. Koromnál fogva a jelen rendszerben is az igazított el eddig elsősorban, hogy megtettük-e azt, megtesszük-e azt évről évre, hónapról hónapra, amit megtehettünk. amit megtehetünk? Most mégis csak K. Papp Imre bácsi példáját hoztam fel, két vésztői osztályos társa (bár biztos vagyok benne, hogy Imre bácsi nem fogadná el ezt a két embert osztályos társul) megállapítása ellen.

Imre bácsi a zárszámadás napján arról beszélt, hogy bár a körösladányi Magyar—Vietnam Barátság Tsz rengeteg gonddalbajjal küzdött 1972-ben is, amelyek közül nem is sikerült mindegyiket leküzdeni, egy munkanapra mégis 101 forint jutott egy-egy dolgozó tagnak átlagban. „Ezt — mondta Imre bácsi — csak az tudja igazán értékelni, aki kaszálta már a másét napszámban — napkeltétől napnyugtáig — egy pengőért, egy kiló zsír áráért.”

Nem akarom a szót szaporítani a magyarázattal. Egyrészt, mert az elmondottak nem is igen szorulnak magyarázgatásra,

másfelől pedig gazdasági építőmunkánk eredményei igazán nem szorulnak az én védelmemre. Annyit azonban hadd jegyezzek meg ettől függetlenül, hogy bár egyre inkább csak az izgat bennünket, csak azt tekintjük lényegesnek, hogy merre tartunk, a fentiekből okulva talán mégsem árt néha-néha visszatekinteni oda, ahonnan elindultunk. Már csak azért is, hogy ne tegyük nevetségessé magunkat azzal, hogy odaadunk 101 forintot egyetlen pengőért.

Kőváry E. Péter

Rózsa Ferencre emlékeztek az RFG-ben

Névadójukra emlékeztek pénteken a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola irodalmat, zenét, képzőművészetet szerető fiataljai

pályáján vetélytáreát. a varrónőt.

Kátya kosarat ad

Május 9. Raszputyin a portás.

nét elküldte a masszőmőért, de az nem akart menni. Erre a sztarec Kátya varrónőhöz állított be, aki (szerintünk figyelemreméltó praktikus érzékkel) kiszólt, hogy nem mehet át, mert nincs egy jó ruhája. Raszputyin (aki úgylátszik megértette a gyengéd có’zást), azt válaszolta, hogy a jövő héten Kátya majd kap tőle ötven rubelt.

Június 2. Raszputyin Utilia masszírozó nőhöz küldte a házmesternél ő azonban nem volt otthon. Erre a sztarec bekopogott a 31. számú lakásba, Kátya szabónőhöz. Ott nyilván nem eresztették be, mert lejött a lépcsőn és a házmesternél biztat- gatta, csókolja meg. • Juravleva kivonta magát Raszputyin karjából, becsengetett a sztarec lakásába. Kijött a cseléd és lefektette gazdáját.

Variációk egy témára.

A szent pénzügyei

A „minden szentnek maga felé

hajlik a keze” tétel úgy látszik, általános érvényű. Ez alól Grigo- rij Jefimovics Raszputyin sem volt kivétel. De ő még ebben sem bizonyult sablonosnak: nemcsak elfogadott, hanem adott is. Hódolói és kihasználói, igaz, gondoskodtak arról, hogy tulajdonképpen ne legyen sok pénzre szüksége. Több gépkocsi állt rendelkezésére egyszerű, de a legdrágább anyagokból készült gimnasztyorkáit nem egyszer maga Oroszország cáméja hímezte, ételéről és italáról —

diáikklúbjánalk tagjai. Az irodalmi kamaraműsor mellett ezen a napon olvasták fed a legjobb műveiket az iskola riportpályázatának résztvevői.

mint a lépcsőházi feljegyzéseit- : bői láttuk — bőkezűen gondos- • kodtak. Italáról, lánya. Maria ■ megfogalmazása szerint, „ke- : gyetlen bőkezűséggel”.

Gyakran mondogatta, hogy a ; pénzgyűjtés egyetlen szempont- S bői érdekli: nem akar szégyen- : kezni, amikor leányait férjhez ; adja. Szinte hihetetlen, de arra ■ sohasem gondolt, mi lesz, ha el- : lenségei mégis csak eltávolítják; ■ helyzetét, élete utolsó néhány ■ hetét leszámítva, megingathatat- : iannak érezte.

Bankók a borítékban Ê

A gazdagok ajándékait némán, : mindig számolatlanul gyűrte » zsebre, de ösztönös tapintattal Ï dicsérte messziről jött muzsikok s szegényes figyelmességét. Sok ■ szemtanú látta amint valame- i lyik ügyfele átad neki egy ban- : kőktől duzzadó kopertát. hogy ; Raszputyin néhány perccel ké_ jj sőbb egy könyörgő kézbe nyom- ; ja ugyanazt a borítékot. Maria ; vezette a Gorohovája-utcai ház_ ; tartást és azt írja, gyakran nem : akadt egy kopejka sem a háznál • Ha panaszkodott ezért, a szta- ; rec nevetett:

— Majd csak küld valakit az ■ Isten. •

És mindig küldött is. ;

Senki nem hitte el Pétervárott ; azt a hivatalos bejelentést, hogy * halála után mindössze három- : ezer rubelt találtak a muzsik la- ; kásán. Persze lehet, hogy a nagy 5 felfordulásban valamelyik ház- • kutató zsebébe került a pénz De ; az is lehet, hogy valóban nem £ volt több — a paraszt-bohém egy • éjszakán ezreket költött a „Ro- ■ de”-ban. a „Donon”-ban és a : többi mulatóban.

(Folytatjuk) £

Adjanak több termelési hitelt a háztáji és kisegítő

gazdaságoknak — Érjék el 1973 végére a 6,5 milliárd forint betétállományt

Napirenden az ország takarékszövetkezeteinek múlt évi tevékenysége

A közelmúltban tartotta tanácskozását Budapesten a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa. Az OFT-ülésen dr. Molnár Frigyes, a SZÖVOSZ elnöke mondott vitaindítót. Az országos tanács a fogyasztási szövetkezetek VII. kongresszusának határozatai alapján tette mérlegre az ÁFÉSZ-ek, a takarék és lakásszövetkezetek 1972. évi eredményeit, tárta fel az elkövetkező időszak megoldásra váró tennivalóit. Ez esetben a takarékszövetkezetekre vonatkozó néhány fontosabb megállapítást tesszük itt szóvá.

A VII. kongresszus határozatának figyelembevételével megállapította az OFT, hogy hazánk szövetkezeti pénzintézetei 1912- ben 900 millió forinttal növelték betétállományukat. Ez azt jelentett®, hogy az elmúlt év végén már 5,5 milliárd forint betétet kezeltek. Ugyanakkor kimondotta az országos tanács, hogy ebben az évben 1 milliárd betétnövekedés elérése vár a takarék- szövetkezetekre. Ennek következményeként az ország szövetkezeti pénzintézeteinek 1973. évi betétállománya el kell, hogy érje a 6,5 milliárd forintot.

Vizsgálat tárgyává tette az OFT azt is, hogy e pénzintézetek mit tettek a lakások és háztartások korszerűsítéséért, illetve a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésfejlesztését segítő tagsági kölcsönök növeléséért. Megállapította az országos tanács, hogy a VII. kongresszus ezen határozatának valóraváltása 1972- ben nem volt kielégítő. Az 1971. évi 325 millió forinttal szemben ugyanis tavaly mindössze 170 millió forint kölcsönt folyósítottak a már említett célokra. Néhány objektív akadályon túl volt ennek olyan oka is, hogy e pénzintézetek többsége sem törekedett tagságával megismertetni például a mezőgazdasági termelési hitelek előnyeit. Az idén lehetőségük lesz nagyobb kölcsön- alappal gazdálkodniok. Ez a tény kedvezően kell, hogy jelentkezzen a háztáji és kisegítő gazdaságok megsegítésében is.

Jelentősen fejlesztették azonban az ország takarékszövetkezeted szolgáltatási tevékenységüket is. Valamennyi közül a biztosításkötési munkában értek el kiemelkedő eredményt. A múlt évben két és félszer annyi biztosítási ügyletet kötöttek, mint 1971-ben. Hogy a takarék- szövetkezetek szolgáltatásaikkal közelebb kerüljenek a tagsághoz, egy év alatt 28 új kirendeltséget és 29 új betétgyűjtő pénztárt nyitottak az ország különböző helységében. Ugyanakkor jelentős mértékben korszerűsítették hálózatukat és 60 új üzletházat építettek. E pénzintézetek szolFilmekről, irodalomról a csabai TIT-ben

A képzőművészet története egyik kimagasló korszakáról vetítenék színes kisfilmeket hétfőn este 7 órakor a TIT békéscsabai Értelmiségi Klubjában. A művek az impresszionizmust, a Szajna- parti művészeiket, valamint Monet és Degas munkásságát mutatják be.

Másnap, február 6-án délelőtt 9 órától az SZMT-székház nagyterme fogadja az irodalmi és nyelvi szakosztályok előadói konferenciájának résztvevőit. A hazánkkal szomszédos szocialista országok magyar nyelvű irodalmáról E. Fehér Pál, a Népszabadság rovatvezetője, Pe- tőfi-szemléletünlk alakulásáról, dr. Wéber Antal irodalomtörténész. a nyelvtanró] és az anyanyelvi nevelésről dr. Grétsy László kandidátus tart előadást.

gáltatásai az elkövetkező 3 év- | ben tovább bővülnek. Feladatuk lesz, az átutalási betétszámlák és magánszemélyek csekkszámláinak vezetése, valamint a nyereménybetétek kezelése. Szintén pénzügyminiszteri engedély alapján országszerte megállapodnak a megyei állatforgalmi és húsipari vállalatokkal, miszerint a magánszemélyek által leadott állatok árát a takarékszövetkezetek fizetik ki.

A szövetkezeti pénzintézetek jelentősen bővítették társadalmi bázisukat is. Ezt példázza többek között az a tény, hogy 1972- ben 100 ezerrel nőtt a taglétszámuk. Ma már e pénzintézetek

csaknem 1 milliós tagsággal rendelkeznek. A tagság számának nagyarányú emelkedésével egy- időben — különösen a területi elhatárolás feloldása óta — gyors ütemben növekedett működési körzetük. A múlt évben az ország 36 településére terjesztették ki tevékenységüket. így az 1972-es esztendő lezárásakor már 2640 település tartozott az ország takarékszövetkezeteihez. Tavaly többek között 4 városra, több járási székhelyre és olyan nagyobb településekre is kiterjesztették működési körzetüket a pénzintézetek, mint Gyoma, Bonyhád, Kunszentmárton, Mezőhegyes és Mezőberény.

Balkus Imre

A példa ismét Füzesgyarmaté

Az elmúlt két évtizedben több alkalommal beszámoltunk arról az eredményekben, gazdag közösségi munkáról melyet Fü- zesgyarmat lakosságának két termelőszövetkezete, a Vörös Csillag és az Aranykalász felmutatott. Ezek a példák olyan időszakban születtek, amikor a nagyüzemi gazdálkodás útját, megvalósítását kereső parasztságunk az első lépéseknél tartott Füzesgyarmaton ekkorra már körvonalazódtak a termelőszövetkezeti célok elérésének módszerei. így a gyarmati példa sok-sok követőre talált nemcsak a megyében, hanem az országban is. Nem volt véletlen, hogy a Vörös Csillag Tsz országos hírnévre tett szert és hogy ezt napjainkban is méltán őrzi Az is egy nagyon tudatos gazdaság- szervező munka következménye, hogy az Aranykalász Tsz felszámolta előnytelen anyagi hely_ zetét s eredményeivel felzárkózott az idősebb testvér mellé. Ez a példa azért is jelentős, mert éveken át alap- ég bevételi hiánnyal gazdálkodtak. Vagyis nagyon mélyről indultak, s eljutottak a tagonkénti 27 ezer forint körüli közösből származó jövedelemig 1972-ben.

A szakosított sertéstelepek építésében és üzemeltetésében szintén követendő példával szoL gál Füzesgyarmat. Az Aranykalász Tsz és a Vörös Csillag Tsz közös vállalkozásából készített korszerű üzemben olyan termen iési eredményt értek él, melyre a megye valamennyi hasonló te_ lepén törekszenek. Laczó Pál, a Körösök Vidéke Tsz-ek Területi Szövetségének munkatársa mondotta a füzesgyarmatá SER- KÖV 1972. évi zárszámadó Igaz. gató tanácsi ülésén, hogy a térségben épült hét telep közül négy zárta az évet jövedelemmel, s ezek közül is a gyarmatiak példája kiemelkedően jó. Végsősoron a különböző fertőző állatbetegségek 8—10 millió forintot okozó kiesése ellenére 4 millió forint körüli nyereséget érték el. Ez a SERKÖV tehát működésének első esztendejében is bizonyított. Igazolta a két tsz elnökét, Csirik Imrét, Kiss Istvánt, akik évekkel ezelőtt nagy- nagy optimizmussal ajánlották a közgyűlésnek a beruházással járó gond és munka vállalását Pedig az 1972-es esztendő nem is volt olyan sima sem a SER- KÖV-ben, sem a két tsz-ben. És most a SERKÖV jövedelméből egy-egy millió forint került vissza az alapító tsz-ek számiár iára. amely jól enyhítette a mostoha időiárás miatt bekövet_ kezet! üzemi veszteségeket

E közös vállalkozás 11 ezer hízott sertést értékesített 1972-ben. Többet majdnem kétszeri® any. nyit, mint a korábbi években Füzesgyarmat, amikor még nem ilyen, a maihoz hasonló körülmények között foglalkoztak a

hústermelési program teljesítésével. Benedek József agrármér. nőktől a megye első sertéstenyésztő szakmérnökétől, a SERKÖV igazgatójától kérdeztem: Mivel magyarázza a fajlagos takarmá tiyf el használásban. a kocák évenkénti fialásában elért 2,2—2,3-as eredményeket, a 850 koca esetében a fialásonkén- ti 9,3 malacszaporulati átlagot? Azt válaszolta, hogy a SERKÖV annak idején megvásárolta a Bábolnai Állami Gazdaságban kipróbált sertéstartási technológiát. Ezt egy az egyben, tehát módosítások nélkül alkalmazták, s amikor a garantáltnál. jobb eredményeket értek el; nagyon alapos körültekintéssel hozzákezdtek a továbbfejlesztéséhez. A folyamat az előírás minden fázisának szigorú végig, vitele eredményezte a technológia megismerését, a megismerés pedig a felismerést, történetesen azt, hogy a jövedelmezőség növelését gátló akadályok milyen módon távolíthatók el hogyan pótolhatók a gyarmati sajátosságoknak megfelelően.

A tudatos, a célirányos munka alapfeltételének a miniszteri rendelet következetes alkalmazását, megvalósítását tekintették. A miniszteri utasítás kimondja, hogy a szakosított telep élén csak mérnöki diplomával rendelkező vezető állhat. A beosztott vezetőknek is hasonló végzettséget ír elő a miniszter. Egy-egy fontosabb, kétkezi munkahely betöltését technikusi képesítéshez köti az előírás. És ez nem véletlen. Rendkívül na_ gyök és bonyolultak egy szakod sított telepen a feladatok. A füzesgyarmatiak ezért is teljesítették a jó üzemelés körülményeit biztosító személyi feltételeket még az előírt szakmun. kások számában is. A két -sz- ből a telepen munkát vállalókat különböző tanfolyamokon készítették elő a szakmunkásvizsgára. Az 57 dolgozó közül 53-an, tsz-tagok, tehát nem alkalmazottak — és ezt mégegyszer húzzuk alá — mint a megyében több helyen.

Ez a viszonylag kis, de mégis igen jelentős értékekkel gazdálkodó közösség 1973-ban, -újabb célok elérésére vállalkozott. Az állatbetegségek miatt megszakadt a folyamatos termelés. En_ nek visszaállítása úgy, hogy ä tervezett hízósertés kiboesáj tást elérjék, egyáltalán nem mondható könnyűnek. Az elpusztult tenyészkocák pótlása, a betegségből kigyógyult egyedek selejtezése, pótlása, a takarmányozási költségek további csökkentése, az egy kocára jutó évi szaporulat növelése, mind-mind olyan feladat, amiért itt, alig kilábolva a betegségből immár következetesen, a jó eredmények elérésének tudatában dolgoznak.

Dupsi Károly