Békés Megyei Népújság, 1973. kedd (28. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-25 / 47. szám

Üdvözlő távirat a csehszlovák vezetőknek CtDSTAV HI'SAK elvtársnak, Otphsrl o ráki a Kommunista Pirtji Központi Bizottság^ főtitkárának. LUDVIK SVOBODA elvtársnak, a Csehszlovák Szocialista Kfltztár saság elnökének, LLBOMIR STROUGAL elvtársnak, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság kormánya elnökének. Prága Kedves Efvtórsalk! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Ma- gy&r Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa és az egész magyar dolgozó nép nevében elvtársi üdvözletünket ég jókívánsága­inkat küldjük Önöknek, a csehszlovák dolgozó népnek, a februári győzelem negyedszázados évfordulója alkalmából. A februári győzelmet nemcsak a csehszlovák munkásosztály, a forradalmi erők nagy harci sikerének tekintjük, amely kialakí­totta a szocialista fejlődés feltételeit, hanem olyan forradalmi pél­dának is. amely az egész nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom méltó elismerését váltotta ki. Nagyra értékeljük a februárt győzelem óta eflteR 25 év alatt hazájuk szocá allste építéseiben elért Sikereiket, és kívánjuk, hogy Csehszlovákia dolgozó népe, Csehszlovákia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának vezetéseivel, további nagyszerű eredményeket érjen el országa felvirágoztatásában. Elvtársi üdvözlettel: KABAR JANOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára, LOSONCZ1 PAL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának el­nöke, FOCK JENŐ, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Magyarország és a Bengáli Népi Köztársaság árucsereforgaimi megálfajodása A Bengali Népi Köztársaság kereskedelmi küldöttsége febru­ár 23-án és 24-én Budapesten kereskedelmi tárgyalásokat folytatott A megbeszélések ered menyeként meghatározták és aláírták a Magyarország ég a Bengáli Népi Köztársaság áru­csere-forgalmát 1973. április L és 1974. június 31. között szabá­lyozó árulistákat Magyar rész­ről Huszár Tamást a Külkeres­kedelmi Minisztérium főosztály­vezető-helyettese, a Bengáli Né­pi Köztársaság részéről pedig A. Nam Chowdhury, a Kereskedel­mi Minisztérium főosztályveze­tője írta alá a megállapodást ! A megállapodás szerint az elő_ I ző időszakhoz viszonyítva mind­két oldalon az árucsere-forga­lomban csaknem 25 százalékos emelkedés várható. Magyaror­szág többek között járműveket, elektromos berendezéseket és más gépipari árukat, továbbá gyógyszereket, növényvédőszere­ket szállít a Bengáli Népi Köz­társaságnak, ámely főként nyers, jutával és jutatermékekkel, teá­val és bőrökkel viszonozza a magyar szállításokat A Bengáli Népi Köztársaság Kereskedelmi küldöttsége szom­baton délután elutazott Buda­pestről. Temetés Kairóban Kairó Szombaton Kairóban gyász- szertartást tartottak a Sínai­félsziget fölött lelőtt líbiai utas­szállító gép egyiptomi áldozatai­nak emlékére. A gyászszertartáson több, mint tízezer ember vett részt Azokat a halottakat akiket nem sikerült azonosítani,közös sírban helye­zik örök nyugalomra. Az életü­ket vesztett líbiaiakat hazájuk­ban temetik eL Többszáz radikális egyetemista a gyászszertartás politikai de­monstrációvá változtatta és sür­gette ,hogy álljanak bosszút Iz­raelen. A tüntetés rendzavarás nélkül zajlott le. (MTI) A VDK elnökének üzenete Hanoi Ton Duc Than, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnö­ke üdvözlő üzenetet intézett a laoszi királyhoz abból az alka­lomból, hogy Vietnamban aláír­ták a laoszi béke helyreállítása, ról szóló megállapodást (TASZSZ) Párizs Számos nemzetközi jogász- szervezet, — köztük a Demokra­tikus Jogászok Nemzetközi Szö­vetsége — elhatározta .hogy el­küldi képviselőit Vietnamba a saigoni börtönökben és táborok­ban sínylődő politikai foglyok sorsának kivizsgálása céliából. Ez a bejelentés Párizsban hang­zott el az említett szervezetek * sajtókonferenciáján. így lá+ja a hetet kommentátorunk, Réti Ervin: Kritikus térségek ISMÉT VÉGÉTÉRT egy hosszú háború: Laosziban, a, egymillió elefánt országában megkötötték a tűzszünetet. Remélhetőleg va­lóban elhallgatnak majd a fegy­verek, húsz esztendő alatt ugyanig három ízben történt tűzszüneti megállapodás, de egy­szer sem volt hosszú életű. Min­denesetre lényegesen új elemet jelent és bizakodásra adhat okot, hogy ezúttal először egybeesik a vietnami és a laoszi fegyver- nyugvás. A laoszi egyezményéknek bizo­nyos sajátosságai említésre ér­demesek. Mindkét szembenálló féj megtartja terüle teát — becs­lesek szerint az ország kéthar­mada felett a Patet Lao, a népi erők gyakorolnak ellenőrzést — ám egyenlő arányú részvételiéi ideiglenes koalíciós kormányt és politikai tanácsot alkotnak. En­nek működését nyilván meg­könnyíti majd, hogy a két fővá­ros, Vientiané a közigazgatási — és Luang Praibang a királyi székhely semleges zónává ala­kul, A különböző részlteitek kidol­gozása természetesen még újabb tanácskozásokat követel, de erő- | feszítéseket igényel a tűzszünet következetes megvalósítása is. Az első napokban viszonylag sok összetűzésről érkezett jelentés, résében technikai tényezők, a kéllő összeköttetés hiánya, rész­ben a jobboldali provokációk miatt. A legnyugitalanítőbb fej­lemény, hogy Souvanna Phou- mának, a királyi kormány mi­niszterelnökének fenyegetései nyomán amerikai bombázók még a” tűzszünet utáni napokban is bomba támadásokaft hajtottak végre. IGAZ, a hét legmegdöbben­tőbb eseménye Ázsia másik vé­gében egy utasszállító repülő­géppel voit kapcsolatos. A fran­cia pilóta által vezetett, líbiai Boeing—727-es lelövése méltán váltott ki felháborodást világ­szerte, még azokban a nyugati körökben is, amelyek különben rokonszenveznek IzraélléL Sem­mi nem indokolhatja, hogy a jóliismert utasszállító típusit négy izraeli vadászgép megrohanta, és minden figyelmeztetés nélkül megsemmisítette. Néhány nyu­gati lap hajlik annak feltételezé­sére, hogy helyi katonai pa­rancsnokok túlkapása, önkényes akciója történt, csakhogy ennek ellentmond a tel-avivi kormány későbbi magatartása. Az utóla­gos egyetértés a támadással a nemzetközi vizsgálat megakadá­lyozása, a kártalanítás megta­gadása végűiig az állami politi­ka rangjára emelte ezt a pél­dátlanul barbár akciót Súlyosbítja a helyzeteit, hogy alig néhány órával a líbiai utas­szállító ügye előtt, izraeli ejtő­ernyősök mélyen behatoltak Li­banon területére, s ott palesztin menekülttáborokat támadtak. | Nem a határ mentén, hanem fent egészen északon — a beha­tolás is a tenger irányából tör- [ tént — s a cél nem valamely ha­difontosságú terület, hanem a civil lakosság látható megfélem­lítése volt. A közel-kéletí vál­ság tehát éleződött a héten, pon­tosan akkor, amikor Kairo nagy­szabású diplomáciai tevékenyéé-1 ' get folytait a kibontakozás érde­kében. Hafe, Iszimail, Szadat fő­tanácsadója — „egyiptomi Kis- singemek” is nevezik — miután Moszkváiban többórás eszmecse­rét folytatott Brezsnyewél, a hé-, tan Londonban Heath-szel, il­letve Washingtonban Nixonnál találkozott. A jelek szerint to­vábbi élénkségre számrthaitunk e kritikus térség körüL EURÓPÁBAN a héten kevés­bé látványos tárgyalásokra ke­rüli sor, főként Becsben folytak különböző formájú elő-ksomzul- tiáeiók. mdüyen formában kez­dődhetne el az EKHT, a, Euró­pai Kölcsönös Haderőcsökkentég Tanácskozás-sorozata. Ügy tű­nik, mintha a nyugatiak Hel­sinkitől félszemmel Bécsire san­dítanának, s addig bizonyos fo­kiig fékezni szeretnék az európai biztonsági értekezlet előkés züle teát, míg katonai kérdésiekben nem történik megállapodás az osztrák fővárosiban. A szocialis­ta országok hajlandók megvitat­ni minden kérdést, de semmi ésszerű okot nem lehet felsora­koztatni, hogy máért várjunk az európai biztonsági problémák megoldásával a sokkal bonyo­lultabb ég hosszadalmasabb, tnásirányú viták eldöntéséig. Az európai kibontakozás • fontossá­gára hívta fel a figyelmet Bnezsnyev, az SZKP főtitkára ' a pénteken Prágában tartott nagygyűlésen is. A csehszlovák februári győzelem negyedszáza- 1 dog évfordulójára emlékeztek, I olyan eseményre, amely nagy- fontosságú volt Európa szociális- ; ta felének kialakulása szem- j pontjából. A múlt tanulságait azonban a jelenre vonatkozólag is levonták, a a Szovjetunió is­mét teljes támogatásáról bizto­sította Csehszlovákiát a münche­ni egyezmény érvénytelenségé­ért vívott küzdelmében. A Vietnam-konferencia előtt Az indokínai, sőt ezen túl- menőleg az egész délkelet­ázsiai béke biztosításában dön­tő szerepe lesz annak az érte­kezletnek, amely február 26-án nyílik meg Párizsban. A kon­ferencia megtartását a január 27-én aláírt vietnami tűzszüne- ti megállapodás 19. cikkelye ír­ta elő. Eszerint harminc napon belül nemzetközi konferenciát kell összehívni, mégpedig azért, hogy „élismerjék az aláírt meg­állapodásokat. biztosítsák a há­ború befejezését, a vietnami nép alapvető jogainak és a dél­vietnami nép önrendelkezési jo­gának tiszteletben tartását, 9 hogy hozzájáruljanak a béké­hez Indokínában”. Emlékezetes, hogy a tűzszü- neti megállapodás szerint az Egyesült Államoknak 60 napon belül kell visszavonni csapatait Dél-Vietnambó.l A konferencia üymódon ennek az időszaknak éppen „félidejében” nyílik meg. Figyelembe kell venni azt is, hogy a konferencia összeülésé- nek pillanatában, elsősorban a saigoni rezsim felelőtlen maga­tartása miatt még mindig sű­rűn fordulnak elő korlátozott összecsapások Dél-Vietnam te­rületén. Végül: lényeges ténye­ző, hogy Laoszban a. konferen­cia összehívása előtt néhány nappal megszületett ugyan a tűzszüneti egyezmény, Kambod­zsában azonban továbbra is tel­jes erővel folynak a harcok. Mindez mutatja, hogy a pári­zsi nemzetközi konferencia rendkívül kényes időszakban ül össze, »mikor még számos gyötrelmes, nyitott kérdést kell megoldani a tényleges indokí­nai béke felé vezető úton! A párizsi értekezletet külügy­miniszteri szinten tartják, « új vonás, hogy azon az ENSZ első ízben lesz képviselve. Történelmi összehasonlítás­ként természetszerűen felmerül az 1954-es genfi értekezlet. Hi­szen az Egyesült Államok és az általa létrehozott dél-vietnami rezsimek az 1954-es genfi hatá­rozatok megszegésével jófor­mán elkerülhetetlenné tették a konfliktus kirobbanását. Érde­mes emlékezetbe idézni, hogy a genfi egyezmény kötelezte volna az érdekelt feleket; két éven belül tartsanak választá­sokat Észak- és Dél-Vietnam egyesítésére. Az Egyesült Álla­mok voltaképpen ennek a hatá­rozatnak a végrehajtását kíván­ta megakadályozni, s ezért kezdte meg fokozódó interven­cióját Vietnamban. Laosz vo­natkozásában a genfi konferen­cia az ország függetlenségét, szuverenitását és semlegességét garantálta és lényegében ugyan­ilyen elvek alapján határozott Kambodzsáról is. Nem kerülheti el figyelmünket, hogy a januárban aláírt tűzszü­neti egyezmény több ízben is hivatkozik a genfi megállapo­dásra. így például éppen az . egyik leglényegesebb kérdésben: amikor kifejti — és megerősíti —, hogy a VDK és Dél-Vietnam közötti katonai demarkációs vo­nal az 1934-es konferencia záró- nyilatkozata szerint csak ideig­lenes, nem politikai, vagy terü­leti határ. . A genfi rendezési élvekhez való visszanyúlás tükröződik ab­ban is, hogy a laoszi tűzszüneti megállapodás az akkori döntés­nek megfelelően a függetlenség, semlegesség és az összes kül­földi csapatok távozásának elvét szögezi le. Nyilvánvaló, hogy csakis hasonló alapelvek sze­rint képzelhető el a jövőbeni kambodzsai rendezés. Mindamellett le kell szögez­ni, hogy a február 26-án meg­nyíló párizsi konferencia sem­miképpen sem tekinthető a genr fi értekezlet majd két évtized­del utóbbi „megismétlésének!” Olyan történelmi változások zajlottak le, amelyek illúzió­keltés nélkül is elképzelhetővé teszik ,hogy a mostani dönté­sek a gyakorlatban hatásosab­bak legyenek, mint a genfi kon­ferencia elvileg helyes intézke­dései. Az alapvető változás az, hogy akkor a vietnami nép a franciák felett aratott győzel­met és az imperializmus főere­je, az Egyesült Államok még „tartalékban volt”. Most magá­nak Washingtonnak *az inter­venciós háborúja vallott kudar­cot, az erőhelyzet tehát lénye­gesen kedvezőbb. Az Egyesült Államok 1954-ben nem ismerte el a genfi rendezés alapvető intézkedéseit, kivonult a kon­ferenciáról és nem írta alá az egyezményt.. Most a januári tűzszüneti megállapodás az ösz- szes lényeges pontokban élőre lerögzíti a megoldás útját, s így az Egyesült Államok is nolitikai- diplomáciai kötelezettségválla­lásra kényszerüL Mindebből következik, hogy az 1954-es genfi konferenciá­tól, gyökerében eltérő jellegű értekezletről van szó. Először: az értekezlet nem illetékes a laoszi és kambodzsai problé­mák megvitatására, mint ez ne­véből — „Vietnam-konfereneia” — is kitűnik. Másodszor: a gen­fi konferenciával ellentétben feladata egy már létre jött meg­állapodás szentesítése. Mindamellett ismételten #e kell szögezni, hogy a kedvezőbb feltételek ellenére rendkívül ke­mény és súlyos problémák meg­oldásáról van szó. RövÍd lejá­ratra e problémákat az bonyo­lítja, hogy az Egyesült Államok a rendelkezésre álló eszközök­kel mindenáron a jelenlegi sai­goni rezsim valamilyen válto­zatának fenntartására törekszik Dél-Vietnamban, s nyilvánvaló­an ez fogja megszabni maga­tartását a konferencián. Nem le­het természetesen megfeledkezni arról sem, hogy 1954-ben Kína a szocialista világ érdekeinek egyik képviselője volt a genfi értekezleten — jelenlegi maga­tartását viszont saját hegemon, hatalmi politikája határozza meg, s ez növeli az Egyesült Államok manőverezési lehetősé­geit. te­Jugoszláv pártbüntetések • A Belgrádi DUNAV Filmvál- I lalat pártszervezete kizárta a kommunisták szövetségéből Du­sán Malavejev filmrendezőt, a betiltott „W. R., avagy a szer­vezed titka” című ellenséges beállítottságú és pornográf film rendezőjét Malavejevnek a filmmel kap­csolatos szerepén kívül felrót­ták, hogy egy nyugatnémet lap­nak adott interjújában ellensé­gesen nyilatkozott a jugoszláv népfelszabadító háború harco­sai róL ‘ A KSZ-szervezet ugyancsak pártbüntetéssel sújtotta Vladan Szlijepcsevicset, a színművészeti akadémia tanárán, mert nem akadályozta meg A,, műanyag Jézus” című, ugyancsak ellen­séges beállítottságú film elké­szítését. film rendezője, Lázár Sztojanovics ellen a belgrádi ügyészség néhány nappal ezelőtt megindította a vizsgálatot ellen­séges tevékenység gyanúja mi­att. (MTI) • 2 bíkés mcrcL^ 1973. FEBRUAR 85.

Next

/
Thumbnails
Contents