Békés Megyei Népújság, 1973. kedd (28. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-24 / 46. szám
Földrajzi kutatócsoport Békéscsabán 1973. július 1-től dolgozik az FKI megyei csoportja A Magyar Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány 1007/1971. számú településhálózat-fejlesztési határozata felsőfokú központ rangot adott Békéscsabának. Ennek értelmében fogadta ei az elmúlt év júniusában az MSZMP Városi Bizottsága, a Városi Tanács és a Hazafias Népfront Városi Bizottsága a megyeszékhely hosz- szútávú kulturális kerettervét, amelyet száznál több, a kulturális élet különböző területein dolgozó szakember munkált ki, s amely felöleli a kulturális élet egészét, megjelölve a felsőfokú központ rangból adódó, azt biztosító féladatokat. Egyebek között, hogy célszerű lenne kialakítani a tudományos kutatás délkelet-tiszántúli központját Békéscsabán, a megye gazdasági, igazgatási és kulturális centrumában. E terv megvalósulásának egyik láncszeme — mint erról lapunkban korábban hírt adtunk —, hogy 1973. július 1-én megkezdi működését a Földrajztudományi Kutató Intézet Békés megyei Csoportja. Részletesebb tájékoztatásért dr. Becsei Józsefet, az MSZMP Városi Bizottságának titkárát kerestük feiL Kérdéseinki Mi az FKI feladata, s milyen kutatásokat folytat a következő időszakokban? Hogyan kapcsolódik am anyaintézményhez a Békés megyei Csoport? Milyen tárgyi és személyi feltételekkel kezd dolgozni július 1-én a helyi csoport? A válaszok: A Magyar Tudományos Akadémia Fô/Ldraâztu- damányi Kutató Intézete immár harmadik évtizede folytát természeti és gazdasági -földrajzi kutatásokat a7 ország különböző tájain, gazdasági körzetedben, sőt, munkatársai időnként az országhatárokon túl is kutatnak. Tudományos folyóirat, könyvek, tanulmányok százai tanúskodnak tevékenységéről. Az FKl-nek szé> hákörű kapcsolatai vannak hazai és külföldi tudományos intézményekkel, gyakorlati szervekkel, aktív résztvevője nemzetközi kongresszusoknak, ta-1 nácskozásoknak, s ilyeneket nem egyszer maga is rendez Magyar- oiszágon. ' A magyar földrajztudomány nemzetközi megbecsülésének jele volt például, hogy 1971-ben a világ harmincnégy országának mintegy nyolcszáz tudósa utazott Magyarországra, hogy résztvevője legyen a Nemzetközi Földrajzi Unió Európai Regionális Konferenciájának. Ezzel egyddóben ünnepelte fennállásának századik évfordulóját a Magyar Földrajzi Társaság — amely ez év nyarán a mi megyénkben, Békéscsabán rendezi hagyományos vándorgyűlését A Földrajztudományi Kutató Intézet szakkönyvei, monográfiái sóik új tudományos eredményt tartalmaznák, korszerű földrajzi képet adnak Európáról, hazánk egészéről, annak egyes tájairól, városairól, s szű- kebb hazánkról — ez utóbbira példa dr. Enyedi Györgynek a Délkelet-Alföld mezőgazdasági földrajzáról írt könyve, amely már korábban jelezte a Békés megye iránti geográfiai érdeklődést és egyben előzménye is volt a megyei kutatócsoport majdani munkásságának. Az FKI a jelenlegi középtávú tervidőszakban a tudománypolitikai irányelveknek megfelelően, a népgazdasági tervekhez igazodva országos, minisztériumi és akadémiai szintű, úgynevezett kutatási főirányokban folytatja tevékenységét. Egyebek mellett az ország természeti erőforrásainak kutatásában és feltárásában, az ember és természeti környezete védelmének kutatásában, a közigazgatás fejlesztésének tudományos megalapozásában, az élelmiszergazdaság köz- gazdasági szabályozó rendszerének fejlesztésében. Kiterjed tevékenysége hazánk természeti és gazdasági-földrajzi adottságainak, erőforrásainak tájankénti kutatására, jellemzésére, értékelésére és feltérképezésére, különös figyelmet szentelve a gyenge természeti adottságú területek vizsgálatának és fejlesztési lehetőségiéi kidolgozásának. Eredményei alapúi szolgálnak 6z ország, a megyék és a kisebb közigazgatási egységek, üzemek gazdasági terveinek kidolgozásához, területfejlesztésá, környezet- védelmi feladatok megoldásához, mindezeken felül pedig a közoktatás, a természettudományos közgondolkodás erősítéséhez. A város párt- ég állami vezetőinek kezdeményezésére, a Magyar Tudományos Akadémia és annak Földrajztudományi Kutató Intézete támogatásával jön létre ez év közepén az MTA FKI Békés megyei Csoportja, amelynek központja Békéscsaba, de hatósugara messze túlnyúlik a város határain, hiszen az MSZMP Békés megyei Bizottsága és a Megyed Tanács megyei és területi feladatokat jelölt meg az intézmény számára. A7 FKI Békés megyei Csoportja a fentebb említett feladatos megvalósítását területileg hivatott megoldani. A budapesti központ első vidéki szerveként jó lehetőségekkel rendelkezik majd a helyi gyakorlati igények kielégítéséhez, a terület- és telepü- iesfej lesztési politika tudományos megalapozásához. Feladata lesz többek között a földrajzi környezet természeti és gazdasági adottságainak feltárása, értékelése a lehető legjobb kihasználás céljából; a mezőgazdasági és ipari termelés szerkezetének legkedvezőbb kialakítására vonatkozó javaslatok kidolgozása; a népesség foglalkoztatásának, a munkaerő-gazdálkodás területi kérdéseinek vizsgálata; a város és falu közötti kapcsolatok, különbségek. népességmozgás, áruforgalom feltárása; a gazdaság' növekedésben szerepet játszó természeti és társadalmi tényezők kutatása, a fejlődés várható irányának körvonalazása; a körzet országon belüli súlyának, szerepének tisztázása, a területi munkamegosztás javítása és a fejlettségi szánt különbségeinek felmérése céljából, A Békés megyei kutatócsoport igyekszik majd tevékenységét a helyi sajátosságokhoz igazítani, amiben az is benne van. hogy gyümölcsöző kapcsolatokat és együttműködést kíván teremteni a dél-alföldi szellemi központokkal, kutatóhelyekkel, társadalmi szervekkel, gyakorlati intézményekkel, üzemekkel. Az állandó munkatársi gárdán kívül számít a földrajzi kutatásokba bekapcsolódni kívánó, a geológiát, geomorfológiát, talajföldrajzot, éghajlattant, agrár-, ipari, népesség- és település-földrajzot, szociológiát kutatni óhajtó Békés megyei szakemberek, pedagógusok alkotó közreműködésére, akik nagy segítségére lehetnek szűkebb hazájuknak, mint a Békés megyei Csoport külső, szerződéses munkatársai. A Békés megyei földrajzi ku- atóközpont Békéscsabán, a Ta- lácsköztársaság útja 22. számú pületében kezdi meg tevékenyégét. Elnökségi ülés a TIT-ben Együttműködés az ismeretterjesztés hatékonyságáért Pénteken délelőtt tartotta megyei elnökségi ülését a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Dr. Krupa András, a társulat Békés megyei Szervezetének tit_ kára értékelte az elmúlt időszak Jegyzetek a Moszkva- partról í. eredményeit, s felvázolta az újabb feladatokat. Tizennégy hozzászóló fűzött megjegyzéseket az elhangzottakhoz, tett gya. korlati javaslatokat, melyeknek közös lényege volt: még hatékonyabbá tenni az ismeretterjesztő tevékenységet, elsősorban a munkások és a parasztság körében, egyebek mellett az állami és társadalmi szervek foko. zott együttműködésével, közös erőfeszítéseivel. A következőkben Elek László alelnök tett javaslatot a TXT megyei szakosztályai vezetőségének tagjaira — különvált az irodalmi és magyar nyelvi, valamint a pedagógiai és pszichológiai szakosztály, s ezzel a szak. osztályok száma huszonkettőre emelkedett —, majd az elnökség elfogadta a következő hónapokban kidolgozandó ismeretterjesz. tési témajavaslatok általános szempontjait. Délután újabb tanácskozást tartottak Békéscsabán, melyen állami és társadalmi szervek ve. zetői, munkatársai az ismeret- terjesztő munka legközelebbi végrehajtási feladatairól tárgyaltak. Ezen a megbeszélésen részt vett Nagy Jenő, az MSZMP Békés megyed Bizottsága Propaganda és Művelődési Osztályának vezetője is. Jelentkezhetnek a fiatalok az NDK-ba Az idén ismét jelentkezhetnek fiatalok az NDK-ba 3 éves szakmai gyakorlatra a Békés megyei Tanács Munkaügyi Osztályánál. A férfiak vasipari és építőipari szakmunkások, a nők a textiliparban dolgozó betanított munkások lehetnek. A csoportok szeptemberben és októberben indulnak. A jelentkezés június közepéig tart. Élelmiszer. és Fagazdasági dolgozók egészségügyi hónapját rendezi meg február 24-től március 24-ig a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, va. lamint az Egészségügyi Minisztérium. Az egy hónapig tartó esemény- sorozat célja ,hogy felhívja az élelmiszer, és fagazdasági dolgozók, s vezetőik figyelmét a munka- és egészségvédelem időszerűségére. A mezőgazdaság, az élelmiszeripar, az erdő és fagazdaság egészségügyi és biztonságtechnikai gondjai, az egészséges életmód életritmus, a biztonságos munkakörülmények megteremtésének lehetőségei a rendezvény központi témái. A Magyar Mezőgazdasági MűR ffiHs 1973. FEBRUÁR 24. A seremetyevói repülőtérről a centrum felé igyekezve legelébb komolyzöld fenyők, fehér nyírfák között suhan a busz. Néhány perc múlva hagyja el az úgynevezett „spanyol-lovasokat”, harminc évvel ezelőtti tankelhárító vasakadályok kőből faragott hatalmas emlékművét — idáig jutottak el 1941- ben a német páncélosok. Aztán a széles, friss levegős moszkvai utcák következnek, négy-hat- nyolc, néhol tizenkét sorban rohanhatnak a gépkocsik, szinte megállíthatatlanul röpítve utasaikat, árujukat a város húszharminc kilométerrel távolabbi — s ez nem jelenti, hogy legmesszebb fekvő — kerületébe. Egy-egy percre torpan csak meg a sok ezer lóerős gépfolyam, amikor a rendőr vagy a lámpa tilosat jelez. Hogy aztán bőgve-prüszkölve újra nekilóduljon, s ajándékozza megtestesült energia félelmes-csodálatos érzését, látványát a vezetőnek, bámészkodónak. Főként este emlékezetes mindez, amikor a közeledő kocsik sárgásfehér, a távolodók vörös fényeket szikráztatnak, fényreklámokra rímelve, a gyalogjáró szemébe. Csodának tűnik, hogy nem történik percenként karambol. Pedig nem az, csupán néhány alapvető közlekedési szabály betartása. Akár a legszédítőbb kavargásban : még a nagyon „sportosan” vezető sofőrök is makulátlanul tiszteletben tartják a záróvonalat, a rendőr már-már tornamutatványnak beillő irányító gesztusait. S mindehhez hozzá lehet tenni, hogv tiszteletben tartják egymást Hogyan zajlik le például egy — moszkvaiak szerint tipikus — koccanásos baleset? Trolibusz fut a hirtelen fékező régi személykocsira. A vezetők kiug- ranak, szó nélkül összeszedik a lehullt lámpa- és lökhárítódarabokat, az utasok átszállnak a következő trolira. A két sofőr veszekedés, szitkozódás. harag nélkül várják az illetékes hatósági közeget, hogy az felírja az ilyenkor szükséges felírni- valókat. A járókelők megjegyzik, mielőtt szétszélednének : „Azért csak jó kocsi volt ez a Pobjeda, hogy így megúszta az összeütközést!” zeumban nagyszabású kiállítás nyílik az egészség, és munkavédelem legfontosabb feladatai_ ról, fejlesztési lehetőségeiről, á tudományos kutatásokról, a szakemberképzésről. A látogatók szemléletes formában ismerkedhetnek meg a legfontosabb anatómiai alapfogalmakkal, egészségvédelmi ismeretekkel, a helyes táplálkozás, a higiénia és a munkavédelemi műszaki-technikai és szervezési problémáival. Az egészségügyi hónap alatt a Miagyar Mezőgazdasági Múzeír umban reprezentatív kiállításon és szaküléseken a szakma legkiválóbb képviselői tartanak előadásokat. A munka és egészség- védelem, az üzemi balesetek és foglalkozási betegségek megelőzése, az élelmiszeripari termelés közegészségügyi vonatkozásai kerülnek szóba. A témával kap_ csőlátás filmeket is vetítenek^ népszerűsítő előadásokat tartanak a Mezőgazdasági Múzeumban. Ugyanez a nyugalom jellemtó általában a moszkvaiakat más kellemetlen helyzetekben is. Például sorbanálláskor. Nemcsak színházi pénztár előtt, múzeumbejáratnál, hanem üzletben, bisztróban, zsúfolásig telt étterem előcsarnokában is. Nem valószínű, hogy azért, mert kedvenc időtöltésük volna a kényszerű várakozás — bár egy esztendők óta kint élő magyar külkereskedő szerint a moszkvaiak szeretnek sorban- állni. Hanem sokkal inkább abból a felismerésből, hogy a ta- szigálódás, káromkodás, gomb- és gallértépés cseppet sem gyorsítja az „ügymenetet”. Abból a meggondolásból, hogy a sorbánállás rossz ugyan, depi'l-. lanatnyilag még szükséges, mivel nyolcmillió embert képtelen egyidőben ellátni a jelenlegi üzlet-, múzeum- és színházkapacitás. Abból a tudatból, hogy a vásárolni kívánt cikket, ugyanazt, mint amit a pulthoz, pénztárablakhoz korábban érkezőnek adnak, a sor végén álló is megkapja öt perc, vagy negyedóra múlva. Nyolcmillió ember egyszerűen nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy idegeskedjen, hogy egyik ember minden semmiségért veszekedjen a másikkal, hogy bárkinek is „tömegiszonya” legyen. Elképzelhető persze — s ezt a megjegyzést kevés magyar mulasztja el —•, hogy a bölcs belátáson kívül másik oka is .van a moszkvaiak megdöbbentő nyugalmának: Szovjetunió-szerte nagyon gyenge a kávé. Elkapatott hazai feketefogyasztó még az ellenségének sem kíván hasonlót. Igaz. erre is akad' tromfjuk a metropolisz lakóinak, mondják is minduntalan, ha a vendégnek nem ízlik az erőtlen barna lé: „Elfogadjuk, hogy a kávénk rosszabb, mint Magyarországon ... viszont nálunk a szív- infarktus is kevesebb ” Emberről—autóról szólva lehetetlen említés nélkül hagyni a taxit. Ami Moszkvában sokkal inkább közhasználatú cikk, mint nálunk. Szerepe van ebben a hatalmas távolságoknak, s legalább ennyire az olcsó tarifának. No meg annak, hogy rengeteg kocsi járja a várost, a a koraesti órákat kivéve hamar találni szabad jelzésűt is. A sofőrök ördöngős ügyességgel vezetnek és sokat dohányoznak... e két dolog úgy függ össze, hogy bár rágyújtás közben mindkét kézzel elengedik a kormányt, fantasztikus reflexeik — és szerencséjük! — révén a legeSlegutolsó pillanatban mégis elkerülik az összeütközést a másik sávban hasonlóan, flegmán vezető kollégájukkal. Hogy a bennülő idegent közben a hideglelés kerülgeti, azzal nem sokat törődnek: legyen az utas éppenolyan nyugodt, mint ők. Máskor azonban kárpótolják a vendéget az okozott félelemért. Például metrózás után. amikor kétségbeesetten integet minden arra haladó sakktáblakockás kocsinak. S a vezető megáll, pedig már van négy utasa. Mégis felveszi a várakozót ötödiknek, vállalVa, hogy a rendőr észreveszi a szabálytalanságot. Hogy nem ez a legkényelmesebb módja az utazásnak? De igen! Tanú lehet rá mindenki, aki éjjel fél kettőkor, havasesőben a Lenin-hegy- ről egyszer is szeretett volna eljutni Moszkva-parti szállására... (Folytatjuk) Danisa Győző Egészségügyi Hónap (daniss)
