Békés Megyei Népújság, 1973. kedd (28. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-21 / 43. szám
Névtelen hősök — nyomtalan sírok Megemlékezés Farkas Károlyról Mi t agadás, kevés olyan, ember akad napjainkban, akinek ez a név „Parkas Károly” valami különöset mond, hacsak nem történészi vagy nem lapozgatta Nemes Dezső, „Az Általános Munkásegylet története, 1868—1873” című munkáját, amelyikből megtudhatja, hogy a resicai születésű Farkas Károly, mint egyszerű vasmunkás kezdte pályáját és a temesvári, majd. az I. Intemacdonalé pesti szekciójának a vezetője lett. A lexi_ kon pedig megemlíti, hogy részt vett az I. Iintemacionalé hágai kongresszusán és ott síkra szállt Marx mellett, és az anarchisták ellen foglalt állást. Később Fran, kel Leó fő segítőtársa lett a Ma. gyarországi Általános Munkáspárt megalakításában. Tehát olyan ember veit, aki Ttmes—Arad és Békés megyében is tevékenykedett a munkások jogaiért, és 1873-ban a „Munkás Háti Krónikája” című újságot szerkesztette. A napokban levél érkezett a romániai Lugos városból, a gyulai román gimnáziumhoz. írója dr. Ion Georgascu tanár megkéri az iskolát, ha módja van, értesítse őt, igaz-e, hogy Farkas Károly sírja Pesten van a Kerepesi temetőben. Mert könyvet akar írnj róla és egy Gheorghe Ungureanu nevű volt munkatár. sáról Az iskola vezetősége engem kért meg, hogy legyek a segítségére a romániai tanárnak. Érdeklődtem a Kerepesi terne. tő nyilvántartási irodájában, ott van-e eltemetve Farkas Károly, aki 1907. február 16-án halt meg és létezik-e még a sírja. Az ottani tisztviselőnő elővette az 1907-es kopott, fedelű vastag katalógust, amelyikből megtudtuk, hogy valóban akkor halt meg, utolsó lakhelye a Baross utcában volt, mint nőtlen ember élt, de nem a Kerepesiben, hanem ' az új köztemetőben van eltemetve, a 73. parcellában, első sor 106. hely. Odamentem. Végigjártam a 73-as parcella sírjai között, Farkas Károly sírját azonban nem találtam. Az ottani nyilvántartó irodában megtudtam, hogy 1948-ban az ő helyébe más valakit temettek, mivel senki sem jelentkezett igényt tartani a sírra. Majd egy fél napot töltöttem a nagy pesti temetőben, nézegettem a régibb és újabb sírokat, érdekes felirataikat.' Az egyik márványkövön ezt olvastam: „Az én sírom nincsen messze, Mégsincs, aki felkeresse. Nincsen annak jártas útja, Hulló levél beborítja...” Ilyen, lehetett Farkas Károly sírja is, amíg létezett. Az emléke mégis fennmaradt. A lexiko. nokban és az olyan emberek lel. kében, akik mint a lugosi tanár kutatnak tettei után, mivel tettekben gazdag életet élt, igazi életet. Az ő hozzátartozói névtelenek, akiár a sírjuk. Ivános Illés Tanács választás előtt Kcvcrmesen A MŰT A műtétre várók egymást idegesítették. Voltak egészen jól éltesültek és olyanok, akik nagy tisztelettel hallgatták ezeket. Voltak, akik arra gondoltak, csak jönne már a nővér és lennének túl ezen az átkozott késelésen. Ezek az emberek voltak kevesebben. Egy öreg vasutas-féle és egy idősebb asszony, aki minden bizonnyal nyugdíjas tisztviselő- nő lehetett. Az előbb még nagyhangú, medvejárású férfit szólították először. Amikor visszalépett a váróterembe ,a fáradt verejték lecsordult homlokáról és végiggurult vastag nyakán. — Az injekció, amit a szemhéjba nyomnak, piszokul fáj mondta és köszönés nélkül távozott. A sápadtarcú fiatal- asszony megkapaszkodott a legközelebbi szék támlájában és kitántorgott a váró ajtaján. Valaki utánament, közben Kareszt szállította a nővér. A sterilizálóban, ahová először bevezették, megcsavarta az orrát az éterszag. A nővér megkérdezte, mi a foglalkozása, aztán egy fehér kendővel bekötötte Karesz fejét. csi— Ezt miért nálta? — Mert olyan szép nagy haja van és nem akarom, hogy belevarrják a szemébe. — Varrni is fogják? — Nem árulom el, mert kíváncsiskodik. Kapott még néhány szemcseppet. Az ötödiket már nem érezte. A műtőbe lépve szétnézett, mert sohasem járt még műtőben. Az ápoló felsegítette az asztalra. Karesz rákönyökölt a leterített fekhelyre és közécsúszott a keze. A doktornő felnevetett: — látszik, hogy ritkán jár ide. Bekapcsolták a lámpát, arcára borítottak egy fehér kendőit, csak a beteg szeme maradt szabadon. Tökéletesen látta a közelgő fecskendőt Aztán érezte a szúrást a szemében. — Fájt? — Egyáltalán. — Hogyan hanyagolhatta el ennyire? Egészen megkövesedett már a fertőzött csomó. Ennyire gyáva lenne?... Ollót! — Vizsgáztam — sziszegett Karesz. — Most fájt? — Már nem! Mitől lehetett ez? — Érzékeny a szeme. Piszkos kézzel dörzsölte. — Mániákus kéz- • mosó vagyok. — De a szeme is \ mániákusan érzé- ; kény. Hol vizsga- \ zott?... Minden volt l már ebben. Be lehet ; kötni. Vérzik. Vîtes- » sék le tíz percre. Ne : itt. Még rosszul le- i hét a szagtól... A folyosón arra ■ gondolt, hogy fölös- ! leges odatartani a i sálat a kötés elé. ■ Azon csodálkozott, ; mennyire megnyugo- ; dott, mennyire nem j zavarja már, hogy i kötés van a szemén. ; Ellenkezőleg. Egy ki- ; csit büszke volt ma- ! gára, hogy végig- i csinálta. A folyosó végén ; fehér bottal egy öreg■ \ ember állt. — Kész? — kér- ; dezte. ' — Kész! Magának • mit csináltak, bácsi- : ka? — Kidobták a ■ jobb szemem — ■ mondta az öreg fa- : nyár nyugalommal. : Karesz megszédült ] egy pillanatra. Azt g hitte nem jól érti : az öreget. Aztán égé- ] szén ostobán, zavará- ; bőm csak annyit kér- \ dezett: — És most?... Az öreg határozót- \ tan válaszolt: — Az ■ OFOTÉRT-ba, aztán ; gyalog a tanyára. : Vár már a fa. Sokáig : nem voltam otthon, g fel kell már fűrészel- g ni azt is — mondta Z és lassan, tapogatóz- : va megindult a lép- \ csőn, lefelé. (Réthy) Szeghalmi kiállítás a Kopernikusz-évfordulón teti az érdeklődőket a csillagászat történetének újabb idősza. kaival. Egyebek között amatőrök készítette távcsöveket, s az Űrkutatás eredményeit bemutató bélyegeket is megtekinthetnek a látogatók. A nagy lengyel csillagász, Mi- | >laj Kopernikusz születésének lezer éves fordulója tiszteleté- ! kiállítás nyílt február 20-án szeghalmi művelődési köz- mtban. A bemutató dekumen- mfotókkal idézi Kopernikusz étét, felfedezéseit és megismer. Talán szerencsének is kell tartanom, hogy aznap, amikor Keverrrfesen jártam, a tanács- házán éppen vb-ülést tartattak. Ezen ugyan nem vettem részt, de a végén sikerült Ködmön Józseffé’, a községi tanács elnökével találkoznom, aki az ülésen elhangzottakról mindent .szép sorjában elmondott. Előbb ugyan húzódozott mondván, hogy délután 1 óra van és még nem ebédelt. nemsokára pedig a Lenin Tsz-be kell mennie, ahol a párt. alapszervezet és a tsz vezetősége összevont ülést tart. majd a takarékszövetkezet küldöttgyűlése következik. Sok a ióból is megárt. Elképzelni sem tudom, hogyan lehet egy nap három ülést végig „ülni”. Reggeltől estig. Szerencsémre Ködmön elvtárs a második ülést mégis lemondta. De Tomanicska Zoltánnal, a párt községi csúcsvezetőségének a titkárával sajnos nem találkozhattam, mert — ahogy tájékoztattak — ő az üléseiket „megsorjázta”. Tudósítás a tb-ülésröl Az aznapi vb-ülést pedig azért tartom szerencsének, mert számos olyan kérdésről volt szó, ami nagyon is közvetlenül érinti a lakosságot. Most én lehetek az, aki elsőként ad tudósítást róla. Bejelentette a tanácselnök, hogy a tanácstagi választáson éppen úgy 50 választókerület lesz. mint volt legutóbb is. Tájékoztatást adott arról, hogy az új szolgáltató házban február 1. óta cipőjavító, óra javító, tv-rá- diószerelő valamint női fodrász működik és az épületben hatósági húsbolt is nyílt. Döntött a vb telekügyben: meghatározta, legfeljebb mekkora lehet egy- egy telek valamelyik utcában. — Megkezdődik az iskolafogászat — jelentette még be Ködmön József. Minden szerdán délután 2 órától dr. Gubcsó András fogorvos 15 gyermeket vizsgál meg. (Egyébként tavaly épült a központi orvosi rendelő, ahol 2 orvosi és fogorvosi szoba is van). Sajnos dr. Gubcsó András fogorvos nem helybeli. Medgyesegyházáról jár át háromszor hetenként. Kevermesen vásároltak lakást a leendő községi fogorvosnak. most már csak jelentkezőre várnak. Csulik Mihály, a járási hivatal vezetője elismerte a községi tanács apparátusának a munkáját. Javasolta a politikai és szakmai továbbképzésüket és azt. hogy tartózkodjanak többet a lakosság körében. Végül Vida Szűcs Imre rendőr törzszászlós, körzeti megbízott beszámolt a község 1972. évi közrendjéről és közbiztonságá- róL Elmondta, hogy társadalmi tulajdont sértő bűncselekmény nem fordult élő, közlekedési szabálytalanságok miatt azonban 170 esetben kellett pénzbírságot kiszabni. Nem különösebben nagy ügyekben, nem is jelentősebb összeget. Kevermesen tehát lényegében rend és fegyelem van. Lássuk tehát a tényeket! Azt hiszem olyan jó pontok ezek, amelyek választás előtt nem is jönnek rosszul a tanács vezetőinek, tagjainak. Nagyot fejlődött Ke vermes az utóbbi időben. És talán a lakosság anyagi helyzetének, életkörülményeinek fokozatos javulását semmi sem tükrözi jobban, mint aA hogy rend és fegyelem van. De lássuk a tényeket isi A Kunágota és Vidéke ÁFÉSZ_hez Kunágota. Almás- kamarás, Dombiratos és Kevermes tartozik. Kőszegi József, az ÁFÉSZ helyi ügyintézője örömmel újságolja: — Tavaly Kevermesen volt a legnagyobb a kiskereskedelmi forgalom. ö ugyan ezt Rozgonyi Bélának a ruházati, Kempf Jánosnak. a vas-műszaki és Kőszegi Lászlónak, a fűszer-csemegeboit vezetőjének az érdeméül tudja be. mert valamennyien igen jó kereskedők és a „föld alól” is előteremtik azt, amire a vásárlóknak szükségük van. Ám az sem mellékes, hogy a vásárlóknak pénzük legyen. És volt is, mégpedig 24 millió 400 ezer forint. Tízmillióval több mint 1963-ban. Ötödször indult gépkocsi úrvezetői tanfolyam Kevermesen, melyen vagy harmincán vesznek részt azzal a nyílt, vagy titkos szándékkal, hogy a saját autójukat vezessék. Ami már megvan vagy. ami csak meglesz. A tanfolyam lelke Ködmön József, aki az aspiránsok sorába tartozik. Jelenleg negyvennél több magánautó fut a község útjain, amelyek itt-ott eléggé rázósak. Az autósok abban reménykednek, hogy 1974-ben, amikor megszűnik a kisvasút a KPM Békéscsabai Közúti Igazgatóság rendbehozatja az utakat. Még valami! A helybeli takarékszövetkezet, amely 1968 óta működik. Kevermes, Kunágota, Dombegyház, Dombiratos, Kis- dombegyház, Magyardombegy. ház és Lökösháza lakosságának megtakarított pénzét kezeli. A betétállomány meghaladja a 31 millió forintot melyből 11 milliónál több jut a kevermesiekre. Hidroglóbusx a földön Az életszínvonalnak persze nemcsak az a meghatározója, hogy hány forint rejtőzik valakinek a zsebében vagy a takarékkönyvében, mekkora a háza, mezeje, jószága és az utódja, hanem az is, milyen a környezete. Gondolok itt az útra, járdára, villanyra, ivóvízre, vagyis mindarra, amit az egyén a közösséggel együtt teremt meg magának. Ezek közül is az egyik legfontosabb az ivóvíz, melynek minden utcába való eljuttatása nem kevés költség és gond. Annyi bizonyos, hogy már épül is a vízmű Ezt jelzi a földön fekvő hidroglóbusz is, amit —, ahogy a tanácselnöktől megtudom — hamarosan talpra állítanak. A 100 köbméteres glóbuszt két (együtt percenként 900 liter kitűnő minőségű vizet adó kút) táplálja majd, s a község utcáiban 30 közkifolyó lesz. Hivatalosan 1974. június 30-án, de lehet, hogy már jövő ilyenkor. A Békés megyei Víz. és Csatornamű Vállalat itteni csoportja derekasan dolgozik. Az építésvezető Kovács Gábor, a munkavezető pedig Csathó Gábor. • A közösség teremtette magának a központi orvosi rendelőt, amely külsőleg is olyan szép, hogy látványosságnak is beillik. Persze azért mégis inkább a gyakorlati haszna számít. Ebből a szempontból van még egy hiányossága: két körzeti orvos helyett csak „másfél” van. Az egyik orvos ugyanis Dombiratosról jár át kisegítőként, A másik látványosság a könyvtár. Másfél éve nyílt meg, azóta nemigen kerüli el senki, aki Kevermesre jön. Szinte vonzza magához az embereket. Tóth Tivadar, a Művelődésügyi Minisztérium főosztályvezetője i.9 járt itt és a látogatók könyvébe többek között az alábbiakat írta: „. .példaként lehetne állítani sok nagyközség és város elét” — Mennyi az olvasók száma? A kérdésre Pelle Ferencné könyvtáros válaszol; — Tavaly 818 olvasónk 37 ezer 800 könyvet kölcsönzött. Nem csekélység a 3 687 lakosú községben. Dehát ide érdemes bejárni. Es us év is reményteljes Miből él-a lakosság? Többsége — mintegy 70 százaléka — a Lenin Tsz-ből és vagy 400-an járnak el máshová dolgozni. Ko-csor Sándor, a Lenin Tsz elnöke, Szántó Péter pedig a főagronómusa. Ök mondják el, hogy a tsz-ben dolgozók jövedelme 1967 óta folyamatosan nőtt Igaz ugyan, hogy 1970-ben a belvíz miatt csökkenés következett be, de azóta ismét felfelé ívelő a grafikon görbéje. — Milyen voit a tavalyi eredi, mény? — Az egy főre jutó közösből származó átlagjövedelem meghaladta a 28 ezer forintot. Ez a-z év is reményteljes. Az új sertéstelepen az idén mér ? 500 sertést nevelnek. Szemesterményszárító berendezés, 300 vagonos magtár és egy új szerelőműhely épül mintegy 3 millió forint költséggel. Kétmillió forintot fordítanak munka, és erőgépek beszerzésére. Mindezt saját erőből oldják meg. Egy fillér kölcsönt sem vesznek fel, ami egymagában is megvilágítja ennek a 6 24b holdon sazdálkodó tsz-mek a helyzetét. A családok a közös és a háztáji gazdaságban szerzett jövedelmüket más keresettel is kiegészíthetik. A Gyomai Háziipari Szövetkezet kesztyűkötést, a Békéscsabai Kötöttárugyár varrást, a Tápéi Háziipari Szövetkezet pedig gyékényfonást kínál — bedolgozó rendszerben — az asszonyoknak, lányoknak. A legjövedelmezőbbnek a gyékényfonást tartják, és egyre többen ú, térnek át erre a munkára. — Most már vagy 30-an fonnak. Akik kezdik, először csak a sóra, paprikára valót keresik meg. Ha megtanulják és naponta 8 órát szorgalmasan dolgozna!?, versenyre kelhetnek a férfiakkal — mondja Asztalos La- josné, a szövetkezet helyi megbízottja, aki az asszonyokat, lányokat erre a mesterségre tanít, ja és ő is veszi át tőlük a kész munkát Van, aiki havonta már a 2 ezer forintot megkeresi. A lehetőség mindenkinek kínálkozik. Akár százan is dolgozhatnak. így ma* már Kevermes is Tápéval „határos”. Sokat tett a tanács Nagy Antal nemcsak az iskola igazgatója, hanem tizenegy éve községi tanácstag ée 2 éve vb- tag is. Újraválasztása óta kerülete lakosságának minden kívánsága lényegében teljesült Javult a tüzelőolaj ellátás, gázcseretelep létesült a községben és padokat is elhelyeztek a temetőben. Egyedül a közutak javítása maradt hátra, de annak is eljön az ideje, ha majd megszüntetik a kisvasutat. A legutóbbi választások óta nagyon sokat tett a tanács a község fejlesztéséért. A március 3-i tanácsülésen pedig több, mint 4 millió forint újabb felhasználásáról dönt és Ködmön József tájékoztatást ad majd a tanácstagi beszámolókon elhangzott közérdekű bejelentésekről, javaslatokról. így valósulnak meg közös akarattal azok a kívánságok, amelyek szebbé teszik a kever- mesiek életét. Ennek feltételeit természetesen évről évre a lakosság szorgalmas munkája teremő meg. Pásztor Béla Bím meg sa C 1973. FEBRUÁR 21. V
