Békés Megyei Népújság, 1973. kedd (28. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-21 / 43. szám

Emlékülés a ruhagyárban Tagfelvétel a pártba Irta: Barát Károly, az MSZMP KB alosztályvezetője Hivatalosan február 18-án volt 25 éves évfordulója a Magyar Szovjet Barátsági Együttmű­ködés és Kölcsönös Segélynyúj­tási Szerződés aláírásának. Ebből az alkalomból tegnap, február 20-án a Békéscsabai Férfi Fehérneműgyár kultúrter- ; mében kihelyezett városi em- ! lékülést rendezett az MSZMP békéscsabai bizottsága, a ruha­gyár MSZBT tagcsoportjával. A zsúfolásig megtelt teremben ott voltak a város valamennyi j MSZBT tagcsoportjainak kül­döttei is. Elsőként a magyar és szovjet himnusz hangzott el, majd Gulyás Lajosné párttitkár köszöntötte a résztvevőket. Ezt követően került sor az ünnepi megemlékezésre, amelyet Vand­M máltesstendő nem appen kedvező évjárata volt a szarvasi Dózsa Tsz-nek Magával cipelte a korábbi évek rossz gazdálkodása miatt felvett ter­heket, s ezt tetézte a tavaszi szárazság és az őszi esőzésből eredő kártétel isi. Ennek ellené­re búzából 15 mázsa, kukoricá­ból 25 mázsa ,napraforgóból 8 mázsa, silókukoricából 150 má­zsa holdankénti termést takarí­tottak be. Ha lett volna megfe­lelő betakarítógépe: kombájn­ja, a kukorica betakarításhoz SZK-ra szerelhető adaptere és rizsbetakarító gépe a szövetke­zetnek, akkor az előző termés­eredményeknél 25—30 sízázalék- : kai többet ia betakaríthattak volna. A Dósam Tas vezető-i .«rge jól szervezte meg az 1972. évi gazdálkodást. Az előző té­nyek is tanúsítják, hogy itt most már nem okolható a veze­tés úgy, mint korábban. A nő­vén y termesztés terven felüli ho­zama 25 év óta először halad­ta meg a tervezettet, 2,4 millió forintot. A többletköltség mind­össze 0,9 millió forinttal növe­kedett, vagyis a tiszta eredmény másfél millió forint Az állat­tenyésztési üzetnágrói már nem mondható el minden Itt még nagyon sok az olyan tartalék, amely a jövedelmezőséget nö­velheti. Most mar világosan lát­szik, hogy a korábbi évek gaz­daságszervezése, s az időjárás hatása következtében 1972-re és a további évekre is olyan ter­het raktak e szövetkezetre, me­lyet fejlesztési alapjából egyál­talán nem tud kigazdálkodni. Összesen 9 millió forint körüli Összeg áll a szarvasi Dézsa Tsz egyszámláján, melyet 1972—;973 és 1974-re programoztak vissza­fizetésre. A veszteség rányomja bélye­gét az 1973. évi munkák előké­szítésére ia Tavaly csaknem 1 millió forintot fordítottak bér­munkadíjra. Idegen gépekkel szántották fel a határt, idegen gépek segítettek a betakarítás­ban azokból a tsz-ekből, ahol már túljutottak a munkán. Ezért a kukorica és a rizs jó része kint veszett a szántóföl­dön. A szalmát be sem tudták takarítani, mert a kombájn után nem volt ami lehúzza, be­bálázza, behordja. Felgyújtották a learatott gabonatáblákat, el­égették a szalmát, most pedig panaszolja a tagság, hogy sem a tsz-nek, sem pedig a háztáji­nak nincs alomszalmája. Valahogyan mégiscsak egyenesbe kellene hozni a ■ szarvasi Dózsa Tsz gondját. Ha egyszer a szövetkezet teherbíró képessége gyenge, akkor nem szabadna túlterhelni, mestersé­gesen olyan helyzetet teremte­ni, hogy a bajból való kilábolás lehetetlenné váljon. A vezető­ség 1972-ben bebizonyította, hogy meg tudja a munkál szer­vezni, amit lénvegében a zár­számadó közgyűlésen február 19-én is elismert a tagság. Ezt megerősítették azok a vendégek is, akik a zár számadó közgyűlé­sen részt vettek, köztük Boruzs Gyula, a MÉM Szövetkezetpoli-1 lik Györgyné, a helyi MSZBT tagcsoportjának titkára tartott. A megemlékezés után Gulyás Lajosné méltatta Békéscsaba és a Szovjetunió-beli Penza test­véri kapcsolatát és felolvasta azt a táviratot, amelyben — az év­forduló alkalmából — köszöntik a testvérváros pártbizottságát, üzemeit, intézményeit, dolgozóit. Az emlékülés az Intemacionálé hangjaival ért véget. Részt vett az ülésen Kiss Aranka, az MSZBT Országos El­nökségének tagja, Oláh József- né, az MSZMP városi bizottsá­gának politikai munkatársa, akik az ünnepség után együtt a többi résztvevővel látogatást tettek az üzemben. tikai Főosztályának osztályveze­tője, Gajdács György, a megyei tanács mezőgazdasági és élelme­zésügyi osztályának vezetője, Hrabovszki Mihály, a tavalyi szanálási bizottság vezetője és Kőris György ,a párt városi bi­zottságának gazdaságpolitikai re_ íerense Ebből tulajdonképpen annak kellene következnie, hogy a szarvasi Dózsa Tsz-t a szaná­lás időszakában — néhány héten belül bizottság vizsgálja felül az 1972. évi gazdálkodást és javas­latot tesz az 1973. évi munka szervezésére — felkészítsék, technikailag is alkalmassá te­gyék a szövetkezet előtt álló termelési feladatiak komplex megoldására Az eszközállomány javításával, a gépesítésiben és az állattenyésztésben rejlő tartalékok feltárásával, a beta­karítás optimális időben, va!Of elvégzésével a Dózsa Tsz 1973- ban az 1972. évinél jobb óvet zárhat Ehhex viszont elengedhe­tetlen a felsőbb szervek egyér­telmű anyagi támogatááa. Dupsi Károly A párttagság körében, de a párton kívül is élénk visszhan­got keltett a Központi Bizott­ság novemberi határozatának a tagfelvételre vonatkozó döntése. Gyakran felvetődik a kérdés: miért ilyen konkrétan — évi 3 százalékban — szabta ezúttal a Központi Bizottság a tagfelvé­tel mértékét? Amit elértünk — és amit nem A X. (kongresszus megállapí­totta, hogy a párt taglétszáma és összetétele megfelelően ala­kult. Ügy értékelte, hogy a tag­létszám évi 3,3 százalékos emel­kedése összhangban van a kom­munista eszme vonzóerejének, a párt politikai befolyásának növekedésével. Feladatul tűzte ki, hogy a párt továbbra is a munkában élenjáró' fizikai és szellemi dolgozók köréből nyer­jen új harcosokat Hangsúlyoz­ta, hogy megkülönböztetett fi­gyelmet kell fordítani a párt munkásjellegénék erősítésére, az ipari munkások és más fizi­kai dolgozók legjobbjainak kommunistává nevelésére és a pártba való felvételére. Célul tűzte a nők és a fiatal nemze­dék soraiban folyó pártépítő munka erősítését is. Hol tartunk e határozatok végrehajtásában? Kezdjük az­zal az örvendetes ténnyel, hogy jelentős mértékben emelkedett pártunkban a nők aránya. Szá­muk a kongresszus óta huszon­ötezerrel növekedett, s jelenleg párttagságunk 25,7 százalékát teszik ki A 18—21 éves fiatalok aránya a párttagságon belül megköze­lítően 1 százalék, amit jó kez­deti eredménynek kell tekin­teni. Fiatalodott egész párttag­ságunk, lényegesen növekedett a 40 éven aluli korosztályokhoz tartozók száma, ami a párttag­ság átlagos életkorát 44 évről 43 évre csökkentette. A nők és fiatalok felvétele tekintetében tehát eredményesen folyik a kongresszusi határozat végre­hajtása. A felvétel üteme viszont el­tér a kongresszus útmutatásai­tól, s lényegesen gyorsabb a ko­rábbinál. Ugyanakkor nem si­került elérni hogy a párton be­lül erőteljesebben növekedjen a fizikai munkások száma és ezzel javuljon a párttagságon belüli arányuk, erősebben jus­son kifejezésre a párttagság összetételében a párt munkás­jellege. A gyors növekedés hátrányai A kongresszus óta eltelt idő­szakban több mint százezer új párttagot vettünk fel. Párttag­ságunk száma jelenleg erősen megközelíti a háromnegyed­milliót. A tagság tiszta növeke­dése két esztendő alatt csak­nem akkora volt, mint a IX. és a X. kongresszus közötti négy esztendőben. Pártunk tekinté­lye és politikai befolyása a X kongresszus után kétségkívül tovább erősödött a párton kívü­li dolgozók körében, ami indo­kolttá is teszi a felvételi ütem szolid növekedését. A tagfelvé­teli korhatár leszállítása szintén indokolja ezt. A végbement gyors emelkedést azonban már nem tekinthetjük egészséges­nek. Milyen veszélyekkel jár a gyorsabb növekedés? A tények igazolják — így a kizárások, kilépések, törlések indokai ■—, hogy a felvételek számának gyors növekedésével bekerülj hetnefc a pártba olyan emberek is, akik még nem értek meg arra, hogy a párt tagjai lehes­senek. Ezek az emberek nem képesek teljesíteni azokat a kö­vetélményeket, amelyet a párt tagjai élé állít. Pártszerveze­teink jő része nem fordít kellő gondot árrá, hogy a pártba je­lentkezőket a kommunistává nevelés egy bizonyos útja után vegyék fel a pártba, akkor, amikor már bizonyították a párttagságra való alkalmasságu­kat. A mozgalmi munka végzése, a közéleti érdeklődés, a politi­kai, világnézeti alapkérdések­ben való tájékozottság, a pél­damutató munka, a vonzó em­beri magatartás, kiegyensúlyo­zott, rendezett magánélet, a ké­pesség a környezet helyes irány­ban történő formálására, a te­kintély a munkatársak körében — ezek mind szükségesék a pártba való felvételhez. Megfo­galmazhatjuk ezt úgy is: szük­séges, hogy az illető felvételé­vel növekedjen a párt tekinté­se is szabványt dolgoznak ki, amely az ellenőrök munkáját egyszerűsíti. Az új szabvány se­gít megakadályozni, hogy a bol­tok polcain csökkent értékű fű­szer várjon eladásra. Jelenleg már hét féle fűszert árulnak az új szabvány előírásai szerint, egyebek között a kö­ményt, a majoránnát és a kort­anáért A Szabványügyi Hivatal a továbbiakban még 25 féle fű­szerre akarja kiterjeszteni az új előírásokat, többek között, Cey­lonból származó teára és a Kí­nában vagy a Fülöp-szigeteken termesztett fahéjra, lye. A párt politikájának meg­valósítására ugyanis a pártta­gok csak akkor képesek mozgó­sítani, követésre késztetni a pártonkívülieket, ha ők ma­guk élenjárnak a mindennapi munkában és magatartásukkal is megbecsülést vívnak ki dol­gozó társaik között. A párttag- felvételek szabályozásának el­sődleges célja éppen az, hogy az aflapszervezetek a mennyiség helyett nagyobb figyelmet for­dítsanak a minőség javítására, a pártba kerülők előzetes kom­munista nevelésére. Ezért kell tehát emelni a követélménye­ket a belépőkkel szemben, mint ahogy szükséges a párt­ban már bent lévők aktivitásá­nak növelése, fegyelmének ja­vítása is. E két törekvés szo­rosan kapcsolódik, az egyik a másik nélkül nem valósítható meg. Â munkásjelleg erősítése Az új tagok felvételével erő­síteni kell a párt munkás­jellegét. Ezt csak úgy tudjuk el­érni, ha az újonnan felvettek többsége a fizikai dolgozók soraiból kerül ki. Pártszerveze­teink — az abszolút számokat tekintve — az elmúlt évben je­lentős számú fizikai munkással erősítették pártunk sorait, ará­nyuk alakulásával mégsem le­hetünk megelégedve. A fizikai dolgozók arányá­nak alakulásában döntő szere­pet játszik a nagyfokú társa­dalmi mobilitás, amelyben ma már nem a parasztság soraiból a. munkásság soraiba való át- rétegződés a jellemző, hanem a fizikai dolgozóból szellemi dol­gozóvá válás. A X. kongresszus óta annyi kommunista-munkás vált szellemi dolgozóvá, mint az újonnan felvett fizikai dol­gozók negyven százaléka. Ez ■társadalmi rendünk lényegéből fakadó pozitív folyamat, amit helyeselni és támogatni kell. A párttagság jelentős része tanul, képezi magát, és ez által so­kan magasabb beosztásba ke­rülnek. Másrészt a legjobb szakmunkások tömegei kerül­nek folyamatosan műszaki kö­zépirányítói munkakörbe, s ter­mészetes, hogy közöttük is sók a kommunista. Ezáltal viszont a fizikai dolgozók aránya a pártban természetszerűen csök­ken. A párt élő organizmus, amely állandóan a mozgás, fej­lődés állapotában van. Soraiba nemcsak bekerülnek emberek, hanem szükségszerűen ki is vál­nak, ami természetes folyamat. Az viszont már nem szükség- szerű, hogy a kikerültek között viszonylag magas a fizikai dol­gozók aránya, mert ezt a pár­ton belüli nevelőmunkával, az emberekkel való foglalkozás ja­vításával csökkenteni lehetne. (Ez természetesen nem jelent­heti azt, hogy a pártba nem való emberek távozását mester­ségesen fékezzük, lemondva a párt öntisztulásáról.) Mindezeknek a tendenciáknak a hatását csupán azzal ellen­súlyozhatjuk, ha az új pártta­gok között döntő többséget biz­tosítunk a fizikai dolgozóknak. Természetesen továbbra is le­hetővé akarjuk tenni elsősor­ban az értelmiségiek, de más irányító munkakört betöltők és szellemi foglalkozásúak részére is ,hogy a párt soraiba kerül­jenek. Persze csak akkor, ha munkájukkal, a társadalom ér­dekében végzett önzetlen tevé­kenységükkel, a párt politiká­ja melletti nyílt kiállásukkal, politikai és ideológiai felkészült­ségükkel és emberi magatartá­sukkal azt kiérdemlik. Vagyis, ha felvételük erősíti azt, ami továbbra îs a legfontosabb: pártunk élcsapat-jellegét Megalakult a Vöröskereszt szeghalmi járási vezetősége A Vöröskereszt kongresszusi előkészületei utolsó felvonásá­hoz érkezett megyénkben. Csü­törtökön, február 22-én a me­gyei tanács nagytermében ren­dezik meg a megyei küldöttér­tekezletet, ahol a megyei veze­tőségiét és a kongresszusi küldöt­teket választják meg. Ezt. meg­előzően minden járásban és vá­rosban megalakultak a vezetősé­gek. Utolsóként a szeghalmi já­rásban, került erre sor, február 15-én. Az alakuló ülésen az alapszervezetekben közvetlenül megválasztott vezetőségi tago­kon. kívül a párt járási oizottsá- gának, a tanács járási hivatalá­nak, a Vöröskereszt megyei ve­zetőségének, és a járás tömeg­szervezeteinek képviselőin túl, a vöröskeresztes munka kiemelke. dő aktívái és segítői vettek részt. Dr. Jánvárj Zoltán elnök meg_ nyitó szavai után, Giricz Lajos já­rási titkár számolt be az eltelt négy év eredményeiről, majd előterjesztette a következő időszak fő feladatait tartalmazó programtervezetet. A tartalmas és széji eredményeket felvonul­tató beszámolót élénk vita kö­vette, melynek célja a munka még eredményesebbé tétele volt. Kiss Gyula, a járási párt- bizottság osztályvezetője elisme­rőleg nyilatkozott a járásban folyó egészségügyi felvilágosítás eredményeiről, és tovább fejlesz­tés szükségességét hangsúlyoztad Dr. Medgyesi Ferenc, a vész­tői csúcsvezetőség elnöke ígé­retet tett területükön a jobb munkára. Hasonló hangnemben nyilatkozott F. Nagy Károly a megye legjobb véradó nagyköz_ ségének, Szeghalomnak a párt­titkára, és Papp József a járás legjobb véradó termelőszövetke­zetének a szeghalmi Rákóczi Tsz­nek az elnöke is. Salka László, a Vöröskereszt megyei vezető­ségének képviselője elismeréssel szólt a járás eredményeiről, ki­emelte, hogy ilyen eredménye­ket csak ott tudnak produkálni, ahol a közös cél elérése érdeké­ben az állami és társadalmi szer­vek megfelelően együttműködve küzdenek. Az alakuló ülésen a vezetőség elnökének ismételten dr. Jánvé- ri Zoltán főorvost, titkárnak pe­dig Giricz Lajost választották. A vezetőségi ülés utolsó aktu. saként a kiemelkedő munka el­ismeréséül hárman kapták meg a Vöröskereszt Munkáért kitün­tetés arany, ezüst, illetve bronz fokozatát. S. L. A fogyasztók védelmére! Korszerűsítik a fűszerek szabványát Az ételek ízesítéséhez Magyar- országon kapható több, mint 20 féle fűszer a korszerű táplálko­zás fontos kelléke. Az utóbbi években jelentősen emelkedett a fűszerek forgalma. A megválto­zott igények miatt, s a fogyasz­tók fokozott érdekvédelmében a Magyar Szabványügyi Hivatal elhatározta: módosítja a fűsze­rekre érvényes, 20 évvel ezelőtt megszabott előírásokat. Az új szabvány fokozott szigor­ral írja elő a szavatossági idő felírását minden egyes fűszert tartalmazó tasákra. Emellett az előrecsomagolásr», a min távéi télre ce a vizsgálati módszerek*. A szarvasi Dózsa Tsz bizonyított

Next

/
Thumbnails
Contents