Békés Megyei Népújság, 1973. kedd (28. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-20 / 42. szám

1 A tavaszi vetomagellátásrőlg Booat3a«Bffl3BaGssaseeBC)SBEODsisQ[3S2!3C3Sis0BBnBaiDaaiBD!3BoœDf«ai3H8BBQQOoaa0saosis QsosBaaasaaB ibbbbbsbbssbbb Palántanelo berendezések a kiskertekb Több zöldségfajt a kiskert­ben is elsősorban palántaneve- léssel ajánlatos termeszteni. Er­re a célra a hagyományos pa­lántanevelő berendezések (me­legágyak, hollandágyak) tovább­ra is eredményesen használha­tók. Ennek ellenére a gyakor­latban fokozatosan a jóval egy­szerűbben kezelhető és olcsób­ban megvásárolható fóliaágyak és fóliasátrak kerülnek előtér, be. Az elmúlt évek tapasztala­tai egyértelműen bizonyították, hogy a duplatakarással ellátott fóliás létesítmények fűtés nél­kül is alkalmasak valamennyi középkorai kiültetésű zöldségfaj palántáinak nevelésére. A korai szabadföldi termesztéshez igé­nyelt palánták előállítása is egyszerűen megoldható a fólia­sátrakba helyezett háztartási olajkályha segítségévek A fóliaágy 2—3 méter széles 70—90 cen­timéter magas és 10—15 méter hosszú. fóliaborítású létesít­mény. Leggyakrabban 2 centi­méter átmérőjű. 2 milliméter falvástagsógú P3-as nyomásfo­kozatú PVC-csőből és 0,1—0,15 milliméter vastag po’ietilén, vagy PVC takaróból -készítik. A A vázszerkezet készülhet még fémből, (vastagdrót, vékony cső stb.) fából, főleg erdőben beszerezhető egyenes suhángok felhasználásával). A 4,8 méter hosszúra leszabott vagy a már ilyen méretben megvásárolt műanyag csövekejt végükön olyan mélyen szúrjuk a talaj­ba. hogy a 3 méter alapszéles­ségű ágyak gerincmagassága 90 centiméter legyen, a 2 méteres ágyaké pedig 70 centiméter. Kemény talajon a bordavégek talajba süllyesztésének meg­könnyítésére megfelelő vascsö­vek segítségével előre lyukat készítünk. A bordákat úgy rak­juk le, hogy a borda vége tá­maszkodjék a talajhoz. Ha ugyanis alatta levegős hézag van és a borda a takaró felrakása után csúszik le az esetleg túl mélyre készített lyuk fenekére, akkor a takaró meg'azul és a szél könnyen kárt tehet benne. A leállított íveket a gerincvo­nal hosszában 2 centiméter át­mérőjű műanyag csövekkel vagy egyéb rudakkal kössük össze, hogy az ágy a hosszten­gely irányában ne mozdulhas­son el. bordákat úgy rögzíthet­jük a gerincvonalon haladó csőhöz, hogy a bordát és a ge­rincet a kereszteződési pontok­ban átfúrjuk, és lágy dróttal összekötjük. Majd a drótot fó- liacsíkkal lekötjük, nehogy a takarót kidörzsölje. Az ágy két végén faosz’opokot állítunk le, és ehhez rögzítjük a gerincen levő összekötőt, a végső bor­A Mezőgyáni Magyar—Bol­gár Vadásztársaság február 20-tól március 30-ig vadászati területén sztrichninnel DÜVADIRTÄST VÉGEZ. A kirakott csalétekhez nyúl­ni életveszélyes és tilos, x ... ..... ............—-------­d ával együtt. A bordák mellett kívülről, az ágy két oldalán 25—30 centiméter mély barázdát készítünk, és a vázra felterített takaró két oldalát úgy földel­jük le. hogy az erősen a bor­dákra feszüljön. A fóliaágyak takarására 0,10 ■—0,15 milliméteres polietilén és PVC takarók egyaránt megfe­lelnék. A 420 centiméter széles fólia a 3 méter széles, 90 centi­méter magas ágyhoz elegendő. Ebben az esetben a tekercsről olyan hosszú darabot vágunk le. hogy mindkét végén marad­jon szabadon annyi fólia, amennyi elegendő az ágy vége­inek lezárására. Általában az ág magasságának (90 centi­méter) másfélszeresét kell az ágy hosszúságához mindkét vé­gén hozzászámítani, hogy a le­zárás megközelítőleg 30—45 fo­kos lejtésű legyen. Két méter széles és 70 centiméter magas ágyhoz. 3,20 méter fóliapalást kell. amely 2 darab 160 centi- méteres takaró összehegesztésé­vel házilag könnyen elkészíthe­tő. Az új PVC vázszerkezethez (első két évben) lehetőleg po­lietilén takarót használunk. A PVC takaró 25 C foknál mele­gebb időben odatapad a bordá­hoz, s így rövid idő múlva tönkremegy. Más vázszerkezet­nél fa. fém) ilyen veszély nincs. A használt PVC-bordá- nál már kisebb az összeragadás veszélye. Ha mégis a PVC-ta- karót kell használnunk, akkor március végétől a bordákra húzzunk polietilén fóliából ké­szült tömlőt, vagy a borda fe­lületét fessük be valamilyen jól tapadó festékkel, hogy a két PVC-anyag ne ragadjon össze. A végek lezárásához jónak bi­zonyult a szellőztető nehezék, amelyet úgy készítünk, hogy körülbelül egy négyzetméter fóliadarabra 8—12 kilogramm földet rakunk, majd a fóliát egybefogva zsineggel összeköt­jük. s ily módon szabálytalan köralakú képlékeny csomagot kapunk. Ebből az ágyak ágyvé­gek feszes lezárása, illetve szükségszerinti felnyitása. A fóliasátor Szerkezetileg hasonló a fólia- ágyhoz, azonban nagyobb mére­tű, s így belsejében álló hely­zetben is lehet mozogni Ma­gassága 2—2. 7—3 méter, szé­lessége 4,5—6—7,5 méter. A vá­zat alkotó bordák lehetnek mű­anyagból. (elsősorban a 4.5 mé­ter szélesnél), fémből, fából. A 4,5 méter széles műanyag­vázas fóliasátor készítéséhez a 8 méter hosszú, 40 mil'iméter átmérőjű P3-as nyomásfokozatú kemény PVC-csövek jól bevál­tak. Ezeket a PVC-csöveket ív- alakban meghajlítva, egymástól 100 centiméter távolságra, mindkét végükkel olyan mélyen szúrjuk a talajba, hogy 180— 200 centiméter legyen a ge­rincvonal magassága. A leállí­tott ivek a gerincvonalon ugyanilyen esetleg vékonyabb (32 milliméter vastag) műanyagcsö­vekkel köthetők össze. A sátrak "mpújsáCs 1973, FEBKUÄR 20, két végére egy-egy oszlopot állítunk, és így rögzítjük a ge­rincet alkotó műanyagcsövet és a szélső bordát az oszlop tete­jéhez. A 4,5 méternél szélesebb lé­tesítményekhez elsősorban a fém és a fa tartószerkezeteket részesítjük előnyben. Jelenleg a haszonvastelepeken beszerez­hető 1/2, 3/4 és 1 co’os selejt csövekből házi hajlítássai elő­állított vázszerkezetek bizonyul­nak gazdaságosnak. Hasonlóan jók az akácfából készíthető vázszerkezetek is. A sátrak borítására a 0.15 milliméter vastag polietilén-fó­lia. illetve a 0,15—0,20 millimé­ter vastag PVC-fó’Ja egyaránt felhasználható. A takarók fel­rakásánál fontos követelmény a fólia feszessége. A bordák mel­lett. kívülről a sátor két ol­dalán 35—40 centiméter mély árkot készítünk, és a vázra fel­terített takaró alsó szélét az árok alján visszahajtjuk, kevés földet rakunk be'e és szemben két oldalt a fólia szélénél fog­va néhányszor felemeljük a földet. A mozdulatot addig kell ismételni, míg a fólia feszes lesz. Ha ezzel az úgynevezett méterenkénti „rázogatással” a sátor egész hosszában végigha­ladtunk, a fó’ia helyes feszes­ségét bizonyító alábbi jelek vál­nak jól láthatóvá: 1. A bordák kiemelkednek, il­letve a bordák közötti részen a fólia bemélyed. homorú formát mutat. 2. A fólia fénye jellegzetesen üveges. 3. A fólia ütögetésre dobhan­got ad. A fóliát véglegesen csak ak­kor földeljük le. ha az emlí­tett jelek jól érzékelhetők. A fóliatakaró folyamatos feszes­sen tartása érdekében célszerű kívülről egy kapavágásnyi föld­del padkát készíteni. Az eddigi tapasztalatok alap­ján a fóliaágyakon a kettős ta­karás felül, a sátraknál alul bi­zonyult megfe'előbbnek. Lé gtér fűtés olaj kályhával A lakások fűtéséhez kialakí­tott különböző típusú .olajkály­hák felhasználásával a fólia alatti légtér kevés beruházással is gazdaságosan fűthető (első­sorban február végétől). Ezzel a megoldással kiküszöbö'hetők a drága fűtőcsövek és gyorsan alkalmazkodhatunk a természe­tes hőmérsékleti viszonyokhoz. A fólia alatti légtér a nap­sütés hatására gyorsan felme­legszik. Ilyenkor fűtésre nincs szükség, vagy csak nagyon kis mértékben. A melegvízfűtés hátránya, hogy a fűtővíz las­san melegszik fel és lassan hül le. így nem tudja gyorsan kö­vetni az időjárás változásait. A kályhás fűtéssel viszont jól ki­használható minden „ingyen” energia, ami a napból érkezik hozzánk. Ennek megszüntetésére a füstcsövet 4—6 méter hosszan vezetjük a sátor belső terében és csak ezután vezetjük ki a szabadba. (Vigyázat a túl hosz._ szúra méretezett csőben erős a lecsapódás!) Jobb megoldás, ha ventilátor segítségével egyenlít­jük ki a hőmérséklet-különbsé­geket. A hagyományos szén, il­letve fa tüzelésű kályhák hasz­náltát a fóliás létesítmények­ben nem javasoljuk. Bővült a fajtaválaszték — Növekedett a nemesített vetőmagvak aránya A Vetőmag Vállalat magáévá téve a zöldtógprogramból adódó feladatokat, sajáit lehetőségem j belül minden intézkedést meg- ! tett. hogy a szükségles zöldség- j vetőmag az árutermelés növéLé- | séfhez rendelkezésre álljon. Elme i inté2kedések eredménye, hogy az j 1973. évi termelés minden eddi- j ginéi nagyobb mennyiségű ve- i tőmagot bocsáthat vevői rendel- j kezésére. A mennyiség iránti ! igény kielégítésével párhuzamo- ! san a múlt évékhez képest növe­kedett a nemesített vetőmagvak aránya is, vagyis javult a minő- i ség. Ezen kívül egyes zöldségfa- j jóknak új, az eddigieknél többet I termő, jdbb minőségű fajtákkal bővült a fajtaválasztéka. A vállalat felkészült, hogy idő­ben és maradéktalanul kielégít­se a termelőüzemek igényeit, és intézkedett, hogy a háztáji il­letve házikerti területekre, az úgynevezett kisfogyasztók ré­szére az ország Különböző terü­letén levő, speciális veitőmag- bottakban és a községek ÂFÉSZ- boltjaiban elegendő áru álljon rendelkezésre. Vegyük a leg­fontosabbakat: A zöldborsó termeléséhez a legszélesebb fajtaválaszték és szinte korlátlan vetőmagmennyi­ség áld rendelkezésre. Ma még| a lakosság körében a legkere­settebb borsófajita a Rajnai tör­péi népi nevén : Peti borsó) ; eb­ből a fajtából a legnagyobb igé­nyeket is ki tudjuk elégíteni, tehát sehol ne fogadja él a vá­sárló azt a válását, hogy „nem kapható”. Ha ilyen holt mégis j akadna, forduljanak a Vetőmag. Vállalat belföldi ellátó központ­jához. E fajtán kívül rendelke­zésre áll a jól ismert Expressz. Beszerezhető a Debreceni, a Chrestensiens Comel és a Glo­riosa, Grüne Perle, Lincoln, On­ward, g számos egvéb fajta. Az új hazaiak közül ajánljuk a Ker­tészeti Kutató Intézet által ne­mesített Budai csemege fajtát. Bokorbabból hazai fogyasztó­ink a sérgahüvelyű fa jtákat sze­retik. A Kinghom Wax és a Cherokee fajtából van elegendő vetőmag. Az új sárgaíhüvelyű vetőmag fajtáikból korlátozott mértékben beszerezhető a hazai nemesítéstű Budai piaci. E faj­ta hüvelye sárga, lapos, hœszù — a Juliska karósábab hüvelyé­hez hasonlítható —, korai ter­mesztésre kiválóan alkalmas. Salátából nálunk Május ki­rálya és az Attrakció kedvéit. Mindkét fajtából elegendő a készlet. A haitatásiak közül a Soroksári és Budai hajtató ve­tőmagja kapható korlátlanul. Paprikából 16 fajta vetőmag­ja közül lehet választani. A Pa­radicsomalakú zöldön kívül a Kalocsait ajánljuk, amely piros­ra érve is fogyasztható és szin­tén gazdagon, tartalmaz C-vita- mint. Fólia alatti hajtatásra kivá­lóan alkalmas a Kertészeti Ku­tató Intézet által nemesített Osokros csüngő és Csokros fel­álló fajta. Sajnos a Soroksári fajtából vetőmagkészletünk erő­sen korlátozott, annak ellenére, | hogy 1972-ben a vállalat 50 katasztráiás hold területen ter-1 méltetett magét Késői érése és alacsony maghozama folytán a magtermás eredménye nagyon alacsony volt Paradicsomból a fajtaválasz­ték ugyancsak széles skálájú. A fajták többsége a Kecskeméti Zöldségtermesztési Kutató Inté­zet nemesítése, és az I. szapo- rulaitfokú vetőmagot is au, inté­zet állította elő. A hónapos reteknek mind & piros, mind a fehér fajtáiból bő a készlet. Hasonlóan korlátlanul kaphatók a nyári- ás a tedire- fcekfajták is; Uborkamagból sem lesz fenn­akadás. Mind a csemege, mind a salátafajtákból kielégítő a vá­laszték. A fajták száma több ha­zai nemesítesűvell bővült. A Kecskeméti 113 és a Kecskemé­ti 32 FI hibridek: bőtermő cse­megefajták, csemege minőségű és szintéin bőtermő a Kecskeméti nővirágú, a Kecskeméti bőtermő és a Budai csemege. E hazai faj­ták lesznek hivatottak pótolni az eddig külföldről behozott ha­sonló fajtákat. Görögdinnyéből, sárgadinnyé­ből és tökből vetőmagkészletünk az igényeiket kieűégíitá. Újdonság­ként említem, hogy korlátozott mértékben a Szigetcsépi 15 hibrid görögdinnyemagból ás tudunk adná a vásárlóknak. A petrezselyemmag-ellátással kapcsolatosan az utóbbi évek­ben meglehetősen sok panasz hangzott él. A vállalat határo­zott intézkedésére a kérdés 1973 tavaszára megoldódott. Petre­zselyemmagból a, évenként szo­kásos 450 mázsás igénnyel szem­ben csaknem 900 mázsa kész­letünk van. A lazább talajokra a Hosszú fajtát, a kötött tala­jokra pedig a Féüihosszút ajánl­juk. A sárgarépa is igen fontos gyökérzöldség 7 fajtából válogat­hat a fogyasztó. Házilcertbe külö­nösen ajánlom a Hegyes vörös (Bauers Kieler rote) fajtát. Szí­ne és béltartalma a legkiválób- bá teszi az összes fajták között. Igaz. hogy nagysága nem éri él a Flakker fajtáét, de minősége kárpótolja a termelőt a kisebb súlvú hozamért Az egyéves termelésű vörös­hagyma-fajták az utóbbi 2—3 évben hazánkban is elterjedtek. Az igényeket figyelembe véve ezen a tavaszon 10 fájtából elé­gíthetjük ki a vásárlókat. Hang­súlyozottan ajánlom a külföldről importált Reliance, Dorata di Parma,, a Primodoro és a Wijbo fajtákat. Azoknak a termelők­nek, akik nem akarnak dúg- 'hagymaültetéssel bajlódni, ja­vasoljuk, hogy ezeket a fajtákat termeljék. Természetesem nem les, hi­ány a hazai legjobb hagymafaj­tánk, a Makód vetőmagjából sem. Nemesített I- szaporulati fokú vetőmagból korlátlanul ki­elégíthetők az igények. Káposztafélékből is felkészült a vállalat. Karfiolból 9, karalá­béból 16, kelkáposztáiból 8, fe­jeskáposztából 14 fajta közül választhatnak a fogyasztók. Ivádi Sándor Építtetők! A Mezőkovácsházi Építőipari Szövetkezet vállai 1973-r*, szöbafestő-mázoló, víz- és központi fűtésszerelő, épületbádogos munkákat. Közületek9 vállalatok! Különböző fénypontmagasságú acélcső lámpaosz­lopok 1—2—3 karú kivitelben megrendelhetők szövetkezetünkn él. 5801. Mezőkovácsháza. Telefon: 88. x

Next

/
Thumbnails
Contents