Békés Megyei Népújság, 1973. kedd (28. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-18 / 41. szám

TARKA Itamb&k Alacsony vízállás !8SeS9SBKKSSB99aBSUSSBaaSEB>USBaaa A nevelésről Munka az iskolai napköziben A on|f tnunkábaálláso, a n llun gyerekekről való nagyobb gondoskodás igénye hozta létre a napköziket. Gyere­keink felügyeletéről, egészséges és hasznos időtöltéséről, nevelé­séről, a tanításon kívüli időben is gondoskodni kell. A tanulók egyre több időt töltenek az is­kolában, az ebben rejlő pedagó­giai lehetőségeket igyekszik a napközi mindjobban kihasznál­ni. Az iskolai órákra való felké­szülés, a szabadidő tartalmasabb felhasználása a napköziotthon elsőrendű feladata. Célja azonos az általános iskoláéval: megala­pozni a kommunista ember sze­mélyiségét így a napközi otthon szerves része az általános iskolá­nak. A vezető pedagógusnak olyan bensőséges, meleg otthont kell biztosítani, ahol a tanulók jól érzik magukat, ahol az okta­tó-nevelő munka merev formái feloldódnak. Az iskolai órákról fáradtan érkező tanulóknak biz­tosítani kell a napköziben a kellemes és hasznos pihenést. Ennek egyik alapvető feltétele, hogy a pedagógus teret engedjen a gyerekek önálló kezdeménye­zésének. Az önkormányzati tisztségviselőkkel beszélje meg az egészéves programot, melyben tükröződik a gyerekek kérése, de pedagógiai irányítás tegye szer­vezetté és nevelő hatásúvá, A mai napközi már nem gyer­mekmegőrző hely, hanem jól szervezett program szerint dol­gozó kis közösség. A hét minden napjára jut valamilyen foglalko­zás. Milyen pihentető foglalkozá­sok vannak a napköziben? Kulturális foglalkozás, munka- foglalkozás, nevelői megbeszélés, i. játék és szabadfoglalkozás. Alffllállfllt hétfő* napon Aiidiaoan van a nevelői megbeszélés. Itt a pedagógus megbeszéli a tanulókkal az el­múlt hét problémáit, értékeli a tisztségviselők munkáját, az egész csoport szorgalmát ma­gatartását tanulmányi eredmé­nyét. Felhívja a figyelmet az esetleges hiányosságokra. Ez a foglalkozás teret enged a testi, világnézeti, politikai, erkölcsi, esztétikai, neveltségi szint eme­lésére. A kulturális foglalkozás az, amely az aktív pihenés leg­kedveltebb formája. Mivel ez a foglalkozás a gyerekek számára vonzó, érdekes nagy aktivitással vesznek benne részt. A foglalkozások anyaga a tan- tervre épül, azonban módszerei­ben változatos, tevékenységei­ben többet tud adni a tanítá­si óráknál. A különböző tevé­kenységek as, irodalom, a zene, a képzőművészet, a filmvetítés, a bábozás az életkor és hajla­mok szerint szervizhető. A kul­turális foglalkozások során szer­vezett versenyek, vetélkedők se. gítik a tananyagban való elmé­lyedést, a kutatómunkát, a rend­szerezést, a gyűjtőmunkát A he. ’ tedikes és nyolcadikos tanulók­kal már lehet vitadélutánt ren­dezni, a munkásmozgalom ki­emelkedő embereivel való be­szélgetések szervezése, rövid előadások, mind olyan alkalmak, ahol a gyerekek a bennük rej­lő kérdéseket feltárhatják, meg­vitathatják. Az így szerzett in­formációk belső élményekké vál­nak, és személyiségük pozitív irányú formálódását eredménye­zi. A kulturális foglalkozások - alkalmasak arra is, hogy kifej­lesszük a gyerekekben az értei- _ mes tájékozódó képességet. Meg- ï tanítsuk őket arra, hogyan lehet Új ismereteket szerezni, a tu­dásukat kiegészíteni. Ezért szük­séges a könyv megszerettetése, könyvtárlátogatások megszerve­zése. Így a kulturális foglalkozás sok segítséget nyújt a tanulók szépérzékének fejlesztésére, tu­dásuk bővítésére, világnézeti, politikai nézeteik alakításában. A munkafoglalkozások ráirá­nyítják a figyelmet a fizikai munkára, annak megbecsülé­sére, a fizikai és szellemi mun­ka egymásra utaltságára. Külö­nösen a hátrányos helyzetű fizi­kai dolgozók gyermekeinek ön­bizalmát növelheti. Sok szép ké­zimunka készül ezeken a foglal­kozásokon. Sajnos kevés anyagi fedezetet kap a vezető pedagó­gus, hogy a szükséges anyagot beszerezze, ezért KTSZ-től, vál­lalatoktól kell hulladékar.yagot kérni — társadalmi segítés cí­mén — amiből, dolgozhatnak a tanulók. 4 gyereket na^e?e. pet játszik a játék A játék is le­gyen mindig céltudatos, amely formálja a gyermek személyisé­gét. Az egész aktív pihenést még kiegészítik a különböző ki­rándulások, múzeum és mozilá­togatások. A legfontosabb napközis tevé­kenység a tanulás, mely közvet­lenül támogatja az oktatás és képzés, a szaktárgyi feladatok megoldását. A tanulmányi mun­káiban első feladata a nevelőnek, hogy biztosítsa a zavartalan ta­nulás feltételeit, lev a hisiénai. pszichikai, tárgyi feltételeket. A tanulási módszerek kialakítása, az egyéni módszerek alkalmazá­sa, a napköziotthon egyik fon­tos feladata. Szükséges, hogy ta­nulóinkat önálllóságra, öntevé­kenységre neveljük tanulmányi feladataik elvégzésében. Az eredményes tanulás feltétele az egyéni módszereken tói, a tanu­lási idő helyes megszervezése. Fontos az idővel való hasznos gazdálkodás. A tanulási felada­tok megoldásának segítésére szá­mos, bevált eljárás honosodott meg a napközi otthonokban, pl. tanulópár-rendszer, tanulócso­portok. Azért, hogy a napközis tanulók minél jobb eredményt érhessenek el, a napközi otthon vezetőnek szoros kapcsolatot kell fenntartani az osztályfőnö- kökkelv iá szaik tanárckk a ^ így mindenkor pontosan értesülhet a délelőtt történtekről. A kölcsö­nös hospitálások is fokozzák a munka eredményességét. így a napközi otthon vezető az aktívákra támaszkodva irányít­ja direkten vagy indirekten a csoport életét. A legfontosabb feladat az otthonosság megte­remtése, a napközi otthonokban végzendő feladatok minél ered- j ményesebb megvalósítana érdé- j kében. A Ipírás a hagyományos! n ici» dB napközi otthonok- ! ban folyó munkát mutatta be, ! látható, hogy komoly munka van j az iskolákban délután is. azon- | ban azt jelenti, hogy a gyerekek : megterhelése igen nagy. Évek I óta folynak kísérletek azért, ; hogy a tanulók megterhelése j csökkenjen a tanítás-tanulás j egységes folyamattá alakuljon. ; A kísérletek a gyakorlat igazol, j ja, és az újabb egésznapcs rend- ! szerű oktatás — nevelés forrná- i ja egyenletesebbé, kisebb meg- ; terheléssel eredményesebbé te- j szí az iskolai munkát. KRASZKÓJANOSNÉ tanár Èékéscsaba, XI. Ált. Isk. jj; fffi 7‘ I 0 /s (Kaillus rajza) ■ ■■■■■«■■ai ■ ■■■■■•■■■■■■■■■■■■■■■«■■■■MBB/ COPfMINTÁS KÖTÖTT RUHA A modell 88—90 cm mellbő- séggel 700 g vékony fonalból készült, 4-es tűkkel. 210 cm, 2,5 cm széles bortnit igényel. A copfminta: 38 szemmel ké­szül: színén kezdve 2 sima, 2 fordított, 12 szem sima a copf­mintához, 2 fordított, 2 sima, 2 fordított, 12 sima a copfmin­tához, 2 fordított, 2 sima. A munka baloldalán simára simát, fordítottra fordítottat kötünk. A 9., majd a továbbiakban a 10. sorban a 12 szemeket a követ­kezőképpen kötjük: 3 szemet segédtűre vesszük és ezt a mun­ka elé tesszük, 3 szemet si­mán lekötünk, aztán a segéd­tűről kötjük le a 3 szemet si­mán, a következő 3 szemet is­mét segédtűre vesszük a munka mögé tesszük a következő 3 sze­met, majd a segédtűről a 3 sze­met simán lekötjük. Copfminta az ujjakon: 20 szemen át, 2 sima, 2 fordított, 12 szem sima, 2 fordított, 2 si­ma. Háta: 112 szemmel Kezdjük, színén fordítottan, bal oldalán simán kötünk. A szok­nya szűkítését a 20. sör­nél kezdjük, mindkét oldalt 1—1 szemet elfogyasztva llx minden 10. sorban, illetve a szabásmintának megfelelően, s majd deréktól felfelé a szabás­mintának megfelelően szaporí­tunk. Megfelelő magasságnál a karöltő fogyasztásához mindkét oldalt, minden 2. sorban 1x3, 2x2, és 4x1 szemet befejezünk. 5 cm után munkánkat kétrész- ben folytatjuk (cipzár részére hátnyüás). 18 cm karöltő magas­ság után a vállfogyasztást min­den 2. sorban 2x6. 2x5 szemet befejezünk, 2 sor után középnél fejezünk be 9 szemet és 2 sor után még a maradék szemeket fejezzük be. Eleje: 118 szemmel kezdünk, beosztása 40 szem fordított, 38 szem copfminta. 40 szem fordí­tott A fogyasztás és szaporítás mint a hátán, és 15 cm karöltő magasságnál a nyakkivágásra a középső 18 szemet befejezzük és tovább két részben do1 gozunk és minden 2. sorban fogyasz­tunk 1x4. 1x2 és 2x1 szemet. A vállfogvasztás a hátrész szerint. Ujjak: 50 szemmel kezdjük, a következő beosztással: 15 szem fordított, 20 szem copf­minta és 15 szem fordított. A szabásminta szerint szaporítunk, maid fogva'ztunk. Kidolgozás: Az egyes része­ket kifeszítve átgőzöljük. A váltakat, oldalakat össze- és be­varrjuk. A hátnyílást szoros­szemmel mindkét oldalt egy so­ron behorgol iuk. a ciorázat be­varrjuk. Végül a diszbortnit felvarrjuk. (Burda modell). (Szegedyné) m iaMaBaBaBaaBaaBB9BB9!i9flaBBBeflne9S&BBfi9eflBBa ■ ■ ■ ■ ■ ■ Mosolygó világ CSAK A FELE IGAZ ; Folco Quilicit egyik hosszú ; afrikai vadászútja után meg- j kérdezte barátja: „Igaz, hogy a vadállatok nem i támadnak meg, ha fáklyát tar- ■ tasz a kezedben?” j „Attól függ — válaszolta ! Quilici —, hogy milyen gyor- i san szalad az ember a fáklyá- i val”, LAKÁS MÉRETRE i Aroldo Tieri kétszobás lakást j keresett amerikai barátja szá- i mára Rómában. Hosszú keres- i gélés után végre talált egyet, ! amely minden szempontból I megfelelő lett volna, csupán a ; szobák voltak igen kicsinyek. A ! művész határozatlannak lát- i szott. „Nem tetszik?” — kérdezte a : tulajdonos. ! „Igen, igen — válaszolta I Tieri —, csakhogy a barátom ! nagydarab ember... Nem volna : egy számmal nagyobb lakás?” Szilánkok Hihetetlen esetnek voltam ta­núja egy étteremben. Az egyik vendég így szólt a pincérhez, miután az a megrendelt ételt kivitte neki: — Kérem, micsoda kis adag ez? Az a sarokasztalnál ülő ven. dég épp a dupláját kapta ennek. Panaszt teszek a vezetőnél! — Kedves uram, aki a sarok­asztalnál ül az a vezető! Egy párizsi sztriptízbárban a következő figyelmeztetés olvas­ható: „A műsorhoz nyúlni szi­gorúan tilos!” •** Kérdés — felelet — Vajon az Operában ki bo­rotválja a Don Carlost? — Biztosan A sevillai bor­bély! **• *— Mi különbözteti meg as amatőr sportolót és a profit? *..a profit! Szekeres András ; ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■«■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ï ágy taps csat- ( (fi tant fel, ami­kor Pacsalák kartársat bizottsági elnöknek megválasz­tották. Még Marózus szaki is megdörzsölte a füle tövét, ami nála a legnagyobb megelé­gedés jele volt. A gyűlést követő sze­rény . megvendégelés közben többen meg­szorongatták Pacsalák kezét, áttéve a főtt disznócsülköt a jobb kezükből a bal kezük­be. A bizottsági elnök magabiztosan nyitott be hűséges oldalbor­dájához, tudta, a kis kiruccanásért úgy sem fog dohogni, ha megtudja a nagy új­ságot. Es igaza lett. Pacsalákné friss ágy­neműt húzott és más­nap reggelire a ked­venc ételét rakta az asztalra, brindzás ha- luskát. Még aznap Pacsa­lák beült a mozgalmi szobába és az elsőtől az utolsóig átnyála- zott mindent, amit a két nagy diófaszek­rényben talált. Az el­ső hét után elégedet­ten néztek össze a szaktársak — jól vá­lasztottunk! Még ebé­delni is elfelejt, úgy dolgozik a bizottság érdekében! A moz­galmi szobából ki se mozdulj Szóval Pacsalák be­váltotta a hozzáfűzött reményeket. Egy hó­nap nyúlva azonban mintha nem köszön­tek volna neki olyan barátságosan a szak­társai. Érdekes. Pedig ő értük tűzött össze a lentette az összes mű­helyt a segédüzemek­kel együtt, hogy min­denki fusizik és lógi csak ö dolgozik (.gye­dül. Amikor megkér­dezték tőle, hogy mit, kikérte magának. Ö bizottsági elnök, tud­A bizottsági elnök párttitkárral, amikor az finoman figyelmez­tette, hogy talán ha a műhelybe is lemenne néha, meg ugye hát még se lehet egész nap, szóval így. T)e ő megmondta a véle­ményét, öt Senki ne vonja felelősségre, mert ő a kollektíva érdekében dolgozik éjt-nappallá téve. Amikor a reszelő sorjázó részlegtől a kis Kovács ellen fe­gyelmit javasol*., mert az mákos buktát evett munkaidőben, az em­berük morogni kezd­tek. A vezetőség írásban felszólította Pacsalákot, hogy a munkaidő ettől és ed­dig tart és neki is ké­ne dolgozni. — Nahát, ez már mégis sok — gondolta magában Pacsalák. p to lrr\v\ f y rí nni-f fAíLÍ2— ja a kötelességét. Majd beszámol a gyű­lésnek, az majd fele­lősségre vonhatja. Ezután még írt a miniszternek, bead­ványt szerkesztett az ENSZ-hez és apellált több tucat al- és fő­hatóságnál, hogy őt a tisztségéből eredő jo­gok gyakorlásában akadályozzák. A ki­vizsgálások alatt ösz- szeült a gyűlés, az éves munkaterv alap­ján. Egyhangúlag — Pacsalák szaki érde­meit elismerve — mást választottak bi­zottsági elnöknek. Pa­csalák nagyon csodál­kozott és szomorúan állapította meg, hogy nincs Isten. Csak azt nem értette, hogy mi­ért hívták vissza a tisztségből? Jelinek Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents