Békés Megyei Népújság, 1973. kedd (28. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-17 / 40. szám
MA JAVULT A GAZDASÁGI EGYENSÚLY HELYZETE (3. oldal) SZERKESSZEN VELÜNK (I. oldal) HEH RADIOES TV-MÜSOB 46. oldal) Fock Jenő hazaérkezett Csehszlovákiából Fadk, Jenő, a Minisatertanács eflnöke pénteken este hazaérkezett csehszlovákiai hivatalos baráti látogatásáról. A Minisztertanács eflmöfcével együtt visszaérkeztek kíséretének tagjai: Marjai József kül- iigyrninis zterhelyetbes, Hetényi István, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, Lakatos Ernő, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnökhelyettese, dr. Kovács Béla, az MSZMP KB Külügyi Osztályának munkatársa és Szakái Dezső, a Magyar—Csehszlovák Gazdasági Vegyesbizott- ság titkára. Fogadásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Fehér La! jós, az MSZMP PoHdtikafi Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnök_ helyettese, dr. Csanádi György, Közlekedés- és Postaügyi miniszter, Péter János külügyminiszter, dr. Várkonyi Péter államtitkár. a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, dr. Gál Tivadar, 'a Minisztertanács Titkárságának vezetője, Jelen volt a fogadtatásnál dr. Zoltán Rabay, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti ideiglenes ügyvivője. (Miniszterelnökünk látogatásáról közleményt adták ki, melyet lapunk 2. oldalán közlünk.) Fogadás a szovjet nagykövetségen V. J. Pavlov, a Szovjetunió oudapesti nagykövete a magyar —szovjet barátsági együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés megkötésének 25. évfordulója alkalmából pénteken fogadást adott a nagykövetségen. A fogadáson részt vett Apró Antal, az országgyűlés elnöke, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Németh Károly, a budapesti pártbizottság első titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai: dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettese, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, dr. Csanádi György, dr. Dimény Imre, dr. Faluvégi Lajos, Péter János, Szurdi István, a kormány tagjai .továbbá a politikai, a gazdasági, a kulturális és a társadalmi élet sok más vezető személyisége. (MTI) Az öntözés kapjon nagyobb szerepet a zöldségtermesztésben Dr= Cse$ő!ei László professzor, az MTA tagja Békés megyei kertészek kozott Rendelkezésre állnak azok az adatok, melyek 1972-ben az öntözési lehetőségek kihasználását mutatják. Ezek szerint a megyében fellelhető öntöző kapacitásokat 94 százalékban — országosan ez a legjobb arány — használták ki a tsz-ek és az állami gazdaságok. Ennek egy- harmadát a zöldségtermesztés javára fordították. Ezen belül a zöldségtermő területnek csak 30 százalékát öntözték meg az üzemek. Ezzel indokolta Gajdács György, a MAE Békés megyei Szervezetének elnöke: Az Öntözés szerepe a zöldségfélék korszerű nagyüzemi termesztés technológiájában témafeldolgozását a kertészeti • szakosztály részéről, melynek vezetésére felkérték dr. Cselötei László professzort a Magyar Tudományos Akadémia tagját. A tanácskozást február 16-án délelőtt Békéscsabán, a MTESZ-székház- ban rendezték, melyen a zöldségtermesztésben érdekelt termelőszövetkezetek és a Békéscsabai Konzervgyár szakvezetői jelentek meg. A vitaindító előadást néhány olyan zöldségnövény köré csoportosította Cselötei professzor, melyek gépesítése Békésben egyre jobban sürgető. A paradicsom, a zöldbab és az uborka betakarításának gondjait elemezte, s azt, hogy ezek egyszerre érését öntözéssel miként lehet befolyásolni. Az érdeklődők új, még kísérleti stádiumban levő eredményekkel ismerkedhettek meg. Többek között elhangzott, hogy a paradicsom egyszerre-érésének kialakításában az időjárásnak, a csapadéknak nagyobb része van, mint magának a fajtának. Kaliforniai és hazai példákat vonultatott fel a professzor állításának igazolására. A zöldbab és az uborka kötődésében, fejlődésében a csapadéknak, illetve az öntözésnek, az öntözés különböző módozatainak is megfigyelhették hatását. Az előadás után gyakorlókertészek mondták el megfigyeléseiket. A tapasztalatókat úgy összegezték, hogy a tudomány és a gyakorlat eredményeinek egybevetésével az öntözésnek a jövőben .az eddigieknél nagyobb szerepet tulajdonítanak. Az öntözési ankét után Baranyai Oszkár, a MÉM kertészeti osztályának munkatársával és több budapesti vendéggel folytatták megbeszéléseiket a kertészeti szakosztály vezetői. Megállapodtak abban, hogy két héten belül a paradicsom termesztésére összeállítják a termesztés-technológiát, melyet kísérleti jelleggel 1974-ben néhány szövetkezetben megvalósítanak és a közös gazdaságoknak hozzáférhetővé tesznek. Da K* Közelebb jutni a célhoz: a szocializmushoz — ex ü magyar—-szovjet barátság igazi tartatma Barátsági nagygyűlés az Egyesült Izzóban Pénteken délután Újpesten, az Egyesült Izzóban nagygyűlést rendezett az MSZMP Központi Bizottsága, a Minisztertanács, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa a magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírásának 25. évfordulója alkalmából. A nagygyűlés elnökségében foglalt helyet Apró Antal, az országgyűlés elnöke, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság elnöke, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Németh Károly, a budapesti pártbizottság első titkára, az Elnöki Tanács tagja, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai; ár. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese, dr. Korom Mihály igazságügyminiszter, Párái Imre, az Országos Tervhivatal elnöke és más közéleti személyiségek. Ugyancsak az elnökségben foglalt helyet V. J. ' Pavlov, az SZKP Központi Bizottságának tagja, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. A himnuszok hangjai után Bitskey Tibor színművész elszavalta Váci Mihály fielet felől” című versét, majd Apró Antal mondott megnyitó beszédet. Apró Antal megnyitó — Hazánk és népünk számára nagy jelentőségű évfordulóhoz érkeztünk — mondotta. Február 18-án lesz 25 éve annak, hogy a két ország kormányának képviselői aláírták Moszkvában á Magyar Népköz- társaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége közötti barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést — Ma, amikor e szerződés megkötésének negyedszázados jubileumát ünnepeljük, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Országos Elnöksége és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa nevében szeretettel köszöntőm a nagygyűlésünk vala- menyi résztvevőjét, és külön üdvözlöm, mint házigazdákat, az Egyesült Izzó dolgozóit. A gyár felszabadulás utáni története szervesen kapcsolódik a 'Szovjetunióhoz, a Szovjetunióval való szoros gazdasági, műszaki-tudományos együttműködéshez. Apró Antal ezután a nagygyűlés részvevői nevében szeretettel köszöntötte a szovjet vendégeket, majd hangsúlyozta: — Az elmúlt negyedszázad során a magyar nép életéből, mindennapi munkájából fakadó tapasztalatok tanúsítják, hogy népünk boldogulása, hazánk szabadsága és függetlensége szempontjából felbecsülhetetlen jelentőségű az a barátsági, együttműködési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződés, amelynek 25. évfordulóját most ünnepeljük. A fiatalabb nemzedékek — amelyek soraiból e nagygyűlésen is szép számmal vannak jelen — már csak tankönyvekből, újságcikkekből, visszaemlékezésekből és történelmi tanulmányokból ismerik, milyen volt a helyzet hazánkban a felszabadulást követő időszakban. Mi, idősebbek azonban, akik tevékeny részesei voltunk az újjáépítésnek, a rendkívül kiélezett osztályharcnak, jól emlékszünk rá, milyen megoldhatatlannak látszó nehézségek álltak előttünk. — Hogyan is tudtuk volna égető gondjainkat megoldani, hogyan is teremthettük volna meg az új társadalom felépítésének politikai és anyagi feltételeit, ha nem áll mellettünk önzetlen, baráti segítséggel a Szovjetunió. A Szovjetunióban olyan nagyhatalmat vallhatunk szövetségesünknek, amely az emberiség legjobbjainak évszázados vágyait valósítja meg. Olyan szövetségnek vagyunk részesei. amely által a társadalmi haladás élvonalában haladhatunk. E gondolatok jegyében ünnepi ülésünket megnyitom. Ezután Gáspár Sándor mondott ünnepi beszédet Gáspár Sándor ünnepi besxéde Tisztelt Nagygyűlés! Kedves Elvtársak! — Ünnepelni jöttünk és emlékezni. Emlékezünk a 25 évvel ezelőtti napra, 1948. február 18- ára, amikor a magyar és a szov_ jet kormány vezetői áláírták az első magyar—szovjet barátsági szerződést, amelynek lényegét, szellemét még a lejárat előtt új szerződés megkötésével erősítettük meg, 1967. szeptember 7- én. Az 1948-ban aláírt szerződés idején hazánkban még nem volt mumkàshatalom. Ebből adódik az a különbség, amelyet az 1967-ben megkötött szerződés már tartalmaz. — Ma ünnepeljük azt a szerződést, amely felöleli országaink, népeink együttműködésének minden lényeges területét, amely kifejezi a magyar és a szovjet nép barátságát — Az 1948-ban aláírt okmány döntő fordulatot jelentett hazánk történetében. Felszabadulásunk után a Szovjetunió, mint vezető nagyhatalom barátságát nyújtotta a háború pusztításából ébredező magyar államnak. Ez a szerződés akkor a fiatal, független .demokratikus Magyarország első nemzetközi elismerését jelentette. — E szerződéssel új korszak kezdődött, amelyben egymást kö_ vették a népi Magyarország nem. zetközi sikerei, elkezdődött gazdasági, politikai és kulturális tekintélyének növekedése. Aktívan bekapcsolódhattunk a nemzetközi életbe, az ENSZ munkájába és más nemzetközi szervezetek tevékenységébe. Jelenleg a Varsói Szerződés és a KGST, aktív, szilárd tagjaként a haladás erőinek megbízható támasza vagyunk, ez a folyamat a fel- szabadulással és az 1948-as szerződéssel indult el. Az európai biztonságért tett jelenlegi erőfeszítéseink, a vietnami békemegállapodásban vállalt megtisztelő nemzetközi megbízatásunk mind-mind elképzelhetetlen lett volna, ha akkor, ezzel az államközi szerződéssel nem alapozzuk meg nemzetközi kapcsolatainkat — A magyar történelemben ez az első olyan szerződés, amelyet egy hatalmas ország, a fasizmus felett győzedelmeskedő szovjet állam velünk, mint egyenrangú féllel kötött meg. Ezt mondja a költőd Hidas Antal egyik vemében: „Nincsen olyan erű, amely elszakassza, Amely közös küzdelmünket percre megakassza.” — Valóban nincs ilyen erő! Ea a szerződés nem egyszerűen jogi aktus. Ez több, mert a maga egészében két nép testvériségének legőszintébb törekvéseit fejezi ki. — A barátságunk természetesen nem e szerződéskötéssel kezdődött, hanem a Nagy Október harcaiban született. Azok a magyar hősök gyökereztették meg, akik a nagy forradalom idején erejüket, életüket áldozták orosz, ukrán és más munkástestvéreikkel a szocialista forradalomért (Folytatás a 3. oldalon)
