Békés Megyei Népújság, 1973. kedd (28. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-15 / 38. szám
Társadalmi munkával, pénzzel Agrármérnöknek lenni jó? ötven gazdaságban kereste a választ a KISZ Békés megyei Bizottsága Mikor vétség és mikor bűntett a MÁV tehervagonjából elkövetett lopás? _ Két személy a veszteglő tehervagonok szeUőzö^-nyüésén benyúlva, azok rakományát több alkalommal megdézsmálta: különböző italneműeket vitt, összesen 500 forint értékben. A kár nem térült meg. Az elsőfokú bíróság a folytatólagosam elkövetett lopás vétsége miatt indult büntető eljárást megszüntette, s az iratokat szabálysértési eljárás végett a kerületi tanács vb igazgatási osztályához tette ált. Végzését azzal indokolta, hogy a vádlottak az árukat a teher- kocsdkból tulajdonították el, mégpedig a pályaudvarnak olyan részén, amely nem áll az utasok rendelkezésére. Ezért a cselekményük nem tekintihet» a lopás minősített esetének, amelyre a módosított Büntető Törvénykönyv egytől öt évig terjedő szabadságvesztés büntetésit ír elő. A végzés ellen emeft törvényességi óvást a Legfelsőbb Bíróság alaposnak találta. Kifejtette, hogy a személy- és a tehervagonok egyaránt a vasúti jármű fogalma alá tartóznak. Büntetőjogi szempontból nem lehet alapvető különbséget tenni aközött, hogy a lopást személykocsin, vagy tehervagonban levő áruk tekintetében követték el, illetve hogy a kocsi közvetlenül az áldomás belterületién, avagy távolabb, mellékvágányon áll; Az ilyen lopás a jellege miatt különös veszélyességi Ugyanis a járművön elkövetett lopás fokozottabb elszántságot tételez fel az, elkövető részéről, s a szigorúbb büntetés egyaránt indokolt. akár utas-, akár teherszállításra szolgáló járművön követték el a lopást Ezért a MÁV személy szállításra nem szolgáló tehervagonján elkövetett ilyen cselekmény lopás, nem pedig szabálysértés, még akkor is, ha az érték az 500 forintot nem haladja meg. Az 500 forinton aluli ilyen cselekményt vagyon elleni vétségnek, az azbn felülit pedig' vagyon elleni bűntettnek kell minősíteni. . jjtste * Embert csak emberorvos gyógyíthat, állatgyógyászat, tál csak állatorvos foglalkozhat, jogász csak jogi egyetemet végzett ember le. hét, agronómus meg akárki. Nem csoda , ha a tsz-ben kezdő, friss diplomás agrármérnököknek nem jut a szakképzettségüknek megfelelő beosztás. Ezt a pályát erkölcsileg nem is ismerik úgy el, mint a felsorolt többit, amelyekkel a doktori cím is automatikusan együtt jár. Nem beszélve arról, hogy a kezdő mezőgazdasági szakemberek gyakran „sógor-koma-jó. barát_cégek”-hez kerülnek, ahol emiatt még a jövőjük sem látszik sokkal kedvezőbbnek, mint a jelenük”. 1 _________/ ö tven mezőgazdasági üzem ■ fiatal agrárszakembereit, illetve vezetőit kereste fel a KISZ Békés megyei Bizottságának mezőgazdasági rétegtanácsa azzal a kérdőívvel, amely a munkahelyi beilleszkedés gondjairól „vallatja” a megkérdezetteket. (E vallomások egyikéből idéztük a fenti sorokat is). A kérdőíveket feldolgozó munkabizottság jelentését néhány nap múlva terjeszti a rétegtanács elé. Ezt a jelentést tanulmányozva, valójában sokkal több jót nem tudhatunk meg a fiatal mezőgazdasági diplomás szakemberek helyzetéről, sorsá. rőt, életéről, arról, hogy agrármérnöknek lenni jó vagy sem, mint amennyit a megyei tanács egy_két hónappal eza’őtt befejezett hasonló vizsgálódásából megtudtunk. EZ viszont nem jelenei azt, hogy a KISZ Békés megyei Bizottsága felesleges munkát végzett, sem pedig azt hogy haszontalan dolgokra (tudniillik kérdőívekre) pazarolta pénzét. Mivel nemcsak a fiataloknak, hanem azok vezetőinek is feltették ugyanazokat a kérdéseket, a válaszok egybevetésével könnyű megállapítani, hogy Jiol szorít a cipő”. Ahogy mondani szokták, a kutya valahol ott van elásva, hogy az idézett megállapítás tartalmaz némi igazságot: ezt a pályát erkölcsileg valóban nem ismerik el eléggé. Egyrészt talán azért nem. mert még mindig az él az emberekben, hogy az agronó- m.uskodáshoz elég az, ha valaki falun nőtt fel és józan paraszti eszét használja. Pedig nem elég. Sajnos ezt majdnem annyi tsz- ünk eredményei igazolják, mint amennyié cáfolja, ha cáfolja. Ha pedig így van. kár lenne a közvéleményt kárhoztatni azért, mert az agrármérnöki pályát olyannal? tartja, amilyennek tartja. Az agrármérnököket, elsősorban a pályakezdőket, erkölcsileg elismerni, megbecsülni legelőször talán ott és azoknak kellene ahol és akik alkalmazzák őket. Hogy miképp állunk e tekin. tétben? A megkérdezett fiatalok 40 százaléka szerint munkájukat munkahelyükön egyáltalán nem kísérik rendszeresen figyelemmel. Érdekes, hogy szinte valamennyi megkérdezett termelőszövetkezeti vezető ennek tppen az ellenkezőjét állítja. Amiből mindössze annyit, szűrhetünk le. hogy vagy a vezetők nem válaszoltak őszintén a kérdésre, vagy pedig az ifjú szakemberek várják tevékenységüknek az eddiginél komolyabb és részletesebb értékelését Ugyanilyen furcsának tűnik egyébként az is, hogy a megkérdezettek 90 százalékát sem a helyi párt-, sem a helyi KISZ- szervezetek nem segítették beilleszkedni a munkába. Vajon nem lehet_e éppen ez az oka egyfelől annak, hogy a fiatal szakemberek egy je’entős hányada kevésbé fogékony a politikai és közéleti, mint a szakmai kérdések iránt? (A vizsgálatba bevont fiatalok 60 százaléka KISZ-. 10 százaléka párttag). Az itt szóvátett két tapasztalat együtt pedig azért furcsa, mert éppen a megkérdezett tsz_ ek panaszkodnak leginkább szakember-, illetve szakmunkás- hiány miatt. Közben a megye szakmunkásképző intézetei beiskolázási gondokkal küzdenek, illetve a Gödöllői Agrártudományi Egyetem és a KISZ Békés megyei Bizottsága által szervezett előkészítőre sem jelentkeztek annyian, amennyi érettségizettre a megye mezőgazdasága vár. (A gödöllőihez hasonló kapcsolatok kiépítésére készül egyébként a megyei KlSZ-bi- zottság a Debreceni Agrártudományi Egyetemmel is). Mindezek csak hirtelenjében kiragadott olyan dolgok, amelyeket nem boríthat homályba az sem, hogy a most megkérdezettek 70. százaléka képzettségének megfelelő beosztásban dolgozik, több fiatal agrárszakember letelepedési segélyt kedvezményes gépkocsikiutalást. lakásépítési kölcsönt kapott és a keresetével is elégedett. (Hacsak nem nő az illető, mert a nőket — a válaszok tanúsága szerint — egyelőre a mezőgazdaságban is kevesebb fizetés „illeti meg”). Olyan kérdések, gondolatok ezek. amelyek ta’án méltán kerülhetnek szóba majd a február 22-i megyei mezőgazda- sági pártaktíva-értekezleten is és lehetnek fő napirendi pontok azon a tanácskozáson, amelyet őszinte szíweí gratulálnék — ha tehetném — annak a pilótának, aki a BOAC légitársaság London és Johannesburg között közlekedő Boeing 747-es repülőgépet vezette akkor, amikor leszállás közben észrevette, hogy elveszett a gép egyik kereke. Ennek ellenére a pilóta nem veszítette el lélekjelenlétét és baleset nélkül a földre tette a géipet 187 utasával együtt. Azon túl, hogy gratulálnék neki, arról is megkérdezném, hogy nem volna-e kedve módszerét népszerűsíteni, másokkal is ismertetni. Például olyanokkal, akik „felszállás” közben veszítik él egy, néha több kereküket is. Ez kezdetben nem rejt veszélyt magában, hiszen addig míg a .gép” a levegőben száguld, nincs szükség kerekekre. De — emberi számítás szerint — minden gépből egyszer kifogy az üzemanyag, s ha másért nem is, de azért, mert tankolni kell, le kell szállni, földet kell érni. Egyszóval előáll ugyanaz a helyzet, ami fentebb említett pilótánkkal történt: kerék nélkül kell leszállni ! Ez bizony nem mindenkinek és mindig sikerül ilyen zökkenő- mentesen, mint a Boeing pilótájának sikerült. Vannak, akik már a levegőben elveszítik lélekjelenlétüket, kétségbeesetten köröznek, közben vészjelzéseket adnak a földi irányító-toronynak, s utasításra, tanácsra várnak a leszállás hogyan-ját illetően. Tanácsokban, utasításokban persze nincs is hiány, mert egy gép — ha az utasokat nem is számoljuk — igen nagy érték, el kell követni mindent a megmentése érdekében. El is követnek mindent azok, akik érdekeltek a gép megmentésében. Azután — vagy sikerül, vagy nem. Ha sikerül, akkor dicsőítik a pilótát, akiről megmondták már régen, hogy az ő emberük, nem a farzsebében hordja az eszét. Himnuszokat zengenek magáról a konstrukcióról és arról az apparátusról. mely ilyen megpróBékéscsabai kisiparosok az iskolákért A KIOSZ Békéscsabai Körzeti Csoportjának vezetősége a . február 12—i ülésén foglalkozott a Népújság február 11-i számában megjelent felhívással, amelyet a HNF és a KISZ Békés megyei Bizottsága valamint az SZMT és a Békés megyei Tanács intézett Békés megye lakosaihoz, hogy segítsék elő az általános iskolák oktató-nevelőmunkája feltételeinek javítását. A körzeti csoport vezetősége határozatot hozott arra, hogy a békéscsabai kisiparosok társadalmi munkával és pénzzel járulnak hozzá az akcióhoz. Elsőként a vezetőség építőipari szakmában dolgozó tagjai társadalmi munkát, a más szakmákban dolgozók pedig jelentős összeget ajánlottak fel. Túlteljesítette tervét a esabacsűdi Lenin Tsz 1972- ben. Harmincnégymillió 600 báltatások közepette is képes úrrá lenni a nehézségeken. Ha nem sikerül, akkor legegyszerűbb mindent a pilótára kenni, akiről már régen megmondták, hogy egyszer komoly baj lesz még vele, mert a fejét egyébre sem használja, mint arra, hogy a sapkát hordja rajta. És különben is, nem is komoly, jól bevált konstrukció az a gép sem, melynek vezetését rábízták. Hogyan is lenne az, amikor csak úgy, 1—2 kerék elmarad róla. Minden bizonnyal a csavarokat sem húzták meg jól annak idején, és menetközben sem húzott rajta senki, mert nem akart különb lenni a másiknál. A katasztrófa akkor következik be igazán, ha mindez még akkor eszébe jut azoknak, akik a felszálláshoz az engedélyt megadták, amikor a gép mér repül. Ekkor ugyanis minden bizonnyal úgy döntenek, hosszú, alapos és megfontolt tanácskozás után, hogy azoknak, akik a földön vannak, jobb lesz, ha lezuhan a gép, s még hírmondója sem marat} azoknak, akik tudják, hogy miért zuhant le. Majd kijelölnek egy bizottságot, mely kivizsgálja a katasztrófa okát, részletes „mosom kezeim” jelentést készít a szomorú eseményről, s egyben gondoskodik is arról, hogy az újonnan megvásárolandó gép jobb legyen, s a pilóta is felkészültebb legyen. Ezután már minden új kerekeken gördül, addig, amíg... És ekkor képzeletemben megjelent a pilóta, aki türelmesen végighallgatta okfejtésem, majd így válaszolt: A gratulációt köszönöm, de a módszer népszerűsítésére nem vállalkozom, mert ha jól. értettem, semmi köze az igazi repüléshez! Én ilyesmivel nem foglalkozom, mert én repülni akarok. s nem azt akarom, hogy repítsenek. Nem tudok haragudni rá. mert megértett, s azokra én sohasem szoktam haragudni. Szilárd Adám ÍJj kolbásxérlelő Békéscsabán 0*) Solbászérleilőt helyeztek üzembe Békéscsabán, a MÉK húsfeldolgozó üzemében. Négy vagon áru befogadására alkalmas. Korszerűen felszerelt. Berendezéseivel a levegő hőmérsékletét. páratartalmát az érlelési folyamatnak legmegfelelőbbre szabályozzák. Az érlelőben erődszerűen függnek a kolbászok, minit a mesében. Képünkön Simon József a húsüzem vezetője és Vásári József az áruforgalom irányítója a minőséget ellenőrzi. (Fotó: Deméuy) 200 ifjú mezőgazdasági diplomás részvételével tart meg február 27-én a Békés megyei Tanács és a megyei KISZ-bizottság. Kőváry E. Péter ezer forintnyi árbevételt tűzött célul maga elé, de zárszámadáskor kiderült, hogy a gazdaság ezt a tervét több ,mdnt 4 millió forinttal túltejesítette. KEREKEK
