Békés Megyei Népújság, 1973. kedd (28. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-15 / 38. szám

Társadalmi munkával, pénzzel Agrármérnöknek lenni jó? ötven gazdaságban kereste a választ a KISZ Békés megyei Bizottsága Mikor vétség és mikor bűntett a MÁV tehervagonjából elkövetett lopás? _ Két személy a veszteglő te­hervagonok szeUőzö^-nyüésén benyúlva, azok rakományát több alkalommal megdézsmálta: kü­lönböző italneműeket vitt, össze­sen 500 forint értékben. A kár nem térült meg. Az elsőfokú bí­róság a folytatólagosam elköve­tett lopás vétsége miatt indult büntető eljárást megszüntette, s az iratokat szabálysértési eljá­rás végett a kerületi tanács vb igazgatási osztályához tette ált. Végzését azzal indokolta, hogy a vádlottak az árukat a teher- kocsdkból tulajdonították el, mégpedig a pályaudvarnak olyan részén, amely nem áll az uta­sok rendelkezésére. Ezért a cse­lekményük nem tekintihet» a lopás minősített esetének, amelyre a módosított Büntető Törvénykönyv egytől öt évig terjedő szabadságvesztés bünte­tésit ír elő. A végzés ellen emeft törvé­nyességi óvást a Legfelsőbb Bí­róság alaposnak találta. Kifej­tette, hogy a személy- és a te­hervagonok egyaránt a vasúti jármű fogalma alá tartóznak. Büntetőjogi szempontból nem le­het alapvető különbséget tenni aközött, hogy a lopást személy­kocsin, vagy tehervagonban levő áruk tekintetében követték el, illetve hogy a kocsi közvetlenül az áldomás belterületién, avagy távolabb, mellékvágányon áll; Az ilyen lopás a jellege miatt különös veszélyességi Ugyanis a járművön elkövetett lopás fo­kozottabb elszántságot tételez fel az, elkövető részéről, s a szi­gorúbb büntetés egyaránt indo­kolt. akár utas-, akár teherszál­lításra szolgáló járművön követ­ték el a lopást Ezért a MÁV személy szállításra nem szolgáló tehervagonján elkövetett ilyen cselekmény lopás, nem pedig szabálysértés, még akkor is, ha az érték az 500 forintot nem ha­ladja meg. Az 500 forinton aluli ilyen cselekményt vagyon elleni vétségnek, az azbn felülit pedig' vagyon elleni bűntettnek kell minősíteni. . jjtste * Embert csak emberorvos gyógyíthat, állatgyógyászat, tál csak állatorvos foglal­kozhat, jogász csak jogi egyetemet végzett ember le. hét, agronómus meg akárki. Nem csoda , ha a tsz-ben kezdő, friss diplomás agrár­mérnököknek nem jut a szakképzettségüknek meg­felelő beosztás. Ezt a pályát erkölcsileg nem is ismerik úgy el, mint a felsorolt többit, amelyek­kel a doktori cím is auto­matikusan együtt jár. Nem beszélve arról, hogy a kezdő mezőgazdasági szakemberek gyakran „sógor-koma-jó. barát_cégek”-hez kerülnek, ahol emiatt még a jövőjük sem látszik sokkal kedve­zőbbnek, mint a jelenük”. 1 _________/ ö tven mezőgazdasági üzem ■ fiatal agrárszakembereit, illetve vezetőit kereste fel a KISZ Bé­kés megyei Bizottságának mező­gazdasági rétegtanácsa azzal a kérdőívvel, amely a munkahelyi beilleszkedés gondjairól „vallat­ja” a megkérdezetteket. (E vallo­mások egyikéből idéztük a fenti sorokat is). A kérdőíveket feldolgozó mun­kabizottság jelentését néhány nap múlva terjeszti a rétegta­nács elé. Ezt a jelentést tanul­mányozva, valójában sokkal több jót nem tudhatunk meg a fiatal mezőgazdasági diplomás szakemberek helyzetéről, sorsá. rőt, életéről, arról, hogy agrár­mérnöknek lenni jó vagy sem, mint amennyit a megyei tanács egy_két hónappal eza’őtt befeje­zett hasonló vizsgálódásából megtudtunk. EZ viszont nem jelenei azt, hogy a KISZ Békés megyei Bi­zottsága felesleges munkát vég­zett, sem pedig azt hogy ha­szontalan dolgokra (tudniillik kérdőívekre) pazarolta pénzét. Mivel nemcsak a fiataloknak, hanem azok vezetőinek is feltet­ték ugyanazokat a kérdéseket, a válaszok egybevetésével könnyű megállapítani, hogy Jiol szorít a cipő”. Ahogy mondani szokták, a kutya valahol ott van elásva, hogy az idézett megállapítás tartalmaz némi igazságot: ezt a pályát erkölcsileg valóban nem ismerik el eléggé. Egyrészt talán azért nem. mert még mindig az él az emberekben, hogy az agronó- m.uskodáshoz elég az, ha valaki falun nőtt fel és józan paraszti eszét használja. Pedig nem elég. Sajnos ezt majdnem annyi tsz- ünk eredményei igazolják, mint amennyié cáfolja, ha cáfolja. Ha pedig így van. kár lenne a közvéleményt kárhoztatni azért, mert az agrármérnöki pá­lyát olyannal? tartja, amilyen­nek tartja. Az agrármérnököket, elsősorban a pályakezdőket, er­kölcsileg elismerni, megbecsül­ni legelőször talán ott és azok­nak kellene ahol és akik alkal­mazzák őket. Hogy miképp állunk e tekin. tétben? A megkérdezett fiatalok 40 százaléka szerint munkájukat munkahelyükön egyáltalán nem kísérik rendszeresen figyelem­mel. Érdekes, hogy szinte vala­mennyi megkérdezett termelő­szövetkezeti vezető ennek tppen az ellenkezőjét állítja. Amiből mindössze annyit, szűrhetünk le. hogy vagy a vezetők nem vála­szoltak őszintén a kérdésre, vagy pedig az ifjú szakemberek várják tevékenységüknek az eddiginél komolyabb és részle­tesebb értékelését Ugyanilyen furcsának tűnik egyébként az is, hogy a meg­kérdezettek 90 százalékát sem a helyi párt-, sem a helyi KISZ- szervezetek nem segítették beil­leszkedni a munkába. Vajon nem lehet_e éppen ez az oka egyfelől annak, hogy a fiatal szakemberek egy je’entős há­nyada kevésbé fogékony a poli­tikai és közéleti, mint a szakmai kérdések iránt? (A vizsgálatba bevont fiatalok 60 százaléka KISZ-. 10 százaléka párttag). Az itt szóvátett két tapaszta­lat együtt pedig azért furcsa, mert éppen a megkérdezett tsz_ ek panaszkodnak leginkább szakember-, illetve szakmunkás- hiány miatt. Közben a megye szakmunkásképző intézetei be­iskolázási gondokkal küzdenek, illetve a Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetem és a KISZ Békés megyei Bizottsága által szerve­zett előkészítőre sem jelentkez­tek annyian, amennyi érettségi­zettre a megye mezőgazdasága vár. (A gödöllőihez hasonló kap­csolatok kiépítésére készül egyébként a megyei KlSZ-bi- zottság a Debreceni Agrártudo­mányi Egyetemmel is). Mindezek csak hirtelen­jében kiragadott olyan dolgok, amelyeket nem boríthat ho­mályba az sem, hogy a most megkérdezettek 70. százaléka képzettségének megfelelő beosz­tásban dolgozik, több fiatal ag­rárszakember letelepedési se­gélyt kedvezményes gépkocsi­kiutalást. lakásépítési kölcsönt kapott és a keresetével is elége­dett. (Hacsak nem nő az illető, mert a nőket — a válaszok ta­núsága szerint — egyelőre a mezőgazdaságban is kevesebb fizetés „illeti meg”). Olyan kérdések, gondolatok ezek. amelyek ta’án méltán ke­rülhetnek szóba majd a feb­ruár 22-i megyei mezőgazda- sági pártaktíva-értekezleten is és lehetnek fő napirendi pontok azon a tanácskozáson, amelyet őszinte szíweí gratulálnék — ha tehetném — annak a pilótá­nak, aki a BOAC légitársaság London és Johannesburg között közlekedő Boeing 747-es repülő­gépet vezette akkor, amikor le­szállás közben észrevette, hogy elveszett a gép egyik kereke. En­nek ellenére a pilóta nem veszí­tette el lélekjelenlétét és baleset nélkül a földre tette a géipet 187 utasával együtt. Azon túl, hogy gratulálnék ne­ki, arról is megkérdezném, hogy nem volna-e kedve módszerét népszerűsíteni, másokkal is is­mertetni. Például olyanokkal, akik „felszállás” közben veszítik él egy, néha több kereküket is. Ez kezdetben nem rejt veszélyt magában, hiszen addig míg a .gép” a levegőben száguld, nincs szükség kerekekre. De — emberi számítás szerint — minden gép­ből egyszer kifogy az üzem­anyag, s ha másért nem is, de azért, mert tankolni kell, le kell szállni, földet kell érni. Egyszó­val előáll ugyanaz a helyzet, ami fentebb említett pilótánk­kal történt: kerék nélkül kell leszállni ! Ez bizony nem mindenkinek és mindig sikerül ilyen zökkenő- mentesen, mint a Boeing piló­tájának sikerült. Vannak, akik már a levegőben elveszítik lé­lekjelenlétüket, kétségbeesetten köröznek, közben vészjelzéseket adnak a földi irányító-torony­nak, s utasításra, tanácsra vár­nak a leszállás hogyan-ját ille­tően. Tanácsokban, utasítások­ban persze nincs is hiány, mert egy gép — ha az utasokat nem is számoljuk — igen nagy érték, el kell követni mindent a meg­mentése érdekében. El is követ­nek mindent azok, akik érdekel­tek a gép megmentésében. Az­után — vagy sikerül, vagy nem. Ha sikerül, akkor dicsőítik a pi­lótát, akiről megmondták már régen, hogy az ő emberük, nem a farzsebében hordja az eszét. Himnuszokat zengenek magáról a konstrukcióról és arról az ap­parátusról. mely ilyen megpró­Békéscsabai kisiparosok az iskolákért A KIOSZ Békéscsabai Kör­zeti Csoportjának vezetősége a . február 12—i ülésén foglal­kozott a Népújság február 11-i számában megjelent fel­hívással, amelyet a HNF és a KISZ Békés megyei Bizottsá­ga valamint az SZMT és a Békés megyei Tanács intézett Békés megye lakosaihoz, hogy segítsék elő az általános isko­lák oktató-nevelőmunkája feltételeinek javítását. A kör­zeti csoport vezetősége határo­zatot hozott arra, hogy a bé­késcsabai kisiparosok társa­dalmi munkával és pénzzel járulnak hozzá az akcióhoz. Elsőként a vezetőség építő­ipari szakmában dolgozó tag­jai társadalmi munkát, a más szakmákban dolgozók pe­dig jelentős összeget ajánlot­tak fel. Túlteljesítette tervét a esabacsűdi Lenin Tsz 1972- ben. Harmincnégymillió 600 báltatások közepette is képes úrrá lenni a nehézségeken. Ha nem sikerül, akkor legegysze­rűbb mindent a pilótára kenni, akiről már régen megmondták, hogy egyszer komoly baj lesz még vele, mert a fejét egyébre sem használja, mint arra, hogy a sapkát hordja rajta. És külön­ben is, nem is komoly, jól be­vált konstrukció az a gép sem, melynek vezetését rábízták. Ho­gyan is lenne az, amikor csak úgy, 1—2 kerék elmarad róla. Minden bizonnyal a csavarokat sem húzták meg jól annak ide­jén, és menetközben sem húzott rajta senki, mert nem akart kü­lönb lenni a másiknál. A katasztrófa akkor követke­zik be igazán, ha mindez még akkor eszébe jut azoknak, akik a felszálláshoz az engedélyt megadták, amikor a gép mér re­pül. Ekkor ugyanis minden bi­zonnyal úgy döntenek, hosszú, alapos és megfontolt tanácsko­zás után, hogy azoknak, akik a földön vannak, jobb lesz, ha le­zuhan a gép, s még hírmondója sem marat} azoknak, akik tudják, hogy miért zuhant le. Majd ki­jelölnek egy bizottságot, mely kivizsgálja a katasztrófa okát, részletes „mosom kezeim” jelen­tést készít a szomorú esemény­ről, s egyben gondoskodik is ar­ról, hogy az újonnan megvásá­rolandó gép jobb legyen, s a pi­lóta is felkészültebb legyen. Ez­után már minden új kerekeken gördül, addig, amíg... És ekkor képzeletemben megjelent a pi­lóta, aki türelmesen végighall­gatta okfejtésem, majd így vá­laszolt: A gratulációt köszönöm, de a módszer népszerűsítésére nem vállalkozom, mert ha jól. értet­tem, semmi köze az igazi repü­léshez! Én ilyesmivel nem fog­lalkozom, mert én repülni aka­rok. s nem azt akarom, hogy repítsenek. Nem tudok haragudni rá. mert megértett, s azokra én sohasem szoktam haragudni. Szilárd Adám ÍJj kolbásxérlelő Békéscsabán 0*) Solbászérleilőt helyeztek üzembe Békéscsabán, a MÉK húsfeldolgozó üzemében. Négy vagon áru befogadására alkal­mas. Korszerűen felszerelt. Be­rendezéseivel a levegő hőmér­sékletét. páratartalmát az érlelési folyamatnak legmegfelelőbbre szabályozzák. Az érlelőben erőd­szerűen függnek a kolbászok, minit a mesében. Képünkön Si­mon József a húsüzem vezetője és Vásári József az áruforga­lom irányítója a minőséget el­lenőrzi. (Fotó: Deméuy) 200 ifjú mezőgazdasági diplomás részvételével tart meg február 27-én a Békés megyei Tanács és a megyei KISZ-bizottság. Kőváry E. Péter ezer forintnyi árbevételt tűzött célul maga elé, de zárszámadás­kor kiderült, hogy a gazdaság ezt a tervét több ,mdnt 4 millió forinttal túltejesítette. KEREKEK

Next

/
Thumbnails
Contents