Békés Megyei Népújság, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-12 / 9. szám
Van szaruk az öntőknek is ! Zárszámadás előtt a lőkősházi Haladás Tsz-ben Az Erőmű Jav’+o és Karbantartó Vállalat békéscsabai öntödéjében tavaly a tervezett 1200 tonna helyett 1300 tonna öntvényt készítettek. Ez a mennyiség az adott viszonyok között szinte már a lehetőség határa. A 2_es öntőcsamok, valamint a mintakészítő, az öntvénytisztító és a hegesztőműhely elavult, a nehéz munka, a gázos poros levegő alaposan igénybe veszi az emberek szervezetét Persze, valamikor régen egy ilyen öntöde munka, és egészségvédelmi szempontból csodaszámba ment volna. Hol tartottak még 25—30 évvel ezelőtt? Ám a mai követelmények már ennél is jóval nagyobbak. A viszonylagos elmaradás pedig talán az évek óta vajúdó kérdésen múlt: lesz vagy nem lesz új öntöde Békéscsabán? Ha lesz — vélekedtek helyesen —, kár a réginek a fejlesztésére nagyobb összeget fordítani. A döntést a Népújság hasábjain is nem egyszer sürgettük. Az idő múlott, közben az öntöde vezetői és dolgozói tőlük telhető- leg sokat tettek a munkakörülmények javítására... A lehetőségük azonban nagyban korlátozott volt Kosa Pál, az egyik öntő bri- gádvezető. Erdős Antal művezető ilyen jellemzést ad róla: .— Kitűnő szakember. Az öntés minden titkát ismeri, amit megcsinál, abban hiba nincs. Mindig lehet rá számítani. Kosa Pál 20 éve dolgozik az öntödében, s így már a 40 év felé jár. Mintha azonban nem látszana meg rajta az idő múlása. Mondom is neki, hogy a korához képest igen fiatalos maradt. A portól, koromtól szürkére festett arcából fehéren villan elő fogsora, amikor válaszol: — Attól függ, kit hogyan visel meg a sors. Csak ideges ne legyen az ember. Nekem is van ugyan néha okom rá. Felfortya. nők. de hamár elfelejtem. — Mi szokta idegesíteni? — Ha például vizes vagy ha száraz a homok. — Kitől és mitől függ? .— Még az időjárástól is. Az a legnagyobb baj, hogy nincs az Qï(B«8®«93®SS0®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®B®®®®®**® I viselő Campora elnökjelöltsége mellett döntött. A kongresszuson, amely ezt a jelölést elhatározta, a peronista-mozgalom úgynevezett „szakszervezeti szárnyának” vezetői kivonultak a teremből. Néhány nappal később a szakszervezeti szárny egyik vezetőjét, Luis Guerrerot, aki a fémipari szakszervezet elnöke, ismeretlen tettesek megtámadták: kocsiját géppisztolylövésekkel árasztották el. A hadsereg látható elégedettséggel kíséri figyelemmel ezt a folyamatot és szorosabbra vonja sorait. Lanusse elnök a választásokig hivatalban marad és a katonai junta által támogatott „köztársasági szövetség” a jelek szerint Martinez tábornoknak ajánlja fel az elnökjelöltséget. (Martinez jelenleg a kormány-junta titkára.) Peron közben visszatért kényelmes madridi száműzetésébe, s az már világos, hogy Argentínát többé sohasem fogja kormányozni. Az viszont, hogy márciusig a peronista mozgalom a fegyveres összecsapásig fajuló frakcióharc körülményei között ki tud-e dolgozni valamilyen politikai alternatívát Lanusse „nemzeti megbéké’és” vonalával szemben, legalább is kétséges. Ha valamilyen radikális fordulat nem következik be és a peronista-mozgalom különböző csoportjai továbbra is egymást marcangolják — a hadsereg által támogatott jelölt különösebb aggodalom nélkül tekinthet a márciusi választások «Jé. öntödének homoiktárolöja. Emiatt aztán kínlódhatunk. — Azelőtt a segédmunkások is sok bosszúságot okoztak. Ide kerültek, nem ismerték a munkafolyamatot, képtelenek voltak az öntő keze alá dolgozni. Miré megtanulták, odébb álltak. Kevésnek tartották a keresetüket. ‘Űjak jöttek és kezdődött elölről a vesződés. — Most nincs vándorlás? — Tavaly emelték a béreket, s azóta szinte megszűnt. A jó eredmény ezen is múlott. — Az idén március 1-től újabb béremelésre számíthatnak... — Tudjuk és megnyugtatónak tartjuk, bár már most sem panaszkodhatunk. Azt is tudjuk, hogy a 8 százalékot vissza kell adnunk a társadalomnak. Legyen fedezete a pénznek. — Hogyan tudják az öntők ezt megcsinálni? — Nem vagyok közgazdász, de azt tudom, hogy a forgalomban levő pénznek és a megtermelt áru értékének arányban kell állnia. Az öntvény nagy érték. Különösen, ha számításba vesz- szűk, hogy azt gépekben, berendezésekben termelésre használják fel. Mi akkor teszünk sokat a 8 százalékért, ha jó minőségű öntvényt készítünk és csökkentjük a selejtszázalékot. — Ha így érti. miért tagadja, hogy közgazdász is? — kérdezem tréfálkozva. —■ Azt hiszem, minden józan eszű ember egy kicsit közgazdász. Talán akkor kezd azzá válni, amikor megkapja az első keresetét. Aztán megpróbál maga körül is jobban szétnézni. És eljut a nagyobb közösségig, egészen az államig. Azért sem nehéz ez, mert az újságok naponta írnak róla és a tv meg a rádió is rendszeresen foglalkozik ilyen kérdésekkel. Ragács János betanított öntő. Egyike azoknak, akik 7 éve jóban, rosszban kitartottak az öntöde mellett Pedig, amikor ide került, napokig az járt az eszében, hogy legjobb lenne kereket oldani. Nehéz a munka, poros, gázos a levegő a kereset sem sok. Talál más helyet is. De egyre inkább érdekelni kezdte a mesterség. Érzéke is volt hozzá. Hamarosan önálló feladatokat kapott. Szépen haladt a pályáján. Segítették az öntők, a1 y kor pedig a saját kárán is tanult. És nemsokára megismerte azt az örömet, amit csak a sikeres munka ad az embernek. Már nem sok a különbség közte és a szakmunkások között. Legalábbis gyakorlatilag. Csak az elméletet kellene még elsajátítani, aztán vizsgázhat. Eddig A szocialista közösség 1990-ig, szóló távlati fejlesztési tervének : kidolgozásán munkálkodik je- 1 lenleg a KGST Közlekedési Állandó Bizottsága. A munkaterv egyebek között előirányozza, hogy kidolgozzák a tagországokat összekötő gyorsvonathálózat tervét, a nemzetközi autóutak komplex fejlesztési és rekonstrukciós programját. Vizsgálják a teherszállítási, a tengerhajó- i zási együttműködés tökéletesítésének módjait és azt, hogy hogyan bővíthetők a nemzetközi légijáratok. A terveket az utóbbi időben megvalósult eredményekre alapozzák. 1961-ben a KGST-or- szágók még 50-íéle tengerjáróhajót építettek. Ma az egységesített típusokkal ez a szám 18- ra csökkent. Korábban több mint 100 féle kikötői és vasúti i rakodóberendezést gyártottak. nem tartotta nagyon érdemesnek, mert a keresetben alig volt eltérés. Márciustól azonban várhatóan több lesz. Mert az igaz, hogy önállóan dolgozik, de ha valamilyen új feladat elé kerül, az öntőkhöz, elsősorban Kosa Pálhoz fordul tanácsért. És maga is belátja, hogy a tanácsadást, a nagyobb hozzáértést mégiscsak meg kell fizetni. Máskülönben kevesen vállalkoznának arra, hogy szakmunkás-tanulók legye, nek. Ragács Jánosnak azért is vonzó az öntöde, mert —■ ahogy mondja — itt igazság van. — Ha valakinek magasabb a teljesítmény-százaléka és kevesebb a selejtje, több bért kap. Nincs sógor, koma. jóbarát. Lemérik: ezt csináltad, annyi jár érte. Nem kell attól tartani, hogy becsapják az embert. Az erőnket nem „védekezésre”, hanem a munkára fordítjuk. ■— Abba is ki lehet fáradni, nem igaz? — kérdezem. — Hajladozunk eleget a formázásnál, az öntésnél pedig emelgetünk. Egy tégely folyékony vas 100 kiló. Ketten lőszer. 15-ször is fordulunk. Utána nem hiányzik a „kocoigómoz- galom”, mint amit a hivatalnokoknak ajánlanak. Öntés után, ha lehűl az izzó folyékony vas. a formaszekrényekből salaktörők kazánégők, szénőrlő malompáncélok, kábel- elosztók kerülnek majd ki. Az ország erőművei ezek nélkül le- állnának. Nem „máról-holnapra való öntőkből” áll az üzem, hanem jói képzett, erős, edzett emberekből. S ez a munkásgárda szeretne még jobb eredményt elérni. Képes is volna rá. ha korszerűbb üzemben, egészségesebb körülmények között dolgozhatna. És talán ennek is eljön az ideje. Várhatóan 1976_ban kezdődik el az új öntöde építése Békéscsabán. A vállalat majd 1974-ben határoz végérvényesen. Annyi bizonyos, hogy az öntöde dolgozói eddigi munkájukkái elősegítették a fejlesztés alapjainak megteremtését és ezentúl sem maradnak adósak a társadalommal szemben. Addig pedig... Á vállalat végre intézkedik a mostani öntöde fűtésének. szellőzésének és egészségügyi ellátásának megjavítására. az anyagmozgatás megkönnyítésére. Zólyomi László, a vállalat műszaki igazgató-helyettese, Vágréti Lászlóval, az SZMT munkavédelmi felügyelőjével, Molnár Zoltánnal, az öntöde vezetőjével és Boiyánszki János párttitkárral nemrég munkavédelmi szemlét tartott és erre ígéretet tett. Pásztor Béla ma pedig már csak 20 féle típus készüL A KGST-országok tavaly megállapodtak abban, hogy bevezetik az egységes konténer- szállítást. A Közlekedési Állandó Bizottság most készíti elő a számítástechnika széles körű alkalmazását a közlekedésben. Közös munkálatok folynak az egységes vagon-összekapcsolási módszer bevezetésére is. A bizottságnak az a legfőbb feladata, hogy megfelelő feltételeket teremtsen a szocialista közösség országai közötti személy- és teherforgalom gyors és gazdaságos biztosításához. 3 Bcmmrijiz' 1973. JANTJÄK 12. A Iökösházi Haladás Termelőszövetkezet január 27-én tartja zárszámadó közgyűlését. Bár a hátralevő idő több mint két hét, az már biztos, hogy a szövetkezet eredményesen — sőt, az utóbbi éveket is beleszámítva —■ most legeredményesebben zárta a gazdasági évet. Ezt bizonyítja, hogy míg az egy munkanapra jutó kereset 1970-ben 76,20 forint volt, ez az összeg az elmúlt évben már meghaladta a 105 forintot Jól alakult a szövetkezet árbevétele is. A tervezett 29 millió 789 forint helyett több, mint 34 millió forintot értek el. Ennek eredménye, hogy az elmúlt évben visszafizették az összes hosszú és középlejáratú hiteleiket. Tekintélyes összeget — csaknem 7 millió forintot — fordítottak fejlesztésre. Ebből bányagépek vásárlására 1 millió 600 ezret, mezőgazdasági gépek beszerzésére 1 millió 300 ezer forintot, egy termény- szárító építésére 834 ezer forintot, hiteltörlesztésre pedig több mint 3 millió forintot. Ágazatonként vizsgálva a növénytermesztés 15, az állattenyésztés 10, a segédüzemig — A geodéták és a hidrogeoíő- j gusok már rajzolják annak a ! majdnem 500 kilométer hosz- szú csatornának az útvonalát, amely a Volga és az Ural folyó közének kiszáradt sztyeppéit szeli majd át. A mesterséges folyó több mint 2 millió hektár termőföldet fog öntözni. Az új kavicsbánya — pedig nyolcmillió forintot hozott a „konyhára”. Különösen gazdaságos volt a kavicsbánya, amelyet a szövetkezet 1971-ben nyitott meg. Akkor még tekintélyes összegű kölcsönt kellett felvenni és gépeket bérelni a termeléshez. Az elmúlt évben már saját erőből tudták beszerezni a megfelelő gépparkot. Tavaly 90 ezer köbméter sódert és 15 ezer köbméter homokot termeltek ki és értékesítettek. Ehhez a munkájukhoz nagy segítséget kapnak a Volán Vállalattól, amely mindig megfelelő mennyiségű szállító- és rakodógépet biztosít a kitermeléshez és ennek is köszönhető hogy a Békés megyében működő építőipari vállalatok kedvezményesen jutnak hozzá az építéshez elengedhetetlenül szükséges sóderhez. A szövetkezet tervében szerepel hogy az idén a kavicsbánya termelésének fokozására és a minőség javítására új technológiát vezet be. Úszókotrőt vásárolnak Lengyelországból* amely képes arra, hogy 18—20 méter mélységből is a felszínre hozza a kavicsot öntözőrendszer biztosítja egy nagy kiterjedésű, magas termésátlagú mezőgazdasági zóna kialakítását. A jövőben a Volga vizének egy részét az Uraiba vezetik, hogy fedezzék az ottani halgazdaságok szükségleteit, míg a Volga az északi folyók idevezetett vizéből kap utánpótlást. Ötven éves a debreceni sebészeti klinika Ötvenedik születésnapját ünnepli Debrecenben ase 1. számú sebészeti klinika. Több mint százezer műtétet végeztek el, 180 ezer beteget kezeltek itt fél évszázad alatt. Képünkön: televíziós röntgen-képerösítős készülékkel ellenőrzik az epeufakat műtét közben. . (MTI totó: Balogh P. László felvé — £S$ Ä közlekedés fejlesztéséért  KGST Komplex Programjáról IÚj „folyó" m sztyeppém {““í—
