Békés Megyei Népújság, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-12 / 9. szám

1973. JANUÁR 12., PÉNTEK Ara: 80 fillér XXVIII. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM Or. Heicxman János kohó- és gépipari miniszterhelyettes látogatása Békéscsabán és Szarvason Növekszik az érdeklődés a cirok termesztése iránt Gépesítés — Bázisgazdaságok Eredményes évet xárt «s C1TÉV Tegnap, január 11-én Békés­csabára érkezett dr. Heiczman János kohó- és gépipari minisz­terhelyettes és a minisztérium több vezető beosztású munka­társa. A miniszterhelyettes és kí­sérete a délelőtti órákban tár­gyalásokat folytatott a Békés megyei Tanácsnál, amelyen részt vett Bankó Mihály, az MSZMP Békés megyei Bizott­sága gazdaságpolitikai osztá- ^ lyának vezetője. Csatári Béla, a Békés megyei Tanács általá­nos elnökhelyettese és dr. Dan- fcó János, a megyei tanács ipa­Az elmúlt évben többször is magas rangú vendégeket foga­dott a KISZ megyebizottsága. Itt járt megyénkben dr. Hor­váth István, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, Bor­bély Gábor, a KISZ KB titká- I ra pedig többször is ellátoga- I tott a megyébe. Tegnap, január 11-én Illisz j László, a KISZ KB titkára lá­togatott Békéscsabára. Délelőtt ' Petőfi-vetélkedő — a fiataloknak A Petőfi-évforduló alkal­mából a Megyei Tanács Mű­velődésügyi Osztálya és a Hazafias Népfront Honisme­reti-helytörténeti Bizottsága vetélkedőt hirdet, melyen háromtagú — húsz éven alu­liakból összeállított— csapa­tok vehetnek részt. A jelent­kező csapatoknak szűkebb ha­zájuk Petőfi emlékeiről, ille­tőleg az 1848/49-es forrada­lom és szabadságharc hagyo­mányairól dolgozatot kell ír­ni ok, vagy tárgyi emléket, fotódokumentumot kell gyűj- teniök, amelyért bizonyos számú pontot kapnak, amit magukkal visznek a vetél­kedő középdöntőjébe. A pon­tok másik részét — a közép­döntőben és döntőben — a témához kapcsolódó kérdések helyszíni megválaszolásáért kapják a csapatok. A legjobb eredményt elérő csapatok tagjai tárgyjutalmat annak az intézménynek, tele­pülésnek — amelyet képvi­selnek— a könyvtára könyv- mtalványt kapnak. ri osztályának vezetője. A ta­nácskozáson áttekintették a megyében működő KGM válla­latok és gyáregységek helyze­tét, és meghatározták a tervidő­szakban még hátralévő felada­tokat. Szó volt a Csepel Autó­gyár szeghalmi telepének, a bé­késcsabai forgácsoló, a hajtómű és felvonógyár fejlesztésének lehetőségeiről. A délutáni órákban a vendé­gek Szarvasra látogattak, ahol megtekintették a vas- és fém­ipari ktsz hőfokszabályzós va­saló-vonalának gyártási folya­matát. felkereste az MSZMP megyei bizottságának PTO osztályve­zetőjét, dr. Rusznák Jánost, majd Mihalik Györgyöt, a KISZ me­gyebizottságának első titkárát. A beszélgetésen sokrétű témá­val foglalkoztak. Délután Illisz elvtárs találkozott a KISZ MB, a KISZ városi bizottsága és az ifjúsági és úttörőház vezetőivel. A beszélgetések során a fő téma az ez évi politikai nevelő munka volt. A KISZ megyebi­zottság vezetői és munkatár­sai sok hasznos tanácsot kaptak ez évi feladataik sikeres meg­valósításához. Megyénk termelőszövetfkeziete- inek közös vállalkozásai köziül elsőnek január 10-én a mezőko­vácsházi cirokibermesztők zárták az 1972-es esztendőt. Kapás Pé­ter igazgató ismertette az 1972. év főbb gazdasági jellemzőét. Közölte többek körött .hogy a világ ciroktermesztő országai­ban az utóbbi években rohamo­san csökkent a ciraktermő te­rület, hazánkban viszont — Bé­kés megye déli körzete termeszti meg az ország ciroktermésének 95 százalékát — fokozatosan nö­vekedett az érdeklődés a cirok termesztése iránt. Tavaly ötezer hold körüli cirkot műveltek a társulás közös gazdaságai az 1968. évi 3000 holddal szemben. A cirokszakálllból eredő holdan­ként! pénzbevétel az 1968. évi 8513 forintról 11 765 forintra nö­vekedett. A termesztés iránt ta­pasztalható érdeklődés minde­nekelőtt az ágazatban rejlő belső tartalékok feltárását tette lehe­tővé. Növekedett a holdankéntt hozam, javult a minőség. A ma­gyar cirok iránt külföldön nagy kereslet tapasztatható. Ezt tanú­sítja az is, hogy a külföldi és a hazai vásárlók 1972-ben is át­vették a CITÉV-töl a, összes d- rokszakállt. Ebben az esztendőben több CITÉV tagsrövetkezet növeli ci­roktermő területét. Egyre több lesz az olyan közös gazdaság, amelyikben 150—250 hold cdikot is művelnek. Így ebben az esz­tendőiben már 5,5—5,6 ezer hold­ra terjesztik ki a cirkot, s valamennyi gazdasági egységben alkalmazzák a legkorszerűbb termesztés-technológiát. Az ipar ég a külföldi kereskedelem 1973- ban 700 vagon cirokszakállt igé­nyelt a CITÉV-tól. Tehát a terv­bevett területről származó teljes termés piaca biztosított. A CITÉV eredményes eszten­dőt zárt 1972-ben, mivel 58,6 millió forint bevételből 3,6 mil­lió forint tiszta jövedelmet mu­tatott fel- Ezt úgy osztotta fel a közös vállalkozás, hogy 2,8 millió forinttal növelte a tagszö­vetkezetek részarányát. A forgó­alap fejlesztésére, az állóalap gyarapítására és a termelési verseny díjazására fordítanak jelentősebb összeget. Az 1972. évi gazdálkodás ered­ményétől lehetőség adódik arra, hogy a maglehúzás munkáját to­vább gépesítsék. Az olasz AP— 71 jelű gépek jól beváltak a CI­TÉV közös gazdaságaiban. Ezek­ből tavaly 12 üzemelt. A külke­reskedelmi szervek közreműkö­désiével ebben az esztendőben újabb 12 olas, gyártmányú mag- lehúzó-gépet hoznak be, s ezzel a cirokszakáU maglehúzását va­lamennyi tagsrövetkezetben gé­pesítik. D. K. cassâmes eessaasiaaBaaaaaa Fólia felhasználása a mezőgazdaságban A termelőszövetkezetekben ég állami gazda­ságokban 1968-ban kezdték meg intenzíven felhasználni a fóliát a nagyüzemek kertészetei­ben. 1972-ben a fólia-sátrak és alagutak terüle­te 1300—1400 hektár, ebből 200 hektár a termál­vízzel és egyéb alkalmatossággal fűtött terület. 1973-ra várhatóan a fólia alatti korai zöldség- és virágtermesztés 2 ezer hektár fölé emelke­dik. A képen: 500 négyzetméter fóliaágyban ter­mesztik a primőröket a csepeli Duna Tsz-ben. (MTI fotó: Fehérváry Ferenc felvétele — KS) Napirenden az ez évi politikai nevelő munka Illisz László, a KISZ KB titkára Békéscsabára látogatott Pályaválasztás — reálisan A szülőknek, a pálya, vagy ifi. kolaválasztás előtt álió fiatalok­nak, a pedagógusoknak, osztály., főnököknek, isKolai pályaválasz­tási felelősöknek, szülői munka- közösségek tagjainak komoly gondot jelent, hogy az általános iskola nyolcadik osztályos ta­nulóinak hogyan, miként segít­senek a jelentkezési lapok kitöl­tésében. Gyakori jelenség, hogy a szü­lők a lehetőséget hiányosan is­merik es ötletszerű tanács alap­ján kényszerítik gyermekeiket valamiféle szakma vagy iskola típus válsztására, a szülő kizáró­lagos döntése érvényesül, s kí­vánságának megfelelően töltik ki a jelentkezési lapot. Az sem rit­ka jelenség, hogy a szülők ko­rábbi álmaikat, egykori tervei­ket akarják gyermekeikkel meg. valósítatni, vagy saját foglalko­zásukat kényszerítik a gyermek­re anélkül, hogy az adottságát, a képességét, az érdeklődését fi­gyelembe vennék. Nem ritkán hatást gyakorol a választás tá­nyéré a divatos szakmák iránti vonzalom s a szakmák jelenlegi presztízse. A fiatalokat a „merre”, a „ho­vá” kérdése legtöbbször kiala­kulatlan érzések, vágyak köze­pette éri. Vagy nem kellő ko­molysággal foglalkoztatja őket a pályaválasztás, vagy keveset tudnak azokról a szakmákról, pályákról, amiket választani szeretnének. Vannak persze ha­tározott elképzeléssel és nagy akaraterővel rendelkező fiata­lok, akik korábban döntöttek és tudják mit akarnak, de vannak olyanok is. akik túl sok iránt ér­deklődnek, gyorsan változtatják szándékukat és bizonytalanná válnak, amikor pályát kell vá­lasztaniuk. A szülők és pedagó­gusok, osztályfőnökök közös te­vékenységével a fiatalok időben történő felkészítésével lehet csak erfedményes pálya- vagy isko­laválasztást biztosítani. Célszerű, ha a szülők már most éredklődnek az iskolában az osztályfőnököktől1., szaktaná­roktól, a pályaválasztási felelő­söktől. hogy nyolcadik osztályos fiaik, lányaik, elképzeléseit, tö­rekvéseit milyen mértékben in­dokolja a gyermek adottsága, képessége, tanulmányi eredmé­nye. Célszerű, ha a szülők, a peda­gógusok már a hetedik osztály­ban kezdenek tájékozódni a. gyermek konkrét érdeklődési köréről kialakuló képességeiről, készségeiről. Segíteni kell a fia­talokat abban, hogy a pályavá­lasztási lehetőségek megismeré­se mellett felismerjék önmaguk képességét, hogy legyen idő az irreális a’képzelések megváltoz­tatására, az újabb ismeretek, ta­pasztalatok megszerzésére, s maguk is részt tudjanak venni saját jövőjük, életútjuk megala­pozásában, megválasztásában, magában a döntésben. Sok esetben előfordulhat, hogy gondos előkészítés ellenére sem tudnak megnyugtatóan iskolát, illetve pályát — szakmát válasz­tani. Ilyen esetekben nyújthat­nak segítséget az országban már minden megyében és a főváros­ban működő tanácsadó intézetek, ahol szakképzett pszicho’ ógusok, pedagógusok, anyagi térítés nél­kül adnak tanácsot azoknak a fiataloknak, és színeiknek. akik ezt az iskola ajánlására kérik. A szülők és a fiatalok a to­vábbtanulási iskola típusok megválasztásánál nem veszik kellőképpen figyelembe, hogy bizonyos mértékig az is pálya- választás, ha szakközépiskolába vagy gimnáziumba jelentkeznek továbbtanulás céljából. Mindkét iskolatípusban elég nagyszámú a lemorzsolódás, egyéb okok mel­lett a helytelen választás miatt is. De az elégedetlenek és ta­nácstalanok száma az iskola négy évének e’végzése után is meglehetősen nagy, s kezdődik elölről a töprengés. A tudatos, az előrelátóbb pá­lyaválasztás érdeke a szülőknek, a fiataloknak, a pedagógusok­nak és a társadalomnak egy­aránt r

Next

/
Thumbnails
Contents