Békés Megyei Népújság, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-11 / 8. szám
Uj óvodák9 iskolák9 diákotthonok 1973-ban 4 haditechnika fejlődése gyorsítja az ipar fejlesztését Hasznos, sokoldalú együttműködés a néphadsereg és a népgazdaság különböző ágazatai között Az 1973-as esztendő számos Vonatkozásban minden korábbinál kedvezőbb feltételeket teremt hazánk kétmilliós diákse- regének, pedagógus-táborának. Az ifjúság valamennyi rétege, korosztálya közvetlenül érdekelt a fejlesztési tervben. A legkisebbek, az óvodások 1973-ban 10—11 ezerrel lesznek többen, mint 1972-ben. A megnövekedett létszám további elhelyezési gondokat jelent, a megoldás útjaként a helyek jobb kihasználását és újabb óvodák építését tervezik. Máris bizonyos, hogy ősszel 16 ezerrel több kisfiú és kislány lehet óvodást Egy esztendő alatt tehát a létszám- gyarapodás ellenére 1—2 százalékkal tovább javul a kicsinyek elhelyezésének aránya. 1973 szeptemberében már minden száz, három-hat esztendős apróság közül 60 óvodás lehet. A helyziet további javítása társadalmi összefogást sürget, amire eddig is számos jó példa akadt. A következő tanévben a* általános iskolai tanulólétszám eléri a mélypontot. Várhatóan I 036 000-en tanulnak majd a „mindenki iskolájában”. A tanácsok 1973-ban 508 általános iskolai osztályteremfejlesztéssel számolnak. Az eddigi tapasztalatok szerint az általános iskolás napköziotthon-háló- zat évről évre nagyobb ütemben fejlődik a tervezettnél. Az idén a napközis ellátás a tervezettnél magasabb arányú: országosan mintegy 24 százalékos lesz. Meggyorsul az általános iskolai diákotthon-hálózat fejlesztése is: az idén a tanácsok II új diákotthon szervezését teszik lehetővé. Tovább javul a gyermekvédelmi, gyógypedagógiai hálózat helyzete. A középiskolások munkafeltételeit javítja majd újabb 58 középiskolai osztályterem és 65 mühelyterem építésének befejezése mellett 1920 középiskolás kollégiumi hely megvalósulása is. Ismét kevesebb lesz tehát a faluról, kisebb településekről naponta bejáró középiskolás diák. Gazdagabb és korszerűbb lesz a felső oktatási intézményhálózat is. A nyíregyházi tanárképző főiskolások számára jelent előbbre lépést, hogy befejezik a helyi testnevelési és sportlétesítmények építését. A Budapesti Műszaki Egyetem vízgazdálkodási főiskolai kara kollégiumot kap. a miskolci egyetem vegyipari automatizálási főiskolai kara pedig műhelycsarnokokkal és tornatermeikkel gazdagodik. Felépül a Debreceni Orvostudományi Egyetem elméGyermekszínházak az NDK-ban Az NDK-ban ifjúsági bérletsorozatot bocsátottak ki, amely kedvezményes áron havonta egy színházi és operaelőadás, vagy koncert látogatására jogosít, s amelyet a 8—12 osztályos tanulók, ipari tanulók, egyetemi hal’gatók és kiskatonák is igénybe vehetnek. Az NDK fővárosában, Berlinben jelenleg 57 000 fiatal bérlettulajdonost tartanak számon. A nagyszámú fiatal közönség a társulatokat arra készteti, hogy tekintettel legyenek a fiatalok szellemi-kulturális igényeire, a színházak ifjúsági klubjaiban vagy a felvonások közötti szünetekben az előcsarnokban a darabról vitákat; művész-ifjúsági találkozókat rendezzenek. Az NDK öt városában — Berlinben. Halléban, Drezdában. Magdeburgban és Lipcsében — működnek gyermek- és ifjúsági színházak, amelyek igyekeznek műsorterveiket az iskolai tanrendhez igazítani . .. led töm/bje, korszerűbb lesz és bővül is a kertészeti egyetem. Folytatják a Budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem elméleti tömbjének építését és a Győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola beruházásait. Változatlanul nagy erővel munkálkodnak a Szegedi József Attila Tudományegyetem menzájának és biológiai épületének megvalósításán. Az új tervek között szerepel a Veszprémi Vegyipari Egyetem új tanulmányi épülete és a Budapesti Műszaki Egyetem építész-laboratóriuma. Az AUattudományi Egyetem rekonstrukciós bővítése pedig már a közeljövőben befejeződik. Együttvéve 1973-ban a magyar felsőoktatási intézményeik nappali tagozatain kereken 60 ezer diák tanul majd, ez 1300-zal több, mint a jelenlegi létszám. A kollégium-fejlesztés révén 1973. végére már (minden második egyetemistafőiskolás diákotthonban, kollégiumban készülhet választott hi- . vatására. (MTI) ' Born Miklós neve ma már elválaszthatatlan a viharsarki néptánc-mozgalom történetétől. Egészen fiatal karában kezdte ismerkedését a tánccal. Kezdetben csak leste a „nagyokat”, a Rábai Miklós által vezetett Békéscsabai Batsányi Együttes tagjait, majd 16 éves koráiban egyik alapító tagja lett a Balassi Néptánc-csoportnak. A feL szabadulás után létrejött amatőr együttesek között elsők voltak. Azóta a 25 év alatt sok-sok együttes népszerűsítette a néptánc művészetét, de közülük csak a Balassi és a budapesti Vasas őrizte meg eredeti formáját ég nevét. A többi megszűnt, vagy újjászerveződött. Born kezdettől az együttes koreográfusa. — 1948-ban volt az első előadásunk. Ezt a műsort akkor még nem koreografáltuk. Erede. tiben mutattuk be a környező falvakon tanult tánclépéseket. Ez volt az úgynevezett „szabad CLgurázás”, amikor szólt a zene, mi megjelentünk a színpadon és ott rögtönöztük a táncot — Nem veszített a tánc e rögtönzéssel népművészeti érté. kéből? — Kétségtelen, hogy nem volt az eredeti táncok pontos mása az ilyen produkció, de az akkori táncosok közelebb álltak a valóságos anyaghoz, mint a mostaniak, így megfelelő hangulatban nagy élményt adott műsoruk. Ez természetesen csak a kezdet volt. Később mindinkább tudatosan készültünk arra, hogy művészi szintre emeljük néptánc-bemutatóinkat. Akkoriban jártak Magyarországon a nagy együttesek, a Mojszejev, az Alékszandrov. Megnéztük előadásaikat a helyszínen és a filmhíradóban is. A környéken gyűjteni kezdtük a táncokat, meséket, dalokat. Békéscsabán a Hunyadi téren, az akkori piac helyén lépett fel a hivatásos Honvéd Néptáncegyüttes. Néztem a műsorukat, megjegyeztem a figura-anyagot, kezdtem színpadon gondolkodni és önálló fantáziával lépéseket „csinálni”. — Hogyan született az első koreografált tánc-füzér? — Jártam a falusi vásárokat, a lacikonyhák környékén néztem az alkalmi táncosokat. Csa. nádapácén. Dobozon. Vésztőn. Észrevettem, hogy önmagának táncol a táncos. Egy-egy figurát Oiést tartott az Építők Szakszervezetének központi vezetősége Az Építői.. Fa_ és Építőanyag- ipari Dolgozók Szakszervezete szerdán kibővített központi vezetőségi ülést tartott, amelyen értékelték az ágazat múlt évi munkájának eredményeit és az idei feladatokról tárgyaltak. Az ülésen megjelent Gál László, a SZOT titkára is. Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter tájékoztatta az ülés résztvevőit a gazdasági eredményekről és a feladatokról. Többek között elmondotta, hogy az állami építőipar termelése tavaly 2,3 százalékkal haladta meg az előző évit, s a vártnál kedvezőbb az eredmény a lakásépítésben, mert az évközben keletkezett lemaradást az állami építőiparnak lényegében sikerült pótolni, s így 33 600 új otthont adtak át az állami vállalatok. Az idén a népgazdasági terv szerint az országos építőipar 3,7. s ezen belül az állami építőipar mintegy hat száza. za'ékkal bővíti termelését (MTI) I százszor is ismételt egészen addig, míg örömét leli benne. Ez fontos felfedezés volt hiszen ez a táncprodukciók élményalapja. A néző ugyanis átveszi a táncos örömét A koreografálásnak viszont válogatni és tömöríteni kell a figurákat mert az ismétlődés unalmas lehet. A színpadon már látványra van szükség. Nos, a Viharsarki táncok című táncfüzér így lassan összeállt 1949-ben ezzel a tánc. cal megnyertük az első helyezést a Bartók Országos Kulturális Verseny megyei döntőjén és eljutottunk a Budapesti Világ Ifjúsági Találkozóra. — Ismerete®, hogy a Budapesti VIT-en vált népszerűvé a Békéscsabai Balassi Táncegyüttes. Munkája az amatőr együttesek egyik példaképe lett Mi ennek a magyarázata? — Két hétig táncoltunk a VIT rendezvényein. Műsorunk újszerű volt hiszen színpadi kompozíciót mutattunk be. Mások még a „szabad táncnál” tartottak. A siker valóban nagy volt. Annyira nagy, hogy a Budapesti Vasas Együttessel cseréltünk helyet és mi utaztunk ki Becsbe. Rekord idő alatt állították ki az útleveleinket... — A „Csabai fonó” ugyancsak az eltelt 25 év egyik nagy sikere volt. Néprajzi szempontból is értékes munka, hiszen megörökítette a csabai fonók históriáját, dalait, és eredeti humorát — Az anyaggyűjtésben valamennyien részt vettünk. Jártuk a tanyákat. Mindezt szinte a 24. órában tettük. Az adatközlők mind idős emberek voltak, akik gyermekkorukban még ültek a fonókban és elmondták mit csináltak ott elénekelték az akko_ rí dalokat A táncjátékot megírtam. Azóta is nagy siker. Érdekessége, hogy a keretjátékon belül felhasználják a táncosok a szabad fügurázás lehetőségeit. — Milyen sikerélmény fűződik a Csabai fonó-hoz? —Nehéz felsorolni, de megpróbálom: 1955-ben az Operaház díszünnepségén Révay József is megtekintette műsorunkat. Abban az évben kerültünk ki a varsói VIT-re. Ott is nagy folklór-csemege volt 1962*-ben az olaszországi Agrigentóban 17 nemzet táncversenyén nyertünk a Csabai fonó-vai megosztott első helyezést^ és 1971-ben A haditechnikai és polgári kutatás eredményeinek kölcsönös hasznosítása országos érd ein Ebből a meggondolásból kiindulva néphadseregünk szoros kapcsolatot épített ki a polgári tudományos kutatóintézetekkel, az irányító hatóságokkal. A katonai és nem katonai szervek közötti együttműködés, a tapasztalatok átadása már eddig is figyelemre méltó eredményeket hozott, amelyek több tízmilliós megtakarítást jelentenek a népgazdaságnak. Fentiekről kért tájékoztatást az MTI munkatársa a Honvédelmi Minisztérium illetékeseitől. Elmondották: a haditechnikai műszaki fejlesztés és a katonai célokra történő termelés gondosan szervezett tapasztalatátadással sokoldalúan segíti az Penza megyében arattunk vele sikert Bőm Miklós hosszan sorolhatná táncainak sikerét. Az elmúlt negyedsizázad alatt 25 külföldi turnéról 11 ország elismerésével tértek haza. Ahogyan ők mondják: „ázott lábuk az Atlantióceánban, a Földközi- és a Balti-tenger vizében”. Amikor e s! kerek sorolása után arról érdeklődöm, mi kell ahhoz, hogy valaki koreográfus legyen, így válaszol: — A koreográfus „terem”. Tu. lajdonképpen sehol sem tanítják ezt a mesterséget: úgy, ahogyan a költőket sem képezik. Általában olyan hivatásos táncosokból lesz „tánc-író”, akik ismerik a mesterség-jegyeket és van adottságuk új táncok megalkotásához. — A technikai és tudományos fejlődés hatására megváltozott a városok, a falvak arculata, az emberek életmódja. Eltűntek a népművészetet létrehozó foglalkozási ágak. Mi a feladata ezek után a néptánc-koreográfusnak? Vart-e még egyáltalán új feladata? — Az eredeti néptáncot, népzenét létrehozó életmód valóban megszűnt A néptánc forma- nyelvét i® kevesen őrzik már, azok sem eredeti jegyeiveL Ugyanekkor reneszánszát éli a népművészet, hiszen jobban értékeljük most, amikor már nem használják. E reneszánszban van feladata a koreográfusnak. A magyar mozgás-anyag meglehetősen színes. Sokat kell még dolgozni azért, hogy elemeiből egységes, nemzeti karakterű néptáncművészet alakuljon. A meglevő anyagot fantáziával és technikailag állandóan lehet és kell tökéletesíteni, hiszen a nép. tánc-mozgalom nem múzeum, hanem élő művészeti alkotóműhely. * * • Az egykori 16 éves táncos ezüstös hajú, jellegzetes bajuszt viselő mester ma már. Az elmúlt 25 év alatt mintegy 1 500 előadás sikeréért dolgozott a csaknem 300 zenész, táncos és énekes fiatallal. Most is épp' oly aktívan dolgozik. Nemzetiségi és Petőfi műsorra készülnek. A héten harmadszorra veszik át a Kiváló Együttes rímet. Amikor Bőm Miklós kezdte, még csak két amatőr néptáncegyüttes volt az országban. Ma csaknem kétezer.... Réthy István I ország általános ipari színvona- ! Iának emelését és egyes termékekkel konkrétan is hozzájárul a népgazdaság eredményeihez. Ma már a néphadsereg újító mozgalmának több eredménye megtalálható a polgári életben, s ugyanez vonatkozik a találmányokra is. — A modem haditechnikai eszközök konstrukciója, gyártásuk technológiája feltétlenül fejlett ipart, korszerű üzemeket, jól képzett szakembereket, magas szintet követel a termelés és a gyártásellenőrzés egész folyama tálban. Mindezek kétségtelenül serkentően hatnak az egész iparra, a termelési kultúrára. A hazai védelmi ipar készséggel átadja hasznosítható tapasztalatait a polgári termelésnek, természetesen úgy, hogy a védelmi szempontok, a hadsereg érdekei ne szenvedjenek csorbát Így például az ötvenes években a honvédelem érdekében létrehozott lokátor-kutatási és gyártási bázisokon fejlődött ki a híradástechnikai ipar olyan fontos ágazata, mint a sokcsatornás mfkróhullámú technika és mérőműszerei, amiből hosz- szú évek óta jelentős export valósul meg. Ezen felül — ami a tapasztalatok átadását illeti, e tekintetben nem csupán gyártási eljárásokról van szó. Eredetileg a hadsereg részére készített egyes haditechnikai berendezések — pL híradástechnikai eszközök, azok alkatrészei, automatikai szerelvényeik, gépjárművek, egészségügyi, orvosi felszerelések — is átadhatók polgári célokra. •így a különleges vfzszfirő- berendezés-családot, amelyet eredetileg a néphadsereg részére készítettek. Az ipar polgári célokra is gyártja s már eddig jelentős exportot is lebonyolítottak. sót folynak a tárgyalások további külföldi szállításokra. A berendezés segítségével az árvíz idején fogyaszthatóvá tették a szennyezett vizet. Szintén az árvízzel kapcsolatos egy másik példa: a mérnöktisztek — együttműködve az Országos Vízügyi Hivatal és a Fűzfői Nitrokémia szakértőivel — nagyhatású jégrobbantó-töL* teteket készítettek s ezek bizonyára jó szolgálatot tesznek a téli időszakban. A néphadseregből származó újítások közül különösen jelentős az injekciós tű nélkül működő, úgynevezett oltópisztoly. Ez percenként 14—16 ember fájdalommentes oltására használható. Működése révén a nagy nyomással adagolt oltóanyag áthatol a bőrön, ezért nincs szükség tűre, szúrásra és egyéb speciális, nehezen megvalósítható rendszabályok alkalmazására. Igen nagyjelentőségű ez a találmány járványok idején. A feltalálók most azon dolgoznak, hogy az állatok oltására alkalmas nagy teljesítményű oltópisztolyt is elkészítsék. (MTI) 4 VIHARSARKI TÁNCOK Beszélgetés Born Miklós koreográfussal 1973. JANUAR 1L
