Békés Megyei Népújság, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-10 / 7. szám

Páljaválasziás — szakmaválasztás Arabok között — Ramadan havában 3. A legbékésebb ágyűlövés gazdasági Életünk robbanásszerű átalakulása, to­vább fejlődésünk szükségszerű­en megköveteli a művelt, szak­mailag (képzett, szakmunkások százezreit. Társadalmunk igény­li a bőséges áruválasztékot, a szükségletek megfelelő*, kielégí­tését. Ezért üzemeink rövidebb, hosszabb lejáratú program alapján fejlesztik termelő tevé­kenységüket. Fő törekvésük a korszerű, gazdaságos biztonsá­gos termelés, az emberi mun­kaerő csökkentése, a zárt ága­zati technológia, félautomata, automata rendszerek kialakítá­sa. A fejlett termelési techno­lógia működtetéséhez szüksé­ges a biológia, a fiziológia, a kémia, a technika és a szak­mai tudományos ismeretek so­kasága. A szakmunkásképzésről ma még nem eléggé kiforrott so­kak értékítélete. Többen nem veszik eléggé figyelembe a társadalmi szükségletet. a szakmában fejlő belső tartal­mi, gazdasági és érvényesülési lehetőségeket. Pályaválasztás­kor sok fiatalt tart vissza a szü­lő, a családtagok, és a szom­szédok véleménye, ráhatása. Ezért a fiatalok jórészét admi­nisztratív, értelmiségi pályákra vagy divatos szakmák felé irá­nyítják. Lemondanak a nagyobb jövőt, a jobb kereseti lehetősé­get, a gyorsabb érvényesülést jelentő úgynevezett nem diva­tos szakmákban rejlő előnyök­ről. SZERENCSÉRE EGYRE KE­VESEBB családban hangzik et „Csak mezőgazdasági szakmát ne válassz! Ilyen szakmunkás­képző intézetbe ne jelentkezz, tanulónak!” A mezőgazdasági dolgozók létszáma évről évre csökken. A zárt technológia, a korszerű eszközökkel történő termelés megköveteli a nagyobb műveltséget, a szakmai tudást, a lényeglátást, a felelősséggel telt önálló feladat megoldó­készséget A napokiban felkerestem a füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezet vezetőit. Tá­jékoztattak arról, hogy a 300 hektár területű gyümölcs- és zöldségtermesztő üzemáguk 72- ben.is kedvező gazdasági ered­ménnyel zárt. mivel 12 millió forint nettó jövedelmet értek el. A többi üzemághoz viszonyítva az eredményt nagyon jelentős­nek tartjuk. Ez ösztönzi a tsz vezetőségét, tagságát arra, hogy még jobban figyeljenek erre az üzemágra. A kertészeit! területet 600 hektárra' kívánják növelni. Biz­tosítják a járulékos beruházá­sokat is. Van hűtő tárolójuk és kialakul a manipuláló gépso­ruk. Szükség szerint feldolgo­zó üzem létesítésére is gondol­nak. A tsz-tagok házikert társulá­sát szervezik, s ezúton kíván­ják a fólia alatti szamóca haj­tatást és a bogyósok termesz­Az utóbbi években szinte természetessé vált, hogy a Szarvasi Műanyag- és Játék- készítő Szövetkezet termelése szépen emelkedik, s évről év­re jobbak a gazdasági mutatók is. Ebben a szövetkezetben fő alapanyag a műanyag. Játék, mappa, doboz és egyéb olyan termék készül itt, ami nem életszükséglet, jó részük luxus­cikk. Nos ezeket eladni csak akkor lehet, ha a legdivato­sabb, külsőre szép, használatra praktikus. A játékban is a hasznosat keresik a vevők. E fő célkitűzéseket egy percre sem téveszti szem elől a szö­vetkezet vezetősége, ezért tud­nád? az 1972-es évről jó ered­ményt felmutatni. tését megalapozni. A tegok anyagilag érdekeltek, megbe­csült tulajdonosai a tsz-nek. A TSZ VEZETŐSÉGE a ker­tészeti üzemág fejlesztésével párhuzamosan fontos feladat­nak tartja a szakmunkáskép­zést. Az 1973/74-es tanévre 30 első éves kertész szakmunkás- tanulóval kíván a tsz szerző­dést kötni. December 7-én a helybeli általános iskola VIII. osztályos tanulóit a tsz fő­kertészével tájékoztattuk a fejlesztésről, a lehetőségekről. A kérdés most már az. hogy Füzesgyarmaton hány tanuló dönt és választja életpályának a,kertész” szakmái A füzesgyarmati példa mel­lett Békés megye több mező- gazdasági termelőszövetkezete fejleszteni kívánja a kertésze­ti üzemágát. Ezzel párhuzamo­san a kertész szakmunkáskép­zést is ütemesen oldják meg. Ennek alapján a békéscsa­bai Szabadság Tsz 12, a békés­csabai Lenin Tsz 4. a békési Egyetértés Tsz 3, a gerlai Magvető Tsz 4, a kétegyházi Béke Tsz 2, a kaszaperi Le­nin Tsz 2, a csanádapácai Űj Barázda Tsz 16, a nagyszénási Lenin Tsz 2, a dévaványai Aranykalász Tsz 6, a tótkomló- si Viharsarok Tsz 5 tanulóval kíván szerződést kötni az 1973—74-es tanévre. Intéze­tünk örömmel fogadja a felso­rolt mezőgazdasági üzemek közelében lakó leányokat, fiú­kait, akik a kertész szakmát választották élethivatásul. KÉRJÜK A SZÜLŐKET, küldjék Szabadkígyósra gyer­mekeiket a kertészeti tudás és készségek elsajátítására. Timkó Béla igazgató A Békés megyei Forgalom- I szervező Bizottság január 9-én I ülést tartott, melyen a mezőhe- i gyesi gazdasági és a Mezőhegyes —Battonya közötti rendes nyom­távú vasútvonal közúti forga­lomra való átterelésének üte­mezéséről tárgyaltak. Az ülés után Kiss Károly, a MÁV Sze­gedi Igazgatóságának vezetője adott tájékoztatást. Elmondta, hogy a bizottság a megyei tanács vb-nek javaslatot tesz a két fent említett vasút­vonal forgalmának 1976. január 1-ével való teljes megszünteté­sére, illetve a forgalom közútra való terelésére. Ennek végrehaj­A szövetkezet 1972-ben több mint 43 millió forint értéket termelt, 2,5 millióval többet, mint egy évvel korábban. A létszám viszont azonos volt. A tervezett nyereség 6,9 millió fo­rint volt, ami legalább egy­millióval túlszárnyaltak. A dolgozók keresete 6,7 százalék­kal emelkedett. Az új évre űj termékek előállításával készültek fel. A műanyag mappa például ma­gyaros motívumokkal készül, amivel jogosan neveznek be a Kiváló Termékek Fóruma cím elnyerésére. Újdonság az idén az „írj, olvass játékosan” gyermekjáték, a műanyag tol­laslabda ütő és egyéb „apró­ságnak” tűnő termék. A. R. Amikor Kairó repülőterén el-. búcsúztunk egyiptomi vendég­látóinktól, újságíró barátainktól, félig tréfásan, félig komolyan felhívták a figyelmünket: Mire Damaszkuszba értek éppen e^- j kezdődik Ramadán ünnepe, vi- j gyázzatok, nehogy éhen haljatok. ' A napnyugtába hajló út, amely ! a Nílus völgye felett kivezetett a tenger fölé, majd egy merész körívvel megkerülve Izrael part­jait, Libanon keleti csücske fe­lett Szíria légterébe, Damasz­kusz fölé ért, nagyon szép volt. A látvány feledtette a nagyon hétköznapi földi problémákat: alattunk a kicsiny, de elszánt és erős agresszor, Izrael partvidéke látszott a távolban. A tengeren apró pontok: őmaszádok lehet­nek? Ha igen, melyik fél kato­nái ülnek benne? Ilyen magas­ból egészen mindegynek tűnt. A lenyugvó nap által megvilágított tenger mélykékje, a haragoszöld ligetek a partvidéken» a szürkés­sárga dombok, hegyek vonulata nagyon békésnek látszott. Ha­mar elterelte a mi figyelmünket is, helyet adva a gondolatnak: ráérünk majd ezekkel a nagy kér­désekkel a földön szembenézni; módunk lesz rá. mert vendéglá­tóink országának fővárosa, Da­maszkusz, frontközeiben lévén, bizonyára érzékletesebb az ál­landóan fenvegető izraeli agresz- szió jelenléte. Ami a Ramadánt illeti, ez a mohamedánok böjthónapja. Eb­ben a hónapban szállt le a tanítá­sok szerint a korán a hetedik mennyországból az elsőbe, ahon­nan Gábriel arkangyal1 részle­tekben — ezért tart egy hónapig —■ megsúgta azt Mohamednek. Ilyenkor a hívők nem esznek, nem isznak. Életmódjukat ez­alatt az idő alatt más tilalmak, tását indokolja, hogy 1971-ben a 154 kilométeres mezőhegy esi gazdasági vasúton 360 ezer utast és 76 ezer tonna árut, míg a 1 Mezőhegyes—Battonya közötti 19 , kilométeres vasútvonalon 700 : ezer utast és 90 ezer tonna árut szállítottak, amit a Volán 8-as sz. Vállalat le tud bonyolítani. Az átterelés annál is inkább szükséges, mert a vasúti forga­lom további fenntartása gazda­ságtalan. A már esedékes felújí­tás együttes költsége meghalad­ná a 163 millió forintot. Ez a megmaradó összeg lehetővé teszi a közlekedési technika — mint például a villamosítás — meg­gyorsítását. A forgalom-átterelésnek ter­mészetesen feltételei is vannak, így előzőleg korszerűsíteni kell a Mezőhegyes — Battonya, a Mezőhegyes — Mezőkovácsháza, a Kevermes — Dombiratos — Kunágota, a Magyarbánhegyes — Kunágota — Dombegyháza, a Nagykamarás — Kunágota és a Lökösháza — Dombegyháza — Battonya közötti útszakaszokat A Volán 8-as sz. Vállalat az au­tóbuszok és a tehergépkocsik számát a szükségletnek megfe­lelően növeli. A forgalom-átterelés teljes költsége várhatóan mintegy ne- gyedmilliárd forint lesz. A bi­zottság a végrehajtást három ütemben javasolja. Az I. ütem­ben (1973-ban) csak kisebb vál­tozásra kerül sor. A II. és III. ütemre a forgalomszervező bi­zottság külön javaslatot tesz. A javaslatot a megyei tanács vb — elfogadás vagy módosítás után — a közlekedés és postaü­gyi miniszterhez továbbítja. 1 Magyaron motívumokkal késsül as új mappa Tervbe vették a mezőhegy esi gazdasági és a Mezőhegyes—-Ballonra közötti rendes nyomtávú vasútvonal forgalmának megszüntetését tlést tartott a forgalomssertexö bizottság Damaszkusz belváros» korlátok is szabályozzák. Felvi­lágosultabb emberek úgy be­széltek erről, mint egy megtisz- tulási folyamatról, a szervezet évenkénti generálj avításáról, karbantartásáról. Ma már — fő­leg a városokban — nem min­denki hívő, sokan nem tekintik magukra nézve kötelezőnek a vallási előírásokat, de bizonyos szokásokat a maguk módján be­tartanak. A Ramadán előírása­inak egy-egy olyan részletét, amelyet egészségesnek tartanak. Egy igen művelt, európai szel­lemű újságíró ismerősünk példá­ul elmondta, hogy ő és családja már régen nem vallásos. Am ő maga Ramadán idején nem fogyaszt zsíros ételt és nem do­hányzik. „Sok más ismerősöm sokkal szigorúbb önmegtartózta­tásnak veti alá magát ilyenkor, így könnyen megtartom én ís ezt az elhatározást. A szervezetnek pe­dig nem árt egy kis pihentető kímélet” — mondta. Egykori útleírások szívesen szólnak arról, hogyan Őgyeleg- nek. vonszolják magukat éhesen és unatkozva az emberek ilyen­kor az utcákon, vagy ülnek a kávéházakban — ahol kiszolgá­lás nincs, de mégiscsak telik az idő — és várják a naplementét, az üdvözítő ágyúlövést, hogy mohón essenek neki az estebéd­nek. amely ilyenkor érthetően bőséges és változatos. Ez egyéb­ként talán a történelem legbé­késebb ágyúlövése, hisz érmen itt. Damaszkuszban sűrűn lehet más lövéseket is hallani, a be­tolakodó izraeli reoülőgéoekre leadott tüzet, amelv rendre visz- szazavarja az agresszorokat. Egvébként nappal nem sok jel mutatja, hogy a szent hónaoban vagyunk. Az élet folyik, mint máskor. De az esti ágyúlövés után most is majdnem elnéote- lenedik egy időre a város. Itt-ott még az üzletek is bezárnak, hogy a hívő tulajdonos és alkalma­zottai elfogyasszák — aznap elő­ször — a már elkészített vacso­rát. Ez a csend tart egy óráig, hogy utána újból megteljen a város, most már az est enyhet adó hűvösében tovább folyjon zsongó élete. Az üzletek újra megtelnek, vidám tömeg höm­pölyög az utcákon, harsány ne­vetés hangzik mindenhonnan. A mozik előtt fiatalok serege, köz­tük már szép számmal lányok is — akiknek az előtt a vallás til­totta, hogy idegen férfi előtt megielenjenek. Nagynéha suhant csak el egy-egy asszony az ut­cán, arcát fátyol alá rejtve, dol­ga után sietve. Ez a múlt, de a városkép azért még nem egészen olyan, mint Európában. A lá­nyok egy része még nem jár olyan természetes közvetlenség­gel a fiúk társaságában az ut­cán, mint máshol. Találkozásunk a Ramadánnal, az irodalomból ismert múlt és a jelen összevetése önként adta a gondolatot: keressük a helyét a mai modem arab világban az iszlámnak. Választ keresünk ar­ra, vajon milyen helyet foglal ed a vallás és milyennek látják a jövőjét, szerepét a majdani szo­cialista társadalomban. (Ismerve azt, hogy a szocializmust, mint az arab népek jövőjét, vendég­látó országaink elfogadják, prog­ramjaikban, célkitűzéseikben szerepeltetik, útját intézkedése-"“ ikkel, törvényeikkel egyengetik.) Érdekes választ adott erre a kérdésre a Szíriái Arab Újjászü­letés Szocialista Pártjának egyik vezető ideológusa, a központi bizottság propaganda és infor­mációs irodájának vezetője. El­mondotta, hogy pártjuk ma — szövetségben a kommunistákkal és más haladó erőkkel — Szíri­ában vezető szerepet tölt be. Cél­juk a szocialista Szíria felépíté­se. A tudományos világnézet alapján állnak, de a valláshoz való viszonyt hivatalos doku­mentumokban még nem tisztázták. Hiszen az osz­tályharcban az arab népek egységének a hívei, s ezek ma olyan fontos feladatokat je­lentenek — hangsúlyozta — amelynek a valláshoz való viszony kérdését alá kell vetni. Részben ezzel, rész­ben az iszlám bizonyos sajátos vonásaival magyarázható, hogy nem tudják elfogadni a marxizmusnak a vallásról alko­tott, igen határozott álláspontját — noha a marxizmust sok egyéb vonatkozásban elfogadják, az arab szocializmus megvalósítása érdekében felhasználhatónak tartják. Elmondta, hogy nincsenek meggyőződve — az iszlámót il­letően — annak egyértelműen reakciós voltáról. Nem biztos, hogy a vallás tanításai teljesen hibásak. Azt sem hiszik, hogy a lét egyértelműen materialista — hisz amennyiben mindezt hin­nék, marxisták lennének. Az iszlám szerinte hasznos hatással volt minden időkben a kultúrá­ra, az emberi gondolat fejlődé­sére. Ez a hatása ma is megvan. Nem lehet tehát olyan könnyen, egyértelműén lemondani róla. Ez. a nézet semmiképpen nem állja ki a tudományos vizsgá­lat próbáját, de ismerve az arab népek egységéért folyó hhrc bo­nyolult voltát, mindenképpen helyes taktikai döntésnek lát­szik. A végső állásfoglalás ki­alakítása ebben a kérdésben nyugodtan megvárhatja azokat az időket, amikor az arab népek szocialista társadalmi berendez­kedésének útjában nem lesznek ennél nagyobb, nehezebb akadá­lyok. Varga József Következik: 4. 1948-ban kezdő­dött

Next

/
Thumbnails
Contents