Békés Megyei Népújság, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-10 / 7. szám
I 1973. JANUAR 1«., SZERDA Ars: 30 fillér XXVIII ÉVFOLYAM, 7. SZÁM M a a gépjárműadó módosítása (3. oldal) • A MUNKÁSOK BÉREMELÉSÉRŐL (3. oldal) FÉLÉV AZ ISKOLÁKBAN (4. oldal) Egység a cselekvésben Az utóbbi hónapokban élénk és erőteljes viták folytak párt- szervezeteinkben, a pártélet különböző fórumain. A gazdasági és társadalmi helyzet megítéléséről vitázók a további cselekvés útját keresték. Különböző nézetek csaptak össze a taggyűléseken, a pártoktatás foglalkozásain, a politikai vitakörökben és a magán- beszélgetéseken. S, hogy ez így volt, abban semmi rendellenes vagy rossz nincs. A gazdaság- irányítás reformjának bevezetése óta eltelt évek alatt igen sok tapasztalat halmozódott fel, s e tapasztalatok elemzése során természetszerűen vetődtek fel eltérő, különböző nézetek. Hiszen a nézeteket nem kis részben a mindennapos benyomások alakítják, s az eltérő környezet, társadalmi helyzet szükségszerűen befolyásolja a nézőpontot, a kérdések megközelítését — még akkor is, ha az elvi alap azonos. így érthető, hogy némelyik kérdésben más véleményre jutott az állami nagyüzem szakmunkása, mint a szövetkezeti gazda, másra a közgazdász, mint a pedagógus. A kongresszusi határozatok végrehajtásának értékelésekor a Központi Bizottság a többi között e viták tanulságait is figyelembe vette és hasznosította. Ebben az értelemben e vitáik megfeleltek a marxista—leninista pártokban betöltött rendeltetésüknek: hozzájárultak a helyes döntések megérlelődésé- hez. a további cselekvés irányának meghatározásához. A legutóbbi párthatározat megjelölte ezt az irányt; a pártnak most egyértelmű és világos álláspontja van a vitás és vitatott kérdésekben. Ezért a hangsúly most már azon van, hogy minden pártszervezet és párttag egységesen képviselje ezt az állásoontot. egvségesen munkálkodjon a X. kongresszus és a novemberi KR-iPés határozatainak megvalósításán. Azt jelenti ez, hogy most már mindenféle vitának be kell fejeződnie? Természetszerűen nem erről van szó. A pártoktatás tanfolyamait. a politikai vitakörökben tovább folynak az eszmecserék a pártpolitika értelmezéséről, összefüggéseiről. A pártfórumokon — pártszervek ülésein, a taggyűléseken, a pártcsoportokban — folyó vitáknak azonban most már más kell, hogy legyen a tartalma, az iránya. Nem azt kell vitatni, amiben a Közoonti Bizottság már állást foglalt, hanem azt, miként lehet az adott helyi viszonyok között ezt az állásfoglalást a lehető legjobban végrehajtani. Mert ha szüntelenül újra kezdenénk a vitát az eldöntött kérdésekben, azzal lehetetlenné válna az egységes cselekvés, s így maguk a viták is elvesztenék eredeti rendeltetésüket a pártmunka előmozdítóiból annak gátlóivá válnának. Nem új elvek ezek pártunk gyakorlatában. Csaknem öt esztendővel ezelőtt, 1968 februárjában K4dár elvtárs így szólt erről az Ikarus-gyár művelődési otthonában mondott beszédében: „A megfontolt, helyes elhatározások vitából kovácso- lódnak ki. A vitáik tekintetében is van azonban egy alapvető szabályunk. A megfelelő fórumokon különböző dolgokról vitatkozunk, de amikor befejeztük a vitát és azt mondjuk: elvtársak, tehát megegyeztünk, akkor utána már ne vitatkozzunk tovább, hanem dolgozzunk, váltsuk valóra azt, amiben megállapodtunk. Ha eleve1 nem vitázunk és nem tisztázzuk ,hogy mit is akarunk, hanem csak kijelentjük, hogy ez és ez a feladat, gyerünk, munkára — akkor az emberek munka közben, a munka rovására fognak vitatkozni. Ha viszont megvitattuk és ennek alapján elhatároztuk, mit fogunk csinálni, akkor ne kezdjünk újra vitatkozni a munka helyett; ez nem a mi módszerünk”. Nos, ezek a gondolatok teljes mértékben érvényesek és iránytadóak jelenlegi helyzetünkben is. A további cselekvés során a pártszervezeteknek érdemes és szükséges megszívlelniük az utóbbi idők vitáinak egy fontos tanulságát. A pártmunka gyakorlatát értékelve a Központi Bizottság kénytelen volt megállapítani, hogy egyes pártszervezeteik és párttagok nem tartották be a lenini normákat. A pártéletnek ismeretes — és az MSZMP szervezeti szabályzatában is rögzített — lenini elve, hoav minden párttag kikeltheti különvéleményét az illetékes pártfé-umokon. de a nvfvápos- ság előtt, a pártonkfviiliek előtti fellépéseiben köteles a párt érvényben levő álláspontját képviselni, nem lénhet fel az ellen, s nem is térhet el attól. Nem teheti meg how áll^soootiárak a párton kívül próbáljon híveket toborozni, vagy hogy hangulatot keltben bármely pártszerv döntése ellen. Mon Hiúk meg őszintén: az utóbbi időben néhánvan elfeledkeztek erről, nem érezték magukra kötelezőnek ezt az elvet. Ezért alighanem célszerű lesz. hogy ahol ilyen jelenségek előfordultak, ott az éves beszámoló taggyűléseken is szólianak maid erről. bírái iák meg akár név szerint a hibázókat, s gondoskodjanak róla how a fegyelem ebben a tekintetben is szilárd legyen. Sokat vitatkoztunk az utóbbi hónanokhan, s fogunk vitatkozni bizonyára ezután is. Éz nem baj. ez az egészséges, demokratikus pártélet jellegzetessége. De sohasem szabad szem elől tévesztenünk, hogv a vita nem öncél, hanem az eevséges cselekvésnek, a jő politikai munkának, a Párt vezető szerepe érvényesítésének eszköze. S hogy e feladatainkat minél jobban megoldjuk, ahhoz most — a KB-határozat szavaival élve — ,,a párt szervezeteinek egységesnek kell lenniük a helyzet és a feladatok megítélésében, a párt politikájának következetes képviseletében”. Gyenes László Munkában az összeíró biztosok Jól halad a választók összeírása A tanácsválasztásra való ké szülődés első munkálatai már napokkal ezelőtt megkezdődtek. A tanácsok végrehajtó bizottságai által kijelölt összeíró biztosok keresik fel megyénk magyar állampolgárait, akiknek eljut tátják a szükséges összeírólapokat. Az összeíró-biztosok adjálk az első tájékoztatást a választó- polgároknak. Szerepük ezért igen jelentős abban, hogy az összeírólapok alapján később készülő névjegyzék minden választásra jogosult nevét tartalmazza. Bár az összeírólapokat a választók töltik ki, de ha ennek valami akadálya volna — például nem tud eligazodni a választópolgár, mit hogyan kell írni, — az ösz- szeíró biztos segit. Ha pedig távol van lakhelyétől (üdülés, munkavégzés stb.) hozzátartozója, szomszédja is kitöltheti azt helyette. Mindenkit államdó lakhelyén írnak össze, azokat is, akik más községben, városban dolgoznak. Egyébként az idevonatkozó tudnivalókat a tanácsok végrehajtó bizottságai által készített részletes hirdetmények is tartalmazzák. Választási törvényünk értelmében minden nagykorú állampolgár választóiogosult, kivéve azt, aki közügyektől, illetőleg a választójog gyakorlásától eltiltó Ítélet hatálya alatt áll. összeírják azokat a fiatalokat is, akik 1973-ban töltik be a 18. életévüket — válnak nagykorúvá. Itt adunk választ egyik olvasónk kérdésére is: tehát nem a választói ogosultaknak kell „jelentkeznie” nyilvántartásbavétel végett, hanem az állam hivatalból állítja össze a névjegyzéket és ezért keresik fel az összeíró biztosok az állampolgárokat. Az eddigi tapasztalatok szerint jól is halad a választók összeírása. ttsaaoeeBaeassaeBi Több mint tízmilliárd forint 1973-ban egészségügyi és szociális célokra Az egészségügyi tárca 1973. évi költségvetéséről tájékoztatták az MTI munkatársát a minisztériumban. Elmondották: az 1973. évi állami költségvetés központi és tanácsi egészségügyi és szociális feladatokra tízmilliárd 277 millió forintot irányoz elő. Ez az összeg 893 millióval (9,5 százalékkal) haladja meg az 1972. évi kiadásokat. Ebből az egészségügyi hálózat bővítésére, a korszerűbb gyógyászati eljárások alkalmazásának szélesítésére — például a szervátültetési program megkezdésére — összesen 370 millió, az átlagbérek 3 százalékos emelésére pedig 146 millió jut. Az említetteken kívül az intézeti ellátás feltételeinek, a betegellátási és gondozási körülményeknek a javítását, stb. 377 millió forint szolgálja. Ebben benne van az élelmezési norma emelésére szánt és a tejtermékek árváltozásával kapcsolatos összeg is. Az elmúlt évinél nagyobb előirányzat révén lehetőség nyílik a gyógyintézeti ágyak számának 850-nel való növelésére. Az orvostudományi egyetemek klinikám levő, valamint a miskolci Szentpéteri kapui kórházban működő művese- állomásokon 1973-ban 7 800 művese kezelésre biztosít fedezetet a költségvetés. Az idén a szívsebészeti műtétek száma meghaladja a kétezret. A szívműtétre jelentkezők nagy száma miatt és a várokozási idő rövidítése érdekében új műtőt állítanak be az Országos Kardiológiai Intézetben. A Pécsi Orvostudományi Egyetemen folytatódik az új szívsebészeti decentrum kialakítása. Ugyancsak folytatódik a gyógyítómegelőző ellátáshoz tartozó országos intézetek hálózatának leaaaaesssooaQsaeeaaaaanaaeai Kis Csaba a Megyei Művelődési Központban kiépítése. 1973-ban a tervek szerint megszervezik az Országos Laboratóriumi és az Országos Urológiai Intézetet Ami a járóbeteg-ellátást illet, a tanácsok tervei szerint 1180 órával emelkedik a napi szakorvosi órák száma. Az általános orvosi és gyermekorvosi körzetek számát a tanácsok várhatóan 110-zel emelik ebben az esztendőben. Az üzemi orvosi órák számának napi 330-cal történő növelése lehetőséget biztosít az új, illetőleg fejlődő vállalatoknál az üzemorvosi feladatok ellátására. A csecsemőotthoni ágyak száma negyvennel, az egészség- ügyi gyermekotthonoké 80-nal növekszik. A védőnői körzetek száma 64-gyel emelkedik az idén. Az állandó területi bölcsődékben 2100-zal több gyermek elhelyezésére nyílik lehetőség. Üjabb koraszülött osztályok, részlegek kialakítása mellett a csecsemőotthonokban megszervezik a koraszülöttek utógondozását. Üjabb negyven gépkocsi üzembeállításával tovább gyarapszik az országos megtőszol- gálat. 100 régi gépkocsi kicserélésére is lehetőség nyílik. A szociális gondoskodás előirányzatának növelése lehetővé teszi az idős emberek számára 77 újabb napközi otthon létesítését, és így további 1500— 2000 rászorulónak biztosíthatnak kultúrált körülmények között napközi ellátást. A szociális segélyeket általában havi 50 forinttal emelik. A pénzbeli és természetbeni juttatások, a rendszeres segélyek emelését további mintegy 20 millió forint többlettel segítik a tanácsok. A szociális otthonokban mintegy 730-cal több igényjogosult elhelyezésére biztosít fedezetet az 1973-as költségvetés. Az esztendő végére a szociális otthoni helyek száma megközelíti majd a harmincezret. Az egészségügyi tárca 1973. évi beruházási kerete egymiili- árd 378 millió forint, ami 10 százalékkal magasabb a tavalyi beruházási előirányzatnál, ebből 886 milliót fordítanak tanácsi beruházásokra. Az ezévi' felújítási terv megvalósítására csaknem 800 millió forintot irányoz elő a költségvetés. Kis Csaba, az MTI munkatársa (képünkön balról) volt a Megyei Művelődési Központ Közművelődési Hétfőinek január 8-i vendége. Dr. Pankotai Istvánnak, az MSZMP békéscsabai Városi Bizottsága osztályvezetőjének megnyitója után az európai biztonságról beszélt a félszáz főiyi hallgatóságnak, majd válásait a jelenlévők külpolitikai kérdéseire, (Fotó: Gáj E.) Állami gazdaságok igazgatói Szarvason Napirenden az 1972. évi gazdálkodás Tegnap, kedden délelőtt Szarvason tanácskoztak Békés, Csongrád megye állami gazdaságainak igazgatói. Az 1972. évi gazdálkodás főbb tapasztalatait összegezték a Szarvasi Állami Gazdaság központi tanácskozó- termében. Erről Zsibók András területi igazgató mondott vitaindító előadást, majd az 1973. évi termelési feladatokat beszélték meg. Ezt követően Barna György személyzeti vezető az oktatás és a továbbképzés időszerű tennivalóiról számolt be.
