Békés Megyei Népújság, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-09 / 6. szám
Filmes vasárnap Volt néznivaló a televízióiban vasárnap is, bár „igazi” tv-cse- mege ezen a hétvégen nemigen akadt a műsorban. Két film és két kezdődő sorozat első folyta_ tása tette a délután s az este nagyobbik felét Az ember és a sivatag című francia dokumentum-sorozat úgy indul, hogy lehet belőle nagyon érdekes és ugyanígy középszerű vállalkozás is. Annyi bizonyos: jó lett volna még tovább látni például a sok ezeréves edények mai továbbélését, azt a remek ügyességet, amivel a mai afrikai fazekas régi-régi. módon és eszközökkel készíti portékáját A Mézga-soroza* második része ragyogó ötlettel keltette fel a figyelmet: az űrhajójával egy papírvékonyságú bolygóra jutó Aladár ott kétdimenziós apró emberkékkel találkozik, akiknek nyelve szintén „kétdimenziós”, a magánhangzók közül csak az e-t ismeri, s aho' az számít a haladás szószólójának, aki az a és az ó hangokat is használni szeretné. A Mézga-család otthoni perpatvaraival foglalkozó percek kevésbé tetszettek. Híres régi film. az Egy amerikai Párizsban volt az esti fő- műsor. Szokványos, szentimentális történet két különleges értékkel: a zeneszerző Gershwin és a főszerplő Gene Kelly közreműködésével. Amit Gene Kelly táncban produkált, körülbelül a műfaj csúcspontja: tartalmas, mindig gondolatot kifejező s ötletekben sziporkázó volt minden szám a gyerekeknek tartott zenés angol órától a zeneszerző-baráttal előadott kettősön át a befejező nagy forgatagig. Ami legjobban tetszett a vasárnapi műsorban: a Grigorij Baklanov művéből született szovjet film, az Egy fiatal tiszt naplója. Igaz, nem lehet a szokványos játékfilm-igénnyel köze. iedni hozzá, de mint a cím is jóelőre jelzi, naplóról van szó, Tehát események feljegyzéséről, amelyek a filmvásznon jelennek meg. S ez a napló nagyon érdekes: a háború napjaiban játszódik, egy Dnyeszter-menti hídfőállás katonáinak hétköznapjait mutatja be. Kevés közvetlen harcot, halált mutatva — ahogyan az az egyén életében van: a háborúban több számára a nyugalom, mint a kézitusa s hosszabbak az élet percei, mint a halál piVanata. S talán éppen ettől a pontosságtól volt megrendítő a film-napió. Elgondolkodtató. az élet értelméről meditáló. Amelynek nagyonis mai tanulsága van: amit teszünk mondunk, emberül kell tennünk, gondolnunk, mondanunk, mert — ha békében ennek jóval kisebb is a fenyegető valószínűsége, mint háborús időben — lehet, hogy egy megbontást, figyelmetlenséget, rossz szót már nem lesz lehetőségünk kijavítani. Az ember életének és egyes tetteinek fontosságáról beszélt a film: az évek óta önfeláldozóan harcoló öreg katona tekintetével éppúgy, mint két fiatal hirtelen. lobbant szerelmének tiszta csókjává1, a társaival a szinte csaknem biztos halálba indulni akaró felcserlány elvtársiasságával nem másként, mint a békeidők dalát megváltoztató, a helyhez és időhöz iVesztő gitáros tudatos hősiességével és a saját életét előre elsirató énekével. S akinek tetszett a különös filmnapló se sajnálja a fáradságot: olvassa el Baklanov néhány éve nálunk is megjelent kisregényét, az 1941 júniusát A filmnél mélyebben és cselekményesebben. teljesebben mutatja be a második világháború iszonyatát (daniss) Arabok között — Ramadán havában 2. Merre visz az út? Új irodalmi szemle iádul a Szovjetunióban A Szovjetunióban megjelenő, száztöven különböző irodalmi és művészeti folyóirathoz egy újabb járul: a Lityeratumoje Obozrenyije (Irodalmi Szemle), amelynek kiadását a Szovjet írók Szövetsége vállalta. Az első szám 1973 januárjában lát napvilágot, szedését már megkezdték. Az új folyóiratról főszerkesz- j tője, Jurij Szurovcev a követke- ; zőket közölte a TASZSZ tudósítójával : A Lityeratumoje Obozrenyije a legszélesebb olvasórétegekhez szóló kritikai-bibliográfiai kiadvány. A szovjet kiadásügy rendkívül nagyarányú fellendülése hívta életre. A Szovjetunióban évente majdnem 80 ezer különböző könyv jelenik meg, 75 nyelven. Ezeknek egytized része szépiroodalom. Tekintetbe kell venni az úgynevezett „vastag” folyóiratokat is — hiszen a fővárosi kiadványok — a Novij Mir, a Znamja. az Oktyabr, a Moszkva — mellett minden köztársaságnak saját irodalmi és művészeti folyóiratai vannak. Az új folyóirat sajátságos iránytű gyanánt szolgái majd a könyvek és kiadványok tengerében. Már az új folyóirat első számának tematikája is bizonyítja a kritika jelentőségét az irodalmi folyamatban és tanúsítja, mi'yen szoros kapcsolat fűzi a szovjet irodalmat az élethez. Arra a kérdésre, hogy az új folyóirat mennyire tükrözi majd a külföldi irodalom alkotásait, Jurij Szurovcev azt válaszolta, hogy az első számban áttekintő cikk közlését tervezik a szocialista országok irodalmáról. Említést érdemel hogy a folyóirat a Szovjetunió megalakulása félevszázados jubileuma esztendejében jelenik meg — mondta végezetül a főszerkesztő. A Lityeratumoje Obozrenyije egyik fő feladata az, hogy világosan láttassa a szovjet irodalom nemzetközi jellegét. A lap közli majd a külföldi olvasók véleményét a szovjet prózaiírók és költők műveiről. Pompásan klimatizált, luxusfelszerelésű gyorsvonat robog velünk Kairóból Alexandria felé. Az ülésekben — forgatható fote lek — kényelmesen hátra dőlve, hideg sör mellett jólesik a beszélgetés. Az első téma maga a vonat. Arab kollégáink kedvesen és velünk együtt büszkén mutatják a peronon elhelyezett kis táíblát: Készült a Magyar Vagon- és Gépgyárban, Győrben. A beszélgetés fonala lassan mégis az ablakból látható tájra terelődik. Ameddig a szem ellát, megművelt területek: gyapot, tengeri, cukornád, gyümölcsösök. A Nílus termékeny völgyében haladunk, Egyiptom éléskamrájában, abban a tíz-húsz kilométeres sávban, amely a deltában szélesedik csak ki, s amely mögött ott húzódik a végeláthatatlan terméketlen sivatag. Á harc a sivataggal, új meg új területek elhódítása — e7 ennek a népnek évezredek óta legnagyobb problémája. Ebben a harcban az utóbbi két évtizedben Egyiptom jelentős eredményekkel dicsekedhet Egyre több új csatorna- hálózat szeli át meg át a földe- deket, s felépült a Níluson az asszuáni gát, amelynek jóvoltából egész éven át öntözni lehet. Ez egymagában 16 százalékkal növelte a megművelhető földterületet. A föld még mindig kevés, hisz közel harmincötmillió egyiptomából 31 maliié földmű- vedédből élL Ma még a demográfiai robbanás következtében ugyan az ország lakossága gyorsabban növekedik, mint a mezőgazdasági termékek hozama, mégis, a mai helyzet össze sem hasonlítható a múlttal. 1952 előtt H 000 nagybirtokos kezében volt a művelhető földterületek 38 százaléka, míg a parasztság nagy többségének egyáltalán nem volt földje, uzsoradíjért bérelhetett a birtokosoktól. A többi föld a kis- és középparasztok között aprózódott fel. A földreformok során a helyzet lényegesen megváltozott. Összesen mintegy ötmillió pa- rasztcsalád kapott földet. Az egyiptomi mezőgazdaság fejlődése szempontjából nagy jelentősége volt a falusi szövetkezetek létrehozásának. Azok a parasztok léptek be a szövetkezetbe, akik a földreform során földet kaptak. Ma már több ezer ilyen, szövetkezet működik. Megszervezik a vidékükön a közös munkát, többek között a, öntözést, Nílusból vizet hozó csatornák karbantartását. De szerepük nemcsak erre korlátozódik. A szövetkezetek tervezik meg a veK ■ IIS Intézkedés a méhészkedés fejlesztésére lJj exportcikk: a méhsxurok Hazánkban ma mintegy 40 ezren foglalkoznak jövedelem, kiegészítő méhészkedéssel, ösz- szesen 650 000 méhcsaládot gon. doznak, termékeik átvételéről, értékesítéséről január 1-tól már mint szövetkezeti közös vállalat gondoskodik, az Országos Méhészeti Szövetkezeti Vállalat. Aj alapítók — 103 ÁFÉSZ és négy méhészeti szövetkezet — adják ezután a felvásárolt áru 70 százalékát A múlt évben 700 vagon mézet vásároltak fel, jóval kevesebbet az előző évinél. 1972 ugyanis szokatlanul gyenge esztendő volt. Az egy méhcsaládra jutó átlag az 1971. évi 17 kilogramm mézzel szemben tavaly mindössze 11 kilogrammot ért el, — ám ezzel is az első helyen állunk Európában. A méhészkedés föllendítésére az OMSZV az idén nemcsak a leszerződött méz minden tizedik kilogrammja után, hanem méhcsaládonként is további négy kilogramm cukrot bocsát! kedvezményes áron a méhészek rendelkezésére. Július 1-től emelik a méz felvásárlási árát, s tervszerűen javítják a méh- legelőket, amelyeket a közeL múltban szakszerűen feltérképeztek. Az Erdészeti Tudományos Intézettel szerződést kötnek a méhlegelő-javításd program kidolgozására, megfelelő fafajták és cserjék nemesítésére, telepítésére. Köztudott, hogy a méz fontos exportcikkünk. Az összes méhészeti termék exportja körülbelül évi 3,5 millió dollár bevételt jelent Újabban évi 300 ki- logrammnyi méhpempőt is szállítunk külföldre, új exportcikk a propilin — a méhszurok — amiből egy dán cég 1—2 hetenként szeretne rendszeres szállítmányokat kapni gyógyszervegyészeti célokra. A múlt évben tetemes mennyiségű virágport is exportáltunk Franciaországba és az NSZK-ba, ahol gyermektápszerben hasznosítják magas B- vitamin tartalma miatt i ': , ÍÚ ..tol Alexandria látképe. téseket jelölik ki az egyes termények vetésterülítét, tagjainak mezőgazdasági gépeket, vetőmagot és növényvédőszert bocsátanak rendelkezésükre, megszervezik a terményértékesítést Az egyiptomi mezőgazdaság átalakulásának forradalmi útja már eddig is jelentős eredményeikkel járt. A tudományos eredmények felhasználásával lehetővé vált új, kifizetöbb terményfélék, gyümölcsök, zöldségek termelése. Ezeket jórészt exportálják. A korábban főként gyapottermesztő Egyiptomban — ebben a világon az ötödik he-/ lyen állnak — a rizs lett az egyik flő termek. Má már a világ harmadik rizsexportőr országa. A lakosság életkörülménye: is gyorsan változnak. Eddig 400 fallu kapott villamos áramot, a következő öt évben további 3 500-at terveznek villamosítani, mintegy 185 millió egyiptomi font befektetéssel. Kérdéses azonban, hogy a növekvő katonai terhek lehetővé teszik-e ezt. Az egyiptomi falu fejlődését tanulmányozva egyéb belpolitikai problémák is felvetődnek. Ez íu, egészséges fejlődési folyamat ugyanis nem olyan egyértelmű. Tükrözi az új erőviszonyokat, egyben az osztályerők új összecsapásainak is színtere. Elmondták ugyanis beszélgető partnereink közül sokan, köztük kommunisták és magukat nasz- szerisitának nevező nacionalisták, hogy — különösen Nasszar halála után — egyre erőteljesebben jelentkeznek azok a rétegek, a burzsoázia azon csoportjai, amelyek szemben állnak a szocialista fejlődési úttal. Sokan vannak közülük az Arab Szocialista Ondóiban, az állami életben hatalmi pozícióban. Az új agrárbur- zsoá réteg most elég erős ahhoz, hogy sok apró intézkedéssel fékezze a haladó irányzatokat, erősítse saját pozícióját. Egy példája ennék éppen faluról. Elfogadtattak egy rendeletet, amelynek értelmében a falusi szövetkezetek vezetőségében nem léhet analfabéta. Jó — egy bizonyos szempontból helyes is, hogy ily módon is ösztönöznek az írás-olvasás elsajátítására, de mégiscsak fontosabb következménye ennék az intézkedésnek az, hogy szövetkezetek vezetéséből egy csapásra kikerülnék az egykori nincstelenek, akiknek 80—90 százaléka írástudatlan. Azok lesznek a vezetők, akik vagyoni helyzetüknél, származásuknál fogva Iá vételezett sorsukat élvezve, annak idején megtanulhattak írni-olvasni. Egy másik intézkedésük nyomán ma j már 4--5 ezerre tehető azoknak ( a volt földesúri családoknak a száma, amelyek a„ un. kivételes tói vény alapján visszakapták a mai kormányzattól a földeket. A falusi osztály-viszonyok vizsgálata is bizonyítja, hogy Egyiptom fő problémája az izreali agresszió elleni harc, az eürabalt területek visszaszerzését célzó erőfeszítések mögött — amelyben a nemzeti egység szinte teljes — súlyos belső gondok is feszülnék. Ezeknek pozitív megoldása — úgy tűnik — mindaddig várat magára, amíg az amb-izreak viszály megnyugtató módén nem rendeződik. Ami a dolgrtzo osztályokat. a haladó erőket illeti számukra ezért is font*» e kérdés rendezése. Érdekes fejtegetést hallottam erről a problémáról az A1 Talia (Az Élcsapat) című marxista folyóirat vezető munkatársaitól. Elmondták, hogy a forradalom előtt Egyiptomban a feudális mezőgazdaság és a Kézműves jellegű ipar dominált. Aföldre- fomm után erőteljes fejlődésnek indult a kapitalizmus — pontosabban : annak ál la mikapitalista (tehát ellenőrzött, irányított) formája. Mind nagyobb szerepet kapott a piacgazdálkodás és az ennek nyomán formálódó tulajdonosi szemlélet. A forradalmi folyamat ezen a ponton állt meg. (Ennék nem kis mértékben külpolitikai okai is vannak.) Meggyorsult a polarizáció. A földesúri elnyomás alól felszabadult, a szövetkezés kezdeti formáival ismerkedő parasztság mellett, az ipari fejlődés velejárójaként létszámban és szervezettségében erősödik a munkásosztály. Velük szemben, a másik póluson az új agrárburzsoázia jelentkezik, s próbálja osztályérdekeit hatalmi eszközökkel érvényesíteni. Ma ők foglalják el az ország vezetésében a kulcspozíciókat, nemcsak a dolgozó osztályokkal szemben, hanem a burzsoázia másik rétegével, az állami monopolkapitalizmus szűk, de haladóbb irányzatot képviselő csoportjával szemben is. Természetesen léteznek a forradalomban, majd Nasszer kormányzása idején is fontos szerepet betöltő közbülső erők. de soraikban is erősödik a megosztottság. Ez az egyiptomi marxisták véleménye a belső asztál yerőviszc- nyokról. Amikor egy következetes Nasszer-pórti politikust kérdeztem meg, md a véleménye erről az elemzésről, amit vele együtt hallgattunk meg, így válaszolt: Ök is el tudják fogadni, majdnem százszázalékosan ezt a marxista álláspontot. Következik: 3. A legbékesebb ágyulövés
