Békés Megyei Népújság, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-09 / 6. szám

Filmes vasárnap Volt néznivaló a televízióiban vasárnap is, bár „igazi” tv-cse- mege ezen a hétvégen nemigen akadt a műsorban. Két film és két kezdődő sorozat első folyta_ tása tette a délután s az este nagyobbik felét Az ember és a sivatag című francia dokumentum-sorozat úgy indul, hogy lehet belőle na­gyon érdekes és ugyanígy kö­zépszerű vállalkozás is. Annyi bizonyos: jó lett volna még to­vább látni például a sok ezer­éves edények mai továbbélését, azt a remek ügyességet, amivel a mai afrikai fazekas régi-régi. módon és eszközökkel készíti portékáját A Mézga-soroza* második ré­sze ragyogó ötlettel keltette fel a figyelmet: az űrhajójával egy papírvékonyságú bolygóra jutó Aladár ott kétdimenziós apró emberkékkel találkozik, akiknek nyelve szintén „kétdimenziós”, a magánhangzók közül csak az e-t ismeri, s aho' az számít a hala­dás szószólójának, aki az a és az ó hangokat is használni sze­retné. A Mézga-család otthoni perpatvaraival foglalkozó per­cek kevésbé tetszettek. Híres régi film. az Egy ameri­kai Párizsban volt az esti fő- műsor. Szokványos, szentimen­tális történet két különleges ér­tékkel: a zeneszerző Gershwin és a főszerplő Gene Kelly köz­reműködésével. Amit Gene Kelly táncban produkált, körül­belül a műfaj csúcspontja: tar­talmas, mindig gondolatot kife­jező s ötletekben sziporkázó volt minden szám a gyerekeknek tar­tott zenés angol órától a zene­szerző-baráttal előadott kettősön át a befejező nagy forgatagig. Ami legjobban tetszett a va­sárnapi műsorban: a Grigorij Baklanov művéből született szovjet film, az Egy fiatal tiszt naplója. Igaz, nem lehet a szok­ványos játékfilm-igénnyel köze. iedni hozzá, de mint a cím is jóelőre jelzi, naplóról van szó, Tehát események feljegyzéséről, amelyek a filmvásznon jelennek meg. S ez a napló nagyon ér­dekes: a háború napjaiban ját­szódik, egy Dnyeszter-menti hídfőállás katonáinak hétköz­napjait mutatja be. Kevés köz­vetlen harcot, halált mutatva — ahogyan az az egyén életében van: a háborúban több számára a nyugalom, mint a kézitusa s hosszabbak az élet percei, mint a halál piVanata. S talán éppen ettől a pontosságtól volt meg­rendítő a film-napió. Elgondol­kodtató. az élet értelméről me­ditáló. Amelynek nagyonis mai tanulsága van: amit teszünk mondunk, emberül kell ten­nünk, gondolnunk, mondanunk, mert — ha békében ennek jóval kisebb is a fenyegető valószínű­sége, mint háborús időben — le­het, hogy egy megbontást, fi­gyelmetlenséget, rossz szót már nem lesz lehetőségünk kijavíta­ni. Az ember életének és egyes tetteinek fontosságáról beszélt a film: az évek óta önfeláldozóan harcoló öreg katona tekintetével éppúgy, mint két fiatal hirtelen. lobbant szerelmének tiszta csók­jává1, a társaival a szinte csak­nem biztos halálba indulni aka­ró felcserlány elvtársiasságával nem másként, mint a békeidők dalát megváltoztató, a helyhez és időhöz iVesztő gitáros tudatos hősiességével és a saját életét előre elsirató énekével. S akinek tetszett a különös filmnapló se sajnálja a fárad­ságot: olvassa el Baklanov né­hány éve nálunk is megjelent kisregényét, az 1941 júniusát A filmnél mélyebben és cselekmé­nyesebben. teljesebben mutatja be a második világháború iszo­nyatát (daniss) Arabok között — Ramadán havában 2. Merre visz az út? Új irodalmi szemle iádul a Szovjetunióban A Szovjetunióban megjelenő, száztöven különböző irodalmi és művészeti folyóirathoz egy újabb járul: a Lityeratumoje Obozrenyije (Irodalmi Szemle), amelynek kiadását a Szovjet írók Szövetsége vállalta. Az első szám 1973 januárjában lát nap­világot, szedését már megkezd­ték. Az új folyóiratról főszerkesz- j tője, Jurij Szurovcev a követke- ; zőket közölte a TASZSZ tudósí­tójával : A Lityeratumoje Obozrenyi­je a legszélesebb olvasórétegek­hez szóló kritikai-bibliográfiai kiadvány. A szovjet kiadásügy rendkívül nagyarányú fellendü­lése hívta életre. A Szovjetunió­ban évente majdnem 80 ezer különböző könyv jelenik meg, 75 nyelven. Ezeknek egytized része szépiroodalom. Tekintetbe kell venni az úgynevezett „vastag” folyóiratokat is — hiszen a fő­városi kiadványok — a Novij Mir, a Znamja. az Oktyabr, a Moszkva — mellett minden köz­társaságnak saját irodalmi és művészeti folyóiratai vannak. Az új folyóirat sajátságos iránytű gyanánt szolgái majd a könyvek és kiadványok tengeré­ben. Már az új folyóirat első számának tematikája is bizo­nyítja a kritika jelentőségét az irodalmi folyamatban és tanúsít­ja, mi'yen szoros kapcsolat fűzi a szovjet irodalmat az élethez. Arra a kérdésre, hogy az új folyóirat mennyire tükrözi majd a külföldi irodalom alkotásait, Jurij Szurovcev azt válaszolta, hogy az első számban áttekintő cikk közlését tervezik a szocia­lista országok irodalmáról. Említést érdemel hogy a fo­lyóirat a Szovjetunió megala­kulása félevszázados jubileuma esztendejében jelenik meg — mondta végezetül a főszerkesztő. A Lityeratumoje Obozrenyije egyik fő feladata az, hogy vilá­gosan láttassa a szovjet iroda­lom nemzetközi jellegét. A lap közli majd a külföldi olvasók véleményét a szovjet prózaiírók és költők műveiről. Pompásan klimatizált, luxus­felszerelésű gyorsvonat robog velünk Kairóból Alexandria felé. Az ülésekben — forgatható fote lek — kényelmesen hátra dőlve, hideg sör mellett jólesik a be­szélgetés. Az első téma maga a vonat. Arab kollégáink kedve­sen és velünk együtt büszkén mutatják a peronon elhelyezett kis táíblát: Készült a Magyar Vagon- és Gépgyárban, Győrben. A beszélgetés fonala lassan mégis az ablakból látható tájra terelődik. Ameddig a szem ellát, megművelt területek: gyapot, tengeri, cukornád, gyümölcsösök. A Nílus termékeny völgyében haladunk, Egyiptom éléskamrá­jában, abban a tíz-húsz kilomé­teres sávban, amely a deltában szélesedik csak ki, s amely mö­gött ott húzódik a végeláthatat­lan terméketlen sivatag. Á harc a sivataggal, új meg új területek elhódítása — e7 ennek a népnek évezredek óta legnagyobb prob­lémája. Ebben a harcban az utóbbi két évtizedben Egyiptom jelentős eredményekkel dicse­kedhet Egyre több új csatorna- hálózat szeli át meg át a földe- deket, s felépült a Níluson az asszuáni gát, amelynek jóvoltá­ból egész éven át öntözni lehet. Ez egymagában 16 százalékkal növelte a megművelhető földte­rületet. A föld még mindig kevés, hisz közel harmincötmillió egyiptomából 31 maliié földmű- vedédből élL Ma még a demográ­fiai robbanás következtében ugyan az ország lakossága gyor­sabban növekedik, mint a me­zőgazdasági termékek hozama, mégis, a mai helyzet össze sem hasonlítható a múlttal. 1952 előtt H 000 nagybirtokos kezé­ben volt a művelhető földterü­letek 38 százaléka, míg a pa­rasztság nagy többségének egyál­talán nem volt földje, uzsoradí­jért bérelhetett a birtokosoktól. A többi föld a kis- és középpa­rasztok között aprózódott fel. A földreformok során a hely­zet lényegesen megváltozott. Összesen mintegy ötmillió pa- rasztcsalád kapott földet. Az egyiptomi mezőgazdaság fejlődé­se szempontjából nagy jelentő­sége volt a falusi szövetkezetek létrehozásának. Azok a parasz­tok léptek be a szövetkezetbe, akik a földreform során földet kaptak. Ma már több ezer ilyen, szövetkezet működik. Megszer­vezik a vidékükön a közös mun­kát, többek között a, öntözést, Nílusból vizet hozó csatornák karbantartását. De szerepük nemcsak erre korlátozódik. A szövetkezetek tervezik meg a ve­K ■ IIS Intézkedés a méhészkedés fejlesztésére lJj exportcikk: a méhsxurok Hazánkban ma mintegy 40 ezren foglalkoznak jövedelem, kiegészítő méhészkedéssel, ösz- szesen 650 000 méhcsaládot gon. doznak, termékeik átvételéről, értékesítéséről január 1-tól már mint szövetkezeti közös vállalat gondoskodik, az Országos Mé­hészeti Szövetkezeti Vállalat. Aj alapítók — 103 ÁFÉSZ és négy méhészeti szövetkezet — adják ezután a felvásárolt áru 70 százalékát A múlt évben 700 vagon mézet vásároltak fel, jó­val kevesebbet az előző évinél. 1972 ugyanis szokatlanul gyen­ge esztendő volt. Az egy méh­családra jutó átlag az 1971. évi 17 kilogramm mézzel szemben tavaly mindössze 11 kilogram­mot ért el, — ám ezzel is az első helyen állunk Európában. A méhészkedés föllendítésére az OMSZV az idén nemcsak a leszerződött méz minden tize­dik kilogrammja után, hanem méhcsaládonként is további négy kilogramm cukrot bocsát! kedvezményes áron a méhészek rendelkezésére. Július 1-től emelik a méz felvásárlási árát, s tervszerűen javítják a méh- legelőket, amelyeket a közeL múltban szakszerűen feltérké­peztek. Az Erdészeti Tudomá­nyos Intézettel szerződést köt­nek a méhlegelő-javításd prog­ram kidolgozására, megfelelő fafajták és cserjék nemesítésére, telepítésére. Köztudott, hogy a méz fontos exportcikkünk. Az összes mé­hészeti termék exportja körül­belül évi 3,5 millió dollár bevé­telt jelent Újabban évi 300 ki- logrammnyi méhpempőt is szál­lítunk külföldre, új exportcikk a propilin — a méhszurok — amiből egy dán cég 1—2 heten­ként szeretne rendszeres szál­lítmányokat kapni gyógyszerve­gyészeti célokra. A múlt évben tetemes mennyiségű virágport is exportáltunk Franciaországba és az NSZK-ba, ahol gyermektáp­szerben hasznosítják magas B- vitamin tartalma miatt i ': , ÍÚ ..tol Alexandria látképe. téseket jelölik ki az egyes ter­mények vetésterülítét, tagjainak mezőgazdasági gépeket, vetőma­got és növényvédőszert bocsáta­nak rendelkezésükre, megszerve­zik a terményértékesítést Az egyiptomi mezőgazdaság átalakulásának forradalmi útja már eddig is jelentős eredmé­nyeikkel járt. A tudományos eredmények felhasználásával le­hetővé vált új, kifizetöbb ter­ményfélék, gyümölcsök, zöldsé­gek termelése. Ezeket jórészt exportálják. A korábban főként gyapottermesztő Egyiptomban — ebben a világon az ötödik he-/ lyen állnak — a rizs lett az egyik flő termek. Má már a vi­lág harmadik rizsexportőr orszá­ga. A lakosság életkörülménye: is gyorsan változnak. Eddig 400 fallu kapott villamos áramot, a következő öt évben további 3 500-at terveznek villamosítani, mintegy 185 millió egyiptomi font befektetéssel. Kérdéses azonban, hogy a növekvő kato­nai terhek lehetővé teszik-e ezt. Az egyiptomi falu fejlődését tanulmányozva egyéb belpoliti­kai problémák is felvetődnek. Ez íu, egészséges fejlődési folya­mat ugyanis nem olyan egyér­telmű. Tükrözi az új erőviszo­nyokat, egyben az osztályerők új összecsapásainak is színtere. Elmondták ugyanis beszélgető partnereink közül sokan, köztük kommunisták és magukat nasz- szerisitának nevező nacionalisták, hogy — különösen Nasszar halá­la után — egyre erőteljesebben jelentkeznek azok a rétegek, a burzsoázia azon csoportjai, ame­lyek szemben állnak a szocialista fejlődési úttal. Sokan vannak kö­zülük az Arab Szocialista Ond­óiban, az állami életben hatal­mi pozícióban. Az új agrárbur- zsoá réteg most elég erős ahhoz, hogy sok apró intézkedéssel fé­kezze a haladó irányzatokat, erő­sítse saját pozícióját. Egy példája ennék éppen fa­luról. Elfogadtattak egy rende­letet, amelynek értelmében a fa­lusi szövetkezetek vezetőségében nem léhet analfabéta. Jó — egy bizonyos szempontból helyes is, hogy ily módon is ösztönöznek az írás-olvasás elsajátítására, de mégiscsak fontosabb következ­ménye ennék az intézkedésnek az, hogy szövetkezetek vezeté­séből egy csapásra kikerülnék az egykori nincstelenek, akiknek 80—90 százaléka írástudatlan. Azok lesznek a vezetők, akik vagyoni helyzetüknél, származá­suknál fogva Iá vételezett sorsu­kat élvezve, annak idején meg­tanulhattak írni-olvasni. Egy másik intézkedésük nyomán ma j már 4--5 ezerre tehető azoknak ( a volt földesúri családoknak a száma, amelyek a„ un. kivételes tói vény alapján visszakapták a mai kormányzattól a földeket. A falusi osztály-viszonyok vizs­gálata is bizonyítja, hogy Egyip­tom fő problémája az izreali ag­resszió elleni harc, az eürabalt területek visszaszerzését célzó erőfeszítések mögött — amelyben a nemzeti egység szinte teljes — súlyos belső gondok is feszül­nék. Ezeknek pozitív megoldása — úgy tűnik — mindaddig várat magára, amíg az amb-izreak viszály megnyugtató módén nem rendeződik. Ami a dolgrtzo osztályokat. a haladó erőket il­leti számukra ezért is font*» e kérdés rendezése. Érdekes fejtegetést hallottam erről a problémáról az A1 Talia (Az Élcsapat) című marxista fo­lyóirat vezető munkatársaitól. Elmondták, hogy a forradalom előtt Egyiptomban a feudális mezőgazdaság és a Kézműves jellegű ipar dominált. Aföldre- fomm után erőteljes fejlődésnek indult a kapitalizmus — ponto­sabban : annak ál la mikapitalista (tehát ellenőrzött, irányított) formája. Mind nagyobb szerepet kapott a piacgazdálkodás és az ennek nyomán formálódó tulaj­donosi szemlélet. A forradalmi folyamat ezen a ponton állt meg. (Ennék nem kis mértékben kül­politikai okai is vannak.) Meg­gyorsult a polarizáció. A földes­úri elnyomás alól felszabadult, a szövetkezés kezdeti formáival ismerkedő parasztság mellett, az ipari fejlődés velejárójaként létszámban és szervezettségében erősödik a munkásosztály. Velük szemben, a másik póluson az új agrárburzsoázia jelentkezik, s próbálja osztályérdekeit ha­talmi eszközökkel érvényesíteni. Ma ők foglalják el az ország ve­zetésében a kulcspozíciókat, nemcsak a dolgozó osztályokkal szemben, hanem a burzsoázia másik rétegével, az állami mo­nopolkapitalizmus szűk, de ha­ladóbb irányzatot képviselő cso­portjával szemben is. Természe­tesen léteznek a forradalomban, majd Nasszer kormányzása ide­jén is fontos szerepet betöltő közbülső erők. de soraikban is erősödik a megosztottság. Ez az egyiptomi marxisták vé­leménye a belső asztál yerőviszc- nyokról. Amikor egy következe­tes Nasszer-pórti politikust kér­deztem meg, md a véleménye er­ről az elemzésről, amit vele együtt hallgattunk meg, így vá­laszolt: Ök is el tudják fogadni, majdnem százszázalékosan ezt a marxista álláspontot. Következik: 3. A legbékesebb ágyulövés

Next

/
Thumbnails
Contents