Békés Megyei Népújság, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-07 / 5. szám

KÖRÖS TÁJ KULTURÁLIS melléklet ([Esztergály Reve felvétele) Mladonyiczky-kiállítás Budapesten A bánatos bohóc és más újdonságok B ékéscsabai gyűj­teményes kiál­lítása után, ja­nuár 2-án dél­után Budapes­ten, a Fővárosi Művelődési Házban nyitott kiállítást Mladonyiczky Béla szob­rászművész. Változatos anyagot mutat be: fából, kőből faragott szobrokat, domborműveket, bronzba- öntött portrékat és mintegy 140 érmét. A katalógus, melyet ez alkalomra készítettek így ír róla: „Munkái tükrök, val_ Aki ilyen körülmények között, ilyen teremtő sort létrehoz, az érett szobrász... A mű a belső boldogságke­resés, az önkifejezés csodá­ja, mégis holt tárgy mind­addig, míg nem áll előttük az ember. „Az idősebb szobrász ba­rátságával és a kívülálló tárgyilagos ítéletével is ugyanazt mondhatom : Mla­donyiczky Béla megtalálta belső világát és ezek a mű­vek egyetemes művésze­tünknek komoly értékei. Érmeinek sokszínűsége, plasztikailag tökéletes meg­oldása, fából faragott szob­rainak hallatlan anyagsze­rűsége, szobrász! levegője bizonyítja ezt”. Somogyi József volt az első. aki gratulált a kiállí­tónak és utána még sokan, régi barátai, művésztársak és a Fővárosi Művelődési Ház ez alkalomra érkezett vendégei. S. E. Egy kisregényt és 12 el­beszélést fog össze „A bánatos bohóc”, Mester­házi Lajos új kötete. Húsz évet ölelnek fel a művek, s ezen belül olyan esztendőket, amilyenekre nehéz próbaként emiéke_ zünk. Így azután vidám és komor színek keverednek, nevettető és fájdalmas e- semények váltakoznak a könyv lapjain, különösen az „Egy élenjáró termelő­szövetkezet kimagasló e- redményei”-beru A szerző, szóljon bár nyíltan vagy áttételesen — előbbire a „Magnéziumláng”, utóbbi­ra a „Jelentés a túlvilág­ról” a példa —, végső so­ron azt a tegnapot idézi, amit nemcsak átéltünk, ha_ nem közösen is csináltunk. Hasonló munka a Szépi­rodalmi Könyvkiadó mái- sik újdonsága is, Hegedűs Géza „Valló Bonifác törté­netei” című könyve. Hő­se szerint „nem az az ér­dekes, mit él át az em­ber, hanem az, hogy ki éli át”. Lehet ben­ne igazság, hiszen Boni­fácunk — aki tipikus értel­miségi, annak nyitott sze­mű, minden apróságot ész­revéve fajtájából — remek történeteket kerekít hét­köznapi esetekből, legyen a színhely egy háborús hó­mező — „Amikor és gö­rög tolmács voltam’’ —, vagy egy öreg batár; „Jó­nás, a személygépkocsi”. A Szépirodalmi harmadik új­donságaként Kristóf Atti­la „Pléhkrisztus"-át említ­jük. A szimbolikus regény — főhőse, az Öregember alakját, környezetét körbe, járva — arra keresi a vá­laszt, hol húzódik a határ­vonal értelmes és fölös dol­gokkal telt sorsok között A Kossuth Kiadó újdon­sága a Zoltai Dénes vállal­kozása, „Az esztétika rövid története”. A tíz fejezet­re oszló kötet valóban vál­lalkozás, mégpedig annak tömör bemutatására, mi­ként váltakozott az ókor, a középkor, a felvilágosodás esztétikája, milyen volt a romanticizmug korában, 8 milyen napjainkban. Tallózásunk befejezése, ként a Corvina Kiadó két, szép kiállítású albumát e- meljük ki az újdonságok halmából. Kétségtelenül ritka, hogy egyetlen könyv_ ben 549 színes nyomat le­gyen, de ettől még nem vá­lik azzá Michael Levey műve, amit címe után — trA festészet rövid történe­te” — várunk. A nyugat­európai piktúra tömör kró­nikája csupán a munka, Giottotól Cézann-ig, s való. jában nem ad többet, mint tények korrekt közlését. Januári könyvszemle A másik album keveseb­bet vállal, de többet tel­jesít. A „Magyar építészet* című kötet az 1945—1970 közötti időszakot fogja át, s illusztrációit nézegetve szinte meghökk énünk, mennyi szép s hány csúf éu, pületet hoztak, hoztunk te. tő alá két és fél évtized alatt. Az egyes időszakokat elemző tanulmányok, var lamint a mintegy 400 fény_ kép és rajz jó kalauzként szolgálnak, bár némely helyen az utalások és hi­vatkozások csak a beava­tottaknak érthetőek. M. O. Philemon és Baucis Scudf Óéra Most még ez a furcsa erő met? Szikrákkal veri át Kettőnk közt a teret Most még ez a vad gravitáció Fogja be tagjainkat amíg Egymás körül pörgünk Szűkülő pályán A szédület gyönyörű spirálisán » Végső zuhanásig Most még e forró Viharok söpörte évaá E kontrasztom Sikoly, és csend-vidék ez ez Dajkál rengéseivel Emel és süllyeszt mint Örökös árapály De ha a fonal mind lefutott Ha a felhúzott rugók Kicsavarodtak Ha üresen kongnak az Ü zemanyagtankok Két repfilőroncs Fénylik a parti homokban Két rones Széthullott Darabjaival 1« Összevegyülve lomás önmagáról, válasz a kor égető kérdéseire, és se­gítségnyújtás minden értő és elesett részére... Legyen ez a találkozás alkotó és be­fogadó között örök barát­ság születése”. Somogyi József Munká­csy. és Kossuth-díjas szob­rászművész, a Magyar Kép­zőművészek Szövetségének elnöke vállalkozott arra, hogy a művelődési ház ga­lériáján és nagytermében berendezett kiállítást meg­nyissa. Beszélt a vidéki művész­sors akadályokkal telirakott útjáról, arról a küzdelem­ről, melyet a vidéken élő művészeknek még ma is vállalniuk kell. ha önma­guk kifejezését meg akar­ják találni- Aki gyenge, el­szürkül, művészete elsikkad és előbb-utóbb már joggal mondják róla: nem jó. amit tf-ainál. Balogh Ferenc fotói Anglia, Ausztria, Brazí­lia, NDK, Románia, Salgó­tarján, Szeged, Békéscsaba, Orosháza. Ezek az országok és városok Balogh Ferenc fotóművészetének állomá­sai. Legutóbb Szombathe­lyen, a Berzsenyi Dániel Könyvtárban mutatták be alkotásait. A sikeres kiál­lítás reprezentatív kivitelű katalógusának előszavában Ambrus Zoltán írja Ba~ Jógiiról: „A fotó-ábrázolás avatott mestere, ki tudato­san végigjárta a képkészí- iés szintjeit és módszereit”. Balogh Ferenc Látomás című művével 1969-ben el­nyerte a Magyar Fotómű­vészek Szövetsége évdíját, {Képünkön a díjnyertes al­kotási. 1

Next

/
Thumbnails
Contents