Békés Megyei Népújság, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-07 / 5. szám
KÖRÖS TÁJ KULTURÁLIS melléklet ([Esztergály Reve felvétele) Mladonyiczky-kiállítás Budapesten A bánatos bohóc és más újdonságok B ékéscsabai gyűjteményes kiállítása után, január 2-án délután Budapesten, a Fővárosi Művelődési Házban nyitott kiállítást Mladonyiczky Béla szobrászművész. Változatos anyagot mutat be: fából, kőből faragott szobrokat, domborműveket, bronzba- öntött portrékat és mintegy 140 érmét. A katalógus, melyet ez alkalomra készítettek így ír róla: „Munkái tükrök, val_ Aki ilyen körülmények között, ilyen teremtő sort létrehoz, az érett szobrász... A mű a belső boldogságkeresés, az önkifejezés csodája, mégis holt tárgy mindaddig, míg nem áll előttük az ember. „Az idősebb szobrász barátságával és a kívülálló tárgyilagos ítéletével is ugyanazt mondhatom : Mladonyiczky Béla megtalálta belső világát és ezek a művek egyetemes művészetünknek komoly értékei. Érmeinek sokszínűsége, plasztikailag tökéletes megoldása, fából faragott szobrainak hallatlan anyagszerűsége, szobrász! levegője bizonyítja ezt”. Somogyi József volt az első. aki gratulált a kiállítónak és utána még sokan, régi barátai, művésztársak és a Fővárosi Művelődési Ház ez alkalomra érkezett vendégei. S. E. Egy kisregényt és 12 elbeszélést fog össze „A bánatos bohóc”, Mesterházi Lajos új kötete. Húsz évet ölelnek fel a művek, s ezen belül olyan esztendőket, amilyenekre nehéz próbaként emiéke_ zünk. Így azután vidám és komor színek keverednek, nevettető és fájdalmas e- semények váltakoznak a könyv lapjain, különösen az „Egy élenjáró termelőszövetkezet kimagasló e- redményei”-beru A szerző, szóljon bár nyíltan vagy áttételesen — előbbire a „Magnéziumláng”, utóbbira a „Jelentés a túlvilágról” a példa —, végső soron azt a tegnapot idézi, amit nemcsak átéltünk, ha_ nem közösen is csináltunk. Hasonló munka a Szépirodalmi Könyvkiadó mái- sik újdonsága is, Hegedűs Géza „Valló Bonifác történetei” című könyve. Hőse szerint „nem az az érdekes, mit él át az ember, hanem az, hogy ki éli át”. Lehet benne igazság, hiszen Bonifácunk — aki tipikus értelmiségi, annak nyitott szemű, minden apróságot észrevéve fajtájából — remek történeteket kerekít hétköznapi esetekből, legyen a színhely egy háborús hómező — „Amikor és görög tolmács voltam’’ —, vagy egy öreg batár; „Jónás, a személygépkocsi”. A Szépirodalmi harmadik újdonságaként Kristóf Attila „Pléhkrisztus"-át említjük. A szimbolikus regény — főhőse, az Öregember alakját, környezetét körbe, járva — arra keresi a választ, hol húzódik a határvonal értelmes és fölös dolgokkal telt sorsok között A Kossuth Kiadó újdonsága a Zoltai Dénes vállalkozása, „Az esztétika rövid története”. A tíz fejezetre oszló kötet valóban vállalkozás, mégpedig annak tömör bemutatására, miként váltakozott az ókor, a középkor, a felvilágosodás esztétikája, milyen volt a romanticizmug korában, 8 milyen napjainkban. Tallózásunk befejezése, ként a Corvina Kiadó két, szép kiállítású albumát e- meljük ki az újdonságok halmából. Kétségtelenül ritka, hogy egyetlen könyv_ ben 549 színes nyomat legyen, de ettől még nem válik azzá Michael Levey műve, amit címe után — trA festészet rövid története” — várunk. A nyugateurópai piktúra tömör krónikája csupán a munka, Giottotól Cézann-ig, s való. jában nem ad többet, mint tények korrekt közlését. Januári könyvszemle A másik album kevesebbet vállal, de többet teljesít. A „Magyar építészet* című kötet az 1945—1970 közötti időszakot fogja át, s illusztrációit nézegetve szinte meghökk énünk, mennyi szép s hány csúf éu, pületet hoztak, hoztunk te. tő alá két és fél évtized alatt. Az egyes időszakokat elemző tanulmányok, var lamint a mintegy 400 fény_ kép és rajz jó kalauzként szolgálnak, bár némely helyen az utalások és hivatkozások csak a beavatottaknak érthetőek. M. O. Philemon és Baucis Scudf Óéra Most még ez a furcsa erő met? Szikrákkal veri át Kettőnk közt a teret Most még ez a vad gravitáció Fogja be tagjainkat amíg Egymás körül pörgünk Szűkülő pályán A szédület gyönyörű spirálisán » Végső zuhanásig Most még e forró Viharok söpörte évaá E kontrasztom Sikoly, és csend-vidék ez ez Dajkál rengéseivel Emel és süllyeszt mint Örökös árapály De ha a fonal mind lefutott Ha a felhúzott rugók Kicsavarodtak Ha üresen kongnak az Ü zemanyagtankok Két repfilőroncs Fénylik a parti homokban Két rones Széthullott Darabjaival 1« Összevegyülve lomás önmagáról, válasz a kor égető kérdéseire, és segítségnyújtás minden értő és elesett részére... Legyen ez a találkozás alkotó és befogadó között örök barátság születése”. Somogyi József Munkácsy. és Kossuth-díjas szobrászművész, a Magyar Képzőművészek Szövetségének elnöke vállalkozott arra, hogy a művelődési ház galériáján és nagytermében berendezett kiállítást megnyissa. Beszélt a vidéki művészsors akadályokkal telirakott útjáról, arról a küzdelemről, melyet a vidéken élő művészeknek még ma is vállalniuk kell. ha önmaguk kifejezését meg akarják találni- Aki gyenge, elszürkül, művészete elsikkad és előbb-utóbb már joggal mondják róla: nem jó. amit tf-ainál. Balogh Ferenc fotói Anglia, Ausztria, Brazília, NDK, Románia, Salgótarján, Szeged, Békéscsaba, Orosháza. Ezek az országok és városok Balogh Ferenc fotóművészetének állomásai. Legutóbb Szombathelyen, a Berzsenyi Dániel Könyvtárban mutatták be alkotásait. A sikeres kiállítás reprezentatív kivitelű katalógusának előszavában Ambrus Zoltán írja Ba~ Jógiiról: „A fotó-ábrázolás avatott mestere, ki tudatosan végigjárta a képkészí- iés szintjeit és módszereit”. Balogh Ferenc Látomás című művével 1969-ben elnyerte a Magyar Fotóművészek Szövetsége évdíját, {Képünkön a díjnyertes alkotási. 1
