Békés Megyei Népújság, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-31 / 25. szám
Jó, hogy lohet kapói!... Növeljük a pártlapok olvasótáborát! 1972. decemberében ax or- «zággyűlcs 64,5 millió forintot szavazott meg arra, hogy tan eszközökkel lássa el az általános iskolákat. Es ez akkor is szép összeg, ha pontos statisztika van arról, hogy ez a hiány jelenleg 300 milliót tesz ki. Ennyi kellene, hogy egyszeriben pótolni lehessen minden alapvető szükséges taneszközt Például elérni végre azt, hogy minden iskolában legyen néhány diavetítő, ami igazán alap. vető szükséglet lenne, hiszen nagyon sok gyermeknek otthon már van. Csak hogy — egy diavetítő néhány évvel ezelőtt még 220 forint volt. Ez a típus lassan, de biztosan eltűnt a kereskedelmi forgalomból, helyette „jött” egy közel 700 forintos. A fejlődés azonban itt is érvényes meghatározó. A napokban találkoztam az OFOTERT egy hirdetésével, mely „Brillamatic” félautomata, jódkvarc-iazóval ellátott diavetítőt hirdet 1410 !!! forintért. Bármennyire is örülök a teeh. nika fejlődésének, ezúttal keserű szájízzel toltam el magamtól a reklámot, s meg az sem derített fel, hogy „OTP-hitellevélre is kapható!’’ Mert azáltal, hogy OTP-re is kapható, még nem lesz semmi olcsóbb. Pedig nagyon kézenfekvő az indoklás, hogy a 64,5 milliót akkor lehet igazán gazdaságosan felhasználni, ha a vásárlásra kerülő eszközök — rendeltetésük csorbítása nélkül — a lehető legolcsóbban jutnak el oda, ahol égetően szükség van rájuk. Tévedés ne essék, nem az ellen ágálok, hogy „Brillamatic”-ot is lehet kapni, hanem azért emelek szót, hogy ne csak „Brilla- matic”-ot lehessen kapni, hanem mellette legyen ott az olcsóbb, az anyagilag könnyebben elérhető is, mert egyáltalán nem mindegy, hogy egy vetítőt vásárol egy iskola, vagy — ugyanazért az összegért — hatot. Régi nóta ez, tudom, kereskedelem-politikánk általános „betegsége”, gyógyítása nem is mindig egyszerű medicinákat követek Érdeme« azonban e medicinákat most megkeresni! De ne importból, és ne az auto, maták világában járva. Itthon és egyszerűen, olcsón, s ez utóbbi lesz benne » nagyszerűi S& A. Társadalmi törekvéseink meg. valósításának elengedhetetlen szükségessége, hogy a közgon- dclkozásban állandóan erősödjék a szocialista szemlélet. Ahhoz azonban, hogy valaki az életben felmerülő számtalan kérdésben helyesen tudjon eligazodni, kellő ismeretekre és rendszeres tájékozódásra van szült sége. A rádió, a tv, valamint a hazánkban megjelenő napi-, he. talapok és folyóiratok javarésze a szocialista szemlélet erősítésének szolgálatában áll. Hallással, nézéssel .olvasással egyaránt lehetőségük vart az embereknek arra, hogy tágítsák látókörük határait, Az ismeretszerzés módjai kiegészítik egymást. Mindegyik eszköznek megvan a jellegzetessége, s a tapasztalat bizonyítja, hogy ma, a technika rohamos fejlődésének időszakában egyik sem nélkülözhető. 1 À gyulai művésztelep alkotói Budapesten Január 18-án Budapesten, a Pedagógusok Szakszervezete budapesti bizottságának Csengeni utcai kiállítótermében nyitották meg azt a tárlatot, melyen a gyulai, nyári pedagógus müvésztelepen részt vett alkotók képeit láthatja a közönség. A tárlat nagy sokért aratott, mely egyben a gyulai művésztelep elismerése is. ' Várnává ugyanis soha nem tanult semmiféle teológiai akadémián és a minapi kertésa’egényt semmi nem predesztinálta még egy falusi pópalakba sem — azon az egy szál tényen kívül, hogy véletlenül ismerte Raszpu- tyint. A Szent Szinódus azonnal tiltakozott, de a cári ukáz ellen nem volt apelláta. Vamava püspök lett Ez a püspökfalat az Igaz Oroszok torkán akadt Dühöngve ismerték fel, hogy Rasz- putyinban nem reménykedhetnek többé. Ha háború, hát legyen háború — mondták és azok, akik Carszkoje Sze'oba juttatták a sztarecet, nekiláttak. hogy kitúrják onnan. A gépezet megindult. A muzsikot nem fogadták többé abban a két házban, amelynek oly sokat köszönhetett, a Nyikolá- jevics nagyhercegek — a „montenegrói asszonyok” férjei — palotáiban. Egyikük Nyikoláj Nyi- kolájevies nagyherceg, az orosz hadsereg későbbi főparancsnoka a Vamava-ügy után kijelentette: „Nem akarom többé látni azt az ördögöt”. Az egyház pedig elküldte Raszputyin egyik felfedezőt. Feofan archimandritát, a pétervári teológiai akadémia rektorát a cárhoz: a papi hierarchia nevében hivatalosan kérjen vizsgálatot a muzsik ellen. Az első győzelem — Ördögnek bizonyult az, •kit Felségtek — velem együtt szentnek hittek — mondta a Az Országos Filharmónia hangversenye Békéscsabán Hétfőn este a Jólkai Színházban hallgatták az érdeklődők az Országos Filharmónia bérlet, sorozatának negyedik koncertjét. A Budapesti MÁV Szimfonikusok Kerekes János vezényletével Hidas Frigyes Concerto- ját, Liszt Esz-dúr zongoraversenyét és Mozart Prágái szimfóniáját játszották. A tiszt-mű szólistája Gabos Gábor volt, akinek emlékezetes szerepléséért méltán kellett ráadás-művet játszania. ■ : törékeny, alacsony aggastyán, a : cámé egykori gyóntató ja. ; Alekszandra elküldött a szta- \ recért. Ismertette az ellene fel- j hozott vádakat (de sokszor j hangzottak en a későbbiek során j még etek a vádak, mindenek- ■ előtt az erkölcstelen életmódé) : ég Grigorij Jefimovies — hány- j szór tette később ugyanezt és : ugyanilyen eredményesen — ! őszinte csodálkozással és aláza- : tos meglepetéssel vette tudó- ! másul a „rágalmakat”. Feofant. a nagyhatalmú egy- • ház-fejedelmet eltávolították ■ Pétervárnói és a Krimibe, Szóm- ■ feropolha helyezték — ez lett : a vizsgálat egyetlen követkéz- : menye. „Ezt a csapdát szeren- : esésen kikerültem” — mondta : bizalmasainak Raszputyin. A j muzsik megnyerte első nagy po- : Utáltai csatáját ■ Ezután még sok győztes csa- ■ ta következett. A muzsik kegy- ■ vesztetté tette korábbi pártfo- ; góját, Germogén püspököt. Az ■ ultrareakciós Sztolipin minisz- j terelnöknék — bizonyos jelek ! szerint — miatta kellett meg- : halnia, utódjának, Kokovcov- i nak pedig távoznia. Arról .hogyan szabadult meg ! legveszélyesebb ellenségétől, ér- • demes régiesebben szólnunk. ; 1914-ben kitört az első világ- ■ háború. (Folytatjuk) £ Azt ugyan nem állította senki azon, a Zsadányban nemrég megtartott tanácskozáson, amelyen. a pártlapok terjesztéséről volt szó, hogy a tv és a rádió feleslegessé teszi a napilapok olvasását. Akik részt vettek, maguk is rendszeresen olvassák a Népszabadságot és a Békés megyei Népújságot. Eiz kitűnt abból, hogy mind a két lapot jól ismerik és néhány nemrég megjelent cikkhez a véleményű, két is hozzáfűzték. De vannak a községben, akik a tv-re és a rádióra hivatkozva nem járatják egyik újságot sem, így hát bevezetőben ennek helytelenségére igyekeztem rámutatni. Arról külön érdeme» beszélni, hogy a Népújság — a világon és az országban történő fontosabb napi események közlése mellett — főként a megye életével foglalkozik. Olyan kérdésekkel, amelyek közvetlenebbül hatnak a község lakosságára. Sokszor egyéni szempontból is hasznos tudnivalókat tár az olvasók elé. A tanácskozáson Bittó József, a községi tanács elnöke, Deák László, a Magyar—Lengyel Barátság T&z párttitkára és Fábián Imre, a Dózsa Tsz főagronó- musa ügy ítélte meg, hogy a Népújság színvonalas, tartalmas, mondanivalójában gazdag. Különöse« szívesen olvassák azokat az írásokat, amelyek a megye községeinek, üzemeinek, tsz-einek helyzetét ismertetik, munkájuk, tevékenységük eredményéről vagy gondjaikról, bajaikról adnak számot Mindezek a zsadányiaknak is tanulságul szolgálnak. Persze szeret- *nek Zsedány- ról is többet olvasni. Ennek azonban az a feltétele, hogy a község vezetői teremtsenek szorosabb kapcsolatot a szerkesztő, séggel. A részleteket meg is beszéltük. Deák László ~ helyesen — arra hívta fel a figyelmet hogy a szerkesztőség a bíráló cikkek, re egy idő után térjen vissza. Az olvasók kíváncsiak arra, ml lett a bírálat eredménye, vagy esetleg következménye. Szóba került hogy Zsadány- ban — mint több más községben — a munkalehetőség csökkenése miatt a lakosság száma egyre kevesebb lesz. A vezetőkben ugyan megvan a törekvés, hogy munkát biztosítsanak, de ez csupán csak lassítja az elvándorlás folyamatát és nem szünteti meg. Jenei Károly, a Dózsa Tsz elnöke és Tarr János, az ÁFÉSZ ágazatvezetóje ezzel az elvándorlással próbálta a Népújság olvasótábora szerveré, sének nehézségét indokolni. Hevesi Gáspár, az MSZMP községi csúcsvezetőségének titkára, aki így érvelt: — Igaz, a mezőgazdaságban csökken az élőmunka szükségessége, de akik a tsz-ben maradnak, egyre fejlettebb technikával dolgoznak, műveltebbekké válnak. A műveltség fejlesztéséhez elengedhetetlenül Hozzátartozik a pártlapok rendszeres olvasása. Vajon megtakarítást jelent-1© egy családnak, ha nem járat új. ságot? Aligha, hiszen tájékozatlan marad, elveszti a szoros kapcsolatot a világgal, a tágabb környezetével, emiatt nem, vagy csak késve értesül arról, ami rá is vonatkozik, & olykor hátrány vagy pótolhatatlan veszteség éri. Egy párflap, így a Népújság terjesztése sem üzleti érdek. ESj hogy Zsadányban éppen a terjesztésről tanácskoztak, azt aa indokolta, hogy az olvasók szám., aránya itt a megyei átlag alatt van. — Az újságok előfizetését pro„ pagálni kell. Elsősorban a párt- lapokét — javasolta Lehoczky Mihály, a Békés megyei Lapkiadó Vállalat igazgatója a tanácskozáson. A propagáláshoz próbáltam segítséget nyújtani azoknak, akiknek a községben ez a fein adatuk és kötelességük. Hogy a pártlapokat olvasva mindenki ismerje meg a marxizmus—lenini zmus eszméit és egységes akarattal gyorsítsuk meg előrehaladásunkat, valósítsuk meg szocialista társadalmunk céljait. Pásztor Béla Gyalogiára Télen kellemetlen a korán- kelés. Különösen vasárnap. Aki csali teheti, ilyenkor ágyban marad és meghosszabbítja a hét többi napján megrövidült éjszakákat. Más napokon már reggel ötkor nagy az utcán a forgalom. A legtöbb munkahelyen már hátikor idulnak a gépek. Vasárnap még hét órakor is csendes a város. A főutcán elhúz a posta-autó, utána egy taxi, majd egy kenyeres busz. A téren a hirlapbódét nyitják, oldalához oszlopokban támaszkodik a nyomdaszagú újság. Lassan ébrednek az utcáik. Az ifjúsági ház sarkánál fiatalok topognak. Az Utazóik Klubja, összedörzsölilk kezüket; egyhelyben állva hideg van. a fagyos szél bebújik a kabátujjakon. Több túrázóra már nem számítanak, lehetnek vagy tizenöten. Valaki egy tégladarabbal a járdára írja: Elmentünk. Utuk az Élővíz-csatorna oldalán vezet. A maroknyi csa- patbó’ sísankák, farmernadrágok és oldaltarisznyák látszanak. A sepregető házmesterek abbahagyják néhány pillanatra a munkát: „Szokatlan jelenség. Ugyan hová mehetnek ilyen korán ezek a fiatalemberek?” Balról fagyosan ásítoznak a strand színes k^Hiniai Szóba kerülnek a nyári emlékek, a strandmesterékiketl folytatott viták. — Csinálhatnának már valahol egy focipályát — méltatlankodik a fülvédős Bubu. Egy jólértesült klubtag máris kész a válasszal. — A városi KISZ szervezi már. A fiúkotesz melletti nádas helyén ifjúsági sportkombinátot építenek. Már elkezdték. Hetvenötre akarják befejezni. A csatornában sűrű, fekete víz hömpölyög. Valamelyik üzem egy kis kanálison át itt adia le melléktermék „ajándékait” a város lakóinak. Kertvégek kúsznak az útig. Néhány száz méteren a társasággal tart a jólismert színész. Ezen a környéken lakik. Tízre megy be a színházba. A darabról kezd beszélni, amit próbálnak, aztán arról,hogy minden vasárnap kocog egy kicsit. — Legjobb a kora reggeli levegő, nagyokat szívok belőle, futok egy kicsit, és egész nap frissnek érzem magam. Van itt az egyik villában egy okos, öreg parasztbácsi. Időnként elbeszélgetünk. Csak ez az átkozott csatorna ne lenne — mondia nevetve, és jó utat kíván. A zsilipnél néhány hetes vacogó puli állja utukat. Ödabújik a hosszdfiiajú Lacaj lábához. Fázik. „Innen jöhetett ki a sárid házból”. A kerítés repedésén át látni a többi kiskutyát. Kérő kopog, de senki sem jön elő a darálóból, aztán öreg átlendíti magát a rozzant deszkákon és beadják neki az elbitangoló pulit. A jég időnként duiTogni kezd és végigreped. Ahogyan távolodnak a várostól, egyre több dolgozó emberrel találkoznak. Legtöbbjük gallyaz vagy nagy tuskóvál bajlódik. Köszönnek, amazok viszo* nozzák é* megtörlik homlokuk kát. A KISZ-táborban ismét arról kezdenek beszélni, mennyire kihasználatlan egy-egy létesítmény. Meleg vizet kémek a szálloda gondnokától. Magdi beleszórja a vízbe a teafüvet, rumot öntenek hozzá. Cukor nékül is jólesik a forró ital. A hátralevő úton kis csoportra szakadozik a társaság. Kit mi érdekel, aszerint elől. középen vagy teghátul halad. Legtöbben ott, ahol a technika és az ember kapcsolatáról vitatkoznak. Már látni a Veszely-csárdát, mire megfogalmazódik az. amivel mindnyáj jan egyetértenek: nem mondhatunk le a technikáról, mert „drága jószág”, de időnként el kell szabadulni tőle. Legalább vasárnaponként... A műúttól néhány méterre, a csárdától látótávoLságra, a csatorna partján megáll a csoport. Az egykori tragédia színhelyén, ahol 1919-ben agyonlőtték a négy mártírt, Dundler Károlyt és társait. Különös találkozás. Fél évszábad választ el bennünket az eseménytől de a színhely változatlan. Ugyanazok a fák, ugyanazok a gödrök, melyek ta* núi lehettek a puskalövéseknek... A csárdában cserépkályha ont* ja melegét. Autók állnak meg, kis időre betérnek utasai. A pincér olyan, mintha házigazda lenne, aki barátait fogadja. Elkészül a forralt bor. felhörpintik az utazók és kiszaladnak a repülőtérre. Pattog a foci. néha az útra gurul. Az autósok idegesen nyomiák a dudát. Kis idő múltán kikiált a gazda: fiúk. kész a kaja. Visszafelé a műúton gyalogolnak. A kis To’esz és Magdi fárad el először. Stoppolnak és már integetnek is az elsuhanó Zsiguliból. A pislogó nap végleg eltűnik, csak a pálinkafőzőéből áramló szilvaillat melegíti át a srácokat. Eevikük biceg és nevetve mondia: — Jobb fociban lesántnlni. mint egv lépc«őház_ ban. A kanvarban ía’bukkan a tábla: Békéscsaba. Réthy István békés mmssn g 1973. JANUAR 31
