Békés Megyei Népújság, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-06 / 4. szám

ma sas „FOCS* nagy pénz; C3. oldal) I* NEM! — ©E HOGYAN?! ÍS. oldal) SZERKESSZEN VELÜNK! (7. oldal) Értékelték a termelőszövetkezeti vezetők leikészültségét anyagi és erkölcsi helyzetét Küldöttközgyűlés a Körösök Vidéke Tsz-ek Területi Szövetségébe» I hátrányos helyzet diákok segítése Egyetemi felvételire előkészítő tanfolyam Sarkadon Fogjuk rövidre a szét! A manapság eléggé gyakori tanácskozásoknak, értekezleteik, nak kétséget kizáróan megvan a maguk célja és haszna. Éle“ tünk demokratizmusának jó ki­fejezői ezek a megbeszélések. A kisebb vagy nagyobb közössé­gek ilyen alkalmakkor újabb és újabb információhoz jutnak, elmondhatják észrevételeiket; kritikai megjegyzéseik és javas­lataik beleszólást és egyben se­gítséget jelentenek, hogy keve­sebb legyen a gond, jobb a munka, a munkahelyi légkör. Nem közhely, ha ismételten ar­ra hivatkozunk, ami tulajdon­képpen hosszú idők tapasztala­ta: a kollektív bölcsesség adta tanácsokat még a legjobb, a legelismertebb vezetés sem nél­külözheti. Egy-egy értekedet hasznossá., j gát elsősorban a témája fémjel­zi. Ha a téma időszerű, a mon­danivaló nem elvont, a vita po­lémikus, s a szükséges követkéz, tetés, tanulság nem kizárólag egy kisebb csoport érdekeit szolgálja, hanem magasabb célokhoz is kötődik — akkor ezek az együttes tanácskozások meg is hozzák az eredményt A téma időszerűsége és konk­rétsága azonban a dolognak csak az egyik oldala. Legalább ennyire fontos, hogy lehetőleg minél több ember kapjon mó­dot véleményének elmondására. Mit érnek azok a tanácskozá­sok, amelyek bár három, négy órát, olykor többet is igénybe vesznek, az órák számánál alig valamivel többen kapnak szót? Miért? Mert akik — a jelentke. zés sorrendjének megfelelően — lehetőséget kapnak a felszóla­lásra, túlságosan hosszú ideig beszélnek. A szószaporítás közi­ben elsikkad a lényeg, elkalan­doznak a témától, a hallgatóság türelmetlenné válik; az egyik rajzolgat, a másik a szomszéd­jával sustorog, a harmadik már- már szunyókál. Jó néhánvan meg arra gondolnak: az ördög­be is, rám már biztosain nem kerül sor, hosszúra nyúlt ez az értekezlet, pedig egy fontos dol_ got el akartam mondani... A felszólalások tartalmassá­gát sohasem az adja, hogy va­laki hosszadalmasan beszél. Amir® beszél és ahogyan véle­kedik — ez a lényeg! öt, Hz perc alatt sok okos dolgot él lehet mondani. És sokkal ért­hetőbben, érdekfeszítőbben. A frappáns, átgondolt, lényegre törő beszéd nemcsak lebilincse­li a hallgatóságot, hanem újabb és újabb gondolatok serkentője lehet, hevítheti az egészséges vitát S nem utolsósorban — jól gazdálkodva a drága idővel — nem foszt meg másokat véle­ményük elmondásának lehe­tőségétől. ' Félreértés ne essék; senki sem vitatja a hosszadalmasan beszélők jő szándékát. A ,.sok beszédnek5’ ezernyi oka lehet. Például a kifejezőkészség hiá­nya éppúgy, mint mondjuk az ön*etsrelgés, vagy az, hogy a felszólaló úgy érzi. egy szusz­ra „mindent”el kell mondania. A sokféle okon sokféleképpen se«í*he+">nk. Azon viszont hoév a kisebh-naeyobb kollektívák tanácskozásain minél többen szót kaphassanak, csak egyféle- kémen. Fo»iuk rövidre a szót! Elein­te talán nehéz lesz. De csupán I awskás kérdése az egész ... tÁmU Január 4-én Békéscsabán, az Ifjúsági Ház kis tanácskozó- termében tartotta idei első küldöttközgyűlését a Körösök Vidéke Tsz-ek Területi Szövet­sége. Ezen a tagszövetkezetek vezetőinek — elnökök, főagro- nómusok, főkönyvelők — szak­mai, politikai felkészültségét, anyagi, erkölcsi megbecsülésü­ket, munkájuk hatékonyságát, vezetői tevékenységüket, embe­ri magatartásukat értékelték. Nagy Mihály, a tsz-szövetség titkára a közgyűléssel kapcso- j latban elmondotta, hogy a tag­ság és a társadalom igényének kielégítésére szervezett szövet­kezeti termelő munka, a ter­melés gyors ütemű növelése, annak korszerűsítése elválaszt­hatatlan a szövetkezeti vezetők­től. A küldöttközgyűlés nagyra ér­tékelte a tsz-elnököfc munká­ját elévülhetetlennek mondotta ki azokat az erőfeszítéseket, melyeket a szövetkezeti mozga­lom fejlesztésére, a nagyüzemi gazdálkodás kiterjesztésére, a parasztság új életformájának kialakítására folytattak, örven­detes, hogy évről évre gyarapo­dott szellemi felkészültségük. Valamennyi szövetkezeti el­nök fontos társadalmi megbí­zatást is teljesít. Tagjai a he­lyi tanácsoknak, a tanácsi vég­rehajtó bizottságoknak. Részt vesznek a politikai munkában, annak irányításában községi, nagyközségi, városi, járási és megyei választott testületekben. A tsz-ek szakvezetői, a főag- ronómusok és a főkönyvelők társadalmi és politikai helyzete sokban hasonlít az elnökéhez. A szakmai elfoglaltság mellett közülük is mind többen vállal­koznak a munkaterületen kí­vüli politikai, társadalmi élet szervezésére, irányítására. A tsz-szövetség és a megyei tanács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztálya közösen megszervezi a szövetkezeti ve­zetők továbbképzését. A Mér­nök Továbbképző Intézettel eredményes tárgyalásokat foly­tatnak. A megyei tanács művelődés- ügyi osztálya és a Sar­kadd Ady Bndire Gimnázi­um egyetemi felvételi vizs­gára előkészítő tanfdyamot szervezett matematika, fi­zika, és biológia tantárgyak- bóL A tanfolyamon — mely január 3-án kezdődött — 39 Bé­kés megyei, hátrányos helyzetű középiskolai tanuló vett részt. Az első napon Borbély Fereno- né és Nagy Béla, a sarkadi gimnázium tanárai, majd Baj­nok Zoltán, C. Kiss Ferenc és Uhrin János békéscsabai taná­rok, szakfelügyelők voltak az j előadók. A tanfolyam munka- I rendjét Szak Bálint, a megyei tanács művelődésügyi osztályá­Január l-el vezette be a posta a leveleik irányítószámrendszerét. A pszichológusok, reklámszak­emberek segítségével megter­vezett nagy propaganda-kam­pány megtette a magáét. Az el­ső napok eredményei — mint körtelefonunkból megtudtuk — várakozáson felül jók. Békéscsabán a feladott leve­lek 50—60 százalékán már sze­repel az irányítószám. Úgy lát­szik az ország többi helyén még nem ennyire gondosak, ugyanis a postahivatalhoz érke­zett levelek csak mintegy 30 százalékban voltak ellátva irá­nyítószámmal. Némi nehézséget okoz, hogy elég sok a, hibás irányítószám. Típushiba — és erre a többi postahivatal is panaszkodott —, hogy sokan nem veszik figyelembe a fiók­bérlők irányítószámát és he­lyette a városét tüntetik fel. Ez egyelőre még nem okoz zavart, mert a feldolgozásnál nemcsak az irányítószámot, hanem a ha­gyományos címzést is figyelik. Sokan keresnek budapesti és megyei városi irányi tószám jegy­zéket, de hiába. A posta kész­letei kifogytak, az utánnyomás pedig késik. Akinek valami­Mint ismeretes, a kormány ! a közelmúltban határozatot ho- j zott arról, hogy tárcánként néhány vállalatnál kísérletkép­pen vezessék be a bértömeg- szabályozás rendszerét. A Munkaügyi Minisztérium az érdekelt tárcákkal együtt ki­jelölte azt a 14 állami válla­latot és 2 szövetkezetei, ahol 1973. január 1-től kísérletkép­pen két évig a bérszínvonal­szabályozás helyett a bértömeg­szabályozást alkalmazzák, en­nek szabályait is kidolgozták. 1973. január 1-től a bértö­megszabályozást alkalmazzák a Borsodi Vegyi Kombinátban, a Chinoin-gyárban, a Csepel Mű­vekben, az Egyesült Izzóban, az Ikarusban, a Pamuttextilmű­vekben, a Mosonmagyaróvári Kötöttárugyárban, a Magyar Posztógyárban, az Északma­gyarországi, a Győr megyei, a nak iskolai csoportvezetője állí­totta össze. Szintén a sarkad! gimnázium ; adott otthont a hét végén a Debreceni Tanítóképző Intézet által szervezett alsótagozati to­vábbképző tanfolyamnak is, melyre 23 Békés megyei nevelő jelentkezett. Már hagyományos, hogy a sarkadi gimnázium minden év­ben a téli szünetben különböző tanfolyamokat fogad. Az előké­szítő tanfolyam ás az alsótago­zatos nevelők továbbképzésének résztvevői a középiskola kollé­giuma,ban kaptak szállást, ese­tenként pedig az iskola KISZ- klubjában szerveztek szórakoz­tató összejöveteleket lyen irányítószámra van szük­sége — de nincs jegyzéke — az Békéscsabán a 001; 008, 12—985 és a 12—600-as telefonszámokon kaphat róla felvilágosítást. Gyulán is a békéscsabaihoz hasonlóan sokan írják már fel az irányítószámokat a levélre. A problémák is hasonlóak. Sokan eltévesztik itt is a fiókbérlők számait és itt sem lehet buda­pesti és megyei irányítószám- jegyaéket kapni. Az érdeklődők­nek a 463; 294 és a 296-os téle- fonszámokon adnak felvilágosí­tást Orosházán már valamennyi levelet irányítószámmal továb­bítja a városi postahivatal. Ezt ugyan jelenleg még úgy érik el. hogy a hivatal dolgozói lát­ják el irányítószámmal az anélkül beérkezett leveleket Az arány mintegy 60—40 százalék az irányítószámmal feladott le­velek javára. Sajnos, Oroshá­zán sem lehet már kapni szám- jegyzéket, de a posta ott is készséggel ad felvilágosítást a 89; 236 és 484-es telefonszámo­kon. A premier tehát jól sikerült, csak az újabb füzeteket várja még a közönség. Pest megyei Állami Építőipari Vállalatoknál, a Kavicsbánya Vállalatnál, a Baranya—Tolna megyei Téglaipari Vállalatnál, az Aszfaltútépítő Vállalatnál, a Híradástechnikai Ktsz-ben és a Budapesti Jármű Ktsz-ben. A vállalatok kiválasztásakor azt vették alapul, hogy a jöve­delmezőség, a termelés szerke­zete szempontjából az átlag kö­rül mozogjanak, hogy ily mó­don általánosítható tapasztala­tokat gyűjthessenek illetékes szervek a bértömegszabályozás hatékonyságáról, előnyeiről és hátrányairól. Mindenekelőtt azokra a vállalatokra esett a választás, ahol jelentősebb munkaerőhiány akadályozza a gyorsabb ütemű továbbfejlődést, a szabályozási forma ugyanis alkalmas arra, hogy az egy fő­re jutó termelés fotózására jobban ösztönözzön. (MTI) O«3afflMQEDnOQSS9Beeea«®a3!G(MC3fflOœ0B02l1D9E0œBQS! í Társasház épül a Munkácsy téren Békéscsabán & Munkácsy tér örutcaj cldalán 16 lakájos tár­sasház építése kezdődött meg csütörtökön. A fogadószint ala­pozási munkálatait a KEVIÉF Vállalat békéscs bai 2-es szá­mé építésvezetősége kéazíti {Fotó; SJemény) Postai Irárnyitoszámok premierje Körtelefon a hollőakciőról Bevezették a bértömegszahályozást 16 vállalatnál

Next

/
Thumbnails
Contents