Békés Megyei Népújság, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-28 / 23. szám

Húsz éve együtt

A körösladányi Magyar—Vietnami Barátság Tsz jubileumi oldalkiadványa

Munkában « rizskombájn

S

ok küadelmes nap áll mii, göttünk, melyek sora« megteremtettük szövetkezeti parasztságunk mai jólétét. A megalakulástól ép. pen 20 esztendő ta't el máig a körösladányi Magyar—Vietnami Barátság Tsz életében. As 1950_es évek elején 50-en közöttük elsőnek Bíró Gyula .Kiss István. Nyíri Imre, Dorogi Lajos, Dorogi Mihály és az azóta elhunyt Dékány István volt a termelőszövetkezeti csoport megalakulásának szorgalmazója. A tszcs felszerelése kezdetleges volt A korhányi és a páka« határrészen dolgozó emberek nemcsak erejüket adták össze, hanem gazdasági felszerelésüket is: kocsit, ekét, boronát, vétó- gépet az ikisállatokat a területbe szükséges vetőmagot és 300 holdon elkezdték a közösség életét Az első esztendőben búzából 8—10, kukoricából 9— 13. cukorrépából 80—90 mázsa termést takarítottak be egy-egy holdról. Akkor sem műtrágyát, sem vegyszert nem használtak, 1951-ben aszályos időjárás volt Alig termett valami. Ugyan ez év tavaszén a fagy tett nagy kárt a növénytermesztésben.

Néhányan már akkor látták, hogy a természet vad erői ellen legjobban a jól megalapozott és jól üzemelő közös gazdaságban vehetik fel a küzdelmet Így 1952. október 2-án Dorogi József taréinak tízedmagávaí — Dorogi Mihállyal. Takács Bálinttal, Berta Károllyal, Kiss Istvánnal, Varró Gyulával, Bíró Gyufával, Cseh Józseffel, Katona Jánossal ée Herpai Imrével meg. alakította az Oj Élet Tsz-t. Egy évvel később már 2 ezer holdon gazdálkodtak. A szövetkezet vagyonát 130 igásló, 53 szarvasmarha, 50 anyakoca, és 15 juh jelentette melynek jelentős részét állami támogatással vásárolták.

Az Üj Élet Tkb, jövedelméből pénzben i és természetbeni «L. száma'ás alapján fizette ki tag. jait. Az első években 8—9 ezer forint volt az egy tagra jutó ét. la gkereset, melyre munkaegységenként 15—16 forint készpénz jutott A munkaegység többi részét búzából, kukoricából, hántolt-naibőL cukorból, szalmából, át szálas takarmányból pótolta a szövetkezet Szövetkéz-1 " 1960. szeptember 2-án ünnepi közgyűlésen hozott határozattal felvette a Magyar—Vietnami Barátság nevet. A Vietnami Demokratikus Köztársaság Vula falujában lévő termelőszövetkezettel építettünk ki kapcsolatot. Testvéri együttműködésünket barátsági ókmá«v tartalmazza, melyet az utóbbi évtizedben tervezett találkozóinkon a hazánkban tanuló vietnami fiatalok és a Budapestre akredttált VDK Nagykövetség vezetőivel, dolgozóival kölcsönösen ápolunk.

Gazdaságunk több éven át a megye veszteséges — alap- és bevételhiányos — szövetkezetei közé tartozott. Nyolc-tíz éven át arra készültünk, hogy Köröa’a- dány határában leküzdhessük a tavaszi belvízkárokat é» a nyári szárazságot, amely legjobban útjában állt a jövedelmező nagyüzem megteremtésének. A 3 ezer holdas szövetkezeti határt most már kereken 100 kilométer hosszúságú csatornahálózat szeli át. Most már a legkritikusabb vizes és száraz időszakban ig biztonságban tudhatjuk a tsz nagy tábláit. A gépesítés színvonalának növelésével, a műtrágya és nôvényvédôszerçk szervezett felhasználásával a legkorszerűbb növényfajták szaporításával és a termesztési módok alkalmazásával a növény- termesztési ágazatunk igen sokat fejlődött. 1968-han 6,1 millió, 1972-ben 11,8 millió forint árbevételt értünk ej búzából, rizsből, kukoricából, napraforgóból, lucernából és még néhány növényből.

Ax állattenyésztésre is a roha. mos fejlődés jellemző. Az előző éveket alapul véve 1968-ban 6,4 millió forint, 1971-ben 15,8 millió forint árbevételt értünk el. Fejlesztettük a tehenészetet ée a pecsenyebaramfi-nevelést. Csirkéből, gyöngyösből, libából 13 és fél millió forint árbevételt értünk el 1971-ben. Ezzel jól kihasználtuk a ladányi határban rejlő lehetőségeket. Adottságaink azonban még újabb tartalékokat kínálnak.

Szövetkezetünk vezetősége a növénytermesztés szakosodására hozott határozatot Az árunövények termesztésében a rizs és a napraforgó árbevétele így már jóval megelőzte a búzáét. Ez a változás 1969.tői figyelhető meg s 197l_ben a mi fő gabonánk már a rizs volt, amely a búza 1,4 millió forintos bévé* telével szemben 5,15 millió forint bevétel elérését tette lehetővé.

A két fő Uzemág mellett gondot fordítottunk a lakosság szolgáltatási igényének kielégítésére. Olyan új segédüzemeket szerveztünk, mint a tésztagyár, a lakatosüzem és a szállítás, ama’y a helyi igényeken túl az országos szükségletek jobb kielégítését tette és teszi lehetővé, összességében 1968_hoz képest az alaptevékenységen kívüli be, vétel 4 millió forintról 28 és fél millió forintra növekedett. 1971. végére a tsz összes árbevétele meghaladta az 57 millió forintot. A 3 ezer holdas közös gazdasagunk ma már 482 tagot egyesít, akik közül 176 a nő, 93 a nyugdíjas. A tsz-családok «'tartottainak száma csaknem 1300 fő. Az átlagéletkor 42 esztendő.

A gazdálkodás fejlesztésének mindig jelentős szerepet tulajdonítottunk. Éppen ezért a jövedelem felosztásában a tagság évenkénti 23 200 forintos közösből származó jövedelmét alapul véve úgy határoztunk 1972ben, hogy a bruttó jövedelem

75,9 százalékát rendszeresen a fogyasztási alapba, vagyis részesedésre, 24,1 százalékát pedig felhalmozásra fordítjuk.

Közös gazdaságunk szerves részévé vált a tésztaüzem, ahol jelenleg 100-an dolgoznak. Főként a ladányi asszonyoknak és lányoknak biztosítottuk a folyamatos íog'alkoztatottságot Évente most már 30 vagon száraztésztát készítünk és szállí. tunk rendelőinknek. Partnereink között találjuk a Csongrád —Bacs Kiskun megyei Élelmiszer Vegytani Nagykereskedelmi Vállalatot ,a Budapesti Édes_ ség Fűszer Nagykereskedelmi Vállalatot, a Hajdú—Bihar és Szabolcs megyei Nagykereskedelmi Vállalatot. A kiskereskedelmi egységek közül szállítunk Miskolcra. Békéscsabára, a Borsod—Abaúj—Zemplén megyei Kiskereskedelmi Vállalatnak, a szeghalmi, a füzesgyarmati, és a bucsaí AFÉSZ-nek. Száraztészta készítményeinkkel részt vettünk a hazai és a moszkvai kiállításokon. A budapesti kiállításon elnyertük a nagydíjat.

A lakatosüzem a másik legjelentősebb melléküzemünk. Ez a budapesti ÉLGÉP-pei áll szerződéses kapcsolatban. Megá'la- podás szerint vegyestüzelésű kazánokat gyártunk évente 8— 10 millió forint termelési értékben.

Közös gazdaságunk korszerűségének egyik értékmérője a gépesítés foka, színvonala. Az utóbbi években anyagi erőinket arra összpontosítottuk, hogy aránylag igen rövid idő alatt elvégezhessük a növénytermesztésben adódó munkákat A körösladányi földek kötöttek, szikesek, úgynevezett perctalajok. Ha optimális időben nem tudjuk a munkát elvégezni, mint ami nagyon sokszor előfordult 1968 előtt, akkor bizony csak nagy ráfordítással, igen jelentős többletköltséggel oldhatjuk meg feladatunkat. Éppen ezért a 3 ezer holdon 38 traktort üzemeltetünk ebből hat a lánctalpas. Tehergépkocsiból 11 segíti a szállítás és a betakarítás munkáját Hét gabonakombájnunk van, amelyből négy lánctalpas, a rizs aratására is alkalmas. Pótkocsiból 70, markoló rakodóból pedig négyet üzemeltetünk.

A jó technikai felszereltségnek és tagságunk szorgalmas, hozzáértő munkájának eredménye az, amit Körösladányban a mi termelőszövetkezetünk elért. (—)

Lányok, uszonyok a tésztaüzemben

A lakatosüzem kazángyára