Békés Megyei Népújság, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-28 / 23. szám

Húsz éve együtt A körösladányi Magyar—Vietnami Barátság Tsz jubileumi oldalkiadványa Munkában « rizskombájn S ok küadelmes nap áll mii, göttünk, melyek sora« megteremtettük szövetke­zeti parasztságunk mai jó­létét. A megalakulástól ép. pen 20 esztendő ta't el máig a körösladányi Magyar—Vietna­mi Barátság Tsz életében. As 1950_es évek elején 50-en kö­zöttük elsőnek Bíró Gyula .Kiss István. Nyíri Imre, Dorogi La­jos, Dorogi Mihály és az azóta elhunyt Dékány István volt a termelőszövetkezeti csoport megalakulásának szorgalmazója. A tszcs felszerelése kezdetleges volt A korhányi és a páka« határrészen dolgozó emberek nemcsak erejüket adták össze, hanem gazdasági felszerelésüket is: kocsit, ekét, boronát, vétó- gépet az ikisállatokat a terü­letbe szükséges vetőmagot és 300 holdon elkezdték a közös­ség életét Az első esztendőben búzából 8—10, kukoricából 9— 13. cukorrépából 80—90 mázsa termést takarítottak be egy-egy holdról. Akkor sem műtrágyát, sem vegyszert nem használtak, 1951-ben aszályos időjárás volt Alig termett valami. Ugyan ez év tavaszén a fagy tett nagy kárt a növénytermesztésben. Néhányan már akkor látták, hogy a természet vad erői ellen leg­jobban a jól megalapozott és jól üzemelő közös gazdaságban ve­hetik fel a küzdelmet Így 1952. október 2-án Dorogi József tar­éinak tízedmagávaí — Dorogi Mihállyal. Takács Bálinttal, Berta Károllyal, Kiss István­nal, Varró Gyulával, Bíró Gyu­fával, Cseh Józseffel, Katona Jánossal ée Herpai Imrével meg. alakította az Oj Élet Tsz-t. Egy évvel később már 2 ezer holdon gazdálkodtak. A szövetkezet va­gyonát 130 igásló, 53 szarvas­marha, 50 anyakoca, és 15 juh jelentette melynek jelentős ré­szét állami támogatással vásá­rolták. Az Üj Élet Tkb, jövedelméből pénzben i és természetbeni «L. száma'ás alapján fizette ki tag. jait. Az első években 8—9 ezer forint volt az egy tagra jutó ét. la gkereset, melyre munkaegysé­genként 15—16 forint készpénz jutott A munkaegység többi részét búzából, kukoricából, hántolt-naibőL cukorból, szal­mából, át szálas takarmányból pótolta a szövetkezet Szövetkéz-1 " 1960. szep­tember 2-án ünnepi közgyűlé­sen hozott határozattal felvette a Magyar—Vietnami Barátság nevet. A Vietnami Demokrati­kus Köztársaság Vula falujá­ban lévő termelőszövetkezettel építettünk ki kapcsolatot. Test­véri együttműködésünket ba­rátsági ókmá«v tartalmazza, melyet az utóbbi évtizedben tervezett találkozóinkon a ha­zánkban tanuló vietnami fiata­lok és a Budapestre akredttált VDK Nagykövetség vezetőivel, dolgozóival kölcsönösen ápo­lunk. Gazdaságunk több éven át a megye veszteséges — alap- és bevételhiányos — szövetkezetei közé tartozott. Nyolc-tíz éven át arra készültünk, hogy Köröa’a- dány határában leküzdhessük a tavaszi belvízkárokat é» a nyá­ri szárazságot, amely legjobban útjában állt a jövedelmező nagyüzem megteremtésének. A 3 ezer holdas szövetkezeti határt most már kereken 100 kilomé­ter hosszúságú csatornahálózat szeli át. Most már a legkritiku­sabb vizes és száraz időszakban ig biztonságban tudhatjuk a tsz nagy tábláit. A gépesítés színvonalának növelésével, a műtrágya és nôvényvédôszerçk szervezett felhasználásával a legkorszerűbb növényfajták sza­porításával és a termesztési mó­dok alkalmazásával a növény- termesztési ágazatunk igen so­kat fejlődött. 1968-han 6,1 mil­lió, 1972-ben 11,8 millió forint árbevételt értünk ej búzából, rizsből, kukoricából, naprafor­góból, lucernából és még né­hány növényből. Ax állattenyésztésre is a roha. mos fejlődés jellemző. Az előző éveket alapul véve 1968-ban 6,4 millió forint, 1971-ben 15,8 mil­lió forint árbevételt értünk el. Fejlesztettük a tehenészetet ée a pecsenyebaramfi-nevelést. Csirkéből, gyöngyösből, libából 13 és fél millió forint árbevé­telt értünk el 1971-ben. Ezzel jól kihasználtuk a ladányi ha­tárban rejlő lehetőségeket. Adottságaink azonban még újabb tartalékokat kínálnak. Szövetkezetünk vezetősége a növénytermesztés szakosodására hozott határozatot Az árunö­vények termesztésében a rizs és a napraforgó árbevétele így már jóval megelőzte a búzáét. Ez a változás 1969.tői figyel­hető meg s 197l_ben a mi fő ga­bonánk már a rizs volt, amely a búza 1,4 millió forintos bévé* telével szemben 5,15 millió fo­rint bevétel elérését tette le­hetővé. A két fő Uzemág mellett gon­dot fordítottunk a lakosság szolgáltatási igényének kielégí­tésére. Olyan új segédüzemeket szerveztünk, mint a tésztagyár, a lakatosüzem és a szállítás, ama’y a helyi igényeken túl az országos szükségletek jobb kielé­gítését tette és teszi lehetővé, összességében 1968_hoz képest az alaptevékenységen kívüli be, vétel 4 millió forintról 28 és fél millió forintra növekedett. 1971. végére a tsz összes árbevétele meghaladta az 57 millió forin­tot. A 3 ezer holdas közös gaz­dasagunk ma már 482 tagot egyesít, akik közül 176 a nő, 93 a nyugdíjas. A tsz-családok «'tartottainak száma csaknem 1300 fő. Az átlagéletkor 42 esz­tendő. A gazdálkodás fejlesztésének mindig jelentős szerepet tulaj­donítottunk. Éppen ezért a jö­vedelem felosztásában a tagság évenkénti 23 200 forintos kö­zösből származó jövedelmét ala­pul véve úgy határoztunk 1972­ben, hogy a bruttó jövedelem 75,9 százalékát rendszeresen a fogyasztási alapba, vagyis ré­szesedésre, 24,1 százalékát pe­dig felhalmozásra fordítjuk. Közös gazdaságunk szerves részévé vált a tésztaüzem, ahol jelenleg 100-an dolgoznak. Fő­ként a ladányi asszonyoknak és lányoknak biztosítottuk a fo­lyamatos íog'alkoztatottságot Évente most már 30 vagon szá­raztésztát készítünk és szállí. tunk rendelőinknek. Partnere­ink között találjuk a Csongrád —Bacs Kiskun megyei Élelmi­szer Vegytani Nagykereskedel­mi Vállalatot ,a Budapesti Édes_ ség Fűszer Nagykereskedelmi Vállalatot, a Hajdú—Bihar és Szabolcs megyei Nagykereske­delmi Vállalatot. A kiskereske­delmi egységek közül szállítunk Miskolcra. Békéscsabára, a Bor­sod—Abaúj—Zemplén megyei Kiskereskedelmi Vállalatnak, a szeghalmi, a füzesgyarmati, és a bucsaí AFÉSZ-nek. Száraztész­ta készítményeinkkel részt vet­tünk a hazai és a moszkvai ki­állításokon. A budapesti kiállí­táson elnyertük a nagydíjat. A lakatosüzem a másik leg­jelentősebb melléküzemünk. Ez a budapesti ÉLGÉP-pei áll szer­ződéses kapcsolatban. Megá'la- podás szerint vegyestüzelésű kazánokat gyártunk évente 8— 10 millió forint termelési érték­ben. Közös gazdaságunk korszerű­ségének egyik értékmérője a gé­pesítés foka, színvonala. Az utóbbi években anyagi erőin­ket arra összpontosítottuk, hogy aránylag igen rövid idő alatt el­végezhessük a növénytermesz­tésben adódó munkákat A kö­rösladányi földek kötöttek, szi­kesek, úgynevezett perctalajok. Ha optimális időben nem tud­juk a munkát elvégezni, mint ami nagyon sokszor előfordult 1968 előtt, akkor bizony csak nagy ráfordítással, igen jelen­tős többletköltséggel oldhatjuk meg feladatunkat. Éppen ezért a 3 ezer holdon 38 traktort üzemeltetünk ebből hat a lánc­talpas. Tehergépkocsiból 11 se­gíti a szállítás és a betakarítás munkáját Hét gabonakombáj­nunk van, amelyből négy lánc­talpas, a rizs aratására is al­kalmas. Pótkocsiból 70, marko­ló rakodóból pedig négyet üze­meltetünk. A jó technikai felszereltség­nek és tagságunk szorgal­mas, hozzáértő munkájá­nak eredménye az, amit Körösladányban a mi ter­melőszövetkezetünk elért. (—) Lányok, uszonyok a tésztaüzemben A lakatosüzem kazángyára

Next

/
Thumbnails
Contents