Békés Megyei Népújság, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-27 / 22. szám
Zárasámadáéohról Jelent juhi 0 jó gazdaságszervező munka és a növekvő árbevételek jellemzik a mezőkovácsházi Új alkotmány Termelőszövetkezetet Belföldi értékesítés és árpolitika Keserű Jánoséi, könnyűipari miniszter tájékoztatója À Központi Bizottság novemberi határozata megjelölte, az áruellátás további javítását. E követelmény teljesítése a könnyű, ipar számára elsődleges feladat, hiszen az állami iparban dolgozó munkások a központi béremelést csak akkor érzékelik valóságo. san, ha pénzükért zavartalanul megkaphatják a keresett árut. Eb. bői az alapelvből adódó feladatokról adott tájékoztatót Keserű Já. nosné, könnyűipari miniszter, a könnyűipari aktívaértekezleten. Mi, az elhangzott beszédből két kérdést; a belföldi értékesítést és a könnyűipari árpolitikát ragadtuk ki és ajánljuk olvasóink figyelmébe: Január 35-én ünneplőbe öltözött tsz-tagok töltötték meg Me- zőkovácsházán a Járási Művelődési Központ nagytermét. Az Űj Alkotmány Tsz tartotta zárszámadó közgyűlését. Az 1972. évi gazdálkodás eredményeit Llpták András taz-elnök összegezte. Beszámolójából megállapítható, hogy ebben a termelő- szövetkezetben 1960 óta intenzív fejlődés tapasztalható. A gazdálkodást a belterjes irányba kormányozzák a tsz-vezetóség határozata alapján a függetlenített vezetők, szakemberek. A növénytermesztés árbevétele megszakítás nélkül folyamatosan emelkedett 36,5 millió forintról 44,5 millió forintra. Négy esztendő alatt a fejlődés 22 százalékos emelkedést mutat. Az állattenyésztésben még ira- mosabb az árbevételek kedvező lalakulása. Négy évvel ezelőtt 26,9 millió forintot értek el, 1972-ben pedig a tervezett 31,3 millió forint helyett 35,7-et A A kis területen gazdálkodó szövetkezetek közül a pusztaföldvári Lenin Tsz-ben Is megtartották az 1972. évi zárszámadó közgyűlést. A 182 dolgozó tsz-tagot foglalkoztató közösség 1425 hektáron gazdálkodott. Búzából, kukoricából, ipari és takarmánynövényekből a megyei átlag feletti terméshozamokat érték el. Az 1972. évi összes árbevétel 29,5 millió forint, melynek csaknem felét, 14 millió 157 ezer forintot a növénytermesztés adta. Az állattenyésztés ebben a szövetkezetben csaknem 10 millió forinttal gyengébb eredményt hozott, mint a növénytermesztési ágazat. A szállítás 3 millió forintot, az építészét 1,2 millió forintot, a háztáji gazdálkodás szervezése és segítése 4,5 millió forintot, a kiegészítő és az egyéb tevékenységből származó bevételek pedig csaknem elérik az 1,9 millió forintot. Vadász közgyűlés Békéscsabán A MAVOSZ Békés megyei In. tézőbizottsága január 26-án tegnap, pénteken Békéscsabán tartotta 1973. évi első megyei küldöttközgyűlését Az intéző^ bizottság beszámolóját az 1972. évi munkáról Csatári Béla, a MAVOSZ Békés megyei IB elnöke terjesztette elő. Megállapította többek között hogy megyénk vadásztársaságainak munkája sokat javult. Mindjobban a vadgazdálkodás racionális szervezése jellemző a ^r” saságakra Fácánból 80 ezerrel, nyúlból 12 ezerrel, őzből pedig 3 500-zal csökkentették az állományt. Az élóvad-befogás ez év januárjában kezdődött s az első hetekben már 17 500 nyúl és 17 ezer fácán került a vadászok hálójába. Az 1973. évi feladatok közül kiemelte az IB elnöke, a vad- gazdálkodás színvonalának továbbnövel ését, az őz-állomány mennyiségi apasztását úgy, hogy ezzel a minőség javuljon. A következő hetekben — február 28. i„ — a fácánkakasok vadászá- sára összpontosítiák a társaságok munkáját mivel jelenleg nem megfelelő a fácán-tyúkok és kakasok ivararánya. A 7 ellenőrző bizottság munká. járó' Bartha István elnök, a fe- gye'm* bizottság tevékenységé, röl pedi- dr. Oláh László elnök tájékoztatta a küldöttközgyűlést. fejlődés üteme 32,7 százalék! A kisegítő tevékenységek is jól jövedelmeztek. A téglaégető üzem, a homokbánya, a javítóműhely, az építőbrigád dolgozói mind jobb eredménnyel gazdálkodnak. Ennek tudható be, hogy az 1969. évi csaknem 71 millió forintos árbevételt 1972. végére 99,2 millió forintra teljesítették, vagyia 39,8 százalékkal nagyobb árbevételt értek eL A szövetkezet bruttó jövedelmét úgy osztották fel, hogy szociális és kulturális alapra 2,9 százalékot, biztonsági alapra 4,9 százalékot, fejlesztési alapra 27.5 százalékot, részesedési alapra pedig 63,2 százalékot fordítottak. A bruttó jövedelem másfél százalékát a központi pénzelvonások fedezésére és a községfejlesztési hozzájárulásra költik. Az egy dolgozó tagra jutó részesedés az 1971. évi 23 086 forint helyett 23 903 forint lett, vagyis 3.5 százalékkal több, mint a korábbi esztendőben. A termelés költségeire 27,2 millió forintot költöttek, így a szövetkezet nyeresége 1972-ben 2 és egynegyed millió forint körül alakul. A részesedési és a fejlesztési alap aránya 78,8, illetve 21,2 százalék, vagyis alatta marad a megyei pártértekezleten elhangzott 75:25-ös aránynak. Ha viszont fejlődésében vizsgáljuk a fejlesztési alap gyarapítását, akkor az előrelépés jónak mondható, ugyanis 1971-ben ezen a címen csak 824 ezer forintot tartalékoltak, az idén viszont 1 A z utóbbi években a legtöbb| kritika a méretválasztékot érte. A bírálat jogos, mert a nem megfelelő méretválaszték akadályozza a lakosság szélesebb körének öltöztetését, konfekcionált termékekkel, illetve lábbelikkel. Folyik az új mérettáblá- zat kialakítása, de meg kel', teremteni a bevezetés előfeltételeit. A termelővállalatoktól és szövetkezetektől azt várjuk, ne nyugodjanak bele abba, hogy még azok a méretek sem kaphatok jelenleg amelyekre az ipar műszakilag felkészült. Sokat fog’alkozik közvéleményünk a gyermekek ruházatával, az ellátásával, a választékkal és az árak alakulásával. Elismerés illeti azokat a vállalatokat, és szövetkezeteket, amelyek divatos, ízléses, szép. korszerű gyermekruhákkal jelennek meg a piacon. A sok új. drágább áru mellett azonban csökken a célnak megfelelő, de kevésbé igényes, kevesebb díszítőelemet alkalmazó olcsó cikkek aránya A köny_ nyűipar termékeit különböző jövedelmű családok vásárolják, az üzletekben egyidejűleg jelen kell lenni az olcsó és a drágább áruféléknek. Különösen jogos ez a követelmény a gyermekruházati cikkekre. A gyermekruhák forgalma az átlagosnál sokkal gyorsabban emelkedik. Ezért is bővítenünk kell a gyermekruházati cikkeket előállító vállalatok, szövetkezetek körét. Tudjuk, vannak érdé. ka'tségi problémák — nem minden gyermekruházati termék nyereségtartalma éri «J a vállalati átlagos nyereséget —, de ezek a problémák nem oldhatók meg egyik napról a másikra, sőt egy-két éven belül sem. A jövőben a minisztérium a vállalati tevékenység megítélésénél az á'lami támogatások és hitelek, valamint a különböző preferenciák — például bérpreferenciák — odaítélésénél is jobban mérlegeli majd az adott vállalat vagy szövetkezet milyen részt vállal a gyermekruházati cikkek előállításában. A kereskedő’emmel együttesen biztosítani kell azoknak a cikkeknek a termelését, amelyek nem pótolhatók mással vagy importból sem fedezhetők. A várható kereslet felmérése, egyeztetése, a kereskedelemmel s az esetleg nem eléggé meggondolt rendelés jelzése az ipari vállalatok feladata, fela’ őssége is. Különösen elvárható ez akkor, ha a vállalat annak a termékféleségnek csaknem egyedüli előállítója. Ilyes esetekben nem fogadható el a közömbösség, vagy a kapacitások, konzultáció nélküli átállítása exportra. Tapasztalataink szerint a vállalatok általában megfelelő, differenciált árpolitikát alkalmaztak. Érvényesítették azt a követelményt, hogy áremeléseket csak gazdaságilag megalapozott indokokkal hajtsanak végre, a vállalati problémákat ne áremeléssel, hanem azok eredendő okainak megszüntetésével, belső intézkedésekkel oldják meg Az utóbbi időszak tapasztalatai azonban azt is mutatják, hogy részben a bővülő választékkal magasabb használati értékű áruk megjelenésével egyidőben és annak hatására meggyorsult az árszínvonal-növekedés üteme. Ez életszínvonal politikánk megvalósítását nehezíti kedvezőtlenül érinti az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező családokat. Mindezeket mérlegelve, úgy foglalt állást a Központi Bizottság hogy 1973-ban és a negyedik ötéves terv hátralevő éveiben maximálisan biztosítani kell az árak stabilitását. A könnyűipari, de különösen a ruházati termékek áralakulását a közvélemény megkülönböztetett figyelemmel kíséri. Ellenőrzéseink tanúsága szerint az árszínvonal-emelkedés mintegy kétharmada összetétel-változásból ered. Ez összefügg azzal, hogy a drágább cikkek részaránya negyedévről-negyedévre nő. 1972. II. felében a választék-ösz. szetétel a kívántnál nagyobb rrórt-n-Vű f.'vrvawrtói áremelő hatással volt. Különösen szembetűnő az árszintemelkedés a gyermekruházatnál. A korszerűbb, drágább alap. és kellékanyagok fe'hasz- nálása. a divatosabb és korszerűbb termékek gyártása önmagában helyes kezdeményezés. Ugyanakkor azonban nagy gondot kell fordítani arra is, hogy a gyártmányösszetétel változtatása ne jelentse olyan kedvezőbb árfekvésű cikkek hiányát, amelyeket a lakosság szívesen vásárol. Ezzel kapcsolatosan gyakran elhangzik az a vélemény, hogy az ipar azt gyártja, amit a kereskedelem rende1. Ez a megfogalmazás nem fogadható el. mert a kereskedelem rendelése azon is múlik, mit kínál az ipar. Árstabilitásra törekszünk, a stabilitás azonban nem jelent árstoppot. 1973_ban is számolunk árszintemelkedéssel, a választék összetétel változása a jobb minőségű, korszerűbb termékek arányának növekedése miatt. Hogy mit értünk elviselhető mértékű vá'aszték-cserélő- désen, azt nem lehet központilag előírni, de az minősül helyesnek, ha a termékek ára és használati értéke megegyezik a fogyasztók jelenlegi lehetőségével, jövedelmével is. Emellett keresni kell a módját annak, hogyan csökkentsük a kevésbé korszerű, kevésbé divatos termékek árát. Egyes esetekben a sorozat- gyártás növeléséből, más esetekben a ráfordítás csökkentéséből vagy a begyakoroiltság javulásából származó nyereségnövekedésből mérsékelhetők is az árak. A ruházati árszínvonal természetszerűen bekövetke- ző növekedésének mérséklése, a helyesebb fogyasztói árarányok kialakítása érdekében, a Köz. ponti. Bizottság javaslatára mintegy 300 millió forint nagyságrendű fogyasztói árleszállítást határozott el a kormány. Az ár- leszállításba bevonandó cikkek körének kialakításánál abból indultunk ki. hogy ez az intéz- kedés néhány cikket érintve, a gyermekes családok gondjait is enyhítse. Emellett biztosítani kívánjuk, hogy lehetőleg hosszabb időn át változatlan árakon a legalapvetőbb. olcsóbb gyermek közszükségleti cikkekből megfelelő kínálatot nyújtsunk. Ennek érdé. kében 1973. március 1-től egyes gyermekruházati cikkeknél mind a termelői, mind a fogyasztói árakra árváltoztatási bejelentési kötelezettséget rendeltünk el. Ez az intézkedés a gyermekruházatban 5,4 százalékot érint. Ha ehhez hozzávesszük az eddig is maximált árformába sorolt termékeket, ez annyit jelent, hogy a gyermekruházati cikkek 11 százaléka változatlan áron vásárolható. T ovábbra is helyes alapelvnek tartjuk, hogy a világpiaci árak hatása jelentkezik a belföldi árakban. Ez azonban csak ott és olyan mértékben valósulhat meg hogy tervszerű életszínvonal-politikánkat ne zavarja. Ilyen megfontolásból határozta el a kormány, hogy a fogyasztói árak növekedésének megakadályozása érdekében a tőkés importanyagok világpiaci áremelkedésének legnagyobb részét 1973-ban is költségvetésből térítse. A könnyűipar területén a nyersbőr, a gyapjú, és a festék-vegyszerek áremelkedésére vonatkozik ez az intézkedés A műselyem fonalak felhasználásával készülő kötöttáruk fogyasztói árának változatlanul tartása érdekében forgalmiadócsökkentést hajtunk végre. Hatósági intézkedés következtében 1973-ban emeljük egyes faanyagok termelői árát. Ez a szekrényeknél körülbelüli 1 százalékos fogyasztói áremelkedést jelenti. Annak érdekében viszont, hogy a lakásberendezés költségei ne változzanak, a kárpitozott bútorok árát forgalmi adó mérsékléssel csökkentjük. Ily módon hatékony állami intézkedésekkel is biztosítani kívánjuk az árak stabilitását. Ez egyben azzal a kötelezettséggel is jár, hogy a vállalatok is rendkívül körültekintő, a Központi Bizottság határozatának is meg. felelő árpolitikát folytassanak. A lakosság ellátásával kapcsolatos feladatainkat abban foglalhatom össze, hogy változatlanul törekedni kell az igények mennyiségi kielégítése mellett a kínálat, a választék szélesítésére, a minőség javítására, jobban kell alkalmazkodni a piac változásaihoz, tovább kell ' fejleszteni értékesítési módszereinket. A vállalatok és szövetkezetek vezetőitől elvárjuk, hogy az árszínvonalat érintő tevékenységüknél a vállalati érdekek mellett a társadalmi érdekekre is legyenek tekintettel. Különösn tartsák szemelőtt. hogy az áruösszetétel-változás összhangba álljon a fogyasztók igényeiveL Két «• egynegyed millió forint a puszta földvári Lenin Tsx nyeresége millió 711 ezer forintot. I Újra divat lesz a festett népi bútor Decsen. ^ Sárközi Népművészeti Szövetkezetben a hagyományos sárközi szőttesek után most festett népi bútorok gyártását is megkezdték. Eddig mar több garnitúrát késríMtek. (MTI fotó — KS)
