Békés Megyei Népújság, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-27 / 22. szám
Útnak Indult Vietnamba a nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottságban részvevő magyar küldöttség Ünnepélyes búcsúztatás a Ferihegyi repülőtéren A vietnami háború befejezéséről és a béke helyreállításáról szóló megállapodás alapján működő nemzetközi ellenőrző és fe’üevelő bizottság magyar tagozata: néphadseregünk egységeinek csoportjai, Esztergályos Ferenc rendkívüli és meghatalmazott nagykövet vezetésével — péntek este Budapestről útnak indult Saigonba A delegációt a Ferihegyi repülőtéren — számos hozzátartozó jelenlétében — ünnepélyesen búcsúztatták. Ott volt a búcsúztatásnál Fehér Lajos, az MSZMP Politkai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettes se, Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, Péter János külügyminiszter, továbbá a Magyar Néphadsereg tábornoki és parancsnoki karának több tagja, a Honvédelmi Mi- nisztérum és a Külügyminisztérium vezető beosztású munkatársa. Ugyancsak megjelent a repülőtéren Hoang Cuong. a Vietnami Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Az indulás előtt Fehér Lajos mondott beszédet Egyebek közt utalt arra. hogy a vietnami béke helyreállításáról szó’ó megállapodás létrejöttével hosszú, kegyetlenül véres és áldozatos küzdelem ért véget. Ennek legnagyobb terhét a vietnami nép viselte, amely kivívta az egész világ tiszteletét, megbecsülését. A Vietnami Demokratikus Köztársaság népének szilárdsága és a dél-vietnami hazafiak kitartó, igazságos honvédő harca meghozta a vár- va-várt békét. A továbbiakban a kormány eL nökhelyettese rámutatott, hogy a kapitalista világ vezető tőkés nagyhatalma nem tudta térdre kénvszeríteni a szabadságszerető vietnami népet. A hosszú háború ideje alatt lényegesen megváltoztak a nemzetközi erőviszonyok. A szocializmus, a béke és a demokrácia térhódítása következtében Vietnam maga mögött érezhette a proletár nemzetköziség legyőzhetetlen erejét, a béke és a szocializmus világot átfogó táborának erőfölényét. s az egész haladó világ rokonszenvét. A szocialista országok önzetlenül segítették a nagy küzdelmet, erklöcsi, politikai, diplomáciai téren nyújtott támogatásuk, gazdasági és katonai segítségük döntő részese a történelmi jelentőségű győzelemnek. Fehér Lajos hangsúlyozta, hogy a magyar nép a harc első pillanatától vietnami testvérei mellett állt és áll. Katonai és gazdasági, továbbá politikai, diplomáciai téren és a százezreket mozgósító szolidaritási akciókkal segített abban, hogy mielőbb elhal’"a «an ak a fpowerek az amerikai agresszorok által feldúlt Vietnam földjén. Az együttműködési megállapodás alapján továbbra is támogatjuk a VietnaA békéscsabai piacon A téli napok ellenére Is nagy a forgalom és a felhozatal a különböző termékekből a békés csabai piacon. Különösen sok az alma. valamint a tejtermék és a tojás. Képünkön egy pittanatot örökítettünk meg a csabai piacomé (JFoté: Demény) mi Demokratikus Köztársaságot a háborús károk helyreállításában, az ország újjáépítésében, az egységes, független, demokratikus Vietnamért folytatott küzdelmében A támogatás lényeges formája, hogy a nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottság tagjaként részt veszünk a háború befejezéséről és a vietnami béke helyreállításáról szóló megállapodás végrehajtásában. Beszéde befejező részében Fehér Lajos hangoztatta, hogy a delegációt az igaz ügy sikere felett érzett öröm és elégedettség kíséri a szép küldetésre. Aláírták a magyar-bolgár együttműködési bizottság ülésszakának jegyzőkönyvét Dr. Tímár Mátyás és Zsivko j Zsivkov miniszterelnök-heiyette- j sek. a magyar—bolgár gazdasági J és műszaki-tudományos együttműködési hizottség elnökei, pénteken a Parlament Gobelin-termében aláírták az együttműködési bizottság 11. ülésszaikának jegyzőkönyvét. A mostani ülésszakon jóváhagyták a két ország közötti együttműködés és a gazdasági integráció fejlesztésének fő irányait az 1990-ig terjedő időszakra. Elsősorban a gépiparban, a vegyiparban és a könnyűiparban kívánják realizálni az együttműködési elveket. Nagy figyelmet szentelt a bizottság a két ország közötti árucsere-forgalom fejlődésének. * » » A bolgár küldöttség Zsivko Zsivkov vezetésével péntek délután elutazott hazánkból. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent dr. Tímár Mátyás, valamint a két nagykövet, Böjti János és Sztoio Szbanoev. (MTI) ölest tartott az Elnöki Tanács A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Megtárgyalta és határozattá emelte a bírák fegyelmi szabályzatát; dr. Stefan M. Lászlót legfelsőbb bírósági bíróvá választotta, továbbá döntött egyes személyek bíróvá választásáról. Megvitatta az igazságügymi- niszternek a kegyelmi ügyek intézésének 1972. évi tapasztalatairól és a belügyminiszternek az állampolgársági törvény elmúlt évi végrehajtásáról szóló jelentését Az Elnöki Tanács a miniszterek jelentését tudomásul vette. Az Elnöki Tanács végül egyéni kegyelmi ügyekben döntött és egyéb folyamatban lévő kérdésekben határozott. Â legfontosabb feladat: a felsőbb határozatok végrehajtásának szervezése, ellenőrzése és segítése Ülést tartott <m% SZMT elnöksége A Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöksége tegnap, pénteken ülést tartott. A tanácskozáson a SZOT Elnöksége 1972. október 30-i ülésén tárgyalt, az SZMT-k vezető, irányító munkájának tapasztalatairól készült jelentésből. illetve határozatból adódó feladatokat vitatták meg a testület tagjai Nagy Istvánnak, az SZMT vezető titkárának szóbeli kiegészítője alapján. A rendhagyó ülésen Nagy elvtárs is, a felszólalók is tulajdonképpen kötetlen beszélgetést folytattak arról, hogy az említett határozat szellemében miként fejleszthető az SZMT elnökségének, a szakmai megyei bizottságoknak és az SZMT apparátusának munkastílusa és munkamódszere. Többen elmondták, hogy ehhez elsősorban a papírmunka, az értekezletek számának ésszerű csökkentése szükséges Ugyanakkor az így felszabadult energiát a felsőbb határozatok végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére és segítésére kell fordítani. Szinte minden hozzászóló a következőképpen fogalmazott: a fő cél a szakszervezeti alapszervezetek helyszíni segítése legyen. Vagyis, az SZMT-nek és a szakmai megyei bizottságoknak — mint szakszervezeti középszerveknek — arra kell törekedniük, hogy munkájukban az általános és elvi irányítás helvett mind jobban érvényre jusson az operatív intézkedések kimunkálása és ezek végrehajtásának ellenőrzése. A testület ezután néhány módosítással jóváhagyta első félévi munkatervét és ülésrendjét, majd a bejelentések után az ülés az elnöklő Erdős Károly zárszavával fejeződött be. Szolgáltatóipar A fejlődéssel a gondofc egy« része is újratermelődhet, legfeljebb a jellegük változik meg. Ezt a többi között a szolgáltatóipar helyzete is igazolja. Az életszínvonal emelkedésével, az életkörülmények — viszonyok változásával rendkívül gyorsan gyarapodtak azok az igények, amelyeket kiszolgálni ez az ágazat hivatott. Csupán az utóbbi hat-hét esztendőben megszokottá vált hazánkban is a hűtőgép, a mosógép, százezerszám találtak vevőre a kisebb gépek: a turmixtól a villanyborotváig. (A rézmozsárhoz, a zsilettpengéhez nem kellett szervizhálózat.) Rendkívül jelentős a kereslet- növekedés a gépkocsik szervizszolgáltatásában, hiszen 1960- ban még csupán 18 ezer magánautó futott az országban, napjainkban pedig már több, mint 300 ezer. Az életszínvonal gyors és tartós emelkedése, az életvitel, a szokások, a hagyományos háztartásvezetés átalakulása már a 60-as évek végére kiélezte a különféle szolgáltatások iránti kereslet és a rendelkezésre álló kínálat közötti feszültséget. Ezért az utóbbi éveikben kormányhatározatok és rendeletek születtek a szolgáltatások fejlesztésének meggyorsítására. Így egy sor pénzügyi, fedezeti, elszámolási kedvezményt kaptak a szolgáltató vállalatok, hogy ez is serkentse gazdálkodásukat. Elégségesek voltak-e ezek a kedvezmények a fejlesztés hirtelen meggyorsításához, elégségesek-e a fejlesztési alapok, ezen lehet vitatkozni. 1971. végéig ugyanis a szolgáltatóipar teljesítménye — szövetkezeti, tanácsi, minisztériumi együttvéve — csak kismértékben növekedett Szinte csak az autójavítás fejlődött gyorsabban a többinéL 1972- ben már valamelyest egyértelműbb a haladás. A szövetkezeti szektorban — amely egymagában nagyobb kapacitású, mint a tanácsi és a minisztériumi együttvéve, s így ennek fejlődése igazán sokat nyom a latban — tavaly, a tavalyelőttihez képest 15—20 százalékkal növekedett a teljesítmény. Igaz. a lakáskarbantartó kapacitás csak 6—7 százalékkal, noha ez a munka évtizedek óta a legkeresettebb szolgáltatás rangját vívta ki. összegezésképpen tehát, a 60-as évek végén hozott intézkedések csak ahhoz voltak elegendők, hogy a helyzet ne rosszabbodjon. A szolgáltató nagyiparhoz persze gépek kellenek, szervezettség, hatékonyság és ipari háttér, ahonnan folyamatosan érkezik az alkatrész. Valameny- nyi szolgáltatóágazatban szükséges megszervezni — ennek értelmében — azt a technikát, amelynek bevezetése a vegytisztító ágazatban már megkezdődött, a nagy termelékenységű, programozható berendezések beállításával. A lakáskarbantartást, takarítást rengeteg kisgép, célgép teheti gyorssá, egyszerűbbé és kisebb létszámszükségletűvé. Megvalósítható az is .hogy a lakatos ne javítsa a zárat, hanem csak cserélje. Az elektromos háztartási gépek javítását is lehetséges a mai, általános gyakorlatnál termelékenyebbre szervezni. Az ipari szolgáltató szervizeket fel kell SZ“ " nosztáló műszerekkel, hogy a hibakeresés, behatárolás percekig tartó rutinmunkává váljon... Az anyagi erők szűkösek, egy ilyen .,iparosítási” program természetszerűen két ötéves tervet is igényel. A szolgáltató- iparban is létezik azonban belső tartalék. A szervezettség javításával itt is lehet — kevés pénzből — gyorsan, megnyugtatóbb eredményeket elérni. a ff.
