Békés Megyei Népújság, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-25 / 20. szám
Ötvenöt és félezer vagon zöldséghez már megvan a termelő-partner Aovényvédelmi támogatás zöldbabra és fűszerpaprikára 1973-ban megfelelő konzerv kínálatra számíthatunk — erre lehet következtetni január második felében a konzervipari üzemek és a termelők szerződéskötéseiből. Az elmúlt évben ilyenkor a gyárak a feldolgozáshoz szükséges zöldségnek még csak alig kétharmadára találtak termelő-partnert, idén már 90 százaléknál tartanak, ami azt jelenti, hogy 55 500 va. gon zöldséget már „elkönyvel-, hetnek”. Gyümölcsből tavaly ilyenkor a tervezett mennyiség felére sem volt szállítási szerződésük az üzemeknek, idén már 8 500 vagon ávételére írtak alá megállapodást, s így a tervezett mennyiség kétharma. dara számíthatnak máris a konzervgyárak. A szerződéseket egyébként február elejéig mindenütt megkötik. A mezőigazdasági termelőknek biztosított kedvezmények köre idén tovább bővül. A növényvédelmi támogatást kiterjesztették a zöldbabra is, s így holdanként 500 forintot kapnak azok a termelők, akik legalább 30 holdon termesztenek konzervipari alapanyagot A fű- szerpaprikára holdanként 1000 forintos nagyüzemi növényvédelmi hozzájárulást utalnak át, az állami gazdaságoknak, tsz- eknefc. Az egyéb támogatások, kedvezmények az elmúlt évhez képest nem változtak így például Oz 500 holdra vagy 100 vagonra szerződött paradicsomtermesztő gazdaságok holdanként 1000 forintos növényvédelmi költség- térítésben részesülnek. A fel- vásárlási árak is az elmúlt évihez hasonlóan — a termelőknek kedvezően — alakulnak 1973-ban. A Konzervipari Vállalatok Trösztje 200 000 forintos megbí. zást adott a kertészeti egyetem zöldségtermesztési tanszékének, hogy dolgozzák ki a fólia alatti palánlanevelés széles kö_ rűen megvalósítható dokumentációját Ezt az anyagot ingyen adják át a konzervgyárak, kai szerződést kötő termelő üzemeknek: számukra — az egyetem bevonásával y — költ segmentes szaktanácsadást is biztosítanak. A mezőgazdasági gép és alkatrész kereskedelem arra számít, hogy az elmúlt évi kedvező tapasztalatok alapján a gazdaságok nagyszámú zöldbab és zöldborsószedö gépet vásárolnád Statisztikai könyvszemle Budapest statisztikai évkönyve 1972. Az évkönyvben található gaz. dag adatgyűjtemény áttekintő képet ad a főváros életéről, fejlődéséről, de lehetőséget nyújt a legkülönfélébb gazdasá_ gi, szociális, kulturális kérdések részletes elemzésére is. A kiadvány számos fejezetre tagolt, s így részletesen bemutatja a főváros népességének alakulását, a beruházásokat anyagi, műszaki összetétel szerint, az ipar é? az építőipar tevékenységének fő jellemzőit, az ott foglalkozta toltak létszám, kereseti és szakképzettségi adatait, a vállalati eredmények alakulását. Bepillan tást ad a főváros mezőgazdasági tevékenységébe és átfogó képet nyújt a kis. és nagykereskedelem fejlődéséről, ezen belül a piaci árszínvonalról, az állami és tanácsi kiskereskedelemről. Kitér háztartás-statisz tikai megfigyelésekre, munkaügyi kérdésekre és a fővárosi lakosság közműellátottságának viszonyaira. Tájékoztat a köz- egézségügyi állapotról, az okta_ tás és népművelés fejlődéséről, az idegenforgalomról és különféle biztosításokról. Még nyolc hónap Nincs megállás a húzott síküveggyár építkezésén A húzott síküveggyár építkezésének mértékeiről némi fogalmat alkothatunk magunkban akkor, ha tudjuk, hogy a beruházás költsége másfél milliárd Ft. Ez az összeg — árváltozás nélkül számítva — kétszerese annak, mint amennyibe az „öreg gyár1' létrehozása került. Tervezésénél nem csak a korszerű üveggyártás követelményeit vették figyelembe, hanem a környezetvédelemre vonatkozó előírásokat is. Az előmunkálatokat 1968-ban kezdték. Elplanirozták a területet utakat építettek, meghosszabbították az iparvágányt. Aztán következtek a felvonulási épületek, készültek az előregyártott elemek. A falak 1971-ben kezdtek a föld szintje fölé emelkedni és a szemlélődök előtt ma már az egész gyár körvonalai kirajzolódnak. Belül a szerelési munkák folynak, keverőüzemben a tárolók (bunkerek), a vasszerkezeti munkák készülnek, és a darupálya is. A hutákban a kemence épül. — A termelő gépek, berendezések a Szovjetunióból 1971 óta 1 folyamatosan érkeznek és 55— 60 százalékuk már itt is van — ad tájékoztatást Légrádi István mérnök, a Szilikátipari Központi ■■■••■■«■■■aaaaaaaaaaaBaaBBi csak azt tanítják, amit Pjotr atyától hallott a pokrovszkojei templomban. Raszputyint itt fokozatosan beavatták a biroda_ lom egyik legtitokzatosabb és legüldözöttebb szektája, az önkorbácsolok (hliszti) misztériumaiba. Tulajdonképpen nem is ön- korbácsolók: vezetőjük, a „bárkakormányos” vesszőkötege csattan a meztelen hátakon. Persze a hátak csak idővel válnak meztelenné. Előre megbeszélt estéken egyenként és titokban érkeznek a kijelölt iz- bákba, szibériai faházakba a hívők. A kemencében lobog a tűz, az ütemesen mozgó testek átforrósodnak. A kormányos és a mellette álló asszony — Isten anyjának megszemélyesítője — lassan vetkőzni kezd és a gyülekezet áhítatos arccal követi a példát Patyolatfehér gyolcsingek kerülnek elő: a lélek csak úgy tisztulhat meg, ha az ember leveti korábbi énjét — ruhájával együtt, amit „kifelé” hord. Korbácsos kormányos Az ének mind hangosabb, a mozgás mind intenzívebb lesz. A gyengébb idegzetűek kiesnek a monoton ritmusból, elhagyják helyüket és táncolni kezdenek a szoba közepén. A kormányos készülődik. Ledobja magáról a gyolcsot és keze- ügyébe készíti korbácsát. Időnként nagy kiáltással végigvág vele a saját hátán. A táncosok is közelebb tejtenek. A köntösök fehér halombe hullanak az egyik sarokban Kutató és Tervező Intézet (SZIKTI) gépészeti irányító beruházója, aki azt is tudja, hogy a Szovjetunióból érkező gépek súlya 12 ezer tonna. Ez pedig 1200 vagon, aminek az ide szállításához egy egész sor vasúti szerelvényre van szükség. Az új gyár szíve a huta lesz, egy hatalmas kemencével. Ebből két 3 méter és négy 2 méter széles gép húzza majd 14 méter magasra az üvegmasszát. A húzás sebességétől függ az üveg vastagsága. Bár csak már látnánk, hogyan készül a húzott síküveg! No, de ennek is eljön az ideje. És talán hamarább, mint azt kezdetben várták. Külön vállalás alapján már ez év október 1-én, ha közbe nem jön valamilyen akadály. De az is lehet, hogy előbb néhány nappal vagy héttel. Annyi bizonyos, hogy lemaradás nincs. Az építésben és szerelésben közreműködő vállalatok kitesznek magukért. Légrádi István csak dicsérni tudja vala- j mennyit. Azért is, mert halálos baleset nem fordult elő. Még ko- j molyabb csonkulásos baleset sem, ami talán példátlan egy ilyen hatalmas és sok szempontból újszerű építkezésen. Köszönet jár az SZMT munkavédelmi felügyelőjének is hasznos tanácsaiért. A KISZ Békés megyei Bizottsága még 1971-ben védnökséget vállalt a beruházás felett: segíti a tervszerű megvalósítását, gazdasági és műszaki fejlesztésének meggyorsítását. Légrádi István erről a segítségről is csak a legnagyobb elismerés hangján tud beszélni. A levélpapíron, amelyeket a KISZ operatív bizottság — mint a védnökség közvetlen végrehajtó szerve — különböző ügyek intézéséhez használ, jól olvasható: zöld utat. A papír alján pedig ez áll: A tett intézkedésről 6 nap alatt választ kérünk. Nos, az operatív bizottság sok ilyen levelet küldött az ország minden részébe. Amikor például a gázvezeték építéséhez nem volt elegendő cső, akkor a Csőszerelőipari Vállalat KlSZ-szer- vezetének címezve. Hamarosan meg is jött a válasz: „A kéréseteket teljesítettük.” Megérkezett a cső és az építkezésen nem állt meg a munka. — A levelek mindegyike egy- egy akadályt hárított el — mutat egy egész köteget. Vagyon Ferenc, az operatív bizottság titkára. Tavaly hat „védnökség! napot” is szervezett a bizottság, amikor a megye és a város több száz fiatalja dolgozott. Utat épített és a kemencéhez szükséges téglát bálázta. Nyáron két kéthetes építőtábor működött. — Mit terveznek az idén? — A „hajrában” több „védnökség napra” van kilátás. Főés a meztelen testeken sejtelmesen csillan a gyertyák, mécsesek fénye. A korbács alá odagörbül az első hát. Engedelmesen, alázatosan, kitárulkozva, mint ahogy szerelmes nő simul a férfi karjaiba. Meztelenség, tánc és korbács. A szekta koreográfiát csinált tanításának lényegére, groteszk ellentétek dialektikus egységére. De ez még nem minden Kiáltások harsannak; — Leereszkedett hozzánk a Szentlélek! A tánc már nem szólóban folyik. Párok találnak egymásra, ölelik át egymást mind fo- róbban. Az imbolygó fény csak a szoba közepét világítja meg, a szegletek homályosak marad- • nak. Ide omlanak a táncolok ■ egymás után, a gyolcs-kötegek- ! re. Nem, itt nem számit a »hin- : ti” házasság, sőt — ha netán ■ így tetőzik a téboly — a rokon- ; ság foka sem. Ez lelki frigy, jj amelynek a test csak kerete, bs : különfcen is: hogyan üdvözüljön : az ember, ha előbb nem veze- • kel? És hogyan vezekeljen, haj előbb nem alázza meg magát? j Raszputyint egész életében • azzal vádolták, hogy ennek a j szektának a tagja. Soha : senki nem állapította meg • pontosan, mennyi * ebből az j igazság. Maga az a tény azon- j ban, hogy Oroszországban — : és éppen Szibériában, éppen ; Verhoturjében — volt ilyen ■ gyülekezet, volt ilyen tanítása ! legalábbis érthetőbbé teszi a j pokrovszkojei muzsikra annyira ! jellemző különös kettősséget. ; (Folytatjuk) S leg az üveggyári építkezésen dolgozó fiatalokat várjuk — mondja. A kemence csaknem 60 méter hosszú és 20 méter széles létesítmény. Ha elkészül, 200 vagon 1600 fokos fortyogó, izzó láva tölti majd meg, amiből éjjel nappal készülhet a húzott síküveg. Három évig egyfolytában, a kemence nagyjavítása nélkül. Ez a követelmény. Elképzelhető, hogy milyen nagy felelősség hárul Oláh Imre mérnökre, a kemence építésvezetőjére és mindazokra, akik ebben a munkában részt vesznek. Egyébként valamennyien az Üvegipari Müvek dolgozói, akik az orosházi, a tokodi és a salgótarjáni üveggyárból kerültek ide. Az egyik közülük Hollender József művezető Tokodról. Nagy erkölcsi elismerésnek tartja hogy ilyen feladattal bízták meg. És nem is először. — Mi volt az első próbatétel? — kérdezem. — Kubában vezettem kemenceépítést De ez a kemence nagyobb. Aligha van még egy ilyen Közép-Eu répában. — Hogy érezte magát Kubában? — A kubai elvtársak nagyon kedvesek voltak hozzánk. — És Orosházán? — Itt is eredményesen tudunk együtt dolgozni. Mert ez a lényeg. Hideg van a hatalmas csarnokban, fűteni nem lehet, de egy perc megállás nincs. Dolgoznak a 31. számú Építőipari Vállalat munkásai és következnek a többiek, a csőszerelők, a gépszerelők... Egymáshoz igazodva. Nem hagynak maguk mögött „csapdát”, ami veszélyt jelent az utánuk következőknek. Eddig nem fordult elő baleset. Ne is legyen! A kemence építésénél a kőművesek között kisiparosok is dolgoznak. Fiatal mesterek. Télen úgy sincs munka, 'Szüneteltetik az ipart. Szakmai továbbképzést is jelent számukra ez a rendkívül igényes munka. Szeretik, megbecsülik őket. Pálka József, a KI ŐSZ körzeti titkára azt is tudja, hogy néhányan végképp el akarják jegyezni magukat az üveggyárral. Egyikük már be is adta az ipart. Ott marad, csoportvezető lesz. Igyekszik mindenki tudása, szorgalma legjavát adni. Ha elkészül a húzott síküveggyár, naponta csaknem egymillió forint értékű táblaüveggel gazdagítja az országot. Számottevően csökken az importüveg, aminek behozatalát elsősorban a nagy építkezések teszik szükségessé. És a húzott síküveggyár látja majd el a HUNGAROPAN, a fémforrasztásos hőszigetelő üveget gyártó üzemet is. A gyár épitői mindezt nagyon jól tudják. Pásztor Béla Újjászervezték a Művészet című folyóiratot Tájékoztató a Magyar Sajtó Házában A Magyar Sajtó Házának Rózsa Ferenc termében sajtó- tájékoztatón mutatta be Rideg Gábor főszerkesztő az újjászerve zett Művészet című folyóirat munkatársait és körvonalazta szerkesztési elveit. Elmondotta, hogy a folyóirat 14. évfolyamának első száma végre egy képzőművészeti orgánumhoz méltó módon, többszín- nyomásban jelent meg, és így illüziókelitőbben képes közvetíteni a képzőművészeti alkotások reprodukcióit az olvasók számára. — Tudjuk, hogy a reprezentatívabb, a korábbinál jóval tetszetősebb külalakkal, nemcsak régi, jogos igényt elégítünk ki — mondotta —, hanem egyúttal új igényeket is támasztunk az olvasókban : hogy ezt a formát kellő tartalommal töltsük meg. De vajon mit jelent ma, adott politikai, társadalmi, ideológiai és szorosabban véve művészeti viszonyaink között a „kellő” tartalom? Mindenekelőtt azt hogy amit és ahogy ma írunk, ahogy folyóiratunkat szerkesztjük, az a jelen és a jövő társadalmát, ideológiáját, a jövő jelenben gyökerező művészetét szolgálja. Elmondotta ezután, hogy a Művészet képző- és iparművészeti folyóirat, pontosabban a mai magyar képző- és iparművészet kritikai, művészetelméleti és szakmai fóruma kíván lenni. A figyelmet természetesen elsősorban az élő magyar művészetre koncentrálják, ez azonban nem zárja ki, hogy a múlt a hagyományt jelentő élő múlt élményeivel ne foglalkozzanak. Kijelentette a fő- szerkesztő, hogy a folyóirat kritikai, művészetelméleti tevékenységének irányítója a marxista—leninista esztétika. Fő törekvésük, hogy megbízható mércét adjanak az alkotóművészeknek. hogy fejlődésük, művészi kiteljesedésük érdekében tevékenységüket megfelelően ellenőrizhessék, ugyanakkor az érdeklődő közönség is rendszeres és közérthető tájékozódást nyerjen a képző- és ipar- művészeti élet eseményeiről. Megemlítette ,hogy az új évfolyam januári számát bizonyos szempontból „mutatvány-számnak” szánták, ilyen elvek megvalósításával szerkesztik a következő számokat is, figyelmüket mindig egy-egy időszak legfontosabb problémáira irányítva. A továbbiakban Rideg Gábor főszerkesztő és a Művészet munkatársai válaszolták a sajtó képviselőinek kérdéseire. A hozzászólók egyöntetűen dicsérték az első számot, és annak a reményüknek adtak kifejezést, hogy a szerkesztőség az ezután következő időkben ezt a színvonalat mindenképpen megtartja, sőt továbbfejleszti. Az új Művészet megjelenésével rangos folyóirattal gazdagodott a hazai sajtó .
