Békés Megyei Népújság, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-25 / 20. szám
À megyei tanács szerdán, Ja~ ®uár 24-én tartotta ez évi első ülését Békéscsabán, Klaukó Mátyás elnökletével. A tanácskozáson részt vett dr. Szabó Sándor, az MSZMP Békés megyei Bizottságának titkára, Kovács István, a MED ŐSZ főtitkára. Ott volt az országgyűlési képviselők megyei csoportjának több tagja, a Hazafias Népfront, a társadalmi és tömegszervezetek, vállalatok, gazdaságok képviselői, a megyei tanács osztályvezetői, meghívott vendégek. Az ülést Klaukő Mátyás, a megyei tanács elnöke nyitotta meg, majd javaslatot tett a tanácsülés tárgysorozatára, melyet a jelenlévők egyhangúlag elfogadtak. Ezután megkezdődött a megyei tanács 1973. évi költség- vetése és fejlesztési tervjavaslatának tárgyalása. A javaslat készítői Király József és dr. Romvári László osztályvezetők, a megye fejlesztési célkitűzéseire vonatkozó tervet az alsófokú tanácséit: fejlesztési elképzeléseik ismeretében, valamint a megyei tanács állandó bizottságai segítségével készítették él. Figyelembe vették, hogy a helyi tanácsok egyre jobban törekednek a rendelkezésükre álló anyagi eszközök hatékonyabb felhasználására, a lakosság igényeinek kielégítésére. Tekintettel voltak a beruházási fegyelem megszilárdítását elősegítő rendelkezésekre, ezért elsősorban a meglévő beruházások mielőbbi befejezésére tettek javaslatot Változatlanul érvényes 1973ban is a beruházások egyem kategóriájára vonatkozóan a 20 százalék tartalék előzetes biztosítása. Az állami lakásépítésben résztvevő tanácsok a fejlesztési alap javára — költségvetésükből — átcsoportosítást csak a célcsoportos lakásépítéssel és az ehhez kapcsolódó víz, csatornafejlesztéssel összefüggő beruházások megvalósítása érdekében hajthatnak végre. A helyi jellegű fejlesztési javaslatoknál arra törekedtek, hogy a területi ellátottsági szintet a település kategóriákon belül közelítsenek egymáshoz. Ezeknek s főbb elveknek alapján, s figyelembevételükkel a megyei tanács egyhangúlag hozta meg határozatát. Eszerint a megye 1973. évi költségvetési és fejlesztési alap szabályzóit és mutatóit a jóváhagyott előterjesztés alapján a magasabb tanácsi hozzájárulás összegeivel együtt 1 044 985/millió forint bevétellel és ugyanannyi kiadással elfogadta Ez az összeg az elmúlt év költségvetésénél 73 millió 481 ezer forinttal több. A megyei tanács saját központi költségvetését 379 millió 286 ezer forint bevétellel és ugyanannyi kiadási előirányzattal jóváhagyta. Az eredeti negyedik ötéves terv 1973. évre a fejlesztési alapok képződését 246 millió forint összeggel vette számításba A most számításba vett források összege 268 millió forint, ez 8,4 százalékkal magasabb az 1972. évinél. Javuló területi együtmüködés tükröződik a tanácsok fejlesztéshez kapcsolódó más gazdálkodó szervek által rendelkezésre bocsátott pénzeszközökből megvalósuló beruházások esetében. Ilyen címen a tanácsi fejlesztési alap 67,7 millió forinttal emelkedik. Mivel a megyei központi költségvetést érintő tartalék mértékét a megyei tanács jogosult meghatározni a végrehajtó bizottság 3 százalékos tartalékalapképzésre tett javaslatot, melyet a tanácsülés elfogadott. A költségvetés gazdálkodását célozza a tartalékképzésen túlmenően. hogy 1973. január 1- tői lehetőség nyílik arra. hogy az OTP a költségvetési bevételeket kamatmentes hitellel megelőlegezze. A fenti célra igénybevehető kamatmentes hitelkeret 10 millió forint. Az előleget a városi, a nagyközségi és községi tanácsok vehetik igénybe, A tanácsülés elfogadta: A megye 1973-as évi költségvetését és fejlesztési tervét Jóváhagyta a megye élelmiszergazdaságainak 15 éves távlati tervét — Interpelláció maximálisan félévi időtartamra, havonkénti törlesztési kötelezettség mellett, Lakásépítés Az előterjesztés kiemelte, hogy a fejlesztésen belül a célcsoportos beruházások zöme a lakásépítés. Az áthúzódásokat figyelembevéve, mintegy 270 lakásépítés fejeződik be. Ennek fele a megyeszékhelyen, a másik fele pedig a középfokú központokban valósul meg. Az év folyamán megkezdődik 260 lakás építése is, amelynek 73 százaléka Békéscsabán, a többi pedig a középfokú központokban létesül. A célcsoportos lakásokhoz kapcsolódó beruházásként épül többek között egy gyógyszertár, megkezdődik egy 60 férőhelyes óvoda építése, 10 tantermes általános iskola előkészítése. Szükséges hozzákezdeni a múlt évről elmaradt 150 férőhelyes óvodai és 60 férőhelyes bölcsőde építéséhez. Az oktatásiberuházások közül folytatni kell Békéscsabán a 14 tantermes szakközépiskola és a 298 férőhelyes középiskolai kollégium megvalósítását Befejeződjjt Gyulán és Orosházán a középiskolai kollégium építése is. Békéscsabán hozzákezdenek az Egészségügyi Minisztériummal közösen megvalósítandó DD_ KÖJÁL létesítmény műszaki tervének elkészítéséhez. Egy általános és két gyermekorvosi körzet létesítéséhez. Hozzákezdenek az endrődi általános iskola diákotthon építéséhez, ugyancsak előkészítés történik a szeghalmi diákotthon tervezéséhez. Tovább épül a gyulád művelődési ház és hozzákezdenek Békéscsabán a múzeum raktár és kiállítóterem építéséhez. Folytatják a közmű beruházásokat Közműves vízellátásban részesülő lakosok száma 8,7 százalékkal növekszik. A megye víz. termelő kapacitása mintegy 3500 köbméter/nap teljesítménnyel bővül. Békéscsabán hozzákezdenek a kígyósi vízmű második ütemének létesítéséhez és folytatják: a szennyvíztisztító telep építését, Területíeilesziés Az iparfejlesztési alap 1973. évre a megyei tanács rendelkezésére 26 millió forint. Ebben az évben négy üzembővítésre kerül sor; a Forgácsoló és Szerszám- gépgyár békéscsabai gyáránál, a Békéscsabai Faipari Ktsz-nél, a Mezőgazdasági Gépgyár békési gyáránál, a Csepel Autógyár szeghalmi telepénél, összesen 8 ezer 740 négyzetméter alapterületű műhely épül. Az év végére ezek a beruházások 1030 dolgozó részére jelentenek új munkahelyet. Az említett beruházás«* költsége 167,7 millió forint, A tervidőszak első két évében megyei támogatással megváló, sült három beruházáshoz (Körösvidéki Cipész Ktsz, Békéscsabai Textilfeldolgozó Ktsz, Szarvasi Vas-Fém Ktsz) kapcsolódóan mintegy 140 új munkahely feltöltésére ebben az évben kerül sor. Szolgáltatás A tanácsi szolgáltatás fejlesztési alap 1973. évre 11 millió forint. A már megkötött szerződések alapján ebből 10,8 millió forint támogatásként kerül átadásra. A megyében a textil- tisztító kapacitás fejlesztésére 1,7 millió forint támogatást nyújt a megyei tanács vb két vállalatnak. a Békéscsabai Patyolatnak, valamint a Szarvasi Szirén Ruházati Szövetkezetnek, melyek Szarvason, Szeghalmon, Békéscsabán létesítenek textiltisztító szalont. A lakosság személygépkocsi- és motorkerékpárjavító kapacitás fejlesztésére 8 millió forint támogatást terveznek, amely szolgálja az AFIT és a vasipari szövetkezet békéscsabai szerviz üzemének bővítését, a Szarvasi Vas-Fémipari Szövetkezet gépkocsiszerviz fejlesztését. Orosházán a lakatos és gépjavító ktsz_nek egy 12 millió forintos szerviz fejlesztés megkezdését. Békéscsabán. Mezőkovácsházán, Gyulán új korszerű GELKA- szervizek létesülnek, illetve bővülnek. Tanácsi támogatással bővítik a lakossági szolgáltatás műszaki felszereltségét a Békéscsabai Vasipari Ktsz-nél is. Nagyobb összeget fordít a me. gyei tanács a megyeközpont fej-, lesztésére. Fejlesztési támogatást kap továbbá a békéscsabai, a gyomai a gyulai és az Orosházi Sütőipari Vállalat összesen 16,2 millió forintot. Gyulán a nyomdaipari vállalat korszerűsítésének befejezésére és Békéscsabán, a lapnyomda beruházásának megkezdésére 12,7 millió forintot juttat 1973_ban. A tanácsülés meghozta a kötelező előírásokat is a helyi tanácsok terveinek elkészítéséhez. Itt is a célcsoportos lakásépítés kerül előtérbe a hozzákapcsolódó beruházásokkal. Ennek előirányzata erre az esztendőre Békéscsaba. Gyula. Orosháza városoknak és Békés, Mezőkovács- háza nagyközségeknek mintegy 77 millió forint. Ehhez még több, mint négymillió forint a lakás áremelkedésekhez támogatásként szerepe1.. Mindezt ösz_ szevetve, a tanácsi beruházás összege 278 millió 600 ezer forint. Ebből célcsoportos beruházás 105 millió forint. Számos új intézmény létesítése, a beteg- ellátás korszerűsítése is jelzi megyénk egészségügyi ellátásának fejlődését. A vita Az előterjesztés felett élénk vita alakult ki. A megyei tanácstagok már jóval a tanácsülés időpontja előtt kézhezkapták a tervjavaslatot. Alaposan felkészülhettek a megye költségvetésének, a pénz hovafordításának megvitatására. A vitában felszólalók többsége szakított azzal, a korábban eléggé elterjedt gyakorlattal, hogy a saját fájától nem látja az erdőt. Most az egész megye fejlesztési érdekét állították a középpontba. Általános óhaj volt: meg kell gyorsítani a beruházásokat. Jánki Sándor Kötegyán, mint a számvizsgáló bizottság elnöke a költségvetési és fejlesztési tervet megalapozottnak és teljesíthetőnek tartotta. Dr. Pintér Miklós Gyula. Az egészségügyi műszerek ellátottságának javítását sürgette. Dr. Vidó István Gyula. Ellenvetése volt a gyulai lakásáremelkedési támogatás összegét illetően. A szavazásnál még két megyei tanácstag helyeselte álláspontját. 'A többség azonban az eredeti javaslatot fogadta el. Körösfalvi Pál Szarvas. A város víztorony-építésének befejezéséhez egymillió 800 ezer forint költséget kért. Mihalik György, a KISZ MB első titkára. Az ifjúsági tábor ez évben várható befejezéséhez kért anyagi fedezetet. Indokolta, hogy a negyedik ötéves terv időszakára a megyei tanács hárommillió forint összeget hagyott jóvá a KISZ-tábor építéséhez. Mivel ebben az esztendőben a négy éve húzódó építkezés befejeződik, a pénzre szükségük lenne. Dr. Haraszti János Békéscsaba. A tanácsok takarékos gazdálkodására hívta fel a figyelmet, valamint a bevételi tervek teljesítésének szorgalmazására. Ennél a napirendnél felszólalt még Borka Sándor Battonya, Vrbovszki György Magyarbán- hegyes megyei tanácstag. Az élelmiszer- gazdaságok távlati fejlesztési terve A második napirendi pontban a megye élelmiszergazdaságának távlati regionális fejlesztési terv- javaslatát vitatták meg és fogadták el. A napirend tárgyalásában részt vett dr. Kovács Gábor, az Öntözési Kutató Intézet igazgatója, dr. Kiss István, az Élelmiszergazdasági Kutató Intézet igazgatója és Bor József, az Országos Tervhivatal képviselője. Az előterjesztett tervjavaslathoz, melyet a két kutató intézet készített Csatári Béla általános tanács-elnökhelyettes fűzött szóbeli kiegészítést. A végrehajtó bizottság és a termelési és ellátási bizottság részéről többek között az alábbi megjegyzést tette. A mezőgazdasági termelés és ipari feldolgozás a, intenzív jellegű fejlesztés irányába kell, hogy alakuljon. Ugyanakkor a meglévő termelési eszközök kihasználását mindaddig biztosítani kell, amíg azok alkalmazása gazdaságos. A szántó művelési ággal kapcsolatban hangsúlyozta, rendkívül nagy lehetőségeink vannak a kalászos és takarmánygabona mellett a zöldség- és ipari növények termesztésére. Különösen nagy figyelmet kell fordítani a következő időben a zöldségfélék termesztésére, a cukorrépa és a kukorica zárt rendszerű gépesített termesztésére, figyelmet fordítani a lucematermesztésre és feldolgozására. Az állattartás, tenyésztés tekintetében a szakosodás, az iparszerű termelés kerül előtérbe — mondotta. Erre nagy figyelmet szükséges fordítani. Szükséges a két cukorgyár környékén lévő mezőgazdasági üzemek és cukorgyári együttműködés alapján szarvasmarhatartó- és hizlalóbázis létrehozása. Ugyanakkor a nyersanyagtermelés mellett alapvető feladat a húsfeldolgozó és szárazáru termelés-kapacitás fejlesztése; ennek keretén belül indokolt a gyulai vágóhíd, húsüzem jelentős rekonstrukciója, a napirenden lévő MÉK vágóhíd bővítése, s a későbbi években Orosháza és Szeghalom térségében társulási alapon húsüzem fejlesztése. A mezőgazdasági termelést szolgáló főágazatok mellett figyelmet kell fordítani a kiegészítő ágazatokra is. Célszerű a társulásos rendszert támogatni, úgy,, hogy az a mezőgazdasági üzemek és a feldolgozó ipar társulásai legyenek. A vitában felszólaltak Kovács István, dr. Kovács Gábor, dr.. Kiss István, Bor József, Sándor József Szeghalom, Lehóczki Mihály Füzesgyarmat megyei tanácstagok, illetve meghívottak, akik kiegészítették és egyetértésüket fejezték ki a tervben foglaltakkal. A tanácsülés megállapította, hogy helyes volt az élelmiszer gazdaságának fejlesztését napirendre tűzni, melynek fő célja, hogy biztosítsa a lakosság minői jobb ellátását. Ezen túl járuljon hozzá minél nagyobb mértékben az ország élelmiszergazdaságának fejlesztéséhez, az export célkitűzések megvalósításához. Szükségesnek tartotta, miután a megyei tanács megvitatta és kiegészítette a tervet, hogy ez év tavaszán a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumi értekezlet elé vigyék, és ennek alapján véglegesítsék majd ezt a tervet. A véglegesített tervet legalább ötévenként vizsgálják felül a megye vezető szervei és igazítsák az akkori helyzethez, körülményekhez. Majd a megyei tanács jegyzőkönyvben fejezte ki köszönetét a két kutató intézetnek, vezetőinek, dolgozóinak a tervkészítésben végzett munkájukért Interpelláció Ezt követően Gál Sándomé megyei tanácstag jelentett be interpellációt. Kérte, hogy a csárdaszállási egészségügyi ellátás a jövőben ne Köröstarcsához tartozzon, hanem Mezőberényhez. Az interpellációra dr. Sarnyai Ferenc megyei főorvos válaszolt. Elmondta, hogy Mezőberény egyelőre nem tudja vállalni a csárdaszállásiak kérését, orvoshiány miatt. Előreláthatólag csak 1974. év második felében oldható meg. A választ Gál Sán- dorné és a tanácsülés elfogadta. Ezzel a megyei tanács ez évi első ülése befejeződött. Rocskár János Öivenkéf millió fóti itt gyógynövényből A Heroária Győgynövényfor-1 galmi Országos Szövetkezet bé- j késcsabai üzeme tavaly ismét | kimagasló eredményt ért el: több mint 52 millió forint értékű feldolgozott gyógynövényt értékesített. Ennek 75 százaléka került nyugati exportra, a többit a hazai gyógyszergyárak vásárolták meg. A gazdasági eredmény alapján az üzem dolgozóinak várhatóan 40 napi keresetnek megfelelő nyereségrészesedést osztanak ki. Az üzem körzetében tavaly 20 tsz és három állami gazdaság termesztett gyógynövényt 6500 holdon. Az idén 7 ezer hold a termeltetési terv, aminek elérését elősegíti a kedvező felvásárlási ár, valamint az is, hogy a gazdaságok teljesen áttértek a vegyszeres gyomirtásra. A munkaerőhiány tehát nem okoz gondot A legjelentősebb győgynövény- termeszi» gazdaságokhoz tartozik többek között a köröstarcsai Petőfi, a kondorosi Dolgozók, az orosházi Petőfi és Szabadság, a zsadányi Dózsa, a biharugrai Felszabadult Föld, a mezőtúri Petőfi, valamint a székkutasi Üj Élet Tsz. A gazdaságok egyes növényekből jó termés esetén holdanként 30—50 ezer forint árbevételre is szert tesznek. Sokan szedik a vadon termő gyógynövényeket, amit az AFÉSZ-ek vásárolnak fel. A békéscsabai üzemben tavaly 2 millió 800 ezer forint költséggel két gázfűtésű kazánt szereltek be, ami a munkahelyek fűtését és a gyógynövények szárítását szolgálja. Az idén az egészségesebb munkaviszonyok megteremtésére 400 ezer forint költséggel korszerűsítik a porelszívó berendezést. 1973. JANUAR SS. 3
