Békés Megyei Népújság, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-23 / 18. szám

Mi okozza a kajszibarack pusztulását? RégtSîa îbgWkoztatja a hází- fcert-tulajdonosokat az a gon­dolat, hogy mj okozza kajszila hirtelen-pusztulását A fiatal, esetleg 5—10 éves fák esetében jelentkezik zömmel ez a tünet melyet a gyors pusztulás után gutaütésnek neveznek. A kaj­szifa egyik napról a másikra szürkés-zöldes színt öít, és bár még szó sincs lombhervadás- ról, a levélnyeleikben bekövet­kezett változások következté­ben lefelé hajolnak. Ezután rö­videsen számolhatunk a fa rendszerint részleges, hirtelen hervadásával — pusztulásával. A tünet kialakulását jórészt élettani és kü’ső környezeti té­nyezők hatásában látják. Be­bizonyítást nyert, hogy a Cy- tospóra cineta nevű gomba és a Pseudomonas syringae nevű baktérium együttes fertőzésé­nek hatása jelentős szerepet ját­szik a kajszi gutaütésében.. A fertőzött fákon feltűnő, hogy a rákos sebek 2—3-szorosára nő­nék. Bizonyítást nyert az is, hogy az említett két kórokozó egymást segítve fejlesztik ki fokozatosan hatásukat, különö- sen novembertől márciusig. E problémával foglalkozó ku­tatók a két kórokozóval mes­terségesen fertőzték a kajszi­fákat tavasszal „eredményte­lenül”. Ez lehetőséget nyújt számunkra, hogy a metszéseket erre az időszakra koncentrál­juk, és így a betegség tovater­jedését. a lehetőségét mini­mumra kor’átoszuk. Ezek a kí­sérletek egyben arra is felhív­ják figyelmünket, hogy novem­bertől márcusig ne végezzünk semmiféle metszést, mert ezi- dőszakban végzett metszések kétszeres veszéllyel járnak. A kórokozóknak több éve végzett vizsgálata világosan alátámasz­totta, hogy a baktérium a szö­vetekben nem terjed tovább egyik évről a másikra, ezzel szemben a Cytospora cincta gomba több éven át lassan ,de folyamatosan fejleszti ki a rá­kos sebeket, amelyek, ha átérik az ágat, vagy a törzset részle­ges vagy teljes gutaütéshez ve­zetnék. Az eddigi e’képzeléseb sze­rint az őszi metszés, melyet szeptember 10 és 20 között vé­geztek. nem tanácsos alkalmaz­ni. Ezzel az őszi metszéssel igyekeztek a termésegyensúlyt biztosítani, melynek lényege, hogy a termő kajszifa idei, 10 cm_nél hosszabb hajtásait a fent jelzett időpontban l/3_ával megrövidítik. A házikertekben a fiatal fák „agyontermését” a gyümölcsök korai rit­kításával gátoljuk meg. Amennyiben koronaalakító metszést akarunk végezni, ezt lehetőleg márciusra, tehát a tavaszi hónapokra korlátozzuk. A gutaütés elleni közvetlen vé­dekezést szolgálja az ültetvény gyommentessége. a talajerő visszapótlása, a fagyvédelem és a sérülések orvoslása. A megye területén a nagyü­zemekben, valamint a háziker­ti szórványgyümölcsösökben, mintegy 100 hektáron termesz­tenek kajszibarackot. Ez a köz­kedvelt gyümölcs feltétlenül megérdenVi. hogy alaposan megismerjük egyik legveszedel­mesebb betegségét és jó szak- , értelemmel védekezzünk ellene, j Jeszenszky Géza növényvédelmi szakmérnök A sasúbogarak kártétele Ä szűbogaraik másodlagos kártevők, A téli fagy, monilia, vagy egyéb károsítás következ­tében elhalt gyümölcsfaágak­ban tanyáznak, s elszaporodva károsítják az élő, sínylődő fá­kat. Gyakran ezek végleges pusztulását okozhatják. A ki­rajzott bogarak a rügyeket is kirághatják. A szú bogarak apró, erősen fejlett pajzsú, vörösbarna, majdnem fekete, vagy fénylő fekete bogarak. A fa kérgében, vagy a kéreg alatt a fatestben járatokat rág­nak. A kéreg lehántásakor előtűnik a szúbogarak jellemző rágásképe, középen a vastagabb anyajárat és áz itt elhelyezett tojásokból kelő lárvák által rá­gott lárvajárat. Az egyes fajok ezekről a jellegzetes járatok­ról ismerhetők fel. Kártételük esetén a gyümölcsfa törzsének, vagy ágának kérge sok apró lyukkal borított, mintha söré­tes puskával lőtték volna ősz« sze. Ezek a szú be_. illetve ki- furakodásának helyei, az úgy­nevezett röplyukak. A járatok­ban megtalálhatók a szúboga­rak lárvái.. A védekezés lényege a meg­előzés. Ezért a téli fatisztoga­tás során elhalt, moníliás, vagy rosszul fejlődő, legyengült, vagy a már fertőzött ágakat le kell metszeni, az erősen fer­tőzött fákat ki kell vágni és még a melegebb idő beállta előtt elégetni. így a szúbogarak és lárvák elpusztulnak. Gyümölcsfáinkat gondos nö­vényápolással trágyázással, tartsuk erőteljes állapotban, ezzel elkerülhetjük a szúve- szélyt. Javasolt a kártétel megelő­zésére a gyümölcsfák közelében felállított „fogófák” használa­ta Puhafájú ágakból (pL nyár­fa) állítsuk össze, mivel ezek­ben a szúbogarak szívesebben megtelepszenek. Fertőzés után az ágakat égessük el. Védekezhetünk még: a raj­zást észlelve a fák törzsének, vázágainak rovarölőszeres per­metezésével is. ! Borbély László biológiai, laborvezető MEZŐGÉP Vállalat Köz- ponti Gyáregysége, Békéscsaba, Szarvasi út, felvesz szakma nélküli férfi és női munkavállalókat Betanít: lakatos, szerelő, gépkezelői munkakörbe. Jelentkezés a személyzeti előadónál. 215363 Tavaszi ültetésre ajánljuk Csiri-esuri Francia eredetű. Szeptember végén érik. Tőkéje középerős növekedésű. Fürtje: ■ középnagy, vállas és lazaszarkezetű. Bogyó­ja középnagy, ovális alakú, vé­kony, oivadó héjú, húsos, kissé ropogós, sárgásfehér, rózsaszínbe átmenő színű, kellemes savas­édes ízű. Bőven terem, nagyon jói el­tartható. A gondozás soa-án kü­lönös figyelmet kell fordítani a hónaljhajtások eltávolítására, vagy — ha meghagytuk azo­kat —, akkor a rajtuk lévő má­sodrendű fürtöket szedjük le. Ezek a másodtermésiek már úgysem érnek be. Egyes termő helyeken megfigyelhető az ecset törékenysége is. Ez a fogyasztás­kor okoz bosszúságot; amikor le­szakítjuk a fürtről a bogyót, a kis ecset elválik a koránytól és a bogyóban marad. Az utóbbi évek esős időjárása során a rot- hadékonysága is megfigyelhető volt. Kerti faj ta választékunkat — hibáiról sem feledkezve meg — bővíthetjük vele. Ültetését elsősorban azoknak ajánljuk, akik a Chasselasszerü gyümöl­csöt szeretik, Muscat Adda Olasz származású fajta, a hí­res olasz szőlőnemesítő Pirovano állította ©lő a Hamburgi mus­kotály magomcábol. Hazánkba néhány éve hozták be. Szeptem­ber végén, október elején érik. Tőkéje erős növekedésű. Fürtje: nagy, vállas, esetenként gúla alakú és lazaszerkezetű. Bogyó­ja nagy — nem éri el a Hambur­gi muskotály bogyónagyságát — megnyúlt gömbalakú vastag ol­vadó héjú, sötétkék színű, ro­pogós kellemes muskotályos ízű. Bőven terem, biztosan beérik és jól szineződik. Ismereteink szerint értékes fajtának látszik, de szükségesnek tartjuk — a kielégítő megismerés érdekében — a tavába tapasztalatok gyűj­tését Addig is — mivel a piros és a kék szőlők száma meglehe­tősen kiesd — érdemes megpró­bálkoznunk a beszerzésével és termesztésével Üvegezés! munkát közületnek és lakosságnak azonnal is készít Békési Építőipari Szövetkezet x Feles—Horn—Brunners Gyiimölcssövény Szépnek mondható pályát fu­tott be ez a könyv: 1966 — el­ső kiadás, 1967 — második kia­dás. 1969 — német nyelvű kia­dás (VEB Landwirtschatfsverlag, Berlin). És most itt az új. tel­jesen átdolgozott, bővített har­madik magyar kiadás: 1972. A mű rendkívüli érdeklődést váltott ki. de sok vihart is föl­kavart — hol meghökkentő új­szerűségével, hol nyílt őszinte­ségével, hol pártatlanságával, hol pedig éppen harcosságával. A gyümölcssövényekkel kap­csolatos — sokszor késhegyig menő — szakmai viták a mai napig sem szűntek meg. A szerzők az előző kiadások hang­vételéhez képest higgadtabban érvelnek, letisztultabb, alapo­sabb megválogatással szállnak! szembe a régi, merev szemlé­lettel, amely a gyümölcsfák metszésének mindenekfölöttisé- gét vallja. Józanságukat és objektivitásukat dicséri viszont, hogy a most már sokéves ta­pasztalatok birtokában a gyü- mcT ess övén yen való termesztést nagyobb kritikával ismertetik, és a régi módszerek közül is sokat beépítenek az új termesz­tési technikába. Ez könyvük­nek, s a növénytermesztésnek is hasznára válik. Munkájuk két nagy részre tagolódik. Először a gyümölcs­fák növekedésével termőrefor- dításával összefüggő kérdéseket az élettan, a fizik*? és a ké­mia alapján vizsgálják. Ezután a gyümölcssövények általános munkáinak ismertetése követ­kezik: a talajművelés, trágyá­zás, öntözés, telepítés, ápolás, növényvédelem, fagyvéde’em, betakarítás tennivalói. Párhu­zamban vizsgálják a szerzők ezek után a támrendszer nélkül és a támrendszer mellett ne­velt sövényeket, de egyértelmű­en a megállapítás: hazánkban a kisebb beruházás folytán, a magukban telepített gyümölcs­sövényeké a jövő. Ennek ellené­re a szerzők pártatlanul ismer­tetik a sövények hátrányait a nagyobb beruházási igényt, a gondosabb, pontosabb telepíté­si munkákat és gondozást, a nagyobb’ fagyveszé’yt, a tám- rendszerek nélküli sövények sta­bilitása körüli problémákat, majd előnyeiket: a korai ter- mőrefordulást, a kiváló minő. séget, az alacsony termőterüle­tet. ami az összes munkát ol­csóbbá, könnyebbé teszi. Vég­ső összegzésként az előnyök kö­vetkeztében a gyümölcssövé­nyek mellett törnek lándzsát. Kitűnően kapcsolódik össze a könyvben az elmé’et és a gyakorlat. A szerzők célja köu zös: a modem tudomány és a helyes elméletek a gyakorlat­ban mielőbb tükröződjenek. Nem adnak recepteket, szöve­gük mindenütt gondolkodásra és kritikára késztet. A munka külföldi fogadtatása során a szerzőknek különösen az utóbbi törekvését értékelték: „... A könyv tartalma kimon­dottan érdekes és arra indítja az olvasót, hogy együtt gon­dozzák ve’e. majd önállóan... A gazdasági, fiziológiai és öko­lógiai szempontok együttes be­mutatása, a szerzők törekvése, a gondolati hajlékonyságra a doktrinér merevség elkerülésével, valamint az elöljáróban említett előnyök a könyvet értékes út­mutatóvá és tanácsadóvá te­szik...’’ — írja N. Pesserl az Erwerbsobstbau 1970. évi júliu­si számában. A szerzők különös gonddal hívják föl a figyelmet arra, hogy egy kiválasztott módszer során az előre kidolgozott tech­nológiát semmiképpen se sért­se meg senki, fegyelmezett, szi­gorú rend szerint dolgozzék. Remé'jük, hogy az új, átdol­gozott és bővített kiadás a gyü­mölcstermesztő szakemberek, szakmunkások egyetemi hallga­tók házikert-tulajdonosok egy­aránt szívesen fogadják. G. Cs. S&SÍÉÍÍS ■ BolmBKI iBBlDDaciEBCSSE >■ ■■■■■■■• a is jHaaittsai *3eiDiEHa;jBB©0*B»» vEiBSfssns aaeassiBBBBBBBaBitisacaaaciiEiaunaBBujsaaBiiUBi jobbbbbb ibbbubhií sssjiw­____ R S1IIQBB9 BBffiaSfSBB BSnBSQBBB BBBBBBBB BBUSBBíBB BlóUBBOBB KB BID* EB' iiIBUEBlBUM ISXBBSUB BBZKUBBI fewWBWBirPI CEflUBgOTBg gJgSBSgBBBJatggBB KHBimaH fflgSBBBgg BIBagït.-Sa agBgBgjgC qroHTiTBiTl CSISBaaaU A TISZAMENTT REGIONÁLIS VlZMÜ_ ÉS VÍZGAZDÁL­KODÁSI VÁLLALAT GYULAI KIRENDELTSÉGE Komfort H. olajtüzelésű kazán kezelésébe* felvesz 2 fő vizsgázott fűtőt, továbbá KL—300/32 típusú kompresszorra vizsgázott kompresszorkezelőt Fizetés: kollektív szerződés szerint, Jelentkezés: GYULA, LENIN U. 173346 Gépjárműtulajdonosok figyelmébe! Kérjük azon gép járműtulajdonosokat, akik vala­milyen oknál fogva nem kapták meg az általunk postázott 1973. évi kőtelező gépjármű-felelősségi biztosítás befizetésére szolgáló csekket, hogy szí­veskedjenek fiókunknál azokat átvenni. Amennyiben levélben kérik a csekk elküldését, úgy kérjük a rendszám pontos feltüntetését. ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ Városi Fiókja Békéscsaba

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents