Békés Megyei Népújság, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-23 / 18. szám
Kiváló és érdemes sportolói cím — az ifjúságiaknál is A* MTS CfT agitáteiós éh propaganda osztálya sajtótájékoztatót tartott az MTS ^ék- házában. Az új minősítési szintekről és követelményekről Féder János, a módszertani ősz. fcály vezetője számolt be, míg a tájékozódási futás eddigi fejlődéséről Slezák István, a sportág szövetségének elnöke es Skerletz Iváa főtitkár adott tájékoztatót — A XX. Nyárt OWmpíaS Játékokkal lezárult a magyar sport legutóbbi szakasza — mondta Páder Jánosi — Az eredmények fokozása érdekében szükségessé vált as eddigi minősítés módosítása, mert négy év múlva, az 1976-os montreali olimpián az eredmények minden bizonnyal felülmúlják a müncheni teljesítményeket Az MTS országos elnöksége decemberi ülésén állást foglalt a sportolók minősítésének. a sportági szint- és követelményrendszer módosítása mellett A nemzetközi sport- versenyek kiemelkedő eredményei azt igazolják, hogy a sportolók minősítésének elbírálására szolgáló hazai mérce ma már nem elegendő és elvesztette ösztönző szerepét. A január elsejével életbe lépett minősítési rendszer igyekszik elkerülni az egyes sportágak közötti aránytalanságokat Az az alapelv. hogy a hazai első osztályú szint- és követelményrendszer megfeleljen a nemzetközi középmezőnynek. A sportminősítési szabályzatot 1951. óta hatodik alkalommal változtatták meg. Az új szint- és követelményrendszer jelentősebb módosításai a következők: Előkészületi BCS. ELŐRE SP. I. — BCS. ELŐRE SP. II. 7—0 (4—6) Labdarúgás, Békéscsaba, Kór_ ház u. 200 néző, ' V.: Tasnády. Előre I.: Machlik — Gábriel, Dobó, Kvasz P., Láza, Kerekes A., Dlnya* Moós, Dávid, Németh, Bánáti- Előre II.: Tóth M. — Lovas (Ónodi), Csicsely, Kerekes B., Szlávük, Hódi, Csepregí (Őré), Tapasztó, Jegyinak, Óré (Paróczai), Szabó L. A lila mezben pályára lépő első csapatból sérülés és betegség miatt jónéhányan hiányoztak, így Schneider. Kvasz, Veszelka, Lengyel, Kovács, Lukoviczki, Tóth T., Tasnády, Bugyik, Kiss T. és Szűcs. Az első gólra egészen a 15. percig kellett várni, ekkor Németh fejelt a kapuba. A félidő hátralévő részében még Láza, Csicsely (öngól), Bánáti labdája jutott a hálóba. A második félidőben így alakult a gólok sorrendje: Bánáti, Kerekes A., Németh. (7—0). Mint Piller Sándor edző elmondta, elégedett a látottakkal, főleg Láza, Kerekes A, Dávid* Németh, Tóth M., valamint Csicsely, Kerekes B., Paróczai és Jegyinák tetszett. BCS. VTSK FEHÉREK— BCS. VTSK KÉKEK 7—3 (2—3) Labdarúgás Békéscsaba, Kórház u. V.: Szombati. Fehérek: Széplaki — Drimba, Fábián Bo_ dó. Simon, Bunda, Lipták, Kátai TrefiL Kékek: Oláh — Harmati, Lukoviczki, Kalcsó, Laczó, Bárdos, Varga M. Osulik, KutL A szombaton lejátszott találkozó előtt edzést tartott Szombati György játékosainak, majd a két kilenctagú csapat^ kétszer 40 percet játszott egymás éllen. A gólokat Bodó, Bunda 2—2, Kalcsó, Csulik, Lipták, Trefil, Varga M. és Kátai szerezte, így alakult ki a 7—3-as eredmény. A tanácsi együttes legközelebbi edzőmérkőzését január 27-én, szombaton délután Békéscabán, az NB I B-s Szolnoki MTE ellen játssza. (Uhrin János) DUNAÚJVÁROS — OH. KINIZSI 10—1 (7—0) Labdarúgás, Orosháza, 80 nézői V.: Balda. Dunaújvárosi Ko- háaK Papp — Ambuck, Boro1. A kiváló és érdemes sportolói címet csak a világversenyeken — OB, VB. EB — elért eredmények alapján lehet megszerezni. 3. Bevezetésre került az ifjúsági korcsoportban is a kiváló és érdemes sportolói fokozat. (Megszűnik viszont az ifjúsági arany-, ezüst ég bronzjelvényes minősítési fokozat a csapatjátékokban). 3. Az olimpiai sportágakban az osztályszinteket a müncheni olimpia eredményei alapján vették figyelembe. 4. Az egyes szinteket az adott naptári évben több alkalommal kell teljesíteni, illetve csak megfelelő pontszám esetén kerülhet sor a minősítésre. Páder János elmondta: az új szint- és követelményrendszer hiányossága, hogy az alsóbb kategóriákban nem ösztönöz a jobb eredmények elérésére. Tervezik, hogy a jövőben erkölcsi és bizonyos anyagi elismerést biztosítanak az év legjobb nevelőinek. ___ S lezák István, az MTESZ elnöke elmondta: — Az a célunk, a jövőben, hogy megerősítsük a tájékozódási futás eddigi eredményeit és minél több fiatallal kedvel- tessük meg a sportágat Sajnos, a szakanyag változatlanul kevés, nincs elég szakemberünk, és a propaganda sem kielégítő. Skerletz Iván főtitkár többek között általános tájékoztatást adott a tájékozódási futás nemzetközi erőviszonyairól, és beszámolt az év legjelentősebb hazai versenyéről, az ötnapos Hungária Kupa előkészületei*. rőL mérkőzések misl®a, Paázs, Kerekes, Somogyi, Sómogyvári, Bartók, Simon, Tatár, Dombóvári. Edző: Németh Gyula. Kinizsi: Szabó (Sütő) — Setényi I., Hemző, Dajka, Zsurka, Markó, Fejess, Oláh II-, Szökő, Veres, Farkas. Edző: Szűcs Ferenc Az NB I. B-s csapat kétszer hatvan perces mérkőzést játszott a helyi piros-fehérekkel. Az orosháziaknál az első játékrészben a tartalékok, a DKSE-ben az NB I B-s játékosok léptek irályára. Szünet után szerepcsere törtéifti, az NB III-as csapat szerepeltette legjobbjait, míg a Gyopároson alapozó Kohászok második csapatukat Az összeállítás ekkor ez volt: DKSE: Török (Kaga) — Farmaggini, Bárányos, Ruppert, Varga, Szarka, Házi, Székely, Szabó, Vessző, Dombóvári. Kinizsi: Szabó — Bubik, Albert, Busa* Cziffra, Szabó H., Szalai, Oláh II., Bogdán, Zsurka, Soós. G.: Bartók, Dombóvári 2—2, Somogyvári, Kerekes, Somogyi, Tátár, Ruppert, Szabó, ilL Szálai. A találkozó után Komis István, a dunaújvárosiak szakosztályvezetője és Németh Gyula edző elismerésiét fejezte M az Oh. Kinizsi elnökségének és labdarúgó szakosztályának a csapatuk felkészüléséhez nyújtott segítségért. Ugyancsak köszöne- tüket fejezték ki a Táncsics Gimnázium és az ITSK vezetőinek a támogatásért A két in_ tézmény tornatermében zavar! tálán munkát végezhetnek, — jó körülmények közt dolgozhatnak: A dunaújvárosi vezetők elmondották azt is, hogy a hónap végéig maradnak Gyopároson, majd előreláthatólag külföldi túrára utazik a csapat Az MNK következő, február 21-i fordulója a Kohászt is nagy feL adat elé állítja, hiszen nem kisebb ellenfél, mint a Ferencváros — a Magyar Népköztársasági Kupa védője ellen szeretnének helytállni. Ami a bajnokságot illeti, a DKSE versenyben akar lenni az NB I-be jutásért. (Dunák B. Ferenc) A Iegfeözérdekűbb közérdek Az erőket egyesítve — a „modern" betegségek ellen A testedzés — egészségvédelmi tanácskozás margójára o A konferencián helyet kapott egy jelentőségében egyre inkább növekvő kérdés, a munkahelyi testnevelés is. Lapunkban már többször foglalkoztunk vele, s az a tapasztalatunk, hogy mind többen érdeklődnek a munkahelyi testnevelés iránt. Van azonban valami, ami nagyobb arányú elterjedését még gátolja: a bizalmatlanság és a kényelemszeretet Ma még kevesen bíznak a munka közben végzett néhány perces torna jótékony hatásában, pedig számtalan bizonyíték van arra, hogy a módszeresen, rendszeresen, kellő intenzitással végrehajtott torna nagymértékben hozzájárul a szervezet regenerálódásához, a munkahelyi fáradás csökkentéséhez. A kényelemszeretetet is sokszor ostoroztuk már, pedig a kényelemnek ára van: az egészségtelen elhízás, lelassuló vegetációs folyamatok, amelyek a szervezet idő- előtti elfáradásához, az ellenállóképesség nagyarányú csökkenéséhez vezetnek. S ezen mit sem segítenek a különböző serkentőszerek, sőt, ha lehet mondani, még siettetik a szervezet gyengülését, az általános közérzet romlását. A munkahelyi testnevelés szervezése, gondozása a SZOT 1970. április 13-i határozata óta a szakszervezetek feladata. Békés megyéiben eddig 7 ki- sebb-nagyobb üzemben sikerült megszervezni és elkezdeni a munkaközi tornát, vagy helyesebben aktív pihenőt. Ez mintegy két és fél ezer ülő foglalkozású nődolgozőt érint. Kívánatos lenne azonban más üzemekre is kiterjeszteni, amennyiben ez a szándék a dolgozók akaratával találkozik, s ahol a személyi és tárgyi feltételek ezt az üzemben lehetővé teszik. Elindítását maguk a dolgozók is kérhetik, kezdeményezhetik, mint ahogy az országban sok olyan üzem van, amelyben a dolgozók kérésére kezdődött el a munkahelyi testnevelés. » * • Dr. Fandl János tudományos kutató „Munkaegészségügy és testedzés” című előadásában ugyancsak a mozgásszegénységet, a fizikai munka csökkenését nevezi meg, mint számos baj forrását. Az automatizálás következtében az emberi munkatevékenység nagy mértékben átalakul. A fizikai munka egyre inkább háttérbe szorul, és nincs messze az az idő, amikor a szó szoros értelmében megszűnik. A munkatípusok felosztásában is változás van. Ma már sok helyen nem az energiafelhasználás alapján osztályozzák a dolgozó ember tevékenységét. Üjabb és újabb szempontok alapján igyekeznek az üzemi munkaköröket felosztani, s ez a felosztás a szellemi, idegi, lelki, tehát pszichikai tényezőknek juttat nagyobb szerepét. A munkaegészségügy szerepe továbbra sem változik: célja a dolgozó ember egészségvédelme és a foglalkozási ártalmak prevenciója, melőzése, ellensúlyozása. Viszont a foglalkozási ártalmak és betegségek csoportja bővül, részben, mert új anyagok kerülnek felhasználásra, feldolgozásra, másrészt pedig a civilizációs megbetegedéseknek egy csoportja a munkaköri ár- talmaik közé sorolható. A dolgozó ember egyre inkább ülő emberré válik. A munkaegészségügyi szemlélet megváltoztatásának kéül eredményeznie azt, hogy a társtudományok segítségével az új ártalmak megelőzésére szolgáló eszközök, bővüljenek. A ma munkaegészségügye nem nélkülözheti a pszichológia, a pedagógiai, szociológia, a munka- és üzemszervezés, valamint a műszaki és gazdasági szakemberek. támogatását. Mindezek összefogásából ma már nemcsak azi várhatjuk el, hogy az ember ne rokkanjon meg, ne szenvedjen balesetet, hanem azt is, hogy segítségükkel biztosítani tudjuk a jó munkahelyi közérzetet a szó fizikai és pszichikai értelmében egyaránt. A munkával foglalkozó tudományok célja tehát az, hogy a dolgozók munkahelyi körülményeit optimálissá tegyék egyrészt a dolgozó emberek védelme, másrészt a termelés hatékonysága szempontjából. Ha a megadott szempontok alapján kialakítanánk is az ideális munkaviszonyokat és munkakörnyezetet, még mindig nem tudnánk biztosítani a dolgozó ember aktuális, szomatikus és pszichikai állapotának állandó szintjét. A munka minden körülmények között igény- bevételt jelent, ez pedig megköveteli a szervezet adaptáló- dását, másrészt a munkaidőn kívüli megterhelések, ártalmaik, esetleg károsodások nyomai elkísérik az embert munkahelyére is, ami fokozza a fáradást és a fáradságérzetet. A fáradás- nak teháit nem az elméletét kell elsősorban kutatni, hanem azokat az eszközöket kell megtalálni, amelyek a fáradást kiküszöbölik. Végülis arra a következtetésre juthatunk, hogy a fáradás kivédésének egyetlen eszköze a pihenés, mégpedig az aktív pihenés. Az is tudományos tény, hogy a fizikailag kiegyensúlyozott, pszichikailag rendezett dolgozó baleseti veszélyeztetettsége jóval kisebb, mint beteg vagy kiegyensúlyozatlan társáé. Tehát ha meg tudjuk akadályozni az elfáradást, akkor nagymértékben kiküszöböljük a balesetveszélyt is. A munkahelyi pihenés, fáradás és aktuális állapot kérdése Magyarországon mintegy 4 és fél millió embert érint. A különböző táppénzes statisztikák meglehetősen szomorú és elgondolkoztató képet mutatnak. 171-ben naponta 216 ezer ember volt táppénzes állományban, szemben az 1967-es éwél, amikor még 170 ezer alatt volt a munkából naponta távolmaradó emberek száma. Az egy dolgozóra, illetve biztosítottra jutó táppénzes napok száma évente átlag 16,4. Nem lehet véletlen, hogy ez a szám a sporttal és testneveléssel foglalkozók körében messze a legalacsonyabb: 7 nap. A táppénz százalékos alakulása is hasonló: az országos átlag 5,4 százalék, legmagasabb a bányászoknál : 9,3 százalék, legalacsonyabb a sporttal, testneveléssel foglalkozók körében: 2,2. (Érdemes megemlíteni, hogy különbség van a budapesti és a vidéki megoszlás között, mert a 2,2- ből Budapestre esik 3,5 százalék, vidékre pedig 1,7 százalék.) A munkaegészségügy szem-1 pontjából megfontolandó az a tény is, hogy a betegségek átlagos tartama és a 100 dolgozóra eső táppénzes esetek száma 1971-ben kizárólag a foglalkozási betegségek csoportjában emelkedett. A modern szemléletű munkaegészségügy rendkívül fontos preventív eszköznek tekinti az aktív pihenés minden formáját. Mind az elméleti, mind a gyakorlati eredmények sikere további következetes és erélyes tevékenységre sarkall. A dolgozó ember szempontjából mit várunk és várhattunk az aktív pihenéstől? Mindenekelőtt a megfelelő módszerekkel karbantartott szervezet nagyobb fizikai ellenállását a foglalkozási ártalmakkal szemben, a ma még létező energiaigényes munkák károsító hatásával szemben. További elvárásunk aiz általános pszichés egyensúly, a mindenkori kipihentség biztosítása mind a könnyű, de nagy figyelmet igénylő monoton, mind a komoly szellemi erőfeszítést jelentő munkatevékenységnél. Az aktív pihenő számottevően javíthatja a munkatársakhoz, beosztottakhoz, vezetőkhöz fűződő kapcsolatokat is. • • • Az aktív pihenés lehetőségeit figyelembe véve megemlíthetjük az ún. reggeli tornát, amely az éjszakát követően, a reggeli frissesség, kipihentség érzésének megteremtését szolgálja. A munkakezdés előtti „bemelegítő” tornát, amely a munkaritmus mielőbbi elérését szolgálja. A munka közben végzett aktív pihenőt, amely a munka közben fellépő fizikai és pszichikai elfáradás megszüntetését szolgálja. Jelentőségét tekintve az aktív pihenőnek ez a legelterjedtebb és legkedvezőbb formája. Néhány probléma azonban nehezíti kiterjesztését: gazdasági, szervezési kérdések, a munkarendből adódó nehézségek; a gyakorlatanyag individumra történő összeállítása .valamint a létesítmény-probléma, miután ma még kevés olyan hely van, ahol a gyakorlatokat megfelelőképpen el is lehet végezni. Végül említjük még a munka utáni aktív pihenést, amelynek számos változata alakult ki az idők során. —áko— (Folytatjuk) Totítippieink L Atalanta—Oagliari x 1 2. Fiorentina—Sampdoria 1 3. Internationale—Lazio 1 4. Juventus—Bologna 1 5. Lanerossi—Torino x 1 6. Palermo—Milan 2 7. Roma—-Verona 1 8. T émana—Napoli 1 9. Macerates«—Spezia x 1 16. Massese—Aquila x 1 11. Ravenna—Lucchese x 2 12. Rimini—Viareggio x 2 13. Sambemedettese—Moden» x2 Pótmérkőzések 14. Alessandria—Venezia x 15. Padova—Legnano 1 16. Trento—Savona x A totó 3. heti telitalálata: 1, 2, 1, x, 1, 1, x, 1, 1, 1, x, 1, x, 1. Tizenhárom -|-1 találatot 25 fogadó ért el nyereményük 28 174 forint. Az 54 db 13 találatos szelvényre 15 652, a 12-esekre 474, a 11-esekre 51, a 10-esekare 17 forint nyeremény jut. 8 ma tarnst JANUAR 23.
