Békés Megyei Népújság, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-23 / 18. szám
„Fekete” régészet Több aoserfÍEaS múzeum úgy döntött, hogy a jövőben fokozatosan ellenőrzi az új beszerzéseknél a régészeti tárgyak eredetéit Erre az intézkedésre azért van szükség, mert világszerte elszaporodtak a fekete ásatások és a régészeti tárgyak fekete-kereskedelme. Az emberiség műkincsei, d- vüázációs emléked nemcsak a múzeumokban, de ma még a tengerek, a föld és a dzsungelek mélyén fekszenek. A fekete ásatások és a régészeti fekete kereskedelem növekedése sajnos részben a technika fejlődésének köszönhető. Olaszországban például jói szervezett bandák dolgoznak, szárazon, víz alatt és levegőben egyaránt Itóláa egyike Európában azon országoknak, ahol talán a törvények sem elég szigorúak és a kísértés a múzeumokban és szabadtéren egyaránt nagy, mert ez az ország telítve van ókori és középkori emlékekkel. A technika jóvoltából Olaszországban az etruszk sírrabló csoportok rendszerint légi felderítéssel kezdik munkájukat Megy üléses túristagépen egy pilóta, egy fényképész és egy régészeti ismeretekkel rendelkező egyén kezdi a felderítést. A ^síigyanús” helyekről pén, infra és multíspektráliis aónájű filmre felvételeket készítenek. A_ etruszk sírok különösen az infra filmek segítségével mutathatók ki jól. Előfordult több ízben, hogy a filmek kiértékelése után néhány napra többtagú banda jelent meg a helyszíÉpül a legnagyobb telesftkóp nen. Az ásást a környékbeli faluból toborozott parasztok végzik ilyenkor géppdsatolyos őrök felügyelete mellett. Este kezdenek, hajnalban végeznek és a zsákmánnyal vagy anélkül továbbállnak. Néhány évvel ezelőtt egy mexikói banda harsány jókedvvel tért vissza egy dzsungel- akcióból. Apránként szétfúré- szeltefc egy maya templomot, majd darabokban a tengerpartra szállították és bérelt bárkákra behajózták. Néhány hét múlva a maya templom kezdett ismét „összeállni” egy amerikai városkában. A rendőrség felfigyelt a nem mindennapi építkezésire és felgöngyölítette a mexikói bandát. amely már hosszú idő óta dolgozott együtt. Ez csak két példa volt a feketén végzett „régészkedés” tárházában. Sajnos az ázsiai, afrikaá, latin-amerikai kontinenseken igen sok őrizetlenül hagyott szobor vagy építészeti emlék állIL, Buddha-szobroktól a prekolcmíbián kőemlékeikdg, sztélékig. A feketeáru fő felvevő piaca mindmáig az USA, de Japán és az NSZK sem tartozik a rossz piacok közé. Csak helyeselhető, tehát, hogy most az USA-ban a Pennsylvania és Harward egyetemek alá tartozó múzeumok a jövőben minden egyes régészem tárgynak alaposan megvizsgálják az eredetét. A jövőben a múzeumok, a régiségkereskedők, a régészek szoros összefogása és az UNESCO által régóta javasolt szigorú katalogizálás segítségével lehetne csökkenteni a fekete ásatásokra, lopásokra alapított fekete-kereskedelmet a műkincsek és régészeti tárgyak területén H. at. Ä világ egyik legnagyobb obszervatóriumában, a Szovjet Tudományos Akadémia ze- lencsuki asztrofizikai állomár sán befejezték a 6 méter átmérőjű óriásteieszkóp alapjának szerelési munkálatait. Az új csillagvizsgáló a Kaukázusi hegyvonulat egyik 2100 méter magas ormán épül. Helyét gondosan választották ki, a tudósok 6 éven át vizsgálták az itteni „látási viszom okát”. Miután megfelelőnek találták, a kiváló orosz geodéta, Pasztu- hov nevét viselő csúcson elkezdődhettek a világ legnagyobb teleszkópjával felszerelt obszervatórium építési munkálatai. Milyen vizsgálatokat tesz lehetővé ez az „óriásszemű” berendezés? Segítségével a tudósok sokkai mélyebbre hatolhatnak a világűrbe, távoli galaktikákat. kvazárakat vizsgálhatnak, tanulmányozhatják a csillagok, a csillagködök fizikáját, más bolygók légkörét, felületét. Az új teleszkóp érzékenységét a következő példával szemléltethetjük: ha a Szovjetunió távol-keleti körzetében valaki meggyéit egy gyufát, akkor a láng fellobbanását körülbelül fo ezer kilométerre lévő kaukázusi teleszkóp rög. zítend tudja. A Luna—21 automata űrállomás a Derültség tengerének keleti partvidékén a Holdra szállította a Holdjáró—2 berendezést, amely folytatja — más területen — elődjének 1971. október 4-én befejezett kutatásait. A berendezés súlya 840 kilogramm. A Holdjáró—1 tíz és fél hónapig végzett kutatásokat az Esők tengerének körzetében. Utóda most a Derültség tengerén folytat vizsgálatokat. Leszállásának pontos helye a Le- monier kráter belseje. A szovjet—francia együttműködési egyezménynek megfelelően a Holdjáró—2 fedélzetén egy szögletrefflefctort helyeztek el, amelyet francia szakemberek készítettek a Hold lézerlokációs kutatására. Felmerülhet a kérdés, van-e értelme ennyi automata-űrállomást és embereket szállító űrhajót a Holdra küldeni? Egykét terület alapos vizsgálata nem nyújtana-Q elég következtetést égi kísérőnk természetéről? Határozottan mondhatjuk: nem. A Hold, sajátosságait tekintve nem kevésbé • sokarcú, mint a Föld. Képzeljünk el egy fantasztikus helyzetet. Nem az emberek vizsgálják a Holdat, hanem a holdlakók kutatják a Földet. Berendezéseik az An- tarktiszon, a Szaharában és a Csendes-óceánban érnek földet. Mondhatják-e tudósaik ennek alapján, hogy a Földön csak jég-, homok- és vízisivatagok vannak? Minél több kozmikus berendezést juttatunk a Hóid különböző területeire, annál teljesebb és helyesebb képet alkothatunk róla. j Pontosan ezt a célt követi a szovjet Hold-program. A vizsgálatok kiterjednek a „tengerek” és szárazföldek talajára, kutatják a különböző területek sajátosságait. A holdkutatási eszközök komplex módon, egymást kölcsönösen kiegészítve végzik feladatukat. A Luna—14 például a Hold körül keringve, felvételeket készített, a Luna—16 Foszforít — minden mennyiségben A Szovjetunió majdnem minden fontos nyersanyagból nagy tételeket küld a természeti kincsekben szegény Magyarországra. Ezek közé tartozik a műtrágyagyártáshoz oly nélkülözhetetlen foszforát is. Bányászati termékimportunknak mintegy 70 százaléka származik a Szovjetunióból. A délkelet-kazahsztáni Kara Tau körzetben levő foszforit- lélőhelynek alig van párja a világon. A külszíni fejtéssel kitermelhető ásványi kincset 2 milliárd tonnára becsülik. 115 km hosszú vonulat rejti magában a hatalmas mennyiségű foszforitot. Évi 30—40 millió tonna foszforitot termelnek ki a lelőhelyről. így még sok évtizeden át fedezheti a szükségleteket. A közelmúltban a le- ningrádi körzetben levő Kingi- szeDp-feltárások is ígéreteseknek bizonyultak. A fejtést ma már mindenütt nagy teljesítményű fúróberendezésekkel és exkavátorokkal végzik, a folyamatos szállításra óriásdömpereket állítanak munkába. holdtalajt szállított a Földre, a Luna—17 a Holdjáró—1-et szállította, a Luna—19 mérési fél- adatokat hajtott végre, és a Hold körül keringve fényképezett. A Luna—20 talajmintákat hozott a Hold hegyvidékéről, végül a Luna—21 a Holdjáró—2 szállítója. A Hold körül keringő űrállomások általános képet nyújtanak a Holdról, a felszín sokoldalú jellegéről, makrostruktú- rájáról. A magasból készített felvételek alapján kiválasztják a legérdekesebb körzeteket, amelyekét azután, leszálló berendezésekkel kutatnak át. A múlt év decemberében befejeződött Apolló-program jelentős mértékben hozzájárult a holdkutatáshoz. Az embereket szállító űrhajók azonban rendkívül költségesek és az amerikaiaknak hat leszállásra kellett korlátozniuk kutatásukat. Az elkövetkező évek során azonban minden valószínűség szerint az automata űrállomások lesznek egyedüli eszközei a Hold új körzeteinek felkutatásának. A komplex szovjet holdkutatási programban különleges szerepet játszanak a holdjárókat szállító űrállomások. Amint azt a Holdjáró—1 tapasztalatai megmutatták, rendkívül huzamos ideig és nagy területet — 80 ezer négyzetmétert — átfogva üzemelhetnek az ilyen berendezések. A Holdjáró televíziós kamerái a kutatást végző tudósok távolbalátó szemei, amellyel megfigyelhetik a felszín sajátosságait, szabályozhatják azok sebességét, megváltoztathatják a Holdjáró haladási irányát. A talaj fizikai és kémiai ttilajdonságait meghatározott, a vizsgálat szempontjából legérdekesebb helyen elemezhetik. Minden egyes holdjáró kutatási eredménye önmagában is rendkívül értékes, de két. vagy több ilyen berendezés különböző körzetekben történő üzemeltetése nemcsak mennyiségileg, hanem minőségileg is fokozza a vizsgálatok jelentőségét. A Hold űrkutatási eszközökkel végzett vizsgálata választ kell, hogy adjon keletkezésének alapkérdéseire, fejlődésére és jelenlegi állapotára. Minden egyes felszállással kevesebb lesz a fehér - folt. A Lu- nohod—2-öt is ilyen feladattal juttatták a Holdra. Jurij Marinyin, UDOMÁKY ECHNIKA Holdjáró—2 a Derültség tengerén
