Békés Megyei Népújság, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-23 / 18. szám

„Fekete” régészet Több aoserfÍEaS múzeum úgy döntött, hogy a jövőben foko­zatosan ellenőrzi az új beszer­zéseknél a régészeti tárgyak eredetéit Erre az intézkedésre azért van szükség, mert világ­szerte elszaporodtak a fekete ásatások és a régészeti tárgyak fekete-kereskedelme. Az emberiség műkincsei, d- vüázációs emléked nemcsak a múzeumokban, de ma még a tengerek, a föld és a dzsunge­lek mélyén fekszenek. A feke­te ásatások és a régészeti feke­te kereskedelem növekedése sajnos részben a technika fej­lődésének köszönhető. Olaszor­szágban például jói szervezett bandák dolgoznak, szárazon, víz alatt és levegőben egyaránt Itóláa egyike Európában azon országoknak, ahol talán a tör­vények sem elég szigorúak és a kísértés a múzeumokban és szabadtéren egyaránt nagy, mert ez az ország telítve van ókori és középkori emlékekkel. A technika jóvoltából Olasz­országban az etruszk sírrabló csoportok rendszerint légi fel­derítéssel kezdik munkájukat Megy üléses túristagépen egy pi­lóta, egy fényképész és egy ré­gészeti ismeretekkel rendelkező egyén kezdi a felderítést. A ^síigyanús” helyekről pén, inf­ra és multíspektráliis aónájű filmre felvételeket készítenek. A_ etruszk sírok különösen az infra filmek segítségével mutat­hatók ki jól. Előfordult több ízben, hogy a filmek kiértéke­lése után néhány napra többta­gú banda jelent meg a helyszí­Épül a legnagyobb telesftkóp nen. Az ásást a környékbeli fa­luból toborozott parasztok vég­zik ilyenkor géppdsatolyos őrök felügyelete mellett. Este kezde­nek, hajnalban végeznek és a zsákmánnyal vagy anélkül to­vábbállnak. Néhány évvel ezelőtt egy mexikói banda harsány jókedv­vel tért vissza egy dzsungel- akcióból. Apránként szétfúré- szeltefc egy maya templomot, majd darabokban a tengerpart­ra szállították és bérelt bár­kákra behajózták. Néhány hét múlva a maya templom kezdett ismét „összeállni” egy ameri­kai városkában. A rendőrség felfigyelt a nem mindennapi építkezésire és felgöngyölítette a mexikói bandát. amely már hosszú idő óta dolgozott együtt. Ez csak két példa volt a fe­ketén végzett „régészkedés” tárházában. Sajnos az ázsiai, af­rikaá, latin-amerikai kontinen­seken igen sok őrizetlenül ha­gyott szobor vagy építészeti em­lék állIL, Buddha-szobroktól a prekolcmíbián kőemlékeikdg, sztélékig. A feketeáru fő fel­vevő piaca mindmáig az USA, de Japán és az NSZK sem tar­tozik a rossz piacok közé. Csak helyeselhető, tehát, hogy most az USA-ban a Pennsylvania és Harward egyetemek alá tartozó múzeumok a jövőben min­den egyes régészem tárgynak alaposan megvizsgálják az eredetét. A jövőben a múzeu­mok, a régiségkereskedők, a régészek szoros összefogása és az UNESCO által régóta java­solt szigorú katalogizálás segít­ségével lehetne csökkenteni a fekete ásatásokra, lopásokra alapított fekete-kereskedelmet a műkincsek és régészeti tárgyak területén H. at. Ä világ egyik legnagyobb obszervatóriumában, a Szov­jet Tudományos Akadémia ze- lencsuki asztrofizikai állomár sán befejezték a 6 méter átmé­rőjű óriásteieszkóp alapjának szerelési munkálatait. Az új csillagvizsgáló a Kau­kázusi hegyvonulat egyik 2100 méter magas ormán épül. He­lyét gondosan választották ki, a tudósok 6 éven át vizsgálták az itteni „látási viszom okát”. Miután megfelelőnek találták, a kiváló orosz geodéta, Pasztu- hov nevét viselő csúcson el­kezdődhettek a világ legna­gyobb teleszkópjával felszerelt obszervatórium építési munká­latai. Milyen vizsgálatokat tesz le­hetővé ez az „óriásszemű” be­rendezés? Segítségével a tudó­sok sokkai mélyebbre hatolhat­nak a világűrbe, távoli galak­tikákat. kvazárakat vizsgálhat­nak, tanulmányozhatják a csil­lagok, a csillagködök fizikáját, más bolygók légkörét, felüle­tét. Az új teleszkóp érzékeny­ségét a következő példával szemléltethetjük: ha a Szov­jetunió távol-keleti körzetében valaki meggyéit egy gyufát, akkor a láng fellobbanását kö­rülbelül fo ezer kilométerre lé­vő kaukázusi teleszkóp rög. zítend tudja. A Luna—21 automata űrállo­más a Derültség tengerének ke­leti partvidékén a Holdra szál­lította a Holdjáró—2 berende­zést, amely folytatja — más te­rületen — elődjének 1971. októ­ber 4-én befejezett kutatásait. A berendezés súlya 840 kilo­gramm. A Holdjáró—1 tíz és fél hó­napig végzett kutatásokat az Esők tengerének körzetében. Utóda most a Derültség tenge­rén folytat vizsgálatokat. Le­szállásának pontos helye a Le- monier kráter belseje. A szovjet—francia együttmű­ködési egyezménynek megfe­lelően a Holdjáró—2 fedélze­tén egy szögletrefflefctort he­lyeztek el, amelyet francia szakemberek készítettek a Hold lézerlokációs kutatására. Felmerülhet a kérdés, van-e ér­telme ennyi automata-űrállo­mást és embereket szállító űr­hajót a Holdra küldeni? Egy­két terület alapos vizsgálata nem nyújtana-Q elég következ­tetést égi kísérőnk természeté­ről? Határozottan mondhatjuk: nem. A Hold, sajátosságait te­kintve nem kevésbé • sokarcú, mint a Föld. Képzeljünk el egy fantasztikus helyzetet. Nem az emberek vizsgálják a Holdat, hanem a holdlakók kutatják a Földet. Berendezéseik az An- tarktiszon, a Szaharában és a Csendes-óceánban érnek földet. Mondhatják-e tudósaik ennek alapján, hogy a Földön csak jég-, homok- és vízisivatagok vannak? Minél több kozmikus beren­dezést juttatunk a Hóid külön­böző területeire, annál telje­sebb és helyesebb képet alkot­hatunk róla. j Pontosan ezt a célt követi a szovjet Hold-program. A vizs­gálatok kiterjednek a „tenge­rek” és szárazföldek talajára, kutatják a különböző területek sajátosságait. A holdkutatási eszközök komplex módon, egy­mást kölcsönösen kiegészítve végzik feladatukat. A Luna—14 például a Hold körül keringve, felvételeket készített, a Luna—16 Foszforít — minden mennyiségben A Szovjetunió majdnem min­den fontos nyersanyagból nagy tételeket küld a természeti kin­csekben szegény Magyarország­ra. Ezek közé tartozik a mű­trágyagyártáshoz oly nélkülöz­hetetlen foszforát is. Bányásza­ti termékimportunknak mint­egy 70 százaléka származik a Szovjetunióból. A délkelet-kazahsztáni Kara Tau körzetben levő foszforit- lélőhelynek alig van párja a világon. A külszíni fejtéssel ki­termelhető ásványi kincset 2 milliárd tonnára becsülik. 115 km hosszú vonulat rejti magá­ban a hatalmas mennyiségű foszforitot. Évi 30—40 millió ton­na foszforitot termelnek ki a lelőhelyről. így még sok évti­zeden át fedezheti a szükség­leteket. A közelmúltban a le- ningrádi körzetben levő Kingi- szeDp-feltárások is ígéretesek­nek bizonyultak. A fejtést ma már mindenütt nagy teljesítményű fúróberen­dezésekkel és exkavátorokkal végzik, a folyamatos szállításra óriásdömpereket állítanak mun­kába. holdtalajt szállított a Földre, a Luna—17 a Holdjáró—1-et szál­lította, a Luna—19 mérési fél- adatokat hajtott végre, és a Hold körül keringve fényképe­zett. A Luna—20 talajmintákat hozott a Hold hegyvidékéről, végül a Luna—21 a Holdjáró—2 szállítója. A Hold körül keringő űrállo­mások általános képet nyújta­nak a Holdról, a felszín sok­oldalú jellegéről, makrostruktú- rájáról. A magasból készített felvételek alapján kiválasztják a legérdekesebb körzeteket, amelyekét azután, leszálló be­rendezésekkel kutatnak át. A múlt év decemberében be­fejeződött Apolló-program je­lentős mértékben hozzájárult a holdkutatáshoz. Az embereket szállító űrhajók azonban rend­kívül költségesek és az ameri­kaiaknak hat leszállásra kellett korlátozniuk kutatásukat. Az el­következő évek során azonban minden valószínűség szerint az automata űrállomások lesznek egyedüli eszközei a Hold új körzeteinek felkutatásának. A komplex szovjet holdku­tatási programban különleges szerepet játszanak a holdjáró­kat szállító űrállomások. Amint azt a Holdjáró—1 tapasztalatai megmutatták, rendkívül huza­mos ideig és nagy területet — 80 ezer négyzetmétert — átfog­va üzemelhetnek az ilyen be­rendezések. A Holdjáró televí­ziós kamerái a kutatást végző tudósok távolbalátó szemei, amellyel megfigyelhetik a fel­szín sajátosságait, szabályoz­hatják azok sebességét, meg­változtathatják a Holdjáró ha­ladási irányát. A talaj fizikai és kémiai ttilajdonságait meg­határozott, a vizsgálat szem­pontjából legérdekesebb helyen elemezhetik. Minden egyes holdjáró kuta­tási eredménye önmagában is rendkívül értékes, de két. vagy több ilyen berendezés különbö­ző körzetekben történő üzemel­tetése nemcsak mennyiségileg, hanem minőségileg is fokozza a vizsgálatok jelentőségét. A Hold űrkutatási eszközökkel végzett vizsgálata választ kell, hogy adjon keletkezésének alapkérdéseire, fejlődésére és jelenlegi állapotára. Minden egyes felszállással kevesebb lesz a fehér - folt. A Lu- nohod—2-öt is ilyen feladattal juttatták a Holdra. Jurij Marinyin, UDOMÁKY ECHNIKA Holdjáró—2 a Derültség tengerén

Next

/
Thumbnails
Contents