Békés Megyei Népújság, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-23 / 18. szám

Wég proletárja egyesüljetek l

NÍPUJSAG

A MEGYEI PÁRT BIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

1973. JANUÁR 23.. KEDD

Ara: 1,— PS

XXVm. ÉVFOLYAM, 18. SZÁM

Kiegyensúlyozott a lakosság zöldség- és gyümölcsellátása

Ms áfák ©fsiágös szinten megyénkben a legalacsonyabbak

Bélkés megyében a zöldség- és gyümölcsellátás ezen a télen stabil. Eat több jelentésben olvashattuk és magunk is tapasztalhatjuk a boltokat, piacokat járva, teljes mértékben megfelel a valóságnak a jelentéseikben foglalt megállapítás. A fogyasztási szövetkezetek, termelőüzemek és a magántermelők készleteit is figyelembe véve a továbbiaikban is számolhatunk azzal, nem lesz változás a zöldség- és gyümölcsellátásban. Igaz, az előbbiekben felsoroltak árukészleteit részletesen nem ismerjük, mégis határozottan állíthatjuk a fentieket. Ennek magyarázata az, hogy a napokban beszélgettünk a Békés megyei Mezőgazdasági Termékértékesítő Szövetkezeti Közös Vállalat igazgatóiával, Török Imrével, aki elmondta: a vállalat raktáraiban, tárolóiban felhalmozott mennyiségeket figyelembe véve a megyében a legnagyobb zöldség- és gyümölcstároló, a MÉK. A készletek: kétszázhatvan vagon burgonya, 180 vagon vöröshagyma, 80 vagon fejes- és kel- káooszta, 8 vagon karalábé és zeller. 37 vagon cékla, 36, illetve 38 vagon sárgarépa és petrezselyemgyökér, 70 vagon téli alma biztosítja, hogy az első negyedévben nyugodt, kiegyensúlyozott lesz a piac megyénkben.

Arról is tájékoztatott az igazgató, hogy a társadalmi költségek növekedése, a változékony időjárás ugyan befolyásolhatja a zöldségárak alakulását, de a

vállalat vezetése a párt irány- élveinek megfelelően elhatározta, hogy az áraikat a tavalyi év hasonló időszakát figyelembe véve irányítja. A kockázatot a vállalat vállalja.

S hogy az elhatározás nem- csupán szólam, annak bizonyítéka, hogy az országban — amint ez az 1973. január 16-1 fogyasztói árak országos tájékoztatójából kiderül — Békés megyében a legalacsonyabbak a zöldségárak. Példának említjük: amíg Budapesten a kelkáposzta kilója 3 forint 60 fillér. Békés megyében 2.40 forint, vagy amíg Somogybán a gyökér kilója 5,60 forint, nálunk 5 forint. A karalábé nálunk 2 forint 40 fillér, az ország nyolc másik megyéiében 3 forint 60 fillér. A vöröshagyma az egész országban 4 forint 40 fillér körül mozog, nálunk 60 fillérrel olcsóbb.

Megkérdeztük a vállalat igazgatóiát, hogyan tudiák biztosítani az országos átlagnál alacsonyabb értékesítési árakat. Az ugyanis nyilvánvaló, hogy minden kereskedelmi cég, így a Békés megyei Mezőgazdasági Termékértékesítő Szövetkezeti Közös Vállalat sem dolgozhat ráfizetéssel. Erről persze szó sincs, inkább arról, hogy Békés megyében jelentős összegeket fordítottak az utóbbi években a raktárak, tárolók technikai felszereltségére és a tárolt zöldség és gyümölcs minőségi romlásának, áruveszteségének megakadályozására.

B. J.

Vályi Péter Moszkvába utazott

Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese hétfőn reggel Moszkvába utazott, ahol a KGST végrehajtó bizottságának 61. ülésén vesz részt.

Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent dr. Korom Mihály igazságügyi miniszter és Alekszandr Mihajlo- vics Szorokin köveittanácsos. a Szovjetunió budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. (MTI)

 rontás kfiíűgyminiszterhelyetfes hazánkban

Hétfőn Budapesten tartózkodott Vasile Gldga román kül- ügyminisztarhelyettes, aki a Külügyminisztériumban megbeszélést folytatott Púja Frigye^ sel, a külügyminiszter első helyettesével, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet előkészítésével összefüggő kérdéseikről.

.asoQBBoœoseBsaasiaRRaasBaaaaaBiiBssEBBaoasQBBiBfflEajiBBiiiaaaani

Növényvédelmi központ épül Békéscsabán

A növényvédelmi munka szakmai, műszál i fejlesztésének országos programjában Békéscsabán is kialakítják az új megyei központot. Az építési munkák elkezdődtek, jó ütemben folytatódnak, melyre a MÉM Növényvédelmi Főosztálya 16,5 millió forintot irányzott elő. Kivitelező a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat. Az új létesítményt 1974. első felében adják H rendeltetésének^ (Fotó: Doméay)

MAi

KÉK CSEMPÉK

0. ©idaíl)

«

SZOCIALISTA

BRIGÁDVEZETÖK

TANÁCSKOZÁSA

(3. oldal)

•

AKIK KÉRDEZTEK — ÉS AKIK VÁLASZOLTAK (5. ©Ida®

®

EGY IRODALMI SZÍNPAD VEZETŐJE

(6. oldal)

•

TUDOMÁNY- TECHNIKA (6. oldal)

Tervek

és városközpontok

Az MSZMP Központi Bizottságának novemberi határozata. most, legutóbb pedig a decemberi parlamenti ülésszak is többféle vonatkozásban szól a lakásépítésről; utalnak arra is a megállapítások, hogy fokozni kell az állami lakásépítés ütemét, arányait; amennyire lehet stabilizálni, illetve maximálni az építkezések költségeit is. Ennek egyik útja — s ez természetes — az okos tervezés, a gazdaságos építkezési formák alkalmazása.

Teljesen érthető a tanácsoknak — városokban, de a nagyobb községekben is — az a törekvése, hogy a szűkebb pátria szépüljön, gyarapodjék; a kisvárosban lassan „beköltözzék” a középblokkos építkezési módszer, a nagyvárosokban pedig ne legyen ritkaság a 6—8 emeletes házak sora. (Csak úgy „kapásból”: aki évekig nem járt, például Veszprémben, alig ismer rá. Központja ma már nemcsak szép, hanem európaian modern, összhatásában is kellemes.) Tulajdonképpen érthető hát az a „roham” is, amelyet az Építési és Városfejlesztési Minisztérium szakemberei úgy fogalmaznak meg: városközpontépítési „invázió”...

A tanácsoknak megnövekedett a pénzkezelésben is megnyilvánuló önállósága, ez ötvöződve a jogos fejlődési igényekkel sokhelyütt sugallja: „nosza, építsünk mi is város- központot”. S — tegyük hozzá, ilyen is előfordul — csendben azt is jelképed a tervek egyike másika: „hadd pukkadjon a szomszéd, lesz nekünk az övénél különb is.” Az utóbbi szemléletet pedig megint csak hangsúlyozni kell, hogy helyenként bizonyos „drága” torzulásokhoz vezethet.

A gyöngyösi „magasház” sokáig volt sajtócsemege. Ma már jobbára feledésbe merült a históriája, az átutazók sem figyelnek fel annyira arra, hogy a méregdrágán készült monstrum semmiképpen se lett dísze a tájnak, Gyöngyösnek is aligha. Az ÉVM fiókjaiban azonban pihen ma is néhány terv-hasonmás, az ország különböző településéről érkezett terv — láttukra kívánkozik a kérdés: ennyire gazdagok lennénk? (Láttam korábban egyik vidéki középvárosunk városközpont-elképzelését pauszpapiron — méregdrága volt már a terve is, s mint kiderült, hiába készítették el. Nem kevesebb, mint tizenkét magasházat, 20—22 emeletes monstrumot kértek a város vezetői a mérnök- kollektívától, mondván: lesz

belőlük üzl'etház, szálloda, egy-kettőből esetleg örökla- kásos-házak..,)

Harminc városközponttervet vizsgálnak, elemeznek és tanulmányoznak mostanában az ÉVM szakértői; immár jogszabály — aktuális és szükséges előírás — biztosít betekintést a tervekbe s ad bizonyosfokú döntést is a minisztérium hatáskörébe. Nem a tanácsi önállóság megnyirbálásának jegyében, ezt talán hangsúlyozni sem kell Hiszen nyilvánvaló, hogy — például — a salgótarjáni városrendezési tervek, ott »ahol a szanálások már megtörténtek, s gyakorlatilag a „II. ütemben” építkeznek — „zöld utat” kaptak; mértéktartóan, gazdaságosan végzik az építkezéseket. Ahol azonban szinte még a tervezés sem történt meg, pontosabban, jól láthatók a túlzások körvonalai, megállj-ra, nyugodt ellenjavallatra van szükség, még akkor is, ha a nagyon látványos megoldás híveinek ez keserű Derceket szerezhet.

Nem elhanyagolható része a vidéki városrendezésnek: a magasház-problematika. Igen sok tervben szerepel ilyen, a 10 emeletet meghaladó épület, a legkülönbözőbb, hangzásra tetszetős célok megjelölésével. Holott — s ez me- gintcsak a racionális gondolkodás megvalósítás szükségéből fakad — közismert, laikusok számára is könnyen felfogható: mennyi minden

szól ellene. Tíz emeleten felül a szokottnál sokkal drágább nyomásfokozó berendezések, kiszolgáló létesítmények beépítése szükséges. Az ilyen „áron” épített lakások költsége hovatovább csak csillagászati összegekben fejezhető ki. Világos tehát, miért nem engedhetők meg ezek az építkezések, miért nem kapnak a jövőben vidéki városainkban, még kivételesen sem lehetőséget „a mi toronyházunk” felépítésére.

A mértéktartás, a takarékos ésszerű gazdálkodás — törvény. A városok ,,rángj át” nem abban határozza meg társadalmi fejlődésünk,

mennyire luxuskivitelű, reprezentatív a városközpont, van-e 20 emeletes szálloda vagy 16 emeletes üzletház? A pénztárcához szolidan igazadó, a lakáspolitikai koncepció elvei szerint végzett és végzendő lakásépítkezés az. amelyre „osztályzatot adnak” a lakók. Még ha nehéz is lemondani a látványos, a „szomszédnak ilyen nincs” építkezésről. Pontosan azoknak az érdekében akikért a tanácsok dolgoznak, az állampolgárokért, a még lakásra — állami lakásra. de legalábbis megfizethető áru lakásra — váró tízezrekért, mindenütt, az országban.

VSMS