Békés Megyei Népújság, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-21 / 17. szám
így látja a hetet hírmagyarázónk, Pálfy József: Az elnöki beiktatástól — Berlinig NATO-hadgyakorlat az Atlanti-óceánon fiz amerikai elnök beik.! tatása, az elnöki megbízatás tel. jesítésének ünnepélyes kezdete tulajdonképepn csak formaság iákkor, amikor az új elnök egyben a régi, mégis Richard M. Nixon nagy súlyt helyezett arra, hogy újabb négy esztendős megbízatásának kezdete szintén bevonuljon a történelembe, mint a vietnami háború történetének fordulója. Érdekes elgondolkozni azon, hogy bármennyire is a társadalmi, gazdasági katonai erők irányítják a történelem menetét, a személyiséget nem lehet teljesen kiliagyni belőle. Egy-egy államférfi törekvése a hírnév megszerzésére, gondja arra, hogy miként is szerepel majd későbbi korok történelemkönyvének lapjain. Nos. mindez közrejátszik a politika alakulásában. Egy példa a közelmúltból: a francia elnök. De Gaulle tábornok már serdülő korában azon ábrándozott, hogy neve ott legyen Franciaország aranykönyvében. Személyes ambíció, ja gyakran olyan cselekvésre késztette, amelynek nem volt mindig társadalmi-anyagi alapja, és egyszer-egyszer sikerült is neki! Richard Nixon magatartásában is fel lehet fedezni azt az elemet, hogy elnökségének kétszer négy esztendeje alatt szeretne gondoskodni „halhatatlanságáról”. Néhány idézet a jövő évtizedek amerikai történelem- könyveiből: Nixon volt az első elnök, aki elment Pekingbe és Moszkvába... Nixon volt az az elnök, aki befejezte a vietnami háborút.. Nixon volt az az elnök, aki tartalmat adott az amerikai stratégiának, a „reális elrettentés” elvének... és így tovább. Bármennyire » manipuláltnak vehetjük az 1972 novemberi amerikai elnökválasztást. bármennyire is formaságnak tekinthető az 1973 januári beiktatási ceremónia, tulajdonképpen a vietnami válságból való kibontakozás egy-egy eleme kötődik hozzájuk. Nixon pedig most egy olyan négyéves elnökséget kezd, amely további emlékezetes dátumokat rejteget. Még egy-két fontos nemzetközi megegyezést akar elérni, mielőtt eljön az Egyesült Államok „alapító atyái” függetlenségi nyilatkozatának 200. évfordulója. Az lesz csak az ünnep Amerikában! Nixon nevéhez fűződik majd — így remélik a Fehér Házban — a világraszóló ünnepségsorozat. (S ha már az „alapító atyák” szóbakerültek, adjunk némi magyarázatot, miért csak most kezdi új elnöki megbízatásának teljesítését Nixon. November 7_ én tulajdonképpen csak elektorokat, azaz ún. „nagyválasztókat” jelöltek ki az amerikai szavazók. Az elektorok valóján ban csupán decemberben választották meg Nixont. A rendszer közel 200 esztendős: abból az időből való, amikor még postakocsin, ekhós szekéren vagy lóháton közlekedtek Amerikában: az idő tájt lehetetlen lett volna teljes és általános választást rendezni, az elektorok olyan „bölcs és becsületes polgárok” vcn’tak, akikre rá lehetett bízni, hogy a végén ők szemeljék ki, ki való elnöknek. Decemberben Washingtonban döntöttek, az új elnöknek esetleg még haza kellett mennie a birtokára. fel kellett pakolnia há- zanépével, világos, hogy ez hosszabb időt igényel. Ezért a későbbi beiktatás...). Említettük, hogy még egy- I két fontos nemzetközi megegyezés rajzolódik ki a következő évék politikai-diplomáciai horizontján. Az egyik az európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentését eredményezheti. Természetesen még igenigen sokszor lesz szó erről a problémáról, amíg valamilyen megállapodásra jutnak Kelet és Nyugat, a Varsói Szerződés és a NATO államai, továbbá azok az országok, amelyek e katonai tömbökön kívül is érdekéitek a haderők és a fegyverzet csökkentésében. A Varsói Szerződés országainak külügyminiszterei a hét elején Moszkvában találkoztak, hogy megvitassák az európai biztonság kérdéseit. Értekezletükön kidolgozták a szocialista országok álláspontját a helsinki nagyköveti szintű konferenciára és összeegyeztették véleményüket az előbbiekben érintett haderő- és fegyverzet- csökkentési problémakörben. Ezt követően juttattak el jegyzéket a NATO-országokhoz. A magyar állásfoglalást az a jegyzék ismertette, amelyet a kormány január 18-án juttatott el az USA, Belgium, Dánia, Görögország. Hollandia, Kanada, Nagy-Britannia, Norvégia, az NSZK, Olaszország és Törökország kormányaihoz. A jegyzék válasz ezeknek az országoknak 1972. novemberében Budapestre eljuttatott jegyzékére, amelyben bizonyos konzultációt javasoltak az ő megfogalmazásuk szerint „ a kölcsönös és kiegyensúlyozott haderőcsökkentést” célzó tárgyalások megindulása előtt. 1973. január 31-ét és Genfet javasolták e konzultatív eszmecserére, a magyar kormány az időpontot elfogadta. A jegyzékben nincs utalás az első megbeszélések helyére. I nyugati sajtóban négy- I betűs rövidítéssel jelölik „A. kölcsönös és kiegyensúlyozott haderőcsökkentés” fogalmát: MBFR-nek mondják a kifejezés angol neve szerint. A „kiegyensúlyozott” jelző azt jelentené, hogy a nyugatiak elképzelésének megfelelően nem 1:1 arányban vonnák vissza az európai országok területén állomásozó külföldi csapatokat, hanem úgy, hogy — mondjuk — egy amerikai katonáért cserébe két szovjet katona térjen haza... Azon az alapon fogalmazzák meg így a javaslatu- I kát, hogy a Varsói Szerződés egyesített fegyveres ereje fölényben van Európában a NATO erőivel szemben. Az egyforma mennyiségű haderőcsökkentés a NATO minőségi hátrányát eredményezné. A magyar kormány jegyzékéből Idézhetünk: „Az európai nemzeti és külföldi fegyveres erők és fegyverzet csökkentésének kérdését úgy kell megoldani, hogy ez ne okozzon kárt egyik fél biztonságának sem”. A héten folytatódott az NDK nemzetközi jogi elismerésének „hulláma”: többek között két NATO-ország lépett diplomáciai kapcsolatra az első német munkás—paraszt állammal, Norvégia és Olaszország. A francia fővárosban elkezdődtek az előkészítő tárgyalások. Ezek eredményeként nemsokára megjelenik Berlinben az első francia ügyvivő. (Nagykövet talán csak azt követően, hogy a két német állam közti alap- szerződés ratifikálása megtörténik, s az NSZK képviselője megérkezik az NDK fővárosába.) A francia nagykövetség épületét még nem jelölték ki. a régi palota megsemmisült 1945-ben. Ott volt az Unter Den Linden-en, a telek ma üres, gyeppázsit borítja. Szemben a Magyar Népköztársaság modem nagykövetségi épülete emelkedik. A nyugati nagyhatalmak, korábban nem voltak hajlandók Berlint az NDK területén levőnek elismerni, most a nagykövetségek berlini felállítása ennek a régi, merev magatartásnak a feladását jelentheti. Pompidou elnök minapi sajtókonferenciáján értésre adta: „nem lehetetlen”, hogy a francia nagykövetség Berlinben épül meg. Haderőcsakkentés Az amerikai külügyminisztérium szóvivője kifejezte azt a reményét, hogy január 31-én megkezdődhetnek az előkészítő megbeszélések az Európában állomásozó haderők és fegyverzetek csökkentéséről, jóllehat egyelőre még eltérések vannak a nézetek között a tanácskozás színhelyét és résztvevőinek körét illetően. Charles Bray szóvivő nem tért ki ezekre a véleménykülönbségekre, csupán annyit mondott, a NATO országok brüsszeli főhadiszállásukon tanulmányozzák a. szocialista országok válaszjegyzékeit, és mihelyt kidolgozták a maguk közös álláspontját, ismét kapcsolatba lépnek velük. (MTI) Szádot szemleútjo Anvar Szadat egyiptomi elnök befejezte négynapos ellenőrző körútját, amelyet Mamduh Szalem belügyminiszter és Ahmed Iszmail hadügyminiszter társaságában a hadsereg Vöröstenger melléki és asszuáni alakulatainál tett. Az elnök végül beszédet mondott a katonák előtt a közel-keleti válságban közvetlenül érdekelt arab országok helyzetéről. Szadat élmondotta, személyes megbízottak kölcsönös látogatása révén biztosítékokat kapott Husszein jordániai királytól arra ,hogy nem köt különbékét Izraellel. A király akt is közölte Szadattal, hogy februárra tervezett washingtoni látogatása előtt szeretne Kairóba utazni és tárgyalni vele. Szadat nem említette, hogy milyen választ adott Husszeinnek. Ami az arab köztársaságok szövetségét illeti, Szadat hangsúlyozta, hogy Szíria szorosan együttműködik katonai téren Egyiptommal. Líbia pedig te&- , jes erővel támogatja a két fróntországot. Az együttműkö- ! déat az is kifejezi, hogy Ahmed Iszmatt egyiptomi hadügyminiszter az egész államszövetség fegyveres erőinek főparancsnoka. Az elnök elégedetten nyilatkozott a katonák harckészültségéről és további erőfeszítésekre buzdította őket. Hétfőn nagyszabású NATO tengeri hadgyakorlat kezdődik „Napos tengerek” fedőnéven az Atlanti-óceánon Anglia délnyugati partvidékétől az Azori-szigetekig. A hadgyakorlat legfigyelemreméltóbb vonása az lesz, hogy a NATO integrált katonai szervezetéből még De Gaulle idején kivonult Franciaország jelentős erőkkel vesz részt rajta: egy repülőgép-anyahajó (a Clemenceau) és nyolc másik hadihajó fedélzetéin több mint 2500 francia hadi- tengerész lesz jelen, azaz a hadgyakorlaton résztvevő kaSzomibaton délelőtt Vinh Loc tábornok vezetésével Párizsba érkezett a saigoni rezsim öttagú katonai küldöttsége. A delegáció célja — az AFP szerint —, az hogy az aimerisai szakértőkkel együtt tanulmányozz® a Vietnamról szóló megállapodás katonai jegyzőkönyveit. • « » Nguyen Co Thaoh, a VDK külügymindazrterheiysttese és Az amerikai légierő négy tagja tagadta meg az utóbbi hónapokban a részvételt a Vietnam elleni bombaitámadasok- ban. Két pilóta van köztük, alki nem volt hajlandó részt venni a demokratikus Vietnam sűrűn lakott területeinek bombázásában. Michael Heck százados, egy B—52-es típusú amerikai óriásbombázó pilótája, aki előzŐLeg 275 bevetésben vett részt, kijelentette : többé nem hajlandó vezetni bombavető repülőgépét, mert „a bombatámadások okozta károk, a tömeges pusztítás, az áldozatok száma tonák több mint egynegyede^ Ennél nagyobb súllyal csak: Anglia képviselteti magát a háromhetes hadgyakorlaton* amelyen nyolc NATO-ország hadihajói és repülőgépei vesznek részt Robert Erly amerikai ellentengernagy, a NATO úgynevezett ibériai—■ atlanti szektora (Iberlant) parancsnokának irányítása alatt. A tengeri hadgyakorlaton az Egyesült Államok, Kanada, Anglia, Franciaország. Portugália, Norvégia, az NSZK és Hollandia összesen 44 hadihajója és mintegy 100 repülőgépe vesz részt. (AP)' William Sullivan amerikai külügyi államtitkár vezetésével szombaton délelőtt a Párizskömyéká Saint-Nom-la-Brete- che-ben ülték össze a két fél jogi és nyelvi szakértői, akik — a Reuter szerint — a L« Due Tho és Kissinger által „99 százalékban tető alá hozott” tűz- szünetó megállapodás technikás részleteinek kidolgozásával foglalkoznak. (Reuter) nem áll arányban a légitám% dásek céljaival”. Az amerikai légierő köelése szerint 1972. december 18-én Dwight Evans pilótaszázados is megtagadta a VDK elleni légitámadásban való részvételt. Mindkét pilótát letartóztatták. A „parancs végrehajtása megtagadásának” ürügyén várhatóan hadbíróság elé állítják őket. Heck és Evans pilótaszázadoson kívül amerikai repülőgépek személyzetének két további tagja is megtagadta az indokínai bevetési parancsok teljesítését. (AFP) Uj hajózócsatorna épül a Kra-földszorosban Az utóbbi időben egyre többet foglalkoznak a thaiföldi kormánynak a 70 km széles Kra-földszorosban építendő új hajózó-csatorna tervével. Az új — nyugat-európai és japán tőkével létesítendő — csatorna tervét a 36 km széles Ma- lakka-szoros nemzetközi jellegének indonéz és malaysiaí részről való megkérdőjelezése helyezte ismét előtérbe. A, új csatorna megépítése után az Indiai-óceán és a Dél-Kínai-tenger közötti víziút kb. 1700 km -rel lesz rövidebb. Japán mellett több távol-keleti és európai ország érdekelt a csatorna létrehozásában, mivel nyersanyag- és készáruszállításaikat erre kívánják lebonyolítani. (A Malakka-szoroson jelenleg 11 pereimként, 1978-ban pedig 5 percenként halad át egy hajó.) Az Indiai-óceán térsége gazdasági és politikai téren egyre inkább felértékelődik. A hajózás és a víziutak fontossága jelentősen megnövekedett. Az Európa felé irányuló nagy befogadóképességű hajóforgalmat Madagaszkár hajójavító dokkok építésével kívánja segíteni és gazdaságilag kihasználni. Az Indiai-óceán térsége iránt újabban — a nagyhatalmakon kívül — a kisebb országok (pl. Hollandia) is érdeklődnek. A Közös Piacba belépett brit kormány EGK-flotta állo- másoztatását kívánja a térségben, a gazdasági közösség érdekeinek biztosítására. Saigoni katonai küldöttség Párizsban Amerikai pilóták ellenállása
