Békés Megyei Népújság, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-20 / 16. szám
r Villát proletárja egyesüljetek! A MEGYEI PART BIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA «V " MAi ÁRANYKOSZORŰS SZOCIALISTA BRIGÁD O, BOLDOGAN ÏRT LEVEL MURONYBÔL MUD 1973. JANUÁR 20.. SZOMBAT Ara: 1,— forlaÉ XXVIII. ÉVFOLYAM. 16. SZÁM Állami támogatás a munkások lakásépítkezéséhez Sajtótájékoztató a Pénzügyminisztériumban Téli nagytakarítás a téglagyárakban A Békés megyei Tégla» és (Oserépipari Vállalat befejezte a megszüntetett Cscmgrád—Bács megyei Téglaipari Vállalat 10 gyára eszközeinek, anyagának leltári átvételét és a további munkát megfelelő szervezéssel törekszik ereidményessé tenni. A gyárakban most a gépek téli nagyjavításával előkészületeket tesznek arra, hogy a nyerstéglagyártás márciusban zökkenőmentesen megkezdődjék és a megnagyobbodott vállalat ered. ményesen teljesítse a feladatát A békéscsabai cserépgyárba Olaszországból, az NDK-ból és az NSZK-bó'i, valamint Jugoszláviából a gépek, berendelések nagyrészt megérkeztek, a beszerelésük tavasszal kezdő-; dik. Épül az alagútkemence i& f Nagy jelentőségű előterjesztéseiket vitatott meg tegnapi, január 19-i ülésén a megyei tanács termelési és ellátási bizottj «ága. Csatári Béla, a megyei tanács általános elnökhelyettese, a TEB elnöke elmondotta, hogy az országban a Békés megyei Tanács kezdeményezte elsőnek az élelmiszergazdaság távlati re. gionális tervének elkészítését. Ebbe a munkába megyénk intézményei, a tudományos egyesületekbe tömörült mezőgazda- sági és élelmiszeripari szakemberek század vettek részt. így a terv felöleli Békés megye élel_ miszergazdaságának máj helyze. tét és a fejlesztés főbb irányait. A tervben mindenekelőtt a termőföld racionális használatát, ennek megvalósítását szorgalmazza • a munkabizottság. A gazdálkodásban jelentős helyet kapott a növénytermesztés szakosodásának segítése, melyet a munkaerőhelyzet és a műszaki fejlesztés itt a megyében is eey. re jobban sürget Ágazaton belüli a gazdaságos termelés feltételeinek megteremtése a cél. Az állattenyésztés ágazati fej. tesztésében első helyre került a szarvasmarhatenyésztés, melyre 1973. január elsejével kormány, program is kezdődött Üzemágon belül nagy szerepet tulajdonítanak a takarmánytermesztés színvonalának. Ennek növelését a takarmánytermő területek belterjes, intenzív hasznosításával és a betakarítás mű. szaki fejlesztésével ajánlják megvalósítani, Az élelmiszergazdaságok kisegítő ágazata közül a hús fel. dolgozást vették tervbe, amely « gyulai vágóhíd rekonstruktáójának indításával, a kapaci-J A Minisztertanács — a Központi Bizottság állásfoglalásának végrehajtásaként — határozatot hozott az egyes lakás- építési formák pénzügyi és hitelfeltételeinek módosítására. A rövidesen megjelenő rendeletről, a változások lényegéről Madarast Attila pénzügyminiszter-helyettes és Szirmai Jenő, az OTP vezérigazgatója tájékoztatta a sajtó képviselőit pénteken a Pénzügyminisztériumban. Az új rendelkezés a bérből és fizetésből élők, ezen belül a munkások lakáshoz jutását könnyítik meg, céltudatos, határozott előrelépés a lakásgondok enyhítésére. Az új pénzügyi feltételek a legnagyobb kedvezményt a J tás növelésével sokat könnyíte- I ne az évek óta egyáltalán nem kielégítő helyzeten. A TEB azt ajánlja a soron következő január 24-i megyei tanácsülésnek, hogy az Orosháza környéki és Szeghalom környékén épí_ tendő húsfeldolgozók mellett is foglaljon állást. Az élelmiszergazdaság távlati regionális terve a tanácsülés után felkerül a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumba, ahol az első félévben miniszteri értekezleten is megvitatják. A mezőgazdasági üzemek közös vállalkozásainak gazdálkodása és ezek továbbfejlesztésének lehetősége címmel Gajdács György osztályvezető terjesztett elő vitaindító anyagot A résztvevők egyértelműen helyesnek találták a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály törekvését amely az építőipari jellegű közös vállalkozások fenntartására irányulnak a jelenlegi tőkeszegény időszakban. A következő években az építőipari közös vállalkozások fejlesztése várható. Ugyanakkor támogatnak a megyében minden olyan kezdeményezést amely ipari és mezőgazdasági üzemek élelmiszertermelő, élelmiszerfeldolgozó tevékenység szervezését tűzi célút A társadalmi ellenőrök munkájáról dr. Hídvégi Imréné, a Békés megyei Minőségvizsgáló Intézet igazgatója, a megyei tanács 1973. évi költségvetéséről pedig Csala János pénzügyi főelőadó adott tájékoztatást. Biz utóbbi napirendet tárgyalja, majd a január 24-i tanácsülés. öupsá Károly vállalati munkáslakás-építikezé- I sekhez, mint új építési konstrukciókhoz biztosítják. Ennek lényege, hogy az állami vállalatok — közéjük tartoznak az állami gazdaságok — munkásai lakásépítkezésükhöz, vásárlásukhoz a szociálpolitikai kedvezményeken felül állami támogatást és további kedvezményeket kapnak akkor, ha vállalatuk a lakásépítkezés költségeihez az eladási ár legalább 20 százalékával hozzájárul. Ebben az esetben a vissza nem térítendő állami támogatás mértéke egv-három szobás lakásnál 40—80 ezer forint A munkásoknak a szociálpolitikai kedvezménnyel és az állami támogatás összegével csökkentett építési költség 10 százalékát kell előtörlesztésként kifizetniük. -A fennmaradó ösz- szegre az Országos Takarék- pénztár 35 éves lejáratra kedvezményes, 1 százalékos kamatra építési kölcsönt folyósít További könnyítés, hogy a három vagy ennél több gyermekes családok 10 százalékos előtörlesztése a tanács, a vállalat javaslatára az állami költség- vetés terhére részben vagy teljesen elengedhető, vagy vissza nem térítendő támogatásként fizetheti ki munkása helyett. Enyhíti a terheket az is, hogy az OTP az építési kölcsön havi részletét egyedi elbírálás alapján az első három évben mérsékelheti. Kedvezően változtak a lakásépítés munkáltatói támogatásának egyéb feltételei is. A vállalatok a munkásokon kívül az egyéb bérből és fizetésből élő dolgozóik lakásépítkezéseit is támogathatják. Ilyen esetben a telepszerű, többszintes lakóház- építkezésekhez az OTP az eddigi 50 százalékkal szemben a költségek 75 százalékára, egységesen évi 2 százalékos kamatra ad hitelt A fennmaradó 25 százalék a dolgozó és a vállalat között oszlik meg; az előtörlesztés továbbra sem lehet kevesebb az építési költség 15 százalékánál. Egyedi, többszintes lakóházépítkezéseknél a kölcsön legfeljebb 60 százalék — az eddigi 25 százalékkal szemben — a kamat pedig 3 százalék. Az új rendelkezés lehetőséget ad arra is, hogy a munkáltatók lakásépítési alapjukból lakásonként legföljebb 40 000 forint erejéig előleget adjanak kijelölt dolgozóiknak a lakásépítkezés előkészítésével kapcsolatos költségekre. Kedvezőbbek a feltételek a szövetkezeti lakásépítkezéseknél, valamint az OTP beruházásában épülő, a tanácsok által értékesített lakásoknál is. A bérből és fizetésből élőknek, a szövetkezeti tagoknak, a nyugdíjasoknak a szövetkezeti lakás árának 25 százalékát kell előtörlesztésként megfizetniük, a 75 százalékra pedig az OTP-nek kell kölcsönt nyújtania. A kölcsön törlesztési idele a szövetkezeti lakásoknál 35 év, az OTP beruházásban épülő lakásoknál 30 év, a kamat évi 2 százalék. Az egyéb telepszerű, többszintes lakóházépítkezésekhez, valamint az egyedi többszintes házépítkezésekhez az OTP a költségek 70 százalékára folyósít hitelt, a 30 százalék — előtörlesztésként — az építtetőt terheli. Az öröklakás-építés és árusítás, valamint a tanácsi érté- kesítésű lakások eladásának pénzügyi feltételei 1 nem változnak. A családiház-építkezések- hez is változatlanul a költségek 25 százalékára adnak hitelt. A változásokhoz tartozik az is, hogy a családalapító fiatalok — a munkásokéhoz hasonló feltételekkel — kérhetik az OTP- kölcsön első három évi mérséklését. A január 1-e után megkötött kölcsön-szerződéseknél a szerződés aláírása óta született gyermekekre is érvényes a szociálpolitikai kedvezmény. Rendelkezést hoztak arra is, hogy a gyermekek után járó szociálpolitikai kedvezmény megelőlegezésének időpontját nem a szerződés aláírásának napjától, hanem a lakás használatbavételi engedélyének kiadásától kell számítani. A szociálpolitikai kedvezmény nyújtásához az eltartottakra vonatkozó jövedelemhatár a jelenlegi 500 forintról 600 forintra emelkedett. (MTI) « SZERKESSZEN VELÜNK! O. oldal) • HETI RÁDIÓ-, TV. MŰSOR ne. oldal) Foldrajztudományi kutatás Békéscsabán Mint az MSZMiP békéscsabai Városi Bizottságán rendezett csütörtök délelőtti megbeszélésen elhangzott, 1973. július 1-én kezdi meg tevékenységét a Föld- rajztudományi Társaság békés- csabai kutatócsoportja, amely öt főállású kutató és a táj gazdaságföldrajzi kérdései iránt érdeklődő helyi szakemberek munkájával kapcsolódik a Magyar Tudományos Akadémia hosszútávú kutatási tervének fő irányaihoz. A Békés megye és Békéscsaba kezdeményezésére és a MTA támogatásával létrejövő intézmény feladata lesz kutatni a vidék természeti erőforrásait, az ember és a környezet kapcsolatát, a békési táj szerepét az országos munkamegosztásban. A megbeszélésen részt vettek Páris György, a Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi I. Főosztályának vezetője, dr. Pécsi Márton akadémikus, a Földrajztudományi Intézet igazgatója, valamint dr. Becsei József, a» MSZMP békéscsabai Városi Bizottságának tit* kára és Babák György, a Városi Tanács elnökhelyettese. ÚJ SZTEREÓ-RÁDIÓ KÉSZÜL A VIDEOTON-BV Á székesfehérvári Videotonban már gyártják m 1972-es BNV-n bemutatott és kiváló hangminőségével, hangerejével «agy sikert aratott RÁ—13JI-í,jpusá rádiókészüléket. Jelenleg «a a legkorszerűbb hazai műsorvevő készülék. Az új rádióból t«l>b száz darabot átadtak már a kereskedelemnek. (MII totó; Jászai Csaba felvétele =" K8£ Az éüelmiszergazdaság regionális terve — Á mezőgazdasági üzemek közös vállalkozásainak gazdálkodása — A megyei költségvetés és a társadalmi ellenőrök tevékenysége a megyei tanács termelési és ellátási bizottsága ©lőtt
