Békés Megyei Népújság, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-19 / 15. szám

Megsúgom j Magának •< ; hogy a „kis pénz ==> fcts foci” szólás, amelyet már na- gyon-nagyon régen haszná­lunk, gáládul meg lett tá­madva. Ugyanis hebizonyo­sodott a héten egy másik alapelv igaza, miszerint e bölcsesség a kővetkezőképpen módosult: „kis foci — nagy pénz”. Gondolhatja már, mi­re gondolok. Az UEFA bírsá­gára, amelyet paradox mó­don egyik neves labdarúgó klubcsapatunk óvása folytán e panaszos klubra rótták ki. £ Ráadásul svájci frankban. Ha : nekem lenne olyan, én is szí- : vesen beszállnék néhány da- \ rabbal, bár tudj’ Isten miért, • több, mint tíz éve nem zöld- • fehér ,hanem kék-fehér va- ■ gyök. Ez utóbbit csak mellé- ■ késén jegyzem meg, mert Sa- ■ Iámon Béla bácsi halála óta £ valahogy egyedül érzem ma­gam. Mondom, beszállnék né­hány svájci frankkal, pedig nincs igazam. Ugye, Maga is rendesen focizott volna, még ha italos palackok záporoz­ták is volna a pályára. Fociz­ni tudni kell esőben, sárban, sörösüveg-záporban. Csakhát ez nem mindenkinek megy, és ha még a sörösüveget is mutogatjuk a játékvezetőnek, az már végképp nagy bűn. Itt van például egy isme­rősöm. Apellált az ellen, mert megdobták focizás köz­ben. A fegyelmi tárgyaláson aztán persze megkapta a ma­gáét: „Nem elég, hogy csak kicsit focizik, ráadásul még a fejét sem tudja elkapni a felé repülő üvegek elől?!” Megsúgom Magának, nagy igazság van ebben az ítélet­ben. A fejjáték sem mindegy. A lábbal csak rúgni lehet, ám a fejjel más a helyzet. Ki melyiket használja. Vagy juhészkodiunk meg a pályán? Nem! Erről szó sem lehet! A focista azért megy a pá­lyára. hogy focizzon, akár kicsit, akár nagyot, ami tőle télik. És térjen ki a repülő üvegek elől, ne mutogassa azt a bírónak, mert a bíró megharagszik érte. aztán meg jön a bírság az UEFA-tól. Hát azért mondom! Illetve azért súgtam ezt az egészet. De hagyjuk! Nem tudna sze­rezni nekem valahonnan va­lahogyan néhány svájci fran­kot? Vitaszek Zoltán Új rendelet szabályozza a csökkent munkaképességű dolgozók helyzetét Január 1-én lépett életbe a csökkent munkaképességű dol­gozók helyzetének rendezéséről szóló 1/1967. (IX. 22.) MtlM-EÜ M-PM számú együttes rendel­tet módosító 24/1972. (XII 31.) MÜM-EÜM-PM új rendelete. A módosítás szerint a csökkent munkaképességű dolgozókat a vállalatok kötelesek elsősorban eredeti munkakörükben és szak­májukban. ha ez nem lehetsé­ges, akkor vállalaton belül olyan munkakörben foglalkoz­tatni. ahol egészségük további romlása nélkül szakképzettsé­güket hasznosítani tudják. Ha a csökkent munkaképességű dol­gozó a részére biztosított mun­kakört nem fogadja el eredeti munkahelyétől, munkakörétől és szakképzettségétől eltérő mun­kakörben is foglalkoztathatja a vállalat. Ha viszont a vállalat a csökkent munkaképességű dol­gozót eredeti munkakörében va­ló foglalkoztatását nem tudia biztosítani, és a dolgozó részé­re szákképzettségének vagy egészségi állapotának megfele­lő munkakört nem tud felaján-* lani, köteles erről a dolgozó má­sik vá'lalathoz történő áthelye­zése érdekében a területileg illetékes tanács munkaügyi fe­ladatot ellátó szakigazgatási szervét értesíteni. Abban az esetben, ha a dolgozó kéri, a szakigazgatási szerv által törté­nő elhelyezéséig a vállalat köte­les a dolgozónak egészségi álla­potának megfelelő munkahelyet biztosítani. A módosított rendelet a rend­szeres szociális járadék havi összegét 600 forintban állapít­ja meg. Ez az ellátás a csök­kent munkaképességű személyt özvegyi nyugdíjra való jogosult­sága esetén is megilleti, de leg­feljebb a dolgozók társadalom­biztosítási nyugdíjáról szóló jog­szabályban a saját jogú és az özvegyi nyugdíj együttes folyo- sítására megállapított összegha tárig. Jelentkezés technikusmlnősítő vizsgára A sátoraljaújhelyi Mezőgazdasági Szakközépiskola és Élelmiszeripari I Szakmunkásképző Intézet a MÉM. ' 3 1972. sz. rendelete ég a 11 1972. sa. utasítása (MEM. E. 1912. III. 30.1 ér. telmében 1913 évre „Szőlőtermesztő és Jeldolgozó” szakban technikus, minősítő vizsgára felvételt hirdet. A technikusi oklevelet minősítő- vizsga letételével lehet megszerezni. Technikusmlnősítő vizsgára irásbe. H kérelemmel az a munkavállaló, illetve termelőszövetkezeti tag )e. lentkezhet, aki: 1. Megfelelő szakirányú szakká, zéplskolai, vagy azzal egyenértékű, nek minősülő végzettséggel; ' 2. Az 1961. évi III. törvény alap. ján szerzett (régi típusú szakmun­kásképző) kertészeti jellegű (szak. középiskolai, vagy az 1965. évi 24. tvr. alapján szerzett) újtipusű és a szakiránynak megfelelő (kertésze. ’ ti) szakközépiskola) vagy középis- ; kólái végzettségen felül a szakirány. ; nak megfelelő szakmunkás végzett. I séggel rendelkezik, továbbá 3. A szőlőtermesztő és .feldolgozó £ szakmában legalább kétéves >ya. £ korlattal rendelkezik; 1. Felvételét munkahelye javasol. ! ja. : 5. Az esti vagy levelező tagoz». i ton végzett Jelentkezők tanulmányi ; idő alatti üzemi gyakorlata beszá. » mit, ezért az érettségit követő év. ben technikusmlnősítő vizsgára már jelentkezhetnek, A jelentkezőknek a kérelmüket 1913. március 31-lg kell Intézetünk nek beküldeniük. A késve érkező jelentkezéseket csak a kővetkező évre tudjuk elfogadni, A kérelem, bez csatolni kell: 1 A technikusjelölt szakkőzépls. kólái érettségi bizonyítványát vagy annak hiteles másolatát, Illetve az. zal egyenértékűnek elismert közép, iskolai végzettséget és a szakmának megfelelő szakmunkásképesitést igazoló okmányokat; 2. A szakirányú gyakorlatról szó. ló munkabelyl Igazolást; 3. A jelenlegi munkahely javasla. tát, véleményezését. A technikusminősítő vizsgára: — egyéni tanulással (önképzés) — Időszakosan szervezett konzultá. Hókon, vagy tanfolyamon való részvétellel lehet felkészülni, A jelentkező ezirányü szándéka, rót a jelentkezéssel egytdóben kőte­let. nyilatkozni. A felkészülés for. máját a Jelentkezőn számától függő, en az intézet koordinálja. A technikusmlnősítő vizsgára V». Iá felkészülés és a vizsga önkőltsé. g es. A felmerülő költségeket a je. lentkezők viselik (ennek összege várhatóan at ses Et). Ai érdeklődőknek bővebb felvi­lágosítást intézetünk Igazgatósága ad. Címünk; Mezőgazdasági Szak. középiskola és Élelmiszeripari Szak. munkásképző Intézet. 3931 Sátoraljaújhely, Kossuth L, utca 24. szám. (x) Petőfi-emlékszámmal kezdi nyolcadik évfolyamát a Békési Élet Az idei 2. és 3. szám tartal­máról tanácskozott a nyolcadik évfolyamába lépő Békési É’et szerkesztő bizottsága, A folyó­irat következő két számának gazdag anyagából kieme'kedik az 1848/49-es forradalom és sza­badságharc megyei eseményei­ről szóló tanulmányok, s a kQrt felvillantó dokumentumok fo­tókópiáinak sora, a könyv­nyomtatás félezer esztendős £V-» fordulójának tisztelgő tanul­mány, s penzai szerzők néhány írása, amelyek szovjet testvér- megyénket mutatják be a béké­si olvasóknak. A Békési Élet idei első száma — a Petőfi-emlékszám — feb­ruár elején kerül az érdeklődök kezébe. Meshó—Póka kiállítás a szerkesztőségben Lapunk szerkesztősége kanta-* rabemutató-sorozatának újabb kiállítását nyitotta meg VcSl_ 1 muth Frigyes (a képen jobbról), szerdán dé’után. A kiállításon az érdeklődők a fiatal gyulai művészházaspár, Meskó Anna (Fotó: Demény) és Pfflca György grafikáit lát* Itatták. A kiállítás barid számár* megtekinthető délelőtt 9 órától délután 4 óráig a Békés megyei Népújság szerkesztőségének elő. csarnokában. D kategóriás gépkocsivezetőt keresünk felvételre mikrobuszra. Fizetés megegyezés szerint Kazánjavító Ipari Szövetkezet Orosháza Nádas­éi u. 4. Jelentkezés a szem&yzeti előadónál 445997 Jelinek Lajos: Szí/vei, lélekkel a parihoz Bojtos Sándor nagykamarást kommunista mártír emlékére 9. — Olyan sok mindent be­szélnek az embereik — mondta az asszony, nem válaszolva a tréfás megjegyzésre. — Azt mondják, akiket lefognak, kom­munistákat, azokat kiviszik a frontra aknát szedni és egyse jön vissza! — Ugyan — mondta Bojtos — egyszerűen munkásszázadok­ba sorozzák őket. Olyanok, mint a katonák. Van, aki hazajön, van aki ottmarad. — Dr. Reis azt mondta — né­zett fel az asszony a férjére —, hogy két-három évnél nem kaphattok többet — Reméljük — felelte Boj­tos. — A többiekről mit tudsz? — kérdezte. — A többi községből is ösz- szeszedték az embereket — gyűrögette a zsebkendőjét Boj- tosné. — A ti csoportotok volt a legnagyobb. — Igen — ugrott redőkbe a férfi homloka — harminchat embert gyűjtöttek be. De csak huszonkettő ellen emeltek vá­dat —- Pestről keresett egy elv- társ — súgta az asszony —, azt mondta, a Központi Bizottság­tól küldték. Kérte, hogy amit elrejtettél, azt adjam oda ne­ki. — És? — kérdezte szorong­va Bojtos. — Azt mondtam, hogy nem tudom miről van szó. Én nem tudok arról, hogy valamit is elrejtettél volna. Amit találtak, azt a csendőrök elvitték. — Mit mondott, hogy hív­ják? — Valami Kovács, vagy Ko­csis nevet motyogott a bemu­tatkozásnál. Túlságosan jóltáp­lált, volt, pedig azt mondta, hogy egy hónappal előbb sza­badult. Hát ahogy elnézlek — lépett hátra az asszony — ha úgv tömnélek, mint egy ka­csát akkor se néznél ki egy hónap múlva feleannyira sem, mint az az ember. — Szóval elkented? — mo­solyodon el Bojtos. — El — bújt vissza az asz- szony a férjéhez. — Később ta­lálkoztam vele Békéscsabán. — Persze ő nem látott meg en­gem. A Főkaottánvságról jött kifelé. Nyomozó volt. Hogv éltek? — kérdezte aggódva Bojtos. — Pestről kantam hatvan pengőt, még abból tart. — Vörös Segély küldte Adj még egy cigarettát — nyomta el az előzőt Bojtos. Megszólalt a tárgyalás kez­detét jelző csengő. — Befejezni* — hallattszoU a folyosó közepéről. — Látoga­tók a terembe! — Sándor — szorította magá­hoz a férjét Bojtosné — hol­nap is itt leszek. — Várlak — csókolta meg felesége homlokát a férfi. — öleld meg helyettem Andrást, Legyen jó fiú. A tárgyalás folytatódott A nap hátralevő részében a bíróság tanúkat hallgatott meg. A tanúk többsége az ügy szempontjából lényeges körül­ményt nem említett. Az ügyész idegesen törölgette a szemüve­gét. A csendőrnyomozók vallomá­sa után a bíróság elnöke elna­polta » tárgyalást 1942. JÚLIUS 13. A doni arcvonal északi szaka­szán, mintegy 200 km hosszúság­ban, a rosszul felszerelt magyar hadosztályokat vetette be támadó és védelmi harcokba a német hadvezetőség. A Tyim városáért vívott harcokban a 9. hadosz­tály 17. gyalogezrede 3 tisztre és 206 fó legénységre olvadt le, a 47. gyalogezredből pedig csak 1 tiszt és 80 fő legénység ma­radt ideg. A 7. könnyű hadosztály 35, ezrede az urivi harcokban vesz­tette el harcos állománya je­lentős részét . Szinai Mikl<'r. kommunista, aki Schőnherz Zoltánnal együtt raboskodott visszaemlékezései­ben ígv ír a nagy kommunis­ta haláláról: Schönherz Zoltán emelt fő­vel megv a visszhangos folyosó­kon. Már a lépcsőházban meg­látja a kivezényelt katonák négyszögét. Kevés az idő: még a lépcsőkön felharsan a hang­tár ..Katonák! Éljen a szabad,

Next

/
Thumbnails
Contents