Békés Megyei Népújság, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-19 / 15. szám
R DIFK közleménye H Dél-Vfetnamí ■ _________ k ormánya (DIFK) az összes hazafias, demokratikus, békeszerető és az amerikai agresszorok- kal szembehelyezkedő erők egységes frontjának erősítését és szélesítését tekinti a legfontosabb, alapvető feladatnak Dél-Vietnamiban. A DIFK a jelenlegi realitásokból kiindulva úgy véli, hogy a nemzeti egyetértés politikája a legalkalmasabb e cél elérésére. A vietnami nép békére törekszik, de a békének a függetlenség; a szabadság ás a nemzeti egység alapján kell megvalósulnia. Mindezeket a megállapításokat a DIFK 1973. január 8—10- ig tartott üléséről kiadott közlemény tartalmazza. A közlemény ugyanakkor rámutat. hogy a dél-vietnami felszabadító erők az elmúlt évben mintegy 470 000 ellenséges katonát tettek harcképtelenné, mélyen benyomultak az ellenség által ellenőrzött dél-vietnami területekre. A Thieu-Mikk és amerikai szövetségesei ellen, a háború befejezéséért, a béke helyreállításáért és a nemzeti egyetértésért küzdő népi mozgalom tovább erősödött a városokban és a Saigon által ellenőrzött területeken. A Dél-Vietnami Köztársaság kormánya a kapott támogatásért köszönetét nyilvánította a szocialista államok és más országok kormányainak és népeinek, az összes haladó embereknek, így az Egyesült Államok haladó erőinek is, (ADN) Felvette a diplomáciai kapcsolatokat az NDK és Olaszország Berlin A Német Demokratikus Köztársaság és az Olasz Köztársaság kormánya elhatározta, hogy 1973. január 18-i hatállyal diplomáciai kapcsolatot létesítenek a két ország között A döntésről csütörtökön Berlinben közös közleményt adtak ki. (MTI) II magyar kormány állásfoglalása az európai fegyveres erük és fegyverzet csfikkentését szolgáló tárgyalások előkészítő konzultáljáról Folynak a helsinki tanácskozások Izrael és Afrika Az utóbbi időben egymás után hat afrikai ország: Guinea, Uganda. Csádföld, a Kongói Né_ pi Köztársaság, Niger és Mali szakította meg diplomáciái kap* cso'atait Izraellel. Ez kétségkívül meggyengítette Izrael pozícióit Fekete-Afrikában és fokozta nemzetközi elszigeteltségét. Az említett afrikai állam dk lépésének több oka van. Alighanem az a legfontosabb közöttük: az afrikai országok maguk is tapasztalhatták, hogy amikor a közvetítést megkísérlő négy- afrikai államfő — a világsajtó a „négy bölcsnek” nevezte őket — a békés megoldás útjait akar* ta egyengetni, kiderült, hogy íz* rael inkább arab területek meg* hódítására törekszik. Az Afrikai Egységszervezet maga is egész sor határozatban foglalt állást a közel-keleti politikai rendezés, az izraeli megszállás megszüntetése mellett. Izrael tehát nemcsak az EINSZ, a Biztonsági Tanács határozatait vetette el, hanem az afrikai földrész nagy regionális testű* lete, az Egységszervezet hatá* rozatait is. A szolidaritás tényezői közt lehet megemlíteni a mohamedánokét, az iszlám vallás hatását is. Az iszlám nagyon elterjedt Fekete-Afrikának a Szaharától délre elterülő országaiban és a mohamedán szent helyeken esett sérelem ugyancsak Izrael ellen hangolta az említett országok közvéleményét. Különösen rossz néven veszik Afrikában azokat a módszereket, amelyeket az izraeliek a Palesztinái menekültekkel. a megszállt területek palesztínai la2 Bénis nierai 1973. JANUAR 19. kosságával és általában a palesztínai nemzeti felszabadító mozgalommal szemben alkalmaznak. Izrael az 1967_es háború után mozgósította diplomatáit és persze pénzét, befolyását is hogy minél jobban behatoljon Feke- te-Afrikába, minél erősebb pozícióidat szerezzen az arabok hátában. Ezen a téren is érzékeny csapás érte Izraelt, különösen amikor Libia több afrikai országnak olyan támogatást ajánlott feL, amely lehetővé tette számukra, hogy lemondjanak az izraeli kölcsönökről és szakértőkről. Az afrikai kontinens országainak többsége kapcsolatban áll Izraellel. E 27 állam közt olyanok is vannak, amelyeket különösen szoros gazdasági kapcsolatok fűznek ehhez az országhoz : ilyen például Etiópia, Elefántcsontpart, Zaire. Éppen ezekre a szoros kapcsolatokra hivatkozva igyekszik az izraeli diplomácia elbagatelizálni a hat afrikai ország lépését De még az afrikai „baráti államok” sem merték nyiltan vállalni a barátságot Izraellel amikor az ENSZ-ben számon- kérték tő'e az agressziót, a békés rendezés konok elutasítását. Izraelt eddig példátlan arányban — 86 szavazatnyi többséggel — bélyegezték meg a közgyűlésben. Nem akadt egyetlen afrikai ország sem amely nyiltan kiállt vo’na mellette. A hat ellenszavazat közül egy Izraelé volt, a többi öt pedig latin-amerikai banánköztársaságoké . * Fekete-Afrika egyre nagyobb mértékben fordul szembe az izraeli agresszióval és támogatja az arab országok igazságos ügyét Ezt a tendenciát mélyíts el az említett hat afrikai ország döntésé, amely feltehetően újabb követőkre talál majd a Fekete Földrészen. B. L Az európai biztonsági értekezlet előkészítő tanácskozásán részvevő 34 ország képviselői folytatják konzultációjukat. Kép: a szovjet, török, csehszlovák, svájci és » svéd delegáció az ülésen. (Telefotó — Al> —MTI —KS) A magyar kormány 1973. január 18-án jegyzéket juttatott el az Amerikai Egyesüli Államok, Belgium, Dánia, Görögország, Hollandia, Kanada. Nagy-Brilannia, Norvégia, a Német Szövetségi Köztársaság. Olaszország, és Törökország kormányához, A jegyzék az európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentéséről tervezett előkészítő megbeszélésekkel kapcsolatos álláspontot tartalmazza és egyidejűleg válasz az említett országok 1972 novemberi Jegyzékére, amelyben az európai államok egy meghatározott csoportjának előzetes konzultációját javasolták, A magyar kormány jegyzéke rámutat, hogy az európai feszültség további enyhülését, az általános béke megerősítését szolgálná, ha megállapodás jönne létre a fegyveres erők és fegyverzet csökkentéséről Európában. Ennek a magyar kormány nagy fontosságot tulajdonít és hangsúlyozza: az euró paí nemzeti és külföldi fegyveres erők és fegyverzet csökkentésének kérdését úgy kell megoldani, hogy ez ne okozzon kárt együk fél biztonságának sem A magyar kormány — következetes álláspontjának megfelelően — kész 1973. január 31- én megkezdeni az előkészítő konzultációkat az európai fegyveres erők ég fegyverzet csökkentését szolgáló tárgyalásokról. Ügy véli, hogy e kérdés vizsgálata nem lehet az Európában létező katonai — politikai szövetségek előjoga. Ezért a magyar kormány véleménye. szerint a konzultációkon való részvételre az egyenjogúság Újra Kekkemen az elnök Finn országban ! Szerdán a késő esti órákban Helsinkiben a finn parlament 170:28 arányban további négy évre meghosszabbította Urho Kelckonen, köztársasági elnök megbízatását A jelenleg 72 éves Kelckonen mandátuma 1974-ben járt volna le, s a döntés értelmében 1978. március 1-ig tölti be az államfői tisztet. * * * A finn fővárosban vendégeskedő Rudolf Kirschschläger osztrák külügyminiszter eszmecserét folytatott Kalevi Sorsa miniszterelnökkel, valamint Ahti Karjalainen külügyminiszterrel. (AFP) flz USB várja Kínát a leszerelési bizottság ülésére Az Egyesült Államok szívesen látná a Kínád Népköztársaság képviselőinek részvételét a 25 tagú genfi leszerelési bizottság következő, február 20-ám kezdődő értekezletén —, közölte az amerikai külügyminisztérium szóvivője. Hivatalos meghívást nem intéztek Pekingihez, mert Washington „rugalmas” magatartással szeretné elérni a KNK részvételét. A sízóvivő elmondta azt is, hogy a leszerelési bizottság következő értekezletének napirendjén a nukleáris kísérletek teljes betiltásának kérdésed, valamint a kémiai és a hagyományos fegyverek használatának korlátozásával kapcsolatos problémák szerepelnek. (AFP) Megtorlás Panama ellen? Az Egyesült Államok hatóságai a panamai csatorna- övezetben megtiltották a panamai polgári repülőgépeknek egy amerikai fennhatóság alatt levő repülőtér használata^;. A Panamavárosból Co- lontja, az ország második legnagyobb városába tartó utas- as teherszállító gépek kénytelenek a város közelé- ban levő autósztráda betonját igénybe venni a le- és felszálláshoz, s ez felmérhetetlen veszélyeket rejt magában. Az Egyesült Államok e diszkriminációs intézkedése heves tiltakozást váltott ki a panamai közvéleményben. (TASZSZ) »lapján jogot kell kapnia valamennyi európai államnak, amely ez iránt érdekeltséget tanúsít, továbbá az Amerikai Egyesüli Államoknak és Kanadának. AT államok részvétele az előkészítő konzultáción nem dönti el előre azt a kérdést, hogy mely országok lesznek részesei a fegyveres erők ég fegyverzet csökkentésére vonatkozó megállapodásnak, — szögezi le * jegyzék. Az. előkészítő konzultáció résztvevői megvizsgálhatnák az európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentésével kapcsolatos tárgyalások szervezeti és ügyrendi kérdéseit. Meghatározhatnák a tárgyalások résztvevőinek körét, valamint időpontját és helyét. Kidolgozhatnák a tárgyalások napirendjére és munkarendjére vonatkozó javaslatokat. A fent megnevezett orszá gok jegyzékeiben az úgynevezett „Különleges németországi helyzetre” tett utalásokkal kapcsolatban a magyar kormány jegyzéke leszögezi, hogy korunk kétségbevonhatatlan ténye a két szuverén, független német államnak, a Német Demokratikus Köztársaságnak és a Német Szövetségi Köztársaságnak mint a nemzetközi jog egyenjogú alanyainak a léte. (MTI) Brandt kormánynyilatkozata Boriikor Jenő, az MTI tudósítója jelenti; Belpolitikai, elsősorban társadalompolitikai kérdéseket állított csütörtökön elhangzott kormány-nyilatkozatának középpontjába Willy Brandt nyugatnémet kancellár. A szövetségi gyűlés reggel tíz óraikor kezdte meg idei első ülését, amelyen a kormányfő másfél órás nyilatkozatiban ismertette a koalíció bel- és külpolitikai céljait az elkövetkező négy esztendőben. Brandt kifejtette, hogy az NSZK gazdasági helyzete az áremelkedések ellenére is igen kedvező és reményét fejezte lei, hogy ez az irányzat folytatódik. Biztatónak ítélte meg a kancellár az NSZK nemzetközi helyzetét is. méltatta az európai béke megszilárdítására tett erőfeszítéseket és büszkén állapította meg, hogy ezekből az erőfeszítésekből kivette részét a Német Szövetségi Köztársaság is. Végre első ízben maga a kancellár is véleményt nyilvánított a vietnami konfliktusról. Hangot adott reményének, hogy most már befejeződik ez a szörnyű konfliktus. Az NSZK — jelentette be — a fegyverek elhallgatása után kész segítséget adni mind a VDK-naJk, mind Dél-Vietnamnak „a megkínzott és elpuszított” ország felépítéséhez. Érthetőnek nevezte, hogy a nyugatnémet közvélemény „türelmetlenül sürgette” állásfoglalását, hiszen szerették volna látni a vietnami háború befejeződését. „Én, mint szövetségi kancellár azonban nem tartottam helyesnek — magyarázkodott —, hogy csatlakozzam a hangos tiltakozásokhoz”, amelyekből szerinte „hamis hangok is kicsendülnek”. Állásfoglalása ezért nem a múltra, hanem a jövőre vonatkozik — mondotta. (MTI)
