Békés Megyei Népújság, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-17 / 13. szám
Ápoljuk* s * *1 ? az ifjúsági mozgalom dalkultú táját Felhívás a Forradalmi Dalok Fesztiváljára A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Békés megyei Bizottsága, a Megyei Tanács Művelődésügyi Osztálya, a Megyei Művelődési Központ és a KOT A megyei szervezete meghirdeti a Forradalmi Dalok VI Fesztiválját a megye valamennyi kórusa számára, abból az alkalomból, hogy 1973-ban ünnepeljük Petőfi Sándor születésének 150. Erkel Ferenc halálának 80. és a szabadságharc 125. évfordulóját A fesztivált 1973. március 15-én, rendezzük meg, így méltó rendezvénye lesz a Forradalmi Ifjúsági Napok ünnepségsorozatának. Cél, hogy fiataljaink iá felkészülés időszakában minél több dalt tanuljanak meg, és ezzel ápolják, fejlesszék tovább az ifjúsági mozgalom dal- kultúráját. A fesztiválra 1973. február 15_ lg kérjük beküldeni a jelentke^ aést Cím: KISZ Békés megyei Bizottsága, Békéscsaba, Szabadság tér 11—17. Résizvételi feltételek; a benevező kórus legalább 15 tagú legyen, a fesztivál közős dalai a Nemzetőr-dal, Most szép lenni katonának, Huszár gyerek, A jó lovas katonának, Ránki György: Dal a népek egyetértéséről (ált isk. 8. oszt énekkönyv). Akik nem az általános iskolai tankönyvből tanítják, azok is a 2. versszakkal énekeltessék. A 2. versszak: Dolgos kezünkkel. „, Balázs Árpád: Dalol az Ifjúság A kórus műsorideje ne haladja meg a 15 percet Műsorukon szerepeljen nemzetközi és magyar munkás- mozgalmi dal és lehetőleg egy megzenésített Petőfi-var®. A benevező kórus szükség esetén zongorakísérőről gondoskodjon. Műsorukat és a kórus létszámát a nevezéssel egyidőben közöljék. A kórusok utaztatását a fenntartó intézmény biztosítsa. A meghirdető szervek nem ragaszkodnak a bemutatásra kerülő dalok többszóLamúságához. A verseny díjai. A legjobb teljesítményt nyújtó kórust vándorserleggel jutalmazzuk. Ezenkívül emléklapok, könyvek, hanglemezek kerülnek kiosztásra. A meghirdető szervek kérik a fenntartó intézmények vezető, it, a kórusvezetcket, hogy segítsék elő a Forradalmi Dalok Fesztiváljának sikerét. Mindannyiunk kéziszótára Könyvet mindig örömmel vesz kézbe a betűszerető, s némi kíváncsisággal az, aki még csak kóstolgatja a nyomtatott szó világának ízét. Lexikont, szótárt viszont akkor forgatunk, ha szükségünk van valamire, ha meg akarjak tudni egy-egy szó, kifejezés értelmét. jelentését. Van, aki szinte soha nem üti fel szótárfedelét ,s akad, aki naponta megtesz»' ezt. Most azonban egy olyan szótárról lehetséges néhány röpke gondolatot elsorolnunk, amilyet mindenki kezébe szívesen adnánk; megjelent a Magyar Értelmező Kéziszótár. Anyanyelvűnk: kincsünk, légua játabb tulajdonunk. Talán azért, mert legtermészetesebb eszközünk, gyakran komiszul bánunk vele. Erőszakot teszünk a mondatszerkezeteken, összekuszáljuk a szavak finom fonalát, elhanyagoljuk a kifejezések ízességét, változatosságát, s mi több, már föl sem tűnik, ha imitációt ejtünk ki, írunk le utánzás, kontrollt ellenőrzés, presztízst tekintély, erkölcsi súly helyett. Igaz, aligha követelhető meg, hogy mindenki, mindenkor a legszabatosabban beszéljen, de nyelvünk dudvái- nak gyomláló sa, értékes s aús kertjének istáoolása természetes igény, velünk született kötelezettség. S ha valami, akkor ez a kéziszótár nagy segedelem ebben, de csak úgy, ha valóban ott lesz sokak kezeügyében. Erényeit, nagyszerűségét e vaskos kötetnek hosszan lehetne méltatni, hiszen a 70 ezer címszó önmagában is tiszteletet parancsol. Még inkább a feldolgozás módja, a tömörítés művészete. Ez utóbbi magyarázza hogy az egyetlen kötetbe hozzávetőleg 12 ezer szóval több ’került, mint a hét darabból álló Magyar Nyelv Értelmező Szótárába, s ugvanakkor felfrissült .napjainkkal még előbb kapcsolatban állóvá vált az anva». A «zervátü'tetés az újszíves, a pótmama, a tejcsárda, a szexpróba most már közkeletű kifejezések, meg is kanták helyüket, ahol mások szintén, ám csillaggal jelölve. E megkülönböztetést azért, hogy kerüljük, ne használjuk azokat, van helyettük jó magyar szavunk. Ismeretet közöl, eligazít, minősít tehát a Nyelvtudományi Intézetben összeállított ,s az Akadémiai Kiadó gondozásában megjelent kereken 1550 oldalas kötet, amelyben 850 vonalas ábra is található a megértés elősegítésére. S ami még kedvesebbé teszi a nyelvművelést a maguk ügyének is tartók számára, az az ,hogy bárki értően forgathatja, meglelheti a keresett eligazítást, rábukkanhat a szavak eredetére, fejlődésük fő mozzanataira, jelentéstartalmuk változásaira. Bevallottan a legszélesebb körnek készült tehát a Magyar Értelmező Kéziszótár, s ez az, ami érdemes a figyelemre, a I segítségre. Tény — amint fentebb álflí- tottuk —, hogy bárki érthető- " en használhatja e munkát, az- j az nem kell különösebb mű- : veltség forgatására. Ám tény — ; ugyan sajnálatos — az is, hogy ; sem magunk, sem gyermekeink S többségükben mindeddig nem : tanulták meg az ilyen és ha- : sonló müvek kezelését, a kere- • sés mikéntjét, a jelölések, rövi- ! dítések értelmezését. Pedig : nincs benne semmi boszorkány- j ság, s ha valahol, akkor az is- ■ kólában mód nyílik eflsajátítá- ; Sára. Ehhez azonban nem éle- j gendő a tanári könyvtár zárt : szekrényében tartani, őrizni a • szótárt; mókás játékkal, értő • tapintattal a gyerekeknek min- • dig elérhető, s ugyanakkor be- : csült, óvott eszközzé kell ten- • ni azt. Ezért jó gondolat, szén ; elhatározás, hogy a különböző ! olvasómozgalmak keretében — : a társadalmi összefogást esetleg • igénybe véve — jusson el a ; kéziszótár minden álta’ános is- ! kólába, közülük is elsősorban : a tanyaiakra, a kis falvakéba. E E jó gondolat igazi célját vi- ■ szont csak akkor érheti el, ha ■ azoké lesz főként a vaskos Ï könyv, akik most teszik első lé- ; péseiket. rövid sétáikat a nyelv • csodás országában: a gyereke- ; ké. ;• . Mindannyiunk kéziszótára? ! Nem túlzás, nem fölös remény- : kedés? Megnőtt az érdeklődés : a nyelv, szavainak származása, ; kifejezéseink helyessége, a sza- s batos magvar beszéd iránt, s ; mindezt tények tanúsítják. E • ténvek gyarapítására az érdek- « lődés növelésére ad tág teret : kimúló könyvtáhláiva1 a minél ; több kézben látni remélt kézi- ; A Legfőbb Bíróság elvi irinymlalísainek közzététele A bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény értelmében 1973. január 1-től kezdődően a szocialista szervezetek egymás közötti pereiben és egyéb ügyeiben a bíróságok járnak eí, a munkaügyi döntőbizottságnak (szövetkezeti döntőbizottságnak, szolgálati felettesnek) az alkalmazottak munkaügyi vitáiban hozott határozata ellen benyújtott kereseteket pedig a munkaügyi bíróságok bírálják ei. A szocialista szervezetek egymás közötti pereivel és egyéb ügyeivel, továbbá g munkaügyi ítélkezéssel kapcsolatban a törvényesség biztosítása és a jog- alkalmazás egysége érdekében a bíróságok ilyen irányú ítélkezé_ se felett is a Legfelsőbb Bíróság gyakarril elvi irányítást Az ezekkel kapcsolatos irányelveit »I'd döntéseit állásfoglalásait és az iránymutatásra alkalmas bírósági határozatok rendszeresen a havonta megjelenő Bírósági határozatok című hivatalos kiadványában külön rovatban teszi közzé a Legfelsőbb Bíróság. Vetélkedő szocialista brigádoknak A Sarfcadi Cukorgyár kultúr- otthonának irodalmi színpada ég a községi művelődési ház Röpülj páva köre közös műsorra készült. A környéken gyűjtött népdalokból, néptánc-játékokból és népi rigmusokból összeállított előadás az emberi élet eseményeit jeleníti meg. A cukorgyárban ezzel egyidőben folynak a szocialista brigádok szellemi vetélkedőjének előkészületei, mely rendezvényre eddig 20 brigád 140 dolgozóval nevezett A Szakszervezetek Országos Tanácsa által meghirdetett vetélkedő január 21—i üzemági döntőjének győztesei február 3-án Sárváron 11 cukorgyár csapatával mérik össze a gyártástechnológiában, politikai, irodalmi, művészeti és sport témakörökben elért felkészültségüket Csabai hétfő este A TIT békéscsabai Értelmiségi Klubjában félszáznál többen ha Latiak meg Pálmai Kálmán irodalomtörténész előadását, amely Petőfi Sándor emberi és költői arcáról rajzolt szép portrét. A Megyei Művelődési Központ Közművelődési Hétfőinek sorozatában Csáki Maranyak Józ ej festőművész (képünkön középen) látoga ott a megyeszékhelyre, ahol Koszta Rozália festőművész (jobbról) matatta be a vendéget a jelenlévőknek. (Fotó: Demény Gyula) Jelinek Laios : Szívvel, lélekkel a párthoz Boitos Sándor nagykamarás! kommunista mártír emlékére 3. Emlékszel, amikor a kertben üld ágé tünk a barackía alatt? Olyan békés volt minden, pedig a náci csizmák alatt akkor már nyögött a föld. Én átöleltelek és te fogtad a kezem. A jövőről beszélgettünk, a gyerekekről. Hogyan lesz tovább? Akkor mosolyogtunk és én nem gondoltam arra, hogy a gumibot hogyan tud gyötörni. Jó volna rágyújtani Igazad volt, amikor azt akartad, hogy szokjak le a dohányzásról. Emlékszel. hogy zsémbeltél velem? Elfüstölöd a hús-avalót! Látod, most nem füstölök és még sincs hús. Csak nyomor és félelelem. Féltelek titeket, féltem az ügyet. A börtönök zsúfolásig telve vannak. Mocsok és poloska. Van, akinek már tetve van. Ügy élünk itt, mint az állatok. Állatok a kínzóink is. Ember nem lehet ilyen. Hidd el, az ügy győzni fog és akkor ezek a bitangok felelni fognak a nép előtt. Az emberek, az ország megnyomo- rításáért! Jó volna, ha holnap mellettem ülhetnél és fognád a kezem. De nem! Hisz akkor téged is elítélnének! Remélem, a hozzátartozókat beengedik a tárgyalásra. Látni szeretnélek. Vigyázz a gyermekekre. És magyarázd meg nekik, hogy az apjukat miért kínozták meg. Mondd meg Andrásnak, hogy soha ne feledje: apja olyan ügyet szolgált, amely az ő jövőjét akarja szebbé tenni. Drága Juliskám, szeretlek. Az őr léptei a folyosón a Te neved kopogtatja. Alakodat a salétrom és a penész rajzolja a zárka falára. Veled és Veletek vagyok. Élni szeretnék, hogy újra magamhoz ölelhesselek benneteket. Élni. élni... — Sándor — hajolt Kovács Bojtos felé. — Nem érzed jól magad? — Élni — motyogta Bojtos — Élni... — Hívjam a smasszerokat? — kérdezte Kovács megfogva a férfi vállát. Bojtos magához tért — Te vagy. István? — nézett rá zárkatársára. — Azt hittem félrebesz&ss — ült mellé Kovács. — Jól vagyok. Álmodtam —» nyújtóztatta ki gémberedeftt végtagjait Bojtos. — Levelet írtam és beszélgettem. Otthon voltam. Nagykamaráson. — Otthon — suttogta magsa elé Kovács. Redős homlokkal nézte az egyik undorító poloskát, amelyik most bújt be az egyik malterhasadékba. — Mikor lesz otthonunk és lesz-e? — Tudom, hogy lesz — keményed tek meg Bojtos arcizmai. — És jobb lesz, mint idáig volt. Ezért vagyunk itt. — Ezért — szorította meg Kovács a mellette ülő férfi karját Az MSZMP Nagykamarás Községi Pártbizottság által összeállított anyagból: „A fegyházban igyekezett kapcsolatot keresni azokkal a kommunista bebörtönzöttek- kel, akik már régóta ott voltak. Ilyen volt Weil Emil dr* Kovács István (Rizner Jenő), Rácz Gyula és még sokan mások. Az ezekkel fenntartott kapcsolatai révén egyrészt olyan értesülések birtokába jutott, amelyekből a háború eseményeiről tájékozódott és más fontos nemzetközi és belpolitikai kérdéseket tudott meg. Ezeket igyekezett közvetlen és közvetett módon eljuttatni bebörtönzött társaihoz és tájékoztatni őket. Ezek mellett felhasználta a napi 20—25 perces séta nyújtotta rövid lehetőségeket, gyengélkedés miatt a3
