Békés Megyei Népújság, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-17 / 13. szám

Ápoljuk* s * *1 ? az ifjúsági mozgalom dalkultú táját Felhívás a Forradalmi Dalok Fesztiváljára A Magyar Kommunista Ifjú­sági Szövetség Békés megyei Bi­zottsága, a Megyei Tanács Mű­velődésügyi Osztálya, a Megyei Művelődési Központ és a KOT A megyei szervezete meghirdeti a Forradalmi Dalok VI Fesztivál­ját a megye valamennyi kórusa számára, abból az alkalomból, hogy 1973-ban ünnepeljük Pe­tőfi Sándor születésének 150. Erkel Ferenc halálának 80. és a szabadságharc 125. évforduló­ját A fesztivált 1973. március 15-én, rendezzük meg, így mél­tó rendezvénye lesz a Forradal­mi Ifjúsági Napok ünnepségso­rozatának. Cél, hogy fiataljaink iá felkészülés időszakában mi­nél több dalt tanuljanak meg, és ezzel ápolják, fejlesszék to­vább az ifjúsági mozgalom dal- kultúráját. A fesztiválra 1973. február 15_ lg kérjük beküldeni a jelentke^ aést Cím: KISZ Békés megyei Bizottsága, Békéscsaba, Szabad­ság tér 11—17. Résizvételi feltételek; a bene­vező kórus legalább 15 tagú le­gyen, a fesztivál közős dalai a Nemzetőr-dal, Most szép lenni katonának, Huszár gyerek, A jó lovas katonának, Ránki György: Dal a népek egyetérté­séről (ált isk. 8. oszt ének­könyv). Akik nem az általános iskolai tankönyvből tanítják, azok is a 2. versszakkal énekel­tessék. A 2. versszak: Dolgos kezünkkel. „, Balázs Árpád: Dalol az Ifjúság A kórus mű­sorideje ne haladja meg a 15 percet Műsorukon szerepeljen nemzetközi és magyar munkás- mozgalmi dal és lehetőleg egy megzenésített Petőfi-var®. A benevező kórus szükség esetén zongorakísérőről gondoskodjon. Műsorukat és a kórus létszámát a nevezéssel egyidőben közöl­jék. A kórusok utaztatását a fenn­tartó intézmény biztosítsa. A meghirdető szervek nem ra­gaszkodnak a bemutatásra ke­rülő dalok többszóLamúságához. A verseny díjai. A legjobb teljesítményt nyújtó kórust vándorserleggel jutalmazzuk. Ezenkívül emléklapok, könyvek, hanglemezek kerülnek kiosztás­ra. A meghirdető szervek kérik a fenntartó intézmények vezető, it, a kórusvezetcket, hogy segít­sék elő a Forradalmi Dalok Fesztiváljának sikerét. Mindannyiunk kéziszótára Könyvet mindig örömmel vesz kézbe a betűszerető, s némi kíváncsisággal az, aki még csak kóstolgatja a nyom­tatott szó világának ízét. Lexi­kont, szótárt viszont akkor forgatunk, ha szükségünk van valamire, ha meg akarjak tud­ni egy-egy szó, kifejezés értel­mét. jelentését. Van, aki szin­te soha nem üti fel szótár­fedelét ,s akad, aki naponta megtesz»' ezt. Most azonban egy olyan szótárról lehetséges néhány röpke gondolatot elso­rolnunk, amilyet mindenki ke­zébe szívesen adnánk; megje­lent a Magyar Értelmező Kézi­szótár. Anyanyelvűnk: kincsünk, lég­ua játabb tulajdonunk. Talán azért, mert legtermészetesebb eszközünk, gyakran komiszul bánunk vele. Erőszakot teszünk a mondatszerkezeteken, össze­kuszáljuk a szavak finom fo­nalát, elhanyagoljuk a kifeje­zések ízességét, változatosságát, s mi több, már föl sem tűnik, ha imitációt ejtünk ki, írunk le utánzás, kontrollt ellenőrzés, presztízst tekintély, erkölcsi súly helyett. Igaz, aligha köve­telhető meg, hogy mindenki, mindenkor a legszabatosabban beszéljen, de nyelvünk dudvái- nak gyomláló sa, értékes s aús kertjének istáoolása természe­tes igény, velünk született kö­telezettség. S ha valami, akkor ez a kéziszótár nagy segedelem ebben, de csak úgy, ha valóban ott lesz sokak kezeügyében. Erényeit, nagyszerűségét e vaskos kötetnek hosszan lehet­ne méltatni, hiszen a 70 ezer címszó önmagában is tiszteletet parancsol. Még inkább a feldol­gozás módja, a tömörítés mű­vészete. Ez utóbbi magyarázza hogy az egyetlen kötetbe hoz­závetőleg 12 ezer szóval több ’került, mint a hét darabból ál­ló Magyar Nyelv Értelmező Szótárába, s ugvanakkor fel­frissült .napjainkkal még előbb kapcsolatban állóvá vált az anva». A «zervátü'tetés az újszí­ves, a pótmama, a tejcsárda, a szexpróba most már közkeletű kifejezések, meg is kanták he­lyüket, ahol mások szintén, ám csillaggal jelölve. E megkülön­böztetést azért, hogy kerüljük, ne használjuk azokat, van he­lyettük jó magyar szavunk. Is­meretet közöl, eligazít, minő­sít tehát a Nyelvtudományi In­tézetben összeállított ,s az Aka­démiai Kiadó gondozásában megjelent kereken 1550 oldalas kötet, amelyben 850 vonalas ábra is található a megértés elősegítésére. S ami még ked­vesebbé teszi a nyelvművelést a maguk ügyének is tartók számára, az az ,hogy bárki ér­tően forgathatja, meglelheti a keresett eligazítást, rábukkan­hat a szavak eredetére, fejlő­désük fő mozzanataira, jelen­téstartalmuk változásaira. Be­vallottan a legszélesebb kör­nek készült tehát a Magyar Ér­telmező Kéziszótár, s ez az, ami érdemes a figyelemre, a I segítségre. Tény — amint fentebb álflí- tottuk —, hogy bárki érthető- " en használhatja e munkát, az- j az nem kell különösebb mű- : veltség forgatására. Ám tény — ; ugyan sajnálatos — az is, hogy ; sem magunk, sem gyermekeink S többségükben mindeddig nem : tanulták meg az ilyen és ha- : sonló müvek kezelését, a kere- • sés mikéntjét, a jelölések, rövi- ! dítések értelmezését. Pedig : nincs benne semmi boszorkány- j ság, s ha valahol, akkor az is- ■ kólában mód nyílik eflsajátítá- ; Sára. Ehhez azonban nem éle- j gendő a tanári könyvtár zárt : szekrényében tartani, őrizni a • szótárt; mókás játékkal, értő • tapintattal a gyerekeknek min- • dig elérhető, s ugyanakkor be- : csült, óvott eszközzé kell ten- • ni azt. Ezért jó gondolat, szén ; elhatározás, hogy a különböző ! olvasómozgalmak keretében — : a társadalmi összefogást esetleg • igénybe véve — jusson el a ; kéziszótár minden álta’ános is- ! kólába, közülük is elsősorban : a tanyaiakra, a kis falvakéba. E E jó gondolat igazi célját vi- ■ szont csak akkor érheti el, ha ■ azoké lesz főként a vaskos Ï könyv, akik most teszik első lé- ; péseiket. rövid sétáikat a nyelv • csodás országában: a gyereke- ; ké. ;• . Mindannyiunk kéziszótára? ! Nem túlzás, nem fölös remény- : kedés? Megnőtt az érdeklődés : a nyelv, szavainak származása, ; kifejezéseink helyessége, a sza- s batos magvar beszéd iránt, s ; mindezt tények tanúsítják. E • ténvek gyarapítására az érdek- « lődés növelésére ad tág teret : kimúló könyvtáhláiva1 a minél ; több kézben látni remélt kézi- ; A Legfőbb Bíróság elvi irinymlalísainek közzététele A bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény értelmében 1973. január 1-től kezdődően a szocia­lista szervezetek egymás közötti pereiben és egyéb ügyeiben a bíróságok járnak eí, a munka­ügyi döntőbizottságnak (szövet­kezeti döntőbizottságnak, szol­gálati felettesnek) az alkalma­zottak munkaügyi vitáiban ho­zott határozata ellen benyújtott kereseteket pedig a munkaügyi bíróságok bírálják ei. A szocialista szervezetek egy­más közötti pereivel és egyéb ügyeivel, továbbá g munkaügyi ítélkezéssel kapcsolatban a tör­vényesség biztosítása és a jog- alkalmazás egysége érdekében a bíróságok ilyen irányú ítélkezé_ se felett is a Legfelsőbb Bíró­ság gyakarril elvi irányítást Az ezekkel kapcsolatos irány­elveit »I'd döntéseit állásfogla­lásait és az iránymutatásra al­kalmas bírósági határozatok rendszeresen a havonta megje­lenő Bírósági határozatok című hivatalos kiadványában külön rovatban teszi közzé a Legfel­sőbb Bíróság. Vetélkedő szocialista brigádoknak A Sarfcadi Cukorgyár kultúr- otthonának irodalmi színpada ég a községi művelődési ház Röpülj páva köre közös műsor­ra készült. A környéken gyűjtött népdalokból, néptánc-játékokból és népi rigmusokból összeállított előadás az emberi élet esemé­nyeit jeleníti meg. A cukorgyárban ezzel egyidő­ben folynak a szocialista brigá­dok szellemi vetélkedőjének előkészületei, mely rendezvény­re eddig 20 brigád 140 dolgozó­val nevezett A Szakszervezetek Országos Tanácsa által meghir­detett vetélkedő január 21—i üzemági döntőjének győztesei február 3-án Sárváron 11 cu­korgyár csapatával mérik össze a gyártástechnológiában, politikai, irodalmi, művészeti és sport témakörökben elért felkészültsé­güket Csabai hétfő este A TIT békéscsabai Értelmiségi Klubjában félszáznál többen ha Latiak meg Pálmai Kálmán irodalomtörténész előadását, amely Petőfi Sándor emberi és költői arcáról rajzolt szép portrét. A Megyei Művelődési Központ Közművelődési Hétfőinek soro­zatában Csáki Maranyak Józ ej festőművész (képünkön közé­pen) látoga ott a megyeszékhelyre, ahol Koszta Rozália festő­művész (jobbról) matatta be a vendéget a jelenlévőknek. (Fotó: Demény Gyula) Jelinek Laios : Szívvel, lélekkel a párthoz Boitos Sándor nagykamarás! kommunista mártír emlékére 3. Emlékszel, amikor a kertben üld ágé tünk a barackía alatt? Olyan békés volt minden, pe­dig a náci csizmák alatt akkor már nyögött a föld. Én átölel­telek és te fogtad a kezem. A jövőről beszélgettünk, a gyere­kekről. Hogyan lesz tovább? Akkor mosolyogtunk és én nem gondoltam arra, hogy a gumi­bot hogyan tud gyötörni. Jó volna rágyújtani Igazad volt, amikor azt akartad, hogy szokjak le a dohányzásról. Em­lékszel. hogy zsémbeltél ve­lem? Elfüstölöd a hús-avalót! Látod, most nem füstölök és még sincs hús. Csak nyomor és félelelem. Féltelek titeket, féltem az ügyet. A börtönök zsúfolásig telve vannak. Mo­csok és poloska. Van, akinek már tetve van. Ügy élünk itt, mint az álla­tok. Állatok a kínzóink is. Ember nem lehet ilyen. Hidd el, az ügy győzni fog és akkor ezek a bitangok fe­lelni fognak a nép előtt. Az emberek, az ország megnyomo- rításáért! Jó volna, ha holnap mellet­tem ülhetnél és fognád a ke­zem. De nem! Hisz akkor té­ged is elítélnének! Remélem, a hozzátartozókat beengedik a tárgyalásra. Látni szeretnélek. Vigyázz a gyermekekre. És ma­gyarázd meg nekik, hogy az apjukat miért kínozták meg. Mondd meg Andrásnak, hogy soha ne feledje: apja olyan ügyet szolgált, amely az ő jö­vőjét akarja szebbé tenni. Drága Juliskám, szeretlek. Az őr léptei a folyosón a Te neved kopogtatja. Alakodat a salétrom és a penész rajzolja a zárka falára. Veled és Vele­tek vagyok. Élni szeretnék, hogy újra magamhoz ölelhesselek benne­teket. Élni. élni... — Sándor — hajolt Kovács Bojtos felé. — Nem érzed jól magad? — Élni — motyogta Bojtos — Élni... — Hívjam a smasszerokat? — kérdezte Kovács megfogva a férfi vállát. Bojtos magához tért — Te vagy. István? — né­zett rá zárkatársára. — Azt hittem félrebesz&ss — ült mellé Kovács. — Jól vagyok. Álmodtam —» nyújtóztatta ki gémberedeftt végtagjait Bojtos. — Levelet írtam és beszélgettem. Otthon voltam. Nagykamaráson. — Otthon — suttogta magsa elé Kovács. Redős homlokkal nézte az egyik undorító polos­kát, amelyik most bújt be az egyik malterhasadékba. — Mi­kor lesz otthonunk és lesz-e? — Tudom, hogy lesz — ke­ményed tek meg Bojtos arciz­mai. — És jobb lesz, mint idáig volt. Ezért vagyunk itt. — Ezért — szorította meg Kovács a mellette ülő férfi karját Az MSZMP Nagykamarás Községi Pártbizottság által összeállított anyagból: „A fegyházban igyekezett kapcsolatot keresni azokkal a kommunista bebörtönzöttek- kel, akik már régóta ott vol­tak. Ilyen volt Weil Emil dr* Kovács István (Rizner Jenő), Rácz Gyula és még sokan má­sok. Az ezekkel fenntartott kapcsolatai révén egyrészt olyan értesülések birtokába ju­tott, amelyekből a háború ese­ményeiről tájékozódott és más fontos nemzetközi és belpoliti­kai kérdéseket tudott meg. Eze­ket igyekezett közvetlen és közvetett módon eljuttatni be­börtönzött társaihoz és tájé­koztatni őket. Ezek mellett fel­használta a napi 20—25 perces séta nyújtotta rövid lehetősé­geket, gyengélkedés miatt a3

Next

/
Thumbnails
Contents