Békés Megyei Népújság, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-16 / 12. szám

I MU ültessünk tavasszal Angol málnafajták Nálunk főként a raagymaro.si málnafajta terjedt el, de a mintegy másfél évtizede hono­sított Mailing Promise (me- ling promisz) és a Mailing Ex- polit (meling expolit) termő­területe egyre nő. A jövőben a fajtaösszetétel jelentős részét minden bizonnyal ezek adjáik. A házikertekben sok ismeret­len régi fajtát tartanak fenn, (közöttük a nagyhírű Lloyd George is megtalálható. A (ko­rábbi évtizedekben a legna­gyobb gyümölcsű és termésho­zamú lehetett, sajnos ma már annyira leromlott, hogy jelen­legi állapotában nem érdemes vele vesződni Az angol neme­si tők azonban nagyon sok ér­tékes fajtát állítottak már elő -r- ezek közül került ki a Pro­mise és az Exnolit is — a jövőben még újabbak megje­lenése is várható. Ezek minden bizonnyal — sok örömet okoz­va — a kertjeinkbe is beke­rülnek, A Mailing Promise után 1970-ben kapott állami el­ismerést. Érési idejével követi a Pro- mise-t és majdnem egyidőben érik a Nagymarosi fajtával Bő­termő, többéves kísérleti ter­mésmérés alapján Nagymaro­son a Promise-szal megköze­lítően azonos gyümölcsmennyi­séget hozott; Nyugat-Dunántú- lon kissé elmaradt tőle, de ott még így is két és félszer töb­bet terem a Nagymarosinál. Bogyója nagy, csaknem azonos méretű Promise-szal, egyes években azonban annál kisebb, máskor túlhaladja azét. Bo­gyójának színe, alakja részter- méskéinetk száma, egymáshoz való tapadása, fürtailakja, fel­dolgozásra való alkalmassága, ízletessége, tertnékenyülése stb. megközelítően azonos a Pro­mise-szal. A (két fajtát a gyümölcs alapján szinte lehetetlen szét­választani biztosan csak az érés kedetekor különböztethe­tő meg egymástól. A bokrok is összetévesztésig hasonlítanak egymásra, és elkülönítésük csak apró jellegzetességek alap­ján lehetséges. Ha a termő­vesszőket egymás mellett néz­zük, a Promise sárga, levelei szembetűnően elkülöníthetők az Exoolitétől. A fagy a vesszőit a Promise és a Nagymarosi fajták vessző­inél kevésbé károsítja. A meg­figyelések szerint szinte érzé­ketlen a termőhelyi adottsá­gokra. Elterjedése — a Promi- se-nál valamivel kisebb ter­méshozam ellenére — a tapasz­talatok alapján azzal magya­rázható, hogy a meszes talaj­jal szemben kisebb az érzé­kenysége, némileg kisebb a víz­igénye és lassúbb az elörege­dése. Ha kertünkben egyszer ter­mő málnát szándékozunk ül­tetni, akkor az ismertetett két angol málnát feltétlenül sze­rezzük be. Annál is inkább te­hetjük ezt, mert szaporítóa­nyaguk az országban már min­denfelé kapható. Majoros László Ï948-ban került a Kertészeti Egyetem faiskolai tanszékére, onnan vitték Fertődre, ahol a vizsgálatát 1950 óta végzik. Állami minősítést 1958-ban ka­pott. A fontosabb fajták között a legkorábbi érésű, éréskezdeté­vel az egyéb fajtákat, eseten­ként még több nappal is meg­előzi, és érési ideje június vé­gétől július végéig tart. Bőtermő, a sok éven át mért termésmennyisége alap­ján a legnagyobb termést ho­zó fajta. A Dunakanyarban nem sokkal haladja túl a Nagymarosi terméshozamát, de a nyugati országrészeken — Fertődön, Mosonmagyaróvárott — több mint két és félszer képes többet teremni nála. Bo­gyója nagy, illetve nagyon nagy, kúpalakú, tompán hegye­sedé, részterméskéi elég (ki­csik, egymáshoz jól tapadnak és sötétebb piros színűek. íz­letes, különböző készítmények alapanyagaként használható. Hajtásai erőteljesen felfelé törve növekednek, vesszői íve­sen széthajolnak. A gyümölcs súlya alatt a vesszők, sok eset­ben a földet súrolják. A bok­rok — az első években — sok sarjat hoznak. Ezek közül az erősebb, végükön elvékonyodó vesszőket hagyjuk meg. A vesz- szők színe világos- vagy kö- zépbama. A termővesszők leve­lei mindig sárgák. Ezen az ala­pon különböztetjük meg a Mai­ling Expo'itt ól. amelyeknek a levelei zöldek. önmagában is telepíthető, termékeny üléséhez nem feltét­lenül szükséges más fajta vi­rágpora. A gombabetegségek iránt közepesen fogékony, há­zikertekben azonban kémiai védekezés nélkül is biztonság­gal termeszthető. A mész iránt érzékeny. A Mailing Expolit 1957-ben került — fajtacseré­vel — külföldről Fertődre és a honosítói kísérletek elvégzése BiKis mmisssn 1973. JANUÁR 1«. Időben védekezzünk a bőrbetegségek ellen! A tavalyi év szeszélyes, ál-1 landóan változó esős időjárása j folytán jó néhány helyen jelen. | tős mértékű volt a szolőbogyók j rothadása. Különösen fontos, ; hogy az ilyen szőlőből készült borok fejlődését állandóan fi­gyelemmel kísérjük, mert ben­ne gyakorta lépnek fel a káros mikroorganizmusok okozta bőr­betegségek. A bor alkotórészeit támadják meg, s részben vagy teljesen elbontják őket. Ha időben nem fedezzük fei ezeket, igen jelen­tős károkat okozhatnak, sőt tönkre is tehetik borainkat. Célszerű ezért, hogy a rothadt, penészes, jégvert szőlőből ké­szült borainkat rendszere­sen ellenőrizzük, s vigyünk né­hány órára mintát belőlük szo­bahőmérsékletű helyre. Így Íz­leléskor sokkal jobban észreve­hetők az íz- és illathibák. A leggyakrabban előforduló betegségek a következők: Virágosodás (pimpósodás). Az alacsony — 11 Maliigand-fok alatti — alkoholtartalmú borok­ban lép fel. Ha ezek levegővel érintkeznek és ráadásul a pince melegebb — 15-20 C fokos — a felületükön fehér hártya képző­dik, ami sűrű, ráncos felületűvé vastagszik, és szürkésfehér lesz. Később a hártya szétszakado- zi'k, és egy része leszáll a hordó ! aljára, s ugyanakkor új hártya kialakulása indul meg. E beteg- ség a bor alkoholtartalmát fo­kozatosan elbontja, s a bor vi­zes, üres ízű lesz. A károsítást rendszeres töltö- getéssel előzhetjük meg. Ami­kor borunk már gyengén virágo- sodott. úgy segíthetünk, hogy lopóval óvatosan átszúrjuk a hártyát és magasabb savtartal­mú borral addig töltjük fel a hordót miközben az akonanyí- lás körül ütöget’ük — amíg a hártya a túltöltés következtében ki nem folyik. A hordót gondos tisztítás után zárjuk le. Ha már vastag a hár­tya a bort meg keld szűrni és tiszta hordóban kell tárolni. Bamatörés. A penészes szőlő­ből nyert újborok jellemző be­tegsége. Az ilyen ital sárgás vagy sötétbarna és zavaros. íze és szaga kellemetlen. A penészgombák által termelt enzim akkor okozza, ha a bor levegővel érintkezik. Az enzim jelenlétéről törési próbával győ­ződhetünk meg. A bamatörésre hajlamos bort kénezéssed javíthatjuk. A bámu­lás mértéke szerint 10—30 g/hl kálummetaibiszulfit (borként) keverjünk a borba. Ha erősebb a törés és nem használ a kénezés, derítsük csersav-zselatinnal. Ecetesedés. Melegebb pincék­ben lép fél, ha a bor levegővel érintkezik. A bor szaga szúrós, ecetre emlékeztető és íze kelle­metlenül savanyú. Az ecetbak- térfumok a bor felszínén vékony hártya képzésével a bor alkohol- tartalmát ecetsavra és vízre bontják. Fellépését tisztasággal, kéne- zéssel és gondos töltögetéssel előzheti ük meg. Ecetesedéikor azonnal kénezni kell 10-^15 gramm/hektóliter borkénnel és át kell fejteni a bort tiszta hor­dóba. Záptojásszag. A bor íze és sza- ga záptoiásra hasonlít. Akkor fordul elő, ha erjedő mustot kéneztünk, vagy kénezéskor a kén belecsepegett a hordóba, melyből a kárcs élesztőbaktéri­umok kénhidrogént termelnek. Nyílt fejtéssel védekezhetünk, majd a bort 3/4 azbeszt kén/hek_ tolíter kénezésű hordóba töltiük. Egéríz. Lassú erjedéskor me­legebb pincében jelentkezik a töltögetés elhanyagolásakor. Szellőztetve fejtéssel é* hek- ’1 to®(terenként 20 gramm borkén adagolásával védekezhetünk el-' i lene Sz. F. Takarékszö vetkezet a város központjában Sokáig emlékezetes esemény­re került sor a közelmúltban Szarvason. A város központjá­ban felépült szövetkezeti pénz­intézet új üzletházának avatá­sára érkezett vendégeket üdvö­zölhetett Fedorják Pál, a taka­rékszövetkezet elnöke. így Csaba Jánost, az MSZMP szarvasi já­rási bizottságának első titkárát, Orbán Bélát, a megyei tanács járási hivatalának titkárát, Bot­ló Etelkát és Nagy Józsefnért, á SZÖVQSZ Elnökségének tagjait, dr. Horváth Istvánt, a SZÖVOSZ Takarékszövetkezeti Főosztályá­kodott a pénzintézet felett. & lakosság aránylag rövid idő alatt felismerte segítőtársát, a taka- rékszövetkezetet. 1961-től, de kü- lönösen a gazdaságirányítás új rendszerének életbe lépésétől ta- pasztaiható gyors ütemű fejlődés a Szarvasi Takarékszövetkezet­nél is. A nagyobb önállósággal jól tudott élni e pénzintézet, Eredményei — annak ellenére, hogy a városban OTP is van —• évről évre növekedtek. Közbea az évek során Kardoson és Csa- bacsűdön korszerű kirendeltsé­get nyitottak. Békésszentandrá­A szövetkezeti pénzintézet űj üzletháza. Az emeleteken a Szarvasi Állami Gazdaság köz ponti Irodaháza foglal helyet nak vezetőjét. A város központ­jában felépült és ez alkalommal rendeltetésének átadott takarék­szövetkezeti üzletház megtekin­tését követően dr. Horváth Ist­ván, a SZÖVOSZ főosztályveze­tője, miközben méltatta a Szarvasi Takarékszövetkezét új épületének impozáns kivitelezé­sét, szólt az ország szövetkezeti pénzintézeteinek utóbbi években elért eredményeiről, feladatairól. Ezután Fedorják Pál, a pénz­intézet elnöke ismertette a .taka­rékszövetkezet 15 éves tevékeny­ségét. Bevezetőként köszönetét mondott Batta Györgynek, Csi- csely Jánosnak, dr. Gerő Pálnak és Práznóczy Ivánnak, akik más­fél évtizeddel ezelőtt csak sze­mélyes közbenjárásukkal tudták megszerezni az országos szervek­től a szövetkezeti pénzintézet működési engedélyét, mivel már annak idején OTP működött Szarvason. Végülis 1957. szep­tember 27-én megkezdhette te­vékenységét Szarvason a taka­rékszövetkezet. A pénzintézetet 268-an alakították meg, 80 ezer forint betétállománnyal. Évekig a földművesszövetkezet bábás­son pedig most van befejezés előtt a kirendeltség építése. B három kirendeltség kialakításá­ra csaknem 1 millió 200 ezer fo-í rintot költött, illetve költ aa igazgatóság. Majd arról beszélt Fedorják Pál, hogy a Szarvason rendelte­tésének átadott új központi üz­letház beruházási költsége meg­közelíti a másfél millió forintot; Külön is említésre méltó, hogy a kirendeltségek kialakítását és a központi üzletház megépítését saját anyagi erőből valósították meg. A Szarvas város központ­jában rendeltetésének átadott takarékszövetkezeti üzletház az állami gazdaság székházával társberuházásként épült. Jelenleg — hallottuk a pénz­intézet elnökétől — a, Szarvas és Vidéke Takarékszövetkezetnek 6500 tagja van. A betétállomány — a központi üzletház átadása­kor — 26, míg a kölcsönáH©- mány 11 millió forint volt. Végezetül Bárány Mihály, a pénzintézet igazgatóságának egyik tagja mondott köszönetét a tagság nevében az üzletház felépítéséért. Balfcus Imre Memudtás után az első ftetőteséfe.

Next

/
Thumbnails
Contents