Békés Megyei Népújság, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-14 / 11. szám
Új ötletek, érdekes programok Három évvel ezelőtt alakult niég Gyulán, a megyei bíróságon a szakszervezeti nőbizott- uág, melynek hét tagja azóta is aktívan tevékenykedik, minden évben új ötletekkel gazdagítva, érdekes programokat állít Ősz. sze. A bizottság tagjai megbeszéléseiken készítik el munkatervüket amely egy évre szól és 10—12 féle rendezvény megszervezését tartalmazza. A bizottság titkára Perei Pétemé, aki nagy rátermettséggel, jó érzékkel vezeti és irányítja a nő- bizottság munkáját. A megyei bíróságon mintegy 60—65 lány és asszony dolgozik, de ehhez a bizottsághoz tartoznak azok Is, akik a járási, városi bíróságokon tevékenykednek. Minden évben rendszeresen megtartják a Nemzetközi Nőnapi ünnepséget a megyei bíróság reprezentatív dísztermében. A nők megbecsülését fémjelzi, hogy az ünnepi szónok minden alkalommal dr. Jakucs Tamás, a megyei bíróság elnöke. Az asszonyok sok segítséget kapnak a szakszervezettől és a pártbizottságtól is. Rendezvényeik igen népszerűek, látogatottak. Az elmúlt évben új kezdeményezés született, hogy anyák napján anyagi segítséget nyújtanak a rászorulóknak, s ehhez természetesen megkapták a kellő támogatást is, e’sősorban dr. Jakucs Tamástól. Az első anyáknapi ünnepségen megajándékozták az édesanyákat, műsorral kedveskedtek. Erre felkérték a Jókai Művelődési Ház irodalmi színpadának tagjait. Gyermeknapi ünnepséget is tavaly tartottak először, s mivel ehhez nem volt meg a szükséges anyagi fedezetük ezért tombolajegyeket készítettek, s adtak el. Természetesen ismertették milyen célra fordítják az összeget. Így aztán nagy sikere volt a tombolának, összesen 400 jegy kelt el. Ebből tudták biztosítani a gyermekek megajándékozását. a kicsinyek nagy örömére. Az ünnepséget szintén a díszteremben tartották. Az elmúlt év májusában kezdeményeztek egy országos jellegű gépíróversenyt is a bírósági dolgozónők között. Ehhez azon., ban a minisztérium, legnagyobb bánatukra, nem járult hozzá, így aztán megyei versenyt tartottak. Ez viszont nagy sikerrel zajlott le. Két kategóriában villany és mechanikai írógépesek között rendezték meg. A háromhárom első helyezett pénzjutalmat, valamint ajándéktárgyakat kapott. Ezen kívül megszerveztek a gyulaiak részére egy látogatást a SZOT-üdülőbe, mely nagy élményt nyújtott, hiszen sokan nem ismerték belülről a város egyik nevezetességét Részt vettek a november 7-i ünnepségek előkészítésében, s a közös vacsorán ők voltak háziasszonyok és a műsor lebonyolításáról is gondoskodtak. Szép élményt nyújtottak a gyerekeknek a Télapó-ünnepség hagyományos megrendezésével is és nagy sikere volt annak a kiállításnak, melyet a háziipari vá'lalattal közösen rendeztek. Természetesen szerveztek ezenkívül különböző előadásokat is az asszonyok, lányok részére. Többek között a rákos megbetegedésekről. Sokat törődnek az idős nyugdíjasokról és a szülési szabadságon lévő nődolgozókkal is. A bizottság tagjai rendszeresen meglátogatják őket, ünnepségeikre meghívják. K. J. in dfrfggsa w UGX JANUÁR 14. V. HENRIK Shakespeare-dráma a Jókai Színházban Pénteken mutatta be színházunk Sh kespeare: V. Henrik el- mű drámáját, Sándor János Jászai-díjas rendezésében. Képeink az előadás három jelenetét mutatják be. Az első: Henrik és Katalin, a francia királylány (Kalmár Zsuzsa, Cser- nák Árpád.) Bicskey Károly A bővérű humor egyik mestere, Pistol Jászai-díjas. Angol követ a francia király udvarában — Szűcs András, Bángyörgyl Károly Jászai-díjas. Lukács József és Szerencsi Hugó. (Demény Gyűl» felvételei) Beszélik, hogy... ...azért lett A szabálytalanul szép szí-' nésznő öngyilkossága voltaképpen közügy lett Legalábbis' abban az értelemben, hogy városon és falun egyaránt beszédtéma volt. És bár halála óta már hetek teltek eá, a szomorú eset olykor-olykor még mindig szóbakerül. Sokan nem tudnak napirendre térni afölött, hogy miért tette, hiszen sikeres, országosan ismert ember volt, kifejezetten jó anyagi körülmények között élt, ahogyan mondani szokás, megvolt mindene. Mások tudni vélik, i hogy bár a népszerűség reflektorfényében élt, a színház, a rádió és a televízió révén milliók személyes ismerősévé vált, magánéletében mégis egyedül volt. És a magányt nem tudta elviselni, végülis ezért lett öngyilkos. A nekrológokból is valami ilyesmit lehetett kiolvasni. Volt, amelyikből önvádat is, hogy egyikünknek sem jutott eszébe karácsonykor föltárcsázni, elbeszélgetni vele, talán visszatartottuk volna a jóvátehetetlen cselekedettől. Talán, hátha. Ezt már utólag nem lehet megállapítani, tekintve, hogy nem történt meg, elmaradt a telefonálás. Ellenben erről az esetről más vonatkozásban eszembejut a telefon. Magyarország évek óta listavezető az öngyilkosság vi- lágstatisztkájában. A lakosság számához viszonyítva nálunk választják legtöbben az önkéntes halált. Évente több, mint háromezren hálnak meg így. És ehhez még hozzá kell számítani húsz-huszonkétezer öngyilkossági kísérletet. Ez az Igazi közügy, amelyről azonban álig beszélünk és főleg keveset a lehetséges megelőzésért. Az orvosok, s főként a pszichiáterek a megmondhatói, hogy az öngyilkosságok és kísérletek jó részében több ok játszik közre, de ezek között az egyik majdnem mindig megtalálható. Ez a magányosság, az egyedüllét az emberi kapcsolatok elvesztése. Ha ez így van .akkor nyilvánvaló, hogy az öngyilkosságok megelőzéséért a közvetlen környezetben élők tehetnek a legtöbbet. A család az iskola — mert különben aggasztó a 15—19 évesek öngyilkossági arányszáma — a munkahely, a baráti kör, ha van, egyszóval a szűkebb közösség. Hogy miképpen, arról lehetne vitatkozni. Illetőleg legalább vitatkozni kellene, de jobbára még azt sem tesszük. Legfeljebb utólag, amikor már késő, és akkor már csak az marad, hogy megtárgyaljuk a szerencsétlen miért tette azt, amit tett. Pedig — és ez szintén orvosok, pszichiáterek véleménye — az öngyilkosjelöltek az esetek többségében valamilyen formában rendszerint elárulják is_ méréseiknek, barátaiknak, hogy mire készülnék, ha nem is nevén nevezve a dolgot. Eszerint nem figyelünk eléggé egymásra .többet kellene törődnünk mások sorsával? Feltehetőleg ez a helyzet, de hogy mekkora ez a közöny és milyen tényezőknek tulajdonítható az olyan oknyomozást igényelne, amely öngyilkos sokszorosan túlhaladja égy ilyen jegyzet kereteit Annyi azonban bizonyos, hogy bár az ön- gyilkosság lényegét tekintve egyéni tragédia, aggasztó gyakorisága miatt mégis társadalmi jelenség, amelynek visszaszorításáért intézményesen is küzdeni kell A lehetséges és szükséges módszerek közül maradjunk ezúttal csak a telefonnál. Gergely Mihály, a „Röpirat az öngyilkosságról” című felkavaró tanulmánykötet szerzője a sajnálatosan alacsony példányszámban kiadott művében egyebek között idéz az Egészségügyi Minisztérium egyik tervezetéből amelyben ez áll: „Egyelőre kísérletként a fővárosban, esetleg az ideggondozó intézetek központjában helyes volna megszervezni a 24 órás állandó psychiatriai szakügyeletet, amelyet két psychiater-szakorvos látna el a rendelkezésükre áMó gépkocsival, elsősorban orvosi hívásra helyszínre is kiszállnának és ezzel a psychiatriai betegek sürgősségi ellátása lényegesen javulna. Az öngyilkossági pre- ventio érdekében — melynek hazánkban sajnos igen nagy a. jelentősége — a psychiaterefc mellé beosztva klinikai psycho- lógust is be lehetne vonni az öngyilkos jelöltek „forró drót” telefonszolgálatába, amint ezt több országban megteszik. Ezt a szolgáltatást természetesen megfelelő mentalhygienes szemléletű, széles körű felvilágosító munkának kell megelőznie”. Az idézett tervezet több, mint három éve készült. Azóta legalább hetvenezren követtek el öngyilkossági kísérletet, s legalább tízezren bele is haltak. Nem tudom, hogy közülök hányat sikerült volna egy-egy telefonbeszélgetéssel, vagy annak nyomán személyes kiszállással megmenteni az életnek. Ezt csak találgatni lehet, mert tudomásom szerint ma sincs nálunk ilyen lelki segélyszolgálat, amely pedig sok európai nagyvárosban, egyebek közt Prágában és Varsóban is eredményesen működik. Lehetséges, hogy ezt a különleges szolgáltatást csakugyan széles körű felvilágosító munkának kell megelőznie, ez azonban meglehetősen titokban folyhat, mert én például észre sem vettem. A múltkor beszélgettem valakivel, aki aggodalmas megjegyzésemre csak legyintett, mondván, hogy az öngyilkos- sági világstatisztikában az első három helyen Magyarország, Ausztria és Csehszlovákia áll. Atkos hagyomány, amely száz éve benne van a levegőben, nehéz ellene bármit is tenni. Bizonyára nehéz, hallatlanul nehéz, de magyarázgatással, le- gylntgetéssel semmire sem jutunk. Kevésbé aggasztó társadalmi jelenségek ellen fel tudjuk venni és fel is vesszük a harcot. Éppen az öngyilkossággal szemben volnánk tehetetlenek? Nem hiszem .hogy nincs más választásunk, mint a beletörődés. Árkus József A Békés megyei Tanácsi Építőipari Vállalat felvételre keres érettségi bizonyítvánnyal rendelkező 2 fő dolgozói raktárosi munkakörbe 2 fö dolgozót építőipari technikus munkakörbe Jelentkezni lehet a vállalat központjában, Békéscsaba, Kétegyházi u. 1921/2. Szem é’yzeti csoportnál. x
