Békés Megyei Népújság, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-14 / 11. szám
Levegőnk, vizeink szennyeződése, zajártalom... Társadalmi ügy a környezetvédelem „Mindenkinek egyéni dolga, hogy törödtt-e egészségével, vagy sem, de mindenkinek tudomásul kell vennie, hogy a rossz Példa másokat is befolyásolhat.” (Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete.) Mintegy két évvel ezelőtt látott napvilágot a levegő tisztaságának védelméről szóló kormányrendelet, s legutóbb is erről tárgyalt a Minisztertanács. Azóta írtak e kérdésről a lapok, foglalkoztak vele a különféle szervek — egyszóval „felkapott téma” lett A televízióban Poór Klári Londonban kereste a szmogot, de hol van az már... Ott már nincs, ám többek között Békéscsabán és megyénk más helységében Is igen saeny- nyezett a levegő. Erről kérdezr- tük dr. Maurer Józsefet, a Békés megyei KÖJÁL, igazgató- főorvosát — Az ember létfeltétele, hogy kihasználja a természet erőit —- mondotta az igazgató- főorvos, — ám a kulturális- technikai forradalom óta megjelentek olyan koncentrált anya. gok, amelyekkel az ember tudatlanul, de sokszor inkább tudatosan megbontja a természet egységét Hangsúlyozom, bár a, jelenlegi helyzet aggasztó, még-l sem kétségbeejtő. Azonban I mindent meg kell tennünk an- I nak érdekében, hogy a jövő nemzedékei egészséges körűimé. I nyék között alkothassanak. Ügy erzem, most amikor még na-l gyobb gondot fordítunk a kör-l nyeaetvédelemre, a továbbá J szennyeződésen túl a már dena. túráit környezetet is „helyreállíthatjuk”. A következő évtizedeknek ennek a jegyében keli eltelniük. — A környezetvédelmen természetesen nemcsak a levegő minél minimálisabb szennyezését értjük... — Nagyon Jelentős oő! * vi'Eek tisztántartása és a zajár— laknak megszüntetése is. Tehát három összefüggő kategóriáról beszélünk. Angliában már ko rabban rájöttek, miként tarthat! I ják tisztábban a levegőt. Me- ! gyénk egészségügyi szervei I rendszeresen tanácsolják: tölt-1 sön mindenki ménéi több időt a „szabad levegőn’’, jó levegőn”. Ám hol talál Ilyet? A sokszor korszerűtlen tüzelés, a nagyipar, a robbanómotoros közlekedés szennyezi a levegőt, s ez nagyon árt nemcsak az idősebb, a légzdsszervi, vérkeringési betegségekben szenvedőknek, hanem az egészségesek, nek is. Ezenkívül — ég ez sem jelentéktelen —, sokmilliós károkat okoz ^ épületekben, így például a vasszerkezetek korrózióját segíti elő. A KÖJÁL már évekkel ezelőtt megkezdte, főként munkahelyeken, ipari üzemekben a klíma vizsgálatokat Tavaly háromezer ilyen vizsgálatot végeztünk. Ezek alapján a helyi egézségügyi hatóságok 1240 esetben intézkedtek a technológiai eljárások, a sssellö- zőberendezések javítására Egyébként ia alföldi makraklímában élünk, nagyobb a porképződés, szárazabb a levegő, kevés az erdő, így az ipari — csökkenthető — szennyeződés súlyosabbá válik, mint máshol, mert kisebb a lehetőség a természetes öntisztulásra — Folyóvízsizennyeződés miatt tetemes összegű bírságot szabtak ki nemrégiben a Mezőhegyes! Cukorgyárra — A vizek védelmében a kormány már korábban állást foglalt A KÖJÁL és a Vízügyi Igazgatóság Megyénkben 70 víztisztító-berendezést vizsgált és vizsgál meg. Az eddigiekben az „eredmény”: 15 százalék „súlyosan kifogásolt”, 60 százalék „kifogásolt”, s csupán 25 százalék „nem kifogásolt”. A kiszabott bírság ötmillió forint volt 1971-ben, s a tavalyi vizsgálatok alapján is hasonló lesz a bírság mivel az üzemek szennyezték a szabadfelszíni vizeket tisztítóberendezéseik rosszul működtek. Súlyog gondot jelentenek a növényvédőszerek, műtrágyák, hiszen ezek a talajból a vizekbe is eljutnak, s megbontják azok biológiai összhangját Arra kell tehát törekedni, hogy ezek a szerek gyorsan bomlóak legyenek, s kevésbé ár talmasak a vizek biológiai egyedeire. A korszerű mezőgazdaságot ezzel is korszerűbbé kell tenni. — Sok családban előfordul, hogy a feleség a mosógépet a centrifugát használja, a férj nézi, hallgatja a televíziót illetve a rádiót a gyerek magnózik, lemezjátszózik, netán gitárosak, az ablak alatt robog a busz. — Ez is hozzátartozik életünk, höz. De jelentősebb a foglalkcH zásd zajártalmak megelőzései Ezt a KÖJÁL több éve kiemelt feladatnak tekinti. Ebben az évben valamennyi megyénkbeli üzem és számos forgalmi csomópont zajszintjét mérjük meg. A munkahelyi hallás-zavarban szenvedőket a Békéscsabán és Gyulán az idén létesítendő, valamint az Orosházán már működő audiológiai állomások fogadják. A gyógykezelés azonban kevés, hiszen a cél: megszüntetni^ a káros zajszintet szintén újabb technológiával, vagy egyéni védőfelszerelés használatával Fel fogjuk keresni azokat a szórakozóhelyeket is, ahol beatzenekarok játszanak. Az eddigi tapasztalatok szerint ezek több helyen az „élettani határértéket” meghaladó hangerősséggel játszanak. ... I Az ember alkalmazkodóképes. : sége sem végtelen. Interjúnk; végén összegezésképpen megáL ; lapíthatjuk: a tudomány fejlő- • désével hazánkban a járványos « betegségek szinte teljesen meg- ; szűntek. Az ezáltal felszaba- ; dúlt energiát most már könnye- | zwtünk védelmére kell fbrdíta- ! nunk. Mert még nem késő! Vitaszek Zoltán [ ■ Petőfi- [ szavalóverseny A szarvasi 2-es számú ál ta- Î lános iskola úttörőcsapata az : elmúlt napokban rendezte meg ; a „Ki tud több Petőfi-verset” ■ című vetélkedőjét Győztese: ; Bíró Annamária VII. osztályos l tanuló, aki 60 Petőfi-vers hi- : bátlan és szép tolmácsolásáért ; méltán nyerte el a két első dí- ! jat . I Jó kereseti lehetőséggel, zöldségkertészetben budapesti termelőszövetkezet alkalmaz női és íérli dolgozódat Jelentkezés levélben: Szabadság MgTsz, Budapest XVIII, (Pestimre) Vöröshadsereg u. 36. címre. Postai irányítószám: 1683 Pestimre, PL: 9. Munkásszállást, étkezést biztosítunk. 229975 ■ s ■ * » : s Kossuth-dijas vendég Csabán A Megyei Művelődési Központ immár hagyományos „Művészeink” sorozatának hétfő esti vendége Csáki Maronyák József Kossuth-díjas festőművész. A művész és a közönség találkozó házigazdája: Koszta Rozália. A találkozó alkalmával a művelődési központban kiállítás nyílik Csáki Maronyák alkotásaiból, mely január 15-től január 27-ig naponta 17—18 óra között tekinthető meg. Felkészült az Influenzára — fokozására a Chinoin Hazánk legnagyobb gyógyszergyára, a Chinoin, amely számos értékes antibiotikum és lázcsillapító gyártásával foglalkozik, felkészült az influenzás megbetegedések gyógyszere- zésére. Életmentő, nagyhatású szereikből, így a Tetránból, akár megkétszereződő igényeket is képes kielégíteni. Beszerezte a két fontos antibiotikum alapanyagtöbbletét is, így a szövődményes megbetegedések gyógyításában kiváló hatású Oxacillin és Metticillin a szokásosnál két-háromszor nagyobb mennyiségben is gyártható. A közismert lázcsillapító, az Amidazophen, valamint a népszerű kondíciójavltó Poly- vitaplex gyártása szinte egyik napról a másikra bővíthető, felfuttatható. Egyetlen probléma lehet a csomagolás, így a Chinoin már előre jelzi, hegy előfordulhat a különböző tabletták ideiglenes szükség-csomagolása, amely azonban azok hatékonyságát természetesen semmivel sem csökkentik. (MTI) Tartalmasabb, változatosabb ellátást iiiziosil az álol nuis! norm emelése az egészségügyi és szociális intézményekben Hétfőn Petőfi-est a megyeszékhelyen Félszáznál több előadást rendez a megyében a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Petőfi Sándorról, születésének 150. évfordulóján. Ezek közül az egyik legkiemelkedőbb : Békéscsabám hétfőn este 7 órakor az Értelmiségi Klubban Pálmai Kálmán irodalomtörténész, a Művelődésügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese méltatja a költő munkásságát, Petőfi alkotásainak időszerűségét Az emlékezéssel egyidőben kiállítás nyűik, mely a korabeli Pestet ábrázoló képekkel, régi Petőfi -kiadásokkal és Petőfi Békés megyei kapcsolatait bemutató újságcikkekkel ismerteti meg a., érdeklődőkéit. A Megyei Művelődési Központ és a megyei tanács művelődésügyi osztálya alapképzést indít bábcsoportvezetőknek a C kategóriás minősítés megszer. zéséért. A kétéves tanfolyam foglalkozásai 1973. Éebru- j ár 11-től minden hónap második vasárnapján 9-től 14 óráig lesznek. Szakmai vezető: Len- kefy Konrád bábművész, a Napsugár bábegyüttes vezető- j je. Mint ismeretes az egészség- ' ügyi és szociális intézményekben — kórházakban, klinikákon, csecsemő- és szülőotthonokban, I bölcsődékben ,stb. — A napi ! élelmezési nyersanyagnormát januártól több mint 15 százalékkal emelték. Vannak olyan intézmények is, ahol az emelés aránya meghaladja az átlrjnt. A kórházakban, klinikákon, szülőotthonokban például a koráb- j bi 15.40 forintról 19-re, a szanatóriumokban 20.40-ről 24-re, a csecsemőotthonokban 11.50-rői 13.20-ra, a szociális otthonokban A tanfolyam időtartam^ alatt a résztvevők műveüódéspoliitikaii, pedagógiai, pszichológiai, közművelődési. képzőművészeti, bábtörténeti, bábtechndkai, dramaturgiai, zenei és rendezéselméleti témákból hallgatnak előadásokat. Az új alapképzés célja, hogy minden községben, városban alakuljanak meg a gyermekek nevelését segítő bábcso- portok, szakképzett vezetőkkel. 13-ről 15.60 forintra emelkezdett ellátottak napi élelmezési nyersanyag-normáj a. Ezzel kapcsolatban az Egész* ségügyi Minisztériumban a következőket mondatták: — a január elsejétől életbe lépett intézkedés lehetővé teszi egyebek közit azt. hogy az eddiginél több zöldségfélék, húsfélék, gyümölcs jusson a felsordLt intézményekben lévő felnőttek, illetve gyerekek részére, tartalmasabb, változatosabb, minőségileg is jobb, a beteg állapotának még inkább megfelelő élelmezést tudnak biztosítani a nyersanyag-norma emeíése révén. A megnövetoedett összegből fedezik a tej- es tejtermékek árának emelkedéséből adódó többtet-köhaéget iái A* egészségügyi és szociáSs intézményeknél országosan éven., te mintegy 150 millió forint pluszt jelent a? élelmezési nyersanyag-norma emelése. A múlt évben erre a célra mintegy 750 milliót irányzat» elő a költség- vetés. Az emelés eredményeként az idén már esek nem 900 millió forint áll rendelkezésre az intézményeknél az élelmezéshez szükséges nyersanyagok beszerzésére, (MTI) Bábcsoport-vesetők alapképsése Békéscsabán lumimnigiiNiigiHMNiHiMMiiiiMiHiMHiiiMiiiiiMiiiiiieiMaii Jelinek Lajos.* Szívvel, lélekkel a párthoz Boitos Sándor nagykamarási kommunista mártír emlékére 1942. JÚLIUS 6. A német élcsapatok elérik a Dont... Schönherz Zoltán árulás folytán a Margit körúti fogházba kerül. Utasítás: Schönherzet meg kell kínozni, ki kell szedni belőle mindent, de úgy, hogy ne haljon bele. Külön bíróság fogja felelősségre vonni — hazaárulásért. — Sándor — súgta Kovács a szalmán heverő férfinek — nagyon fáj? A megkínzott ember aprókat nyögve oldalra fordult. Bepó- lyált kezével megnyomkodta felpüffedt száját. A vérzés nem akart elállni. — Ezek állatok, nem emberek — igazgatta Kovács a cafatokban lógó inget Bojtos Sándoron. — Csak egyszer a kezembe kaphatnám annak a sin térnek a nyakát, tudom a szuflát kiszorítanám belőle — csikorgatta a fogát Bojtos cellatársa. A zárkát savanyú rohadtságezag töltötte meg a nyirkos szalmától, melybe belevegyült a kübli orrfacsaró illata. Bojtos ájulásszerű álomba zuhant. Almában ott járt Nagykamaráson és újból, mint azóta annyiszor a letartóztatás kegyetlen óráit élte át... 1941. november 23-án késő éjjel sötét árnyékok lopakodtak végig Nagykamarás zegzugos utcáin. Hármasával — két kakastollas egy leventével — lepték meg e kijelölt házakat. Házkutatás, motozás, utána bekí- sérés a községházára. Néhány elvtársnak sikerült a kompromittáló könyveket, iratokat elrejteni. Bojtos Sándor a rövidhullámú amatőr rádiókészüléket idejében elrejtette. Alig végzett, amikor dörömbölni kezdtek a kiskapun. — Kinyitni a törvény nevében! — hallatszott a puskatus- csapkodás közben. — Mi lesz velünk Sándor? — bújt az asszony férje széles mellére. — Ha, Jutta, ne ess már kétségbe— tapogatta meg az asaszony hátát Bojtos. — Féltelek — nézett fel az asszony és könnybelábadt szemét a férjére emelte. — Nem lesz semmi baj — erőltette magára a nyugalmat Bojtos Sándor. — Menj, nyisd ki a kaput, mert még betörik. A csendőrőrmester válogatás nélkül szórt ki mindent a padlóra. A szekrény, a fiókok lassan kiürültek. — Hol vannak a röplapok? — reccsent a a falnál álló Bojtosra a kakas tollas. — Milyen röplapok? — kérdezte Bojtos. — Tudod te azt! — ejtette rá a puskatust a férfi lábára. — Nem tudom miről beszél — rándult meg az arca Bojtosnak. — Na, majd megtudod — mondta fenyegetően az őrmester és az asszonyhoz fordult — Készítsen az urának kétnapi hideg élelmet és egy takarót Magunkkal visszük. — De miért, őrmester úr kérem? — hüppögött az asszony — hisz a férjem nem csinált semmit — Azt bízza ránk és végezze a dolgát — vetette oda a másik csendőr. — De a gyerekek, azokkal mi lesz? — mondta inkább, mint kérdezte Bojtosné. — Majd lesz azokra is gondunk — villant meg a szeme ai őrmesternek. — Kineveljük belőlük a vörösimádatot!
