Békés Megyei Népújság, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-10 / 291. szám
Üí intézetünk mss Érzent a felént áradó szerefefet... .. .ez ad erőt. ösztönzést ahhoz, hogy a napi munkám mellett is mindig legyen időm másokkal foglalkozni. Talán frázisnak tűnik, mégis elmondom, amit érzek : szeretem az embereket, boldog vagyok ha segíthetek, ha segíthetem a közös célok, feladatok teljesítését. Nem könnyű, hiszen munkaköröm is felelősségteljes. Személyzetis vagyak e Mezöhegyesi Cukorgyárban. Ez sok időt igényel s ezután kell gondolnom arra is, hogy a különböző funkciókból adódó tennivalókat elvégezzem. Ez pedig sokszor azzal is jár, hogy vidékre keiH menni előadásokat tartani, s bizony fárasztó, de szeretem és nem is tudnám elképzelni az életemet ilyen plusz munka nélkül.” Hitvallásnak is lehetne nevezni Lapusnyik Lajosné szavait, hitvallásnak a párt célkitűzései, a társadalmi rendszer mellett: Nem pátosz, nem túlzás amit mond, mert úgy is éL Sokan ismerik a megyében a szerény, csendes, komoly.de mégis mindig mindenkihez kedves asz- szonyt. Három gyermek édesanyja, mindhárom fiú, már nagyok. Kevesebb velük a gond. De elképzelhető, hogy milyen nagy önuralomra, akaraterőre volt szükség ahhoz, hogy nevelésük mellett évtizedeken át részt vegyen a társadalmi életben, segítse a fejlődést. Gyermekeit úgy nevelte, hogy a család ne szenvedje meg az anya távollétét, segítsenek neki s ezáltal inkább szorosabbra kává- csolódjon. Ne érezzék annak hátrányát, amit a társadalmi funkció betöltése okoz. Boldog anya, boldog gyermekek. Bizonyára ez is hozzájárul ahhoz, hogy mindenhonnan érzi a feléje áradó szeretetek Aki sokat merít az otthon melegéből, sokat tud adni másoknak, s ugyanennyit kap is. A Hazafias Népfront megyei bizottságának tagja, s az 1970- ben megalakult nőblzottság elnöke. De munkásmozgalmi tevékenysége évtizedekre nyúlik vissza. Nehéz lenne felsorolni mi mindent tett már mások boldogulásáért, az asszonyok, lányok felemelkedéséért. Tanfolyamokat vezet most is, előadásokat tart és soha nem panaszkodik. Tisztelet és megbecsülés övezi éppen azért nemcsak azok részéről, akikkel a különböző gyűléseken rendszeresen találkozik, hanem a párt, a Hazafias Népfront s az üzemvezetők részéről is. Az Élelmiszeripar Kiváló Dolgozója kitüntetés tulajdonosa a sok dicsérő oklevél és elismerés mellett Jutalomból járt már a Szovjetunióban és Várnában is. Nemrég társadalmi munkájáért az üzemben pénzjutalmat kapott. Akit igy megbecsülnek a hivatalban, a munkahelyen és máshol is,attól nem hangzik furcsán az, amit Lapusnyik Lajosné búcsúzóul mondott: „Igaz, nehéz és fárasztó a társadalmi életben való részvétel. De, ha egyszer előfordulna, hogy nem bíznának meg ilyen feladattal, akkor az fájna—” Kasnyik Judit a Békés megyei Pályaválasztási Tanácsadó A pályaválasztási tanácsadás hazánkban is intézményessé vált és az egész országra kiterjedő hálózattal rendelkezik. Dr. Kincses Lászlótól, a Békés megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet igazgatójától rövid tájékoztatást kértünk arról, hogy mi indokolta az intézet megszervezését ? — A termelékenység emelésében a műszáki fejlesztés, a tudományos vezetés, a pénzgazdálkodás jelentősége elismert, s ehhez az emberek tudatában egyre erőteljesebben kapcsolódik a helyes munkaerőgazdálkodás termelékenységre gyakorolt hatásának elismerésére Is. A korszerű munkaerő- gazdálkodás egyes területei a pályaválasztási tanácsadással kapcsolatosak. Gondoljunk csak arra, hogy az ifjúság pályaválasztását a munkaerőigényhez, a népgazdasági tervekhez kell igazítani; a munkaerőelvándorlás okai között az elhamarkodott pályaválasztás szerepel; az intenzitás érvényre juttatása a munkában és az egyéni boldogulás megkívánja, hogy az ifjak a képességüknek leginkább megfelelő munkakörbe kerüljenek; az általános iskolát végzők száma csökken; a háztartásban élő munkaképes és munkába állítható felnőttek száma kiapadóban van, stb. Véleményem szerint intézetünk létrehozásának szükségességét mindezek a problémák határozták meg alapvetően. Kérem, vázolja fel ae intézet funkcióját. — Feladatunk, hogy elősegítsük megyénk munkaerőszükségletének kielégítését, a népgazdasági és a megyei igények alapján elsősorban úgy, hogy a fiatalok adottságait, képességeit, érdeklődési körét maximálisan figyelembe vesszük. Mindezt a megyében lévő intézetekkel, intézményekkel, munkahelyekkel, hivatali és társadalmi szervezetekkel együtt látjuk el. Hogyan alakultak személyi és tárgyi feltételeik? — Intézetünkben igazgató, pszichológus, tanár, gazdaságvezető és asszisztens, valamint három részfoglalkozású beosztott (orvos, technikus és hivatalsegéd) dolgozik, önálló költségvetéssel rendelkezünk, székházunk Békéscsabán, a Peter Jllemnicákv út 13. szám alatt van, az épület felújítását megkezdtük. Auditív, audiovizuális eszközökkel, személyiségvizsgáló műszerelőkéi, tesztekkel, propaganda anyagokkal való ellátottságunk fejlődik. Az intézet létrehozása sok gonddal Jár. Az első időszak a szervezésé. Mi mással tudtak foglalkozni ezen kívül? — Sok mindennel, de természetesen a tárgyi, személyi feltételek biztosítása volt a legelső. Sok támogatást kaptunk már eddig is főhatóságunktól, a Munkaügyi Minisztériumtól, felügyeleti szervünktől, a Békés megyei Tanács Végrehajtó Bizottságától, a Munkaügyi Szak- igazgatási Szervtől, továbbá az Országos Pályaválasztási Tanácsadó Intézettől. Fontosnak tartjuk tárgyi feltételeink további javítását. Székházunk berendezése és felújítása december végére elkészül. Propaganda és területi munkánkat újabb vásárlásokkal, filmekkel, kiállítási tárgyi eszközökkel, mikróbusszal, vetítőkkel gazdagítjuk. Részletes terveink is elkészültek és ezzel a Békés megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet megkezdi — reméljük minden tekintetben hasznos és a népgazdaságot segítő — tevékenységét. Miért hülyék? Már amikor beléptünk az ebédlőbe, láttam, hogy valami nincs rendjén a VII. osztályos, napközis tanulóim között. Nagy volt a csend, a kanalak lassan tették meg a tányér és a száj közötti utat Egyik tanulóm megtörte a csendet: — Tanár bácsi, Pisti egyest kapott! Pisti megállt a kanalazásban, s ingerülten folytatta. — Még az, hogy egyest kaptam, de azt mondta a tanár néni, hogy hülye vagyok! Már nem is először mondja nekem, meg még néhány osztálytársamnak. Megvallom őszintén, hamar napirendre tértünk a hallottak felett — az adott körülmények között — a téma további taglalása helyett. De ígéretet tettem, hogy az elkövetkezendő heti ér_ tékelés során visszatérünk az ügyre. Szerencsémre — vagy szerencsétlenségemre — ezen az értékelésen a járási szakfelügyelő is jelen volt, az igazgatóhelyettessel együtt. És a gyerekek mondták és mondták: „Ilyen légkörben egyszerűen semmi kedvünk tanulni! Miért vagyunk mi hülyék?” Nehéz helyzetben van ilyenkor a pedagógus. Tudja, hogy a gyermek önérzete jogosan há. borog, tudja, hogy pedagógiánk már régen szakított azzal a szemlélettel, hogy mindig csak békés 1972. DECEMBER 1«. a tanárnak van igaza Es azt is tudja, hogy milyen hallatlan erőfeszítéseket tesz társadalmunk ma azért, hogy a gyermekek valóban második otthonuknak érezzék az iskolát Érzi, hogy mint szülő, maga sem „tapsolna” annak, ha gyermekét az iskolában lehülyéznék. Mind ennek ellenére azt is érzi, hogy majdnem tehetetlen, hiszen az intézkedés nem az ő „íróasztala”. Telteik a napok, s újabb jelzés jött a tanulóktól: „Visznek min. két a kiskorúak bíróságára, mert megsértettük tanár néni becsületét Pedig tessék elhinni, nem mi találtuk ki, ő mondta, hogy hülyék vagyunk. Mit tegyünk?” — Nem tehettek mást ott sem — ha erre sor kerül —, mint azt, hogy az igazat mondjátok, mert a hamis tanuzást a törvény bünteti. De vajon ki bünteti és menynyire azt a pedagógust, akinek szóhasználatában polgárjogot nyer reá bízott gyermekek érzelemvilágának, értelmének rombolása és becsmérlése? Mert azok a gyerekek akik orvosi igazolással szabad utat kapnak általános iskolai tanulmányaik elvégzésére, a legrosszabb esetben is csak tájékozatlanok, tudatlanok. Éppen ezért járnak viszont iskolába, hogy ott megtanítsák velük mindazt, amit még nem tudnak. Jó szóval, megértéssel nagy-nagy türelem^ mei és szeretettel, serkentéssel és buzdítással átsegítve őket a dolgok nehezén. Ez a pálya szépsége rendkívülisége és társadalmi elvárása is. Szilárd Adám Milyen változások lesznek 1973. január 1-ével a nyugdíjszabályokban 15. Ä változás a korábbi rendelkezésekkel szemben még az, hogy 1972. december 31-e után nyugdíjjárulék fizetésére kötelezettek az öregségi, illetőleg a rokkantsági nyugdíjasok is, ha a közös munkában részt vesznek és így nyugdíjéveket is szerezhetnek, amint erről már szó volt. A nyugdíjjáru/ék alapja ezeknél az a munkadíj (részesedés), amelyet a személyesen teljesített munkájúk fejében kapnak, mivel őket nyugdíjosztályba nem sorolják. Továbbra is mentesek azonban a nyugdíjjárulék fizetése alól az öregségi és a munkaképtelenségi járadékosok. Megszűnik az öregségi, illetőleg munkaképtelenségi járadékos házastársának a járulékfizetési mentessége. A járadékos házastársa tehát, ha sajátmaga öregségi, illetőTeg munkaképtelenségi járadékot nem igényel, akkor is köteles nyugdíjjárulé- kot fizetni, ha az öregségi járadékra jogosító életkort betöltötte vagy munkaképtelen. A szakszövetkezet a jövőben csak nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett tagja után köteles társadalombiztosítási járulékot fizetni. A társadalombiztosítási járulék — amely a baleseti biztosítási díjat is magában foglalja, de a betegségi biztosítási járulékot nem — 9 százaléka a nyug- díjosztály szerint figyelembe vehető jövedelemnek (öregségi vagy rokkantsági nyugdíjban részesülő szakszövetkezeti tag esetében a tag személyesen végzett munkája után járó részesedésnek) a jelenlegi 6,5 százalék helyett. A társadalombiztosítási járulék fizetését a szakszövetkezet nem háríthatja át a tagjára. Az eddig egységesen nyugdíj- járulék fizetésére kötelezett tagok fizetési kötelezettsége lényegesen megváltozik. 1973. január 1-től ugyanis csak az a szakszövetkezeti tag köteles nyugdíj járulékot fizetni, akit nyugdíj osztályba soroltak, vagy aki öregségi, illetőleg rokkantsági nyug. díjasként a közös munkában ténylegesen részt vesz. A többi szakszövetkezeti tag — az öregségi és a munkaképtelenségi járadékosok kivételével — havi 50,— Ft összegű járulékot köteles fizetni. Ehelyett azonban — a növelt összegű öregségi, illetö- leg munkaképtelenségi járadék megszerzése érdekében — január 15. napjáig írásbeli kötelezettséget vállalhat havi 80,— Ft ún. növelt összegű járulék fizetésére. A havi 80,— ,Ft növelt összegű járulék fizetésére kötelezettséget vállal szakszövetkezeti tag mindaddig köteles ért a járulékot fizetni, ameddig — a kötelezettség-vállalásról — baosa 1972. 12. 08. p-p — szóló írásbeli nyilatkozatot nem módosítja, vagy — nyugdíjosztályba nem sorolják, vagy — részére öregségi, illetőleg rokkantsági nyugdíjat, vagy öregségi, illetőleg munka-, képtelenségi járadékot, vagy növelt összegű öregségi, illetőleg munkaképtelenségi járadékot nem állapítanak meg. A havi 50.— Ft összegű járulékot, valamint a havi 80.— Ft növelt összegű járulékot a szak- szövetkezet bejelentése alapján a szakszövetkezeti tag földterületének fekvése szerint illetékes tanácsi szakigazgatási szerv veti ki, és adók módjára hajtja be. SZAKSZÖVETKEZETI TAGOK NYUGDÍJBIZTOSÍTÁS ALÓLI MENTESÍTÉSÉNEK MEGSZÜNTETÉSE 1972. június 30-áig egyes szak. szövetkezeti tagokat a Termelö- szövetkezetek Országos Tanái- csának javaslatára mentesíteni lehetett a nyugdíjbiztosítás alól. A mentesített szakszövetkezeti tagok szakszövetkezeti tagságuk alapján nem részesülhetnek nyugellátásban. Ezek a szakszövetkezeti tagok tehát nem részesülhetnék azokban az előnyökben sem, amelyeket az új jogszabályok a nyugdíjbiztosítás hatálya alá tartozó szakszövetkezeti tagok részére biztosít Ezek az előnyök a következők: — az öregségi és a munkaképtelenségi járadék östar szege havi 100.— Ft-tai növekedett, — a járadékra jogosultság feltételei lényeglesen enyhültek, — az együttélő házastársak mindegyike kaphat járadé. kot, — az eddig 85,50 Ft összegű nyugdíjjárulék helyett a szakszövetkezeti tag havi 50.— Ft összegű járulékot fizet, ha pedig 80,— Ft növelt összegű járulék fizetésére vállal kötelezettséget, nem járadékra, hanem növelt összegű járadékra szerezhet jogot. Annak érdekében, hogy ezekben az előnyökben valamennyi szakszövetkezeti tag részesülhessen, az új jogszabály lehetőséget ad arra, hogy a nyugdíjbiztosításban részt nem vevő szak. szövetkezeti tagok 1973. végéig kérhessék a nyugdíjbiztosítás alóli mentesítésük hatálytalanítását. (Folytatjuk) Szerzők: Dr. Nagy József, Dr. Molnár József, Kovács Kálmán Géprongálásért ítélték el Lipták András Békéscsaba, Micsurin u. 19. szám alatti lakos folytatólagosan elkövetett rongálás bűntette miatt került a vádlottak padjára. A 24 éves fiatalember a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat 1-es számú téglagyárában, Békéscsabán dolgozott. Gépkezelő volt. Gyakran fáradtan érkezett munkahelyére. Ez év májusában, a csínyre könnyen hajló vádlottnak az az ötlete támadt, hogy megrongálja a kezelőére bízott gépet, s a javítás ideje alatt kipiheni magát. A gondolatot hamarosan tett követte. A téglaprés anyagszállító szalagjára vasdarabolkat dobott. A szállítószalag a vasdarabokat a sima hengerbe vitte, s a biztosítékok sorra kicsapódtak, a törőlapok pedig beszorultak. A munka leállt. Lipták cselekményét 30-szor ismételte meg. A biztosítékul szolgáló patronok cseréje és a gépek javítása csaknem 6000 forintba került. A termelésből tíz óra kiesett. Ez a kiesés a téglagyárnak mintegy 14 ezer forint kárt okozott. A Békéscsabai Bíróság rongálás bűntette miatt Lipták Andrást 8 hónap szabadság- vesztésre ítélte. Mellékbüntetésként egy évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A vádlott enyhítésért fellebbezett.
