Békés Megyei Népújság, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-08 / 289. szám

fttág proletárját egyesüljetek! NÍPUJSAG a megyei pártbizottság és a megyei tanács lapja 1972. DECEMBER 8., PÉNTEK Ara: 80 fillér XXVJI. ÉVFOLYAM, 289. SZÁM MA ELINDULT AZ APOLLO—IS. (2. oldal) TÖMEGES GAZMÉRGEZÉS BÉKÉSCSABÁN (8. oldal) MEGSÉGOM MAGANAK <1. oldal) Gáspár Sándor előadása Békéscsabán ÜLÉST TARTOTT A MINISZTERT AN ÄCS A KORMÁNY TAJÉKOZTA- TASI HIVATALA KÖZLI: Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke tájékoztatta a kormányt Leonyid Brezsnyevnek, a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárát- nak vezetésével, a Szovjetunió párt- és kormányküldöttsége november 27. és december 1 kö_ zött hazánkban tett hivatalos, baráti látogatásáról. A barátság, a szívélyesség és a testvéri egység légkörében folytatott tárgyalásokon a felek véleményt cserélteik országaik! társadalmi, politikai és gazda­sági fejlődésének legfontosabb kérdéseiről, a szocialista és a kommunista építés jelenlegi helyzetéről. A szovjet küldött­ség nagy elismeréssel szólt a magyar nép vívmányairól, a szocialista társadalom építésé­ben elért sikereiről. A tárgyaló felek megelégiedéssel állapítot­ták meg, hogy a Magyar Nép- köztársaságnak és a Szovjet­uniónak a marxizmus—leniniz- mus és a szocialista internacio­nalizmus elvein alapuló viszo­nyát a teljes bizalom és a köl­csönös megértés jellemzi. Mind szorosabbá válik a testvéri együttműködés a politikai, a gazdasági és az ideológiai élet­ben, ami megfelel a szovjet és a magyar nép alapvető érdekei­nek. Töretlenül fejlődik a ma­gyar—szovjet gazdasági és mű­szaki-tudományos együttműkö­dés, növekszik az áruforgalom a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió között. Kiemelték a tervszerű, tartós, hosszú idő­szakra szóló gazdasági kapcso­latok, az együttműködés új, korszerű formáinak nagy jelen­tőségét Megállapodtak abban, hogy különleges figyelmet for­dítanak a közös tervezésre és a termelés kulcsfontosságú ága­zatainak közös fejlesztésére, a szakosítás és a kooperáció szé­lesítésére. A felek hangsúlyoz­ták, hogy megtesznek minden szükséges lépést a szocialista gazdasági integráció komplex i programjának következetes va­lóra váltására, amely elősegít 14 a népgazdaság hatékonysár­gának növelését és gyorsabb fej lődését a KGST valamennyi tagállamának. Erősödnek a magyar—szovjet kapcsolatok az oktatás, a tudomány, a kul­túra terén is. A tárgyalásokon megvitatták a nemzetközi helyzet, a kom­munista és munkásmozgalom időszerű problémáit. A megbe­szélések ismételten megerősítet­ték a két testvéri ország pártjá­nak és kormányának teljes, köl­csönös egyetértését a^ összes megvitatott kérdésben. A Minisztertanács a tájékoz­tatást jóváhagyólag tudomásul vette, és kifejezte meggyőződé­sét, hogy a tárgyalások jelentő­sen hozzájárultak a testvéri Szovjetunió és hazánk eredmé­nyesen fejlődő kapcsolatainak elmélyítéséhez. A Minisztertanács elnöke a kormány elé terjesztette a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1972. nof vember 14—15-i ülése határoza­tainak végrehajtásával kapcso- latos állami feladatokra vonat­kozó javaslatokat. Az MSZMP X. kongresszusa ho.tiá iwz cu.a Uaja k végrehajtására a* elmúlt két évben már számos állami in­tézkedés született. A X. kong­resszus határozataiban megfo­galmazott teendők a Központi Bizottság ülésének állásfoglalá­sa alapján, kiegészülnek. A megg oldandó feladatok egy részével kapcsolatban érvényes határo­zatok, az éves népgazdasági terv és az állami költségvetés már folyamatban lévő intézke­déseket tartalmaznak, másrészt további állami határozatok is szükségesek. A Minisztertanács az MSZMP Központi Bizottsága november 14—15-i ülése hatá­rozatainak végrehajtására vo. natkozó állami feladatokat jóvá_ hagyta, s felhívta az érdekelt szervek vezetőit, hogy azok megvalósítására a szükséges in­tézkedéseket tegyék meg. Dr. Ajtai Miklós, a Minisz­tertanács elnökhelyettese tájé­koztatta a kormányt a magyar— csehszlovák gazdasági és mű­szaki-tudományos együttműkö­dési vegyes bizottság 1972. no­vember 17. és 22. között Buda­pesten megtartott X. ülésszaká­nak tárgyalásairól. A külkereskedelmi miniszter előterjesztése alapján a kor­mány megtárgyalta az 1973. évi szocialista viszonylata árucsere­forgalmi megállapodások tár­gyalási irányelveit. A kormány megvitatta és elfogadta az Országos Tervhi­vatal elnökének egyes beruhá­zások műszaki-gazdasági norma, tíva rendszerének kidolgozásá­ra és bevezetésére előterjesztett javaslatát Az ütemtervbe első­sorban azokat a nem termelő jellegű beruházásokat vették fel, amelyek építésére gyakrabban kerül sor, s amelyek anyagi költségeit túlnyomórészt vagy teljes egészében az állam fedezi, mint például a lakások, az isko_ Iák és az óvodák. A Miniszter­tanács utasította az illetékes minisztereket, hogy gyorsítsák meg a beruházások műszaki és gazdasági normatíváinak kidol­gozását, gondoskodjanak azok bevezetéséről és ellenőrzéséről. A építésügyi és városfejlesz­tési miniszter jelentést terjesz­tett a kormány elé az építő­ipari vállalatok hatékonyabb költséggazdálkodására tett in- tékedéselkről. Az eternit három évben az építőipar termelési költségeinek növekedését rész­ben a felhasznált ipari termé­kek beszerzési árának és a fu­varozási költségek emelkedése, részben egyes adóterhek növe­kedése és az építőiparban fenn­álló termelésszervezési hiá­nyosságok okozták. A kormány a jelentést tudomásul vette. Felhívta az építésügyi és vá­rosfejlesztési minisztert, hogy az eddigieken túl tegyen továb­bi hatékony intézkedéseket az építőipari vállalatok önköltsé­gének csökkentésére. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a nehézipari miniszternek az 1972/73 évi téli energiaellátási helyzetről előterjesztett jelen­tését. A népgazdaság tüzelő­anyagellátása az év folyamán kiegyensúlyozott volt. A fo­gyasztók szükségletét teljes egészében fedezte és lehetővé i teszi a téli időszakra való fel­i IrácTiHócifr. a fnltrama.tng ellá­tást biztosító készletek felhal­mozását. A kormány felhívta az érdekelt minisztereket és az országos főhatóságok vezetőit, hogy kísérjék figyelemmel az energiaellátást és a készletek helyzetét, s a szükséges intéz­kedéseket tegyék meg. A Minisztertanács a mezőgaz­dasági és élelmezésügyi minisz­ter, valamint az Országos Víz­ügyi Hivatal elnökének közös előterjesztése alapján megtár­gyalta és elfogadta az öntözé­ses gazdálkodás fejlesztésére kidolgozott új irányelveket. Hazánkban a korszerű öntözé­ses gazdálkodás az elmúlt tíz évben jelentősen fejlődött. Az öntözhető terület az l9SÖ. évi 144 ezer hektárról 426 ezer hektárra nőtt. A lehetőségeket azonban nem mindenütt hasz­nálják ki. Ebben az évben az öntözhető területek 63 százalé­kán folytattak öntözéses gaz­dálkodást, ami az időjárási kö­rülmények fi<*velembevételével, kielégítő. A mezőgazdaság-, vízigénye a következő években jelentő­sen növekszik, ugyanakkor a meglevő berendezések’ gyorsuló ütemben elavulnak. így a kor­szerű öntözéses gazdálkodás vízszükséglete, valamint az öntözés megfelelő műszaki- technikai berendezései csak tervszerű, az igényekhez és a népgazdaság lehetőségeihez egyaránt alkalmazkodó fejlesz­téssel biztosíthatók. A Minisztertanács ennek ér­telmében határozta meg az ön­tözéses gazdálkodás fejlesztésé­nek új irányelveit. Az öntözést főként ott kell fejleszteni, ahol az a biztonságos, iparszerű me­zőgazdasági termelésfeltételek, és hatása a termésátlagok nö­vekedésében közvetlenül meg­mutatkozik. A vízkészletet el­sősorban a zöldségtermesztés fokozására és minőségének ja­vítására, a nagyüzemi állattar­tó-telepek takarmánybázisának létrehozására, a cukorrépa és burgonya terméshozamának nö­velésére, valamint a rizster­mesztés fejlesztésére kell fel­használni. Gondoskodni kell arról, hogy a hazai ipar minél előbb sorozatban állítsa elő azo­kat az öntözőberendezéseket, amelyeket az alkalmassági vizs­gálatok során a legmegfelelőbb­nek ítélnek, s amelyeknek gyár­tását és üzemeltetését alapos műszaki-technikai fejlesztéssel előkészítették. A kormány jóváhagyólag tu­domásul vette a kelet—nyugati metróvonal építésének befejezé­séről szóló jelentést, valamint az Országos Tervhivatal elnö­kének és a Fővárosi Tanács elnökének az észak—déli met­róvonal építése meggyorsításá­ról előterjesztett javaslatát. A kormány hozzájárult, hogy a műszaki és a népgazdasági le­hetőségek figyelembevételével a teljes vonalat a tervezett időpontnál két évvel korábban, 1982-ben, a Nagyvárad tér— Deák téri szakaszt pedig 1976 végén helyezzék üzembe. A terv megvalósításához szükséges pénzügyi, műszaki feltételeket biztosítani kell. A kormány ezután egyéb ügyelüt tárgyalt. (MTI) Az MSZMP Békés megyei Végrehajtó Bizottságának meg­hívására tegnap, december 7-én Békéscsabára látogatott Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára. Gáspár elvtárs délelőtt az Ifjúsági és Űttörőházban kom­munista aktívaértekezleten ta­lálkozott a megye politikai, ál­lami és társadalmi életének ve­zetőivel, képviselőivel, akiket az időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről tájékoztatott. Vá­laszolt azokra a kérdésekre is, melyek iránt a 'résztvevők ér­deklődtek. A kommunista aktívaértekez- let elnökségében ott volt Frank Ferenc, az MSZMP Békés me­gyei Bizottságának első titkára, Csatári Béla, a megyei tanács általános elnökhelyettese és Nagy István, az SZMT vezető­titkára. Magyar—szovjet barátsági nagygyűlés Tótkomlóson Csütörtökön délben érkezett kétnapos Békés megyei látoga­tásra az SZKP hazánkban tar­tózkodó küldöttségének veze­tője, Leon Arsakovics Onyikov, az SZKP Központi Bizottsága ideológiai-propaganda osztályá­nak munkatársa. Békéscsabán Nagy Jenő, az MSZMP Békés megyei Bizottsága propaganda- és művelődési osztályának ve­zetője köszöntötte a vendéget, szólva a Viharsarok forradal­mi hagyományairól, gazdasági, politikai, kulturális helyzeté­ről, a megye nemzetiségeinek életéről, a X kongresszus és az MSZMP Központi Bizottsá­ga határozatainak végrehajtásá­ról Kora délután Tótkomlósra utazott L. A. Onyikov, ahol Markovics Mihály, az MSZMP községi bizottságának titkára köszöntötte á testvéri szovjet nép képviselőjét, aki a község fejlődéséről szóló beszámoló után az úttörőzenekar induló­jának hangjaira megkoszorúzta a szovjet hősök emlékművét. Majd a Háziipari Szövetkezet­be látogatott, ahol végigjárta a műhelyeket, megtekintette a népművészeti szőtteseket, csip­kemintás blúzokat, amelyekből sok ezer darab szovjet export­ra készül. Ütja következő állo­mása a szlovák tájház volt, elismerő szavakat írt a vendég­könyvbe, majd szovjet népmű­vész fafaragásával viszonozta a Háziipari Szövetkezet asszonyai­nak ajándékát. L. A Onyikov este a község művelődési házában magyar— szovjet barátsági nagygyűlésen találkozott Tótkomlós lakóival. Baráti szavakkal emlékezett meg az itt-tartózkodása néhány napja alatt tapasztalt vendég­szeretetről, őszinte, szívélyes fogadtatásról, majd a Szovjet­unió fél évszázaddal ezelőtti megalakulásáról beszélt, ötven esztendős áldozatos harcairól, gazdasági, politikai, kulturális sikereiről, a - hatalmas ország népeinek együttes munkajáróL megbonthatatlan egységéről, az SZKP politikájáról, Lenin ta­nításainak követéséről, a ma­gyar és szovjet nép egyre erő­södő barátságáról. Befejezésül pedig arról. hogy visszatérve hazájába beszámol majd a ná­lunk szerzett tapasztalatokról, s ezek kozott arról, hogy a ma­gyar dolgozás helytállnak a munkában, sikeresen hajtják vegre a X. kongresszus határo­zatait, hogy a szovjet emberek­kel együtt ünnepük a Szovjet­unió megalakulása félszáza­dos évfordulóját. A nagygyűlés második felé­ben a község úttörő- és felnőtt művészeti csoportjai, szólistái léptek fel, joggal megérdemel­ve a vendég és a közönség tap­sait. Ma, pénteken délelőtt Gyu­la párt-, állami és tömegszer­vezeti vezetőivel találkozik szov­jet vendégünk, megismerkedik a várossal, majd ismét Békés­csabára utazik. Délután Szarva- , son nagygyűlésen beszél a Deb­receni Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meüorációs Főiskolai Kara hallgatóinak. L. A. Onyikovot mai útjára elkíséri Enyedi G. Sándor, az MSZMP Békés megyei ' bizottságának titkára. Balról Nagy Jenő és Leon Arsakovics Onyikov. (Fotó: Gál E.)

Next

/
Thumbnails
Contents