Békés Megyei Népújság, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-07 / 288. szám

Beszélgetés a városképről Milyen változások lesznek 1973. január 1-ével a nyugdíjszabályokban 12. Kedden délután tanácskozott Békéscsabán a Hazafias Nép­front Városi Bizottsága mellett működő váiospoilátikai bizottság. A résztvevők megtervezték a Tanácsköztársaság útján befeje­zéshez közeledő lakóépület felü­letátalakítását. Döntötték abban, milyen színű legyen a 110 méter hosszú épület. Mivel a szemben lévő házak élénk zöld, illetve sárga csempe burkolatúak, ezen épület a Gyóni Géza, illetve a Mednyánszky utcára néző sza­bad falfelületet a tervek szerint halványvörö6 színű pirogránit- tal burkolják. A bizottság tagjai a homlok­zati részen végigfutó erkélyek­re kékes-szürke üveget, az erké­lyek mennyezetére törtfehér szí­nű festést terveznek, az ablak­kereteket ugyancsak halvány vörös színre, az oldalfalak ab­lakkereteit fehérre festetik. Az így felhasznált néhány Békéscsabán, a Trefort utcai Építők Munkácsy Mihály Műve. lődési Házának udvarán volt egy régi felvonulási épület. An­nak az egyik kisebb helyiségét rendezték be valamikor a szo­cialista brigádok klubjának. Az évek során azonban a helyiség egyre szükebb lett, a berende­zése pedig megkopott. Még nyár végén Regős János, I az szb elnöke, Galovicz György, I az szb titkára és Kertész Ferenc, a klub titkára beszélgetés köz­ben arra a véleményre jutott, hogy nem illik az építők szocia­lista brigádjaihoz ilyeif elha­lanuj hosszú épületet. Mindezek megtervezését azért tartják szükségesnek, hogy a városköz­pont képe ízléses, esztétikailag megfelelő látványt nyújtson. A várospolitikai bizottság ta­nácskozásán szóba került az az aggály, mély szerint a pirográ- nit köLtséges és felerősítése nem megbízható. A jelenlevő szak­emberek elmondták, hogy a csempeszerű anyag nem jelent «agy költségtöbbletet, a félerő­sítés pediig időálló akkor, ha a kivitelezők lelkiismeretesen vég­zik munkájukat. Problémaként vetették fel, hogy néhány épít­kezésnél elhanyagolják és igény­telenül képezik ki az épületek alárendelt homlokzatait. Példa­ként említették a Tanácsköztár­saság útján most átadott, sárga pirogránittal borított épület Kun Béla utca felöli kialakítását. A bizottság ezután néhány ak­tuális városrendezési kérdést vi­tatott meg. nyagclt klub. Tanakodtak: mit lehetne csinálni? Megtudta ezt Gabucz Jártra, a szerelőipar műhelybizottsá­gának titkára és egy szombat délután társaival együtt le­bontotta a félig-meddig omlado­zó felvonulási épületet. Kész tények elé állította a szocialis­ta brigádokat és a Békés me­gyei Állami Építőipari Vállalat vezetőit is. A segédipar Gyebnár Pál szocialista brigádja Kertész Fe­renc főművezető irányításával hamarosan elkészítette az ala­pot, ami újabb „meglepetést” Röpülj Páva Körök minősítője A Megyei Művelődési Köz­pont, a Megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztálya és a sarkadi művelődési ház rende­zésében december l(^-én de. Sarkadon, a művelődési ház­ban rendezik meg a megyében működő „Röpülj páva” körök minősítését. Bár a megyében több mint tíz Páva kör műkö­dik, a minősítőre a négy leg­jobb, az okányi, a dévaványai, a vésztői és a sarkadi jelentke­zett. A minősítő zsűri tagjai Fa- sang Árpád, a Bartók Béla Ze­neiskola igazgatója, Lévai "Jú­lia népzenei kutató és dr. Ko­vács József, a Békés megyei KÓTA titkára. A minősítőn három szintet lehet elérni. Az első az „országosan kiemelke­dő”, a második az „országos minősített” csoport, míg a harmadik „okleveles” cím. keltett. Ezután már jött a többi brigád is. A kőművesek egy nap alatt felhúzták a falat, a gépé­szek a tetőre helyezték a fö­démpaneleket. Következtek a villanyszerelők, a mozaikburko- lók ,az asztalosok, a festők. Majdnem 1 500 óra társadalmi munkával elkészült a 81 négy­zetméter (egy nagyobb családi háznak megfelelő) alapterületre, szép klubhelyiség, melybe ha­marosan 40 fotel és 10 dohány­zóasztal kerül. A régi helyiség játékszoba lett Azt mondják, a legtöbbet dol­gozott Rusznák Pál, Veres Ist­ván, Vári János vegyes-, Her­nádi Ferenc asztalos — és Araczki János festöbrigádja, de valamennyi szakma kitett ma­gáért. A munka minőségére is nagy gondot fordítottak. Meg kell csak nézni a mozaikpadlót. A legjobb mesterek sem tudná­nak szebbet készíteni. Mintha maguknak csinálták volna. A napokban megtartott klub­avatáson Vörös Sándorné, a művelődési ház igazgatója, Ker_ tesz Ferenc, Galovicz György és Regős János mondott köszöne­tét a brigádoknak derekas munkájukért és a vállalat veze­tőinek az anyagi támogatásért Most már valamennyiüké lesz a klub, jó körülmények között ta­nulhatnak .szórakozhatnak és rendezhetnek összejöveteleket. Az első poharat a szocialista brigádok továbbá sikeres mun­kájára, a dolgozók egészségére ürítették. P. B. 4 békés mm :srr AZ ÖREGSÉGI, A MUNKA- | KÉPTELENSÉGE ÉS AZ ÖZVE- j GYI JÁRADÉK FOLYÓSÍTÁSA, IIA A JÁRADÉKOS NYUGEL­LÁTÁSBAN (EGYÉB ELLÁ­TÁSBAN) IS RÉSZESÜL Ha az öregségi, a munkakép­telenségi, í’letőleg az özvegyi já­radékosnak a termelőszövetke­zeti öregségi nyugdíj legkisebb összegét — 1973-ban havi 488,— Ft-ot — el nem érő nyugellátása is van, vagy 1938. évi XII. tör- I vény alapján megállapított (ún. OMBI) járadékban, 66 százalékot meg nem haladó munkaképes­ség-csökkenés alapján járó bal­eseti járadékban, özvegyi nyug­ellátásban. hadigondozási pénz­ellátásban, a „Népművészet Mes­tere” kitüntető cím alapján meg­ái’api tott nyugellátásban része­sül, kérheti, hogy ezt a nyugel­látását öregségi, munkaképte­lenségi, illetőleg özvegyi járadé­kából 1973-ban legfeljebb havi 849,— Ft-ra egészítsék ki. Ez az összeghatár 1974-től naptári évenként 2—2 százalékkal emel­kedik. Ebbe a határösszegbe nem számítják bele a családi pótlé­kot és a házastársi pótlékot. A felsorolt ellátások tehát a meghatározott összeghatárig, vagyis 1973-ban legfeljebb havi 849,— Ft-ig együttesen is fo­lyósíthatok. Az a járadékos, aki a 100 szá­zalékos hadirokkantnak járó ha­digondozási pénzellátásban vagy a vakok személyi járadékában ré­szesül, e nyugellátásokra tekin­tet nélkül megkaphatja öreg­ségi, munkaképtelenségi, illető­leg özvegyi járadékát is. A SZAKSZÖVETKEZETI TA­GOKAT ÉRINTŐ KÜLÖN REN­DELKEZÉSEK A termelőszövetkezeti tagokra vonatkozó nyugdíjjogszabályok álta’ában a szakszövetkezeti ta­gokra is vonatkoznak azokkal az eltérésekkel, amelyeket a szak­szövetkezeti tagok nyugdíjáról szóló külön jogszabályok felso­rolnak. Ebből következik, hogy a termelőszövetkezeti tagok nyug­díjszabályaival kapcsolatban is­mertetett az új rendelkezéseik a szakszövetkezeti tagok esetében is alkalmazásra kerü’nek, ha a különi jogszabály eltérő rendel­kezést nem tartalmaz. Néhány ilyen eltérést a termelőszövet­kezeti tagokkal kapcsolatos mó­dosítások ismertetése során rövi­den már megemlítettünk. A jobb eligazodás érdekében a követke­zőben összefoglaljuk azokat az eltérő rendelkezéseket, amelyek 1973-tó1 módosulnak. A SZAKSZÖVETKEZETI TAGOK NYUGDÍJ- OSZTÁLYBA SOROLÁSA A jelenlegi rendelkezések sze­rint a szakszövetkezeti tagokat ugyanúgy, mint a termelőszövet­kezeti tagokat nyugdíjosztályba kell sorolni. A szakszövetkezeti tagok nyugdíjbiztosításának 1971-ben történt bevezetése óta szerzett tapasztalatok szerint azonban a szakszövetkezeti ta­gok jelentős része a közös mun­kában nem tud részt venni, ezért nyugdijosztályba sorolásuk nem indokolt. Az új rendelkezések szerint 1973. január 1-étől csak azokat a szakszövetkezeti tagokat kell nyugdíjosztályha sorolni, akik a megelőző évben a közös munká­ban legalább 39 — nő 24 — mun­kanapot teljesítettek, és írásbeli nyilatkozattal kötelezettséget vál­lalnak arra, hogy a besorolás naptári évében is legalább eny- nyi munkanapot teljesítenek. Azt a szakszövetkezeti tagot, aki a megelőző naptári évben az elő­írt munkanapokat nem teljesí­tette, vagy január 15-éig az elő­írt munkanapok teljesítésére írásban kötelezettséget nem vál­lalt, nyugdíjosztályba nem kell besorolni. Abban a naptári év­ben, amelyben a szakszövetke­zeti tagot nem sorolták nyugdíj­osztályba, a szakszövetkezeti tag nyugdíjévét, illetőleg nyugdíjhó­napot még abban az esetben sem szerezhet, ha a közös munkában részt vesz. SZAKSZÖVETKEZETI TAGSÁG ALAPJAN JARÓ ÖREGSÉGI, MUNKA­KÉPTELENSÉGI JÁRADÉK A 70. — nő a 65. — életévét betöltött vagy munkaképtelen szakszövetkezeti tag a jelenlegi szabályok szerint általában 5 évi szakszövetkezeti tagság után jogosult öregségi, illetőleg munkaképtelenségi járadékra, mégpedig abban az esetben, há — erre az 5 évre nyugdíjjáru­lékot fizetett, — vagyoni kötelezettségének eleget tett, — neki vagy vele együttélő házastársának havi 260.— Ft-ot meghaladó jövedel­me, keresete, nyugellátása nincs, — a mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadójá­ról szóló szabályok szerint a szakszövetkezeti tag vagy vele együttélő házas­társa a megelőző naptári évben 4 000.— Ft-ot meg nem haladó összegű jöve­delemadó fizetésére volt kötelezett 3 évi szakszövetkezeti tagság és nyugdíjjárulék fizetés esetén csak az a szakszövetkezeti tag kaphat öregségi, illetőleg mun­kaképtelenségi járadékot, aki — 1971. előtt összes földjét közös használatba adta, és saját használatában a ház­táji mértékét meghaladó földingatlana nincsen, vagy — valamelyik nyugdíjrend­szerben — bármikor — 3 évi nyugdíjra jogosító időt szerzett. (Folytatjuk) Szerzők: Dr. Nagy József. Dr. Molnár József, Kovács Kálmán A Budapesti Vállalat 44 óvás munkahéttel, állandó 1 műszakos beosz­tással azonnali belépésre keres: LAKATOS. MAROS. VILLANYHEGESZTÖ SZAKMUNKASOKAT, valamint vasipari és építőipari betanított és segédmunkásokat. Munkaidőbeosztás: hetenkénti szabad szombat. Felveszünk továbbá: # Szakma nélküli férfi dolgozókat vasúti pályája, vítási és építési munkára, nődolgozókat pálya­tisztítási munkára. A munkaidőbeosztás: kéthetenkénti szabad szom­bat és szabad hétfő. Egy enru ha el látás. Vidéki dolgozók részére munkásszállást biztosítunk! Bérezés: a kollektív szerződés szerint! • Minden dolgozó és családtagja részére autóbusz­ra, villamosra, HEV-re és Metróra szóló díjmen­tes utazási igazolványt biztosítunk. Felvételi Budapest VII., Kertész u. 16., és a vállalat valamennyi telephelyén. A DÉMÁSZ VÁLLALAT BÉKÉSCSABAI ÜZEMIGAZGATÓSÁG SZERELÉSI OSZTÁLYA értesíti a lakosságot, hogy az alábbi helye­ken épült létesítményeket feszültség alá helyezi 1972. december 8-án: Békésen az Irányi és Szív utcában épített 20 kv.os távvezetéket. 1972. december lo.én: Gyulán, Ajtósfalván épített 20 kV.oe távveze­téket. 1972. december 11.én: Kötegyán községben, az ÜJ utcában épített kis­feszültségű hálózatot, valamint a Bacsó Béla utcában épített transzformátor.állomást és hozzá csatlakozó 20 kV-os vonalat 1972. december 18-án: Mezőberényben, a belencéresi kertek mellett épített 20 kV.os távvezetéket. A létesítményeken elhelyezett tárgyak érintése életveszélyes! 220798 szín egységessé feszi a szokat­niiniiimiiiiuiiiiuiiimiiiiiiiiMiiiiiiHiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiin,,,,, KLUBAVATÁS 2228 1972. DECEMBER 7.

Next

/
Thumbnails
Contents