Békés Megyei Népújság, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-07 / 288. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1972. DECEMBER 7., CSÜTÖRTÖK Áfa: 80 fillér XXVII. ÉVFOLYAM, 288. SZÁM Nemcsak a munkához van joguk A nők megszokták, hogy jo­gaik mindenekelőtt a munká­ban érvényesülhetnek, úgyis mondhatnánk, hogy a még több munkában. Ez statisztikai ada­tokkal alátámasztott tény, ugyanis az 1970-es népszámlá­lás alkalmával megállapították, hogy például a húsz-huszon- négy év közötti, még nem csa­ládos nők 82 százaléka kereső Éoglalkozást folytat, de összes­ségében is 860 ezerrel több az aktív kereső nő, mint 1949-ben. Ezzel azonban — és ezt min­denki tudja —■ távolról sem, valósítottuk meg az egyenlő jo­gok elvét, sőt néhány évvel éz- előtt úgy tűnt, hogy talán le is mondtunk a megvalósításáról. Még a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának 1970-ben hozott hatá­rozata sem győzött meg mind­nyájunkat arról, hogy az évek óta megszokott rossz, nem fel­tétlenül végzetes is egyben, s az óvatosabbak — magamat is ide sorolom — úgy vélték, ko­rai még az öröm, az elvi állás- foglalás nem azonos a gyakor­lati alkalmazással. Mostanában úgy alakult, hogy lehetőségem nyílt néhány he­lyen megismerkedni a gyakor­lati alkalmazással is, s őszin­tén meglepett, mennyi lelemé­nyes, ténylegesen javító intéz­kedésnek nyithat utat a Köz­ponti Bizottság által hozott ha­tározat. Mert ami történt — és sok minden történt — a nők életének könnyítéséért, az job­bára az utóbbi két esztendőben ment végbe. Ez a felismerés nemcsak örvendetes, de aggasz­tó is, hisz’ arra következtethe­tünk belőle, hogy legtöbbször valamirevaló szociális intézke­dést a központi akaratnak kell sugallnia, különben nem jut el a megvalósulásig. Elvégre tud­tuk, tudták eddig is, hogy mi­lyen nehézségekkel küzdenek a nők a munkában és a társa­dalmi életben, s a könnyítés módjai ugyanúgy kéznél vol­tak, mint ezekben az években. Mégis, a gazdasági vezetők többnyire objektív nehézségek­re, elháríthatatlan akadályokra hivatkoztak, közben pedig szin­te uralkodóvá vált az előítélet, hogy a nő nem teljes értékű, munkaerő, ezért nem is re­mélhet férfi kollegájával azo­nos elbírálást. Kezdjük mindjárt az anyagi konzekvenciákkal járó intézke­désekkel. Eddig a többi rossz között természetesnek vettük, hogy a szülő nő jövedelme szülési szabadsága, még inkább a gyermekgondozási segélyezés ideje alatt gyakran behozhatat­lanul lemarad munkatársaié mögött. Vagyis míg a többiek bére emelkedik, az övé egy­helyben marad. Életszínvonalát tehát nemcsak -f 1 fő megjele­nése csökkenti — hisz’ a csa­ládi létszámemelkedéssel eleve mérséklődik az egy főre jutó jövedelem — hanem az árszint­emelkedést figyelembe véve, még hátrányos helyzetbe is kerül azért, mert szülésre ad­ta a fejét. Néhány gyárban ..kitalálták”, hogy ezt a hátrá­nyos helyzetet egyszerűen ki lehet küszöbölni, s a szabadsá­gáról visszatérő anya bérét au­tomatikusan 150—200 forinttal emelik. Majd’, minden üzemben van­nak a többinél rosszabbul fi­zető munkahelyek, ahol vala­milyen adminisztratív szabályo­zás következtében kevesebb az órabér, mint másutt. Az egyik ilyen műhelyben — ahol vélet­lenül majdnem kizárólag nők dolgoztak — megváltoztatták az úgynevezett besorolást, s ezzel sikerült végére járniuk egy sok­éves panasznak: valamennyi itt dolgozó órabére egy forinttal több lett. Több helyen külön megvizs­gálták á nagycsaládos, illetve a gyereküket egyedül nevelő anyák helyzetét. S miután ki­derült, hogy sokkal súlyosabb terhek nehezednek rójuk, mint a többi állampolgárra, megpró­báltak legalább könnyíteni a terheken. Minden évben rend­kívüli segélyben részesítik őket a gyerekek számától függően, kedvezményes áron és rend­szeresen biztosítanak számukra helyet a vállalati üdülőben, elsőbbséget élveznek a bölcső­dei-óvodai felvételeknél, de még az ipari tanulók felvételé­nél is. Végül, de nem utolsó­sorban, első helyen kapnak la­kásépítési kölcsönt, méghozzá kamatmentesen, a vállalat fej­lesztési alapjából. A felsoroltak nem tartalmaz­zák a törvény által előirt ked­vezményeket, amelyet minden munkahelyén kötelesek megad­ni. Éppen azokat az intézkedé­seket próbáltam összegyűjteni, amelyek egyéni leleményről ta­núskodnak, s egyben azt is mu­tatják, mennyi mindent tehet egy-egy intézmény saját hatás­körén belül az ott dolgozó asz- •szonyokért. Senki sem állítja, hogy a pél­daként említett változások hir­telen és látványos fordulatot hoznak az asszonyok sorsában, hogy egy csapásra másként érté­kelik nálunk a női munkát, s megváltozik a nők — valljuk be nem egyszer torz — önérté­kelése. Azt azonban feltétlenül bizonyítják, bizonyíthatják, hogy a jogok gyakorlására megfelelő lehetőségeket kell teremteni, sőt talán azt is. hogy még jócskán akadnak felfede­zetlen lehetőségek. Fenákel Judit A MEZŐGÉP Vállalat szocialista brigádjai a termelékenység növeléséért tette a vállalat középvezetőit a szélesebb hatáskörrel járó meg- növekedett felelősség vállalásá­ra. A vállalat vezetői remélik, hogy a novemberi művezetői értekezlethez hasonlóan a mos­tani, decemberi szocialista bri­gádvezetői értekezlet is nagyon sok hasznos tapasztalatot hoz. Ülést tartott az országgyűlés kulturális bizottsága A MEZŐGÉP Vállalat kilenc gyáregységéből 60 szocialista brigádvezető találkozik néhány nap múlva vállalata párt-, gaz­dasági és szakszervezeti vezető­ségével, hogy közösen vitassák meg az év elején kiadott azon irányelvek gyakorlati megvaló­sításának tapasztalatait, ame­lyek a szocialista versenymoz­galomra vonatkoznak. A brigádvezetők vállalati ér­tekezletén megbeszélik azt is, hogy a szocialista brigádok — hűen az MSZMP KB novembe­ri határozatához — mit tehet­nek az eddigieken túl a munka­termelékenység növeléséért. Ugyanerről tárgyaltak a vál­lalat vezetői egyébként egy hó­nappal ezelőtt a kilenc gyáregy­ség művezetőivel: főművezetői­vel és üzemvezetőivel is, mivel ők azok, akik legtöbbet tehet­nek a termelés fejlesztéséért. Ezen a gyűlésen a művezetők elmondták, hogy az egy évvel korábban kiadott vállalati belső utasítás, amely bővítette a műve­zetők jog- és hatáskörét, kiállta, illetve egy-két kiegészítés, mó­dosítás után továbbra is állja a gyakorlat próbáját. A Gép­ipari Tudományos Egyesület Békés megyei Szervezetének tanfolyama pedig — amelyet a MEZŐGÉP Vállalat 30 műveze­tője végzett el — alkalmassá A művelődésügyi ágazat jövő évi költségvetésének tervezetét vitatta meg szerdán a Parla­mentben az országgyűlés kul­turális bizottsága. A dr. Ortutay Gyula elnökletével megtartott tanácskozáson részt vett és fel­szólalt dr. Orbán László, a mű­velődésügyi miniszter első he­lyettese, dr. Garamvölgyi Ká­roly, a pénzügyminiszter első helyettese, dr. Tétényi Pád, a ' Magyar Tudományos Akadémia I - főtitkárhelyettese, Fazekas Lász­ló, a Magyar Rádió és Tv gaz- ' öasági igazgatója és dr. Haran­gozó Ede, a Magyar Testneve­lési és Sportszövetség elnökhe­lyettese. Ott volt az ülésen Danes István, a Magyar Nem­zeti Bank ügyvezető igazgatója is. Dr. Polinszky Károly, műve­lődésügyi miniszterhelyettes be­vezető szavaiban emlékeztetett a Központi Bizottságnak az ál­lami Oktatás fejlesztéséről és feladatairól hozott határozatá­ra, továbbá a KB novemberi ülésének állásfoglalására. Biz­tosítani kell az állami oktatás fejlesztéséről hozott határozat középtávon és távlati tervének tudományosan megalapozott ki­dolgozását, annak személyi és tárgyi feltételeit. Tovább kelil dolgozni az if­júságpolitikai határozat végre­hajtásán. Ennek kapcsán is erő­síteni kell azt a munkát, amely a fizikai dolgozók tehetséges gyermekeinek tanulását és to­vábbtanulását segíti, mégpedig az előkészítő tanfolyamok há­lózatának bővítésével. A kulturális bizottság meg­vitatta a költségvetés-terveze­tet. Felszólalt Dömötör János, Somogyi József, Salamon Hugő- né, Géczi János, dr. Szép Zol­tán ,Sebesi Lászlóné, dr. Szabó József, Káli Ferenc és dr. Gu­ba Sándor képviselő. A bizott­ság a tervezetet elfogadta és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. Ezután a kulturális bizottság megvitatta jövő évi munkater­vét. (MTI) Horgászcikkek gyára A Magyar Országos Horgász Szövetség Horgászcikk Készítő és Értékesítő Vállalatánál sokféle horgászkellékeket gyárta­nak. A korszerű üzemben műanyag horgászbotokat, orsókat, és sokféle apró cikket, horgot, villantót állítanak elő. (MTI fotó: Kvnkovács László felvétele — KS) December 12-én értékelik a Fogászati Hónapot Lapunkban többször adtunk hírt a Fogászati Hónap idejére meghirdetett pályázatokról, ver­senyekről, rendezvényekről. Az értékelést a Megyei Egészségne­velési Csoport és a Vöröskereszt, december 12-én délelőtt 10 óra­kor tartja Békéscsabán, az SZMT-székházban. Itt adják át a különböző versenyek győzte­seinek a jutalmakat. Az ünnepé­lyes összejövetelen dr. Gyarmati István megyei sfomatológus fő- S orvos üdvözli a résztvevőket és | ismerteti az értékelést. A kira- S katverseny győzteseinek dr. Kő- ; nig János, a MENCS vezető fő- ■ orvosa adja át a jutalmakat. m a KINEK A FELELŐTLENSÉG E? (5. oldal) • HOGYAN LESZ HATSZÄZ üj Óvodai hely OROSHÁZÁN (3. oldal) • ' KLliBAVATAS (4. oldal) • EGY MŰSOR MARGÖJÄRA (S. oldal) • SPORT (6. oldal)

Next

/
Thumbnails
Contents