Békés Megyei Népújság, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-06 / 287. szám

POLITIKAI KÖNYVNAPOK 72 A TIT legfontosabb feladata: A tudományt termelőerővé tenni Egyre gyarapodó számú szak­lexikonjaink között az Esztétikai Kislexikon 1969-es első kiadá­sának tárgyán kívül egyik leg­fontosabb sajátossága volt, hogy szócikkeiben a lehető leg­nagyobb időszerűségre igyeke­zett törekedni — a tudományos frisseségért válla'va egy-egy kérdés megválaszolásának ese­tenként előforduló elsietettségét, a tévedést is. A mostani má­sodik kiadás megőrizte a frisse­séget, ismételten vállalva — leg­többször azonban szerencsésen elkerülve — a gyors munkából eredő pontatlanságokat, nem eléggé árnyalt megfogalmazásou ivat — Ma újra egy olyan kultúr- esemény előtt állunk, mely meg­erősíteni hivatott Békés és Arad megye kapcsolatát. Ezek a ha­gyományos kulturális kapcsola­tok, a Román Szocialista Köz­társaság és a Magyar Népköz- társaság között, hozzájárulnak egymás jobb megismeréséhez és megbecsüléséhez. — Ezekkel a gondolatokkal kezdte az Arad megyei képzőművészek békés­csabai kiállításának megnyitóját Cornea Ovidiu, az Arad megyei művelődési ház igazgatója. Majd így folytatta: — A művészet mindig arra volt hivatva, hogy híd legyen a népek között egy­más megismeréséhez. Ezekkel a nemes célokkal érkeztünk az Önök szép országába, ahol min­den alkalommal meggyőződhe­tünk az elismert magyar ven­dégszeretetről. Folytatva a csere­tárlatok sorozatát, most az Arad megyei képzőművészek ez év­ben készült munkájának egy csokrát mutatjuk be Önölyiek. — A kiállított alkotások ha­zánk fontos történelmi esemé­nyének, Románia felszabadulá­sa 25. éves évfordulójának tisz­teletére készültek. A képek, szobrok, szőnyegek stílusa és kifejezési eszköze igen változa­tos. Magába foglalja e kiállítás a fiatal és az idősebb művészek alkotásait. Híven tükrözi népünk hagyományait és vágyaik Azt mondják, a festészetről, nem kell beszélni. Ez igaz, de hallgatni sem lehet róla. Min­den művészet a szavakon keresz­tül él, akkor is, amikor e sza­vakat nem mondjuk ki, csak gondoljuk, — mondta megnyi­tójában Cornea Ovidiu. Októberben az Aradi Múze­umban nyitották meg a Békés megyei képzőművészek tárlatát. Épnek viszonzásaként december A kislexikonban szerepelnek a marxizmus-—leninizmus elméle­tének összes fontos esztétikai problémái, az esztétika történe­tének jelentős irányzatai, a ma­gyar esztétikai irodalom legje­lesebb alkotásai. Néhány érde­kes címszó a több, mint hétszáz oldalas kötetből: absztrakt mű­vészet, Brecht, dramaturgia, él­mény, esztétikai élvezet, forma, hagyomány és újítás, iparművé­szet, klasszicizmus, közérthető­ség, Lenin, marxista'—leninista esztétika, művészet és társada­lom, rútság, szemiotika, tarta­lom, televízió-művészet, totalitás, zenetudomány. 3-án, vasárnap délelőtt Békés­csabán hangzott el a fenti meg­nyitó. Az aradi képzőművészek tárlatát az Arad megyei Műve­lődési és Szocialista Nevelési Bizottság, a Békés megyei Ta­nács Művelődésügyi Osztálya és a Munkácsy Mihály Múzeum rendezte. A kiállított festmények, grafi­kák, szőnyegek, szobrok rendkí­vül gazdag, változatos látványt nyújtanak. Naturális alkotások­tól az absztraktokig,— sokféle megjelenítés látható. A gondola­tok azxmban hasonlóak, olykor teljesen megegyeznek. Vala­mennyi alkotó a román nép éle­téről, a nagy szellemi és anya­Az elmúlt hét végén a Ma­gyar Tudományos Akadémia dísztermében rendezte VI. Or­szágos Küldöttgyűlését a Tu­dományos Ismeretterjesztő Társulat. A huszonnégy Békés megyei küldött között volt dr. Krupa András, a TIT Békés megyei Szervezetének titkára, akit a küldöttgyűlés tanulsá­gairól kérdeztünk. — Hogyan összegezte a kül­döttgyűlés az elmúlt időszak ismeretterjesztő munkáját? — Az elmúlt négy eszten­dőben, 1968-tól 1971-ig meny- nyiségileg és főként minősé­gileg fejlődött a társulat is­gi változásokról, az ott élő em­berek érzelmeiről szól. Romániában a nagyobb ünne­peken „Cariatide” címmel je­lenik meg egy művészeti kiad­vány, melyben rendszeresen közük a most bemutatkozó képzőművészeik legújabb alko­tásait. A kiállítás egyik legszembetű­nőbb képe Cott loan. A Nap lovai című színes linója. A tűz lángoló vöröß színeiben vágtar tó naplovak látványa lenyűgöző. A Poem című linó már népi elemekből; népviseleti motívu­mokból és történelmi emlékek­ből épült. A feleség, Cott Lia „Tisztelet” című linója az em­beri alkotást dicséri. Különös hahgulatot kelt Cupsa Nistor olaj „Tájképe” sárga és zöld színeivel, a három szál stilizált növénnyel. Ugyanígy Orvos Ti- beriu képein a lila színek és a geometriai kompozíciók szokat­lanok, de közérthetőek. A „Csa­lád” képen szembetűnik a sejt, és követhető a család kialakulá­sának folyamata. A .Pillangó" című képén felbontja a kis ro­var színeit és mozgásának pil­lanatait. Ügy tűnik, egyszerre teszi láthatóvá valamennyi pil­langó, minden életmegnyilvánu­lását. Klug Francise „Kapu” című olajképe harmóniát sugall, Győrffy Éva „Anya” című ké­pe új megfogalmazásban mu­tatja be a fáradtságában is szép és erőt sugárzó anyát. Lírai megfogalmazású Baranyai Francise „Család” című alkotá­sa. Szépek és érdekesek a bemu­tatott szőnyegek és a szobrok is. A 26 aradi alkotó gazdag gyűjteményes kiállítása jól rep­rezentálja a romániai képző­művészeti élet jelenét és ígéretes jövőjét! Réthy István meretterjesztő munkája, a ko­rábbinál sokrétűbbé, módsze­reiben változatosabbá lett. Eredményesen segítette a szo­cializmus építésének politikai, gazdasági és kulturális fela­datait, Az előző négy eszten­dő háromszázhetvenezer előa­dásával szemben 1968—71-ig valamivel több, mint négyszáz- ezer előadáson csaknem tizen- kilencmillió hallgató vett részt ismeretterjesztő előadá­sokon, kilencvenkétezeren ta­nultak nyelvet összesen négy- százhúszezer órában, hatszáz- negyvennyolcezren országjárá­son, százharmincháromezren üzemlátogatáson, ugyanennyien csillagászati bemutatón, négy- száztízennyolcezren kiállításo­kon vettek részt. A TIT-nek jelenleg több mint tizenhét­ezer tagja van. Békés megye az ezer la­kosra jutó ismeretterjesztő te­vékenység szempontjából a hatodik helyen áll az ország megyéi között. Nálunk a leg­magasabb a társulati tagok száma — jelenleg 12S2 — az 1968—71-ig terjedő időszakában negyedikek voltunk az isme­retterjesztő előadások számá­ban — 19 574 előadással —, ötödikek a hallgatók számá­ban — 896 571 hallgatóval. Csak a tizenegyedik helyen voltunk a nyelvtanfolyami órák számában — 7 528 órá­val —, s kevés volt a kiállí­tásokon — 55 066 —, ország­járásokon — 9 699 —, csilla­gászati bemutatókon — 5 071 — és üzemlátogatáson — 18 009 — résztvevők száma. A küldöttgyűlésen reális hangulat alakult ki, a járási, városi, megyei küldöttgyűlé­seken elhangzott eredmények­ről, gondokról, javaslatokról | volt szó elsősorban ezen a leg- i felsőbb fórumon is. A megyei I küldöttek közül felszólaló Elek j László, a Békés megvei Szer­vezet alelnöke például a falusi lakosság körében végzett isme­retterjesztő munka helyzeté­ről beszélt, a községi termelő üzemek nagyobb felelősségéről, segítő munkájáról és a vidé­ken élő értelmiség fokozott fe­ladatairól az ismeretteriesztés- ben. Példaként említett olyan termelőegységeket, amelyek­nek jő, az ismeretteríesztés- ben szép eredményeket hozó Ira-’t'li'i van a tÄrgn'a* ma­rási, helyi szerveivel, aktívái­val. — Milyen feladatok várnak a TIT-re a következő eszten­dőkben? — Látványos újdonságokkal nem szolgált a küldöttgyűlés. De világosabbá, határozottab- bá vált a TIT társadalmi he­lye, szerepe. Céltudatos, kor­szerű tudományos ismeretter­jesztésre van szükség, a tár­sulatnak pontosan idomulnia kell a szocializmus építésének jelenlegi és jövőbeni feladata­ihoz, tevékeny részt kell vál­lalnia a szn^'aüsta ember for­málásában. Oly módon, hogy a tudomány mindinkább vál­jék termelőerővé, hasznos is­meretté, társadalmi tudattá. Heoltkori lelet Szibériában Szibéria korai neolit korából temetkezési helyre bukkantak a Szibériai Történeti Filológiai In­tézet munkatársai. Az Alekszej Okladnyikov akadémikus által vezetett munkacsoport tetemek földi maradványait és a 2000— 2500 év előtti. Szibéria népeinek kultúrájára és napi életére jel­lemző tárgyakat hozott felszín­re. Tevékenvségünket különösen a munkások, a parasztság és az ifjúság körében kell erősítenünk. Megtartva a társadalomtudomá­nyokban elért eredményeket és fokozva a természettudomány legfontosabb, legkorszerűbb ismereteinek elterjesztését. Hangsúlyozta a küldöttgyűlés, hogy tervszerűbbé, rendszere­sebbé kell tennünk a isme­retterjesztő munkát, tovább kell erősíteni a párt-, állami és tömegszervekkel kialakult munkakapcsolatainkat, városi, járási társadalmi elnökségeink munkáját — erről egyébként elismeréssel szólt a küldött- gyűlés —, fejleszteni az isme­retterjesztés technikai eszkö­zeinek tárát, az előadókép­zést. Mindezt a társadalmi cé­lok eléréséért, tehát a szocia­lista demokráciáért, az alko­tó szocialista hazafiságért, a szocialista társadalom építése iránti felelősségtudatért és ter­mészetesen gazdasági rendsze­rünk segítéséért. Személyi kérdésekről szólva a küldöttgyűlés a TIT Országos Elnökségének tagjává válasz­totta dr. Kertész Mártont, a TIT Békés megyei Szervezete elnökét, az Országos Ellenőrző Bizottság tagjává pedig dr. Ta­kács Jánost, a Békés megyei El­lenőrző Bizottság elnökét. — Milyen terveken dolgozik jelenleg a TIT Békés megyei Szervezete? — A küldöttgyűlés szellemé­ben készül 1973-as munkater­vünk, amelyet — a megyei küldöttértekezleten elhangzott javaslatokkal együt — decem­beri elnökségi ülésünk tárgyal meg. A X. kongresszus, az MSZMP KB november 17-1 ál­lásfoglalása és az MSZMP Bé­kés megyei Bizottsága közmű­velődéspolitikai határozata ér­telmében kívánjuk javítani munkánk minőségét, fokozott erőfeszítéseket teszür.k a mun­kásság, parasztság és az ifjú­ság körében végzett ismeretter­jesztésért, erősítjük kapcsolata­inkat a tömegszervezetekkel, el­sősorban a szakszervezettel és a KISZ-szel, a helyi állami szervekkel, bővítjük technikai eszközeink tárát. A Megyei Tanács Művelődés- ügyi Osztálya anyagi lehetősé­geket biztosít arra, hogy növel­jük a természettudományi alap­ismeretek előadásainak számát a ma még ellátatlan területe­ken, a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Osztály pedig a ter­melőszövetkezetek dolgozóinak továbbképzéséhez nyújt anyagi segítséget Szarvason folyik a főiskolai hallgatók előadó­képzése, hogy az életbe ilyen jellegű ismeretekkel is felvér­tezve kerüljenek ki a fiatal ag­rárértelmiségiek — ez kapcso­lódik a küldöttgyűlés olyan döntéséhez, hogy a jövőben egyetemi és főiskolai hallga­tók is lehetnek TIT-tagok. Az eddigiekhez hasonlóan tö­rekszünk arra, hogy járási, vá­rosi elnökségeink minél jobb munkakapcsolatot alakítsanak ki — az eddiginél önállóbban, kezdeményezőbben — a külön­böző helyi szervekkel, hogy jobban a saíát feladatuknak te­kintsék az ismeretterjesztés fel­adatait, gondját. összegezve: munkánk fő cél­ja lesz, hogy Békés megyében is megvalósuljanak a küldött- gyűlés-meghatározta fontos és nagyon reális ismeretterjesztő feladatok. <d—ö) 5 MOBJSsr lua. ULvmuULR 6. A kiállításon (Fotó: Petrovszki) Híd a nemzetek között Aradi képzőművészek Békéscsabán lEsztétikai Kislexikon Cornea Ovidiu ünnepélyesen megnyitja a kiállítást.

Next

/
Thumbnails
Contents