Békés Megyei Népújság, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-06 / 287. szám
Miért hiányzik az üzletekből a konyhakész és félkész zöldségtermék? V álaszol Steigerwald György, a megyei tanács vb kereskedelmi osztályának vezetője Dolgozó asszonyainknak, lányainknak évek óta igyekszünk megkönnyíteni a második műszakot, vagyis a házimunkát. Ez a törekvés kétségtelenül eredményes, hiszen a legnehezebb házimunkák gépesítésében — ha nem is világszínvonalon, — de alaposan előreléptünk, és néhány megyében, például Haj- dú-Biharban, Csongrádban a kereskedelem már a konyhakész vagy félkész zöldségféleségek forgalmazásával is segíti a háztartási munkát, nem szólva a Budapesti ZÖLDÉRT Vállalatról, amelyik élenjárója ennek a törekvésnek, A fent leírtak jutnak az ember eszébe, ha az MSZMP Békés megyei Végrehajtó Bizottsága novemberi tájékoztatójában egyebek közt az éielmi- szereülátás helyzetéről olvas. A tájékoztató megállapítja, hogy megyénkben a zöldség- és gyü- mölcsellátás 1971-hez képest javult. A téli és tavaszi áruellátásra burgonyáiból, vöröshagymáiból és fokhagymából, vegyes zöldségből almából —, hogy csak a lényegesebbekről szóljunk — több mint 500 vagon ál rendelkezésre. Ezzel a mennyiséggel zavartalan lesz az ellátás megyénkben — állapítja meg a tájékoztató. Ugyanakkor arról is szól, hogy az előrecsomagolt konyhakész és félkész zöldség- termékek kereskedelmi forgalmazása nem kielégítő. Növelni szükséges megyénk községeiből a zöldség- és gyümölcsértékesítést. Ezeknek a gondoknak megoldására jobban figyelni kell. hiszen az asszonyok bokros teendőinek nagy segítői lehetnék. Ezért kerestük meg Steigerwald Györgyöt, a Békés megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Kereskedelmi Osztályának vezetőjét. KÉRDÉS: Milyen lehetőséget lát a konyhakész és félkész zöldségfélék kereskedelmi forgalmazásában meglevő gondok csökkentésére és végleges megoldására? VÁLASZ: A konyhakész és félkész termékek iránt mind az üzemi, mind a lakossági kereslet jelentős. Különösen nagy az érdeklődés megyénk városaiban: Békéscsabán, Gyulán, Orosházán és kisebb mértékben Szarvason. Felméréseink szerint az igények olyanok, amelyek feltétlenül gazdaságossá tennék a megyei Mezőgazdasági Termékeket Értékesítő Központ ilyen irányú termelését. Eddig azonban hiába kezdeményeztük többször is a MÉK-néQ. a tisztított burgonya és zöldségfélék gyártását. A vállalat vezetői arra hivatkoznak, hogy több éve gond náluk a munkaerő és export, valamint a megyén kívüli szállításaik az elsőrendűék. Véleményünk természetesen nem azonos a MÉK vezetőinek álláspontjával, A félkész- és konyhakész zöldség kereskedelmi forgalmazása lakossági igény, és ennek megfelelően szerepel megyénk kereskedelempolitikai irányelveiben. A dolgozó háziasszonyok munkájának megkönnyítése feltétlenül indokolja, szükségessé teszi, hogy a MÉK e fontos témát mielőbb napirendre tűzze. KÉRDÉS: Mennyit emelkedhet az előrecsomagolt konyhakész és félkész zöldségtermék kiskereskedelmi ára az ömlesztett árakhoz képest? V AI, ASZ: a Budapesti ZÖLDÉRT Vállalat, valamint más megyék kalkulációi alapján az előrecsomagolt fél- és I konyhakész zöldségfélék kiske- j res'kedékni ára az alábbiak sze- | rint alakulna: az ömlesztett, j tisztított, hámozott burgonya j kilónkénti többletköltsége 2,40 forint lenne, a tisztított egy ki- I logrammos polietilén csomago- j lásban forgalomba hozott búr- i gonyának a többletköltsége ki- ! lónként 2,80 forint, a szeletéit j fejeskáposzta egy kilogrammos polietilén csomagolásban 1,80 j forinttal kerülne többe, a sze- i letelt vöröskáposzta ugyan- j csak kilós polietilén csomago-: lásban 2,80 forinttal, a tiszti- • tott vegyes leveszöldség kilo- ) grammos csomagonként 4,70 ; forinttal kerülne többe, mint j az ömlesztett. Gyakorlatilag az is lehetsé- j ges, hogy a szeletelt fejes- és vöröskáposztát félkilogrammos, a tisztított vegyes leves- zöldséget pedig 30 dekás csomagolásban is forgalomba lehetne hozni. A nagyüzemi konyhák pedig ömlesztett állapotban vásárolhatnák meg a tisztított zöldségféléket. A felsoroltakon kívül természetesen arra is van mód, hogy más zöldségféleségek ugyanilyen formában találhatók legyenek a kiskereskedelemben, KÉRDÉS: Milyen kereskedelmi egységek bevonásával és hogyan lehetne növelni megyénk községeiben a jelenleg nem kielégítő zöldség- és gyümölcs- értékesítést? , VÁLASZ: A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályával erről a gondról már A DEMÁSZ SZERELÉSI OSZTÁLYA értesíti a lakosságot, hogy a3 alábbi helyeken épült létesítményeket 1973. december 7-én feszültség: alá helyezi Békéscsabán: a Lencsési úti Itp részére épített 20 kV-os leágazást és ao kV-os földkábel vezetéket, valamint a darab vasvázas (VHTR) transzformátor-állomást és a hozzátartozó kisfeszültségű lóg. és kábelhálózatot. Békésen: a piactéren a szennyvízátemelő részére épített kisfeszült. ségű kábelhálózatot. Koros,tárcsán: a nagymérgesi íűzfatelep részére épített kisfeszültségű hálózatain Dombegyházán: az állami gazdaság részére épített 29 kV.os gerincvezetéket az állami, gazdaságtól a Mezőhegyesi Állami Gaz. daságig 9 km.es hosszban^ A létesítményeken elhelyezett tárgyak érintése életveszélyes: 2227S0 tárgyaltunk, s ennek alapján azt mondhatjuk, hogy a zöldség- és gyümölcsértékesítés fokozására községeinkben a szövetkezeti kereskedelem lenne a legalkalmasabb. Ezen belül elsősorban a fogyasztási szövetkezetek háztáji félvásárlásaiból kell megszervezni a zöldség—gyümölcsterítést, de ez nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a termelőszövetkezetek arra a példára, amit Dévavá- nyán és Tótkomlóson már megvalósítottak, termelői nyíltárusítási üzleteket létesítsenek. Tudott dolog, hogy nem egy termelőszövetkezetünk tart fenn ilyen üzletet Budapesten, vagy más ipari centrumokban. Kétségtelen, hogy ezeken a helyeken jobban kifizetődő, ám községeink fizetésből és bérből élő lakosságának áruellátása sem kisebb rendű feladat. * * * A válaszokból egyértelműen kiderült, hogy a félkész- és konyhakész termékeik iránt mindjobban mutatkozik az igény. Az is, megállapítható, hogy a megyei tanácsi kereskedelmi osztályán vannak törekvések a gondok megoldására. Mindezek azonban kevésnek bizonyulnak, mert az illetékes vállaltat vezetői nem latnaik túl a kiscsoport-érdekeken, nem veszik eléggé figyelembe a lakossági igényeket, fontosabbnak tartják a megyén kívüli szállítást, mint azt, hogy a megye ipari centrumaiban dolgozó háziasszonyok munkáját könnyítsék. Arra viszont kaptunk választ, hogy a megyei tanács kereskedelmi osztálya és más illetékes szerzek mikorra döntik el e szolgáltatás végleges rendezését? Botyánszki János Árvízvédelmi összekötők megbeszélése Gyulán A több eves gyakorlatnak megfelelően az Idén is megtartották az árvíz- és a belvízvédelmi összekötők értekezletét Gyulán, a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóságon. November 30-án a megyei tanács, a néphadsereg, a Belügyminisztérium helyi szervei és a Volán 8-as Vállalat összekötői megismerhették a vízügyi igazgatóság 1972-ben végzett ár- és belvízvédelmi munkálatait, információt kaptak a jövő évre tervezett feladatokból. Az összekötők értekezletén megállapíthatták, hogy az 1972-re programozott védelmi feladatokat a vízügyi szolgálat jól hajtotta végre. Az ár- és a belvízvédelmi ősz- szekötők megtekintették a Fekete- és a Sebes-Körös közötti lokalizáló töltést, valamint a Sebes-Körös bal parti töltéserősítési munkákat. Ismeretes, hogy az 1970. évi eddigi legnagyobb levonuló árhullám a Fekete- és a Sebes-Körös közötti területei elöntéssel fenyegette. Már akkor különféle töltéserősítési munkálatokat folytattak a terület védelmére. Az országhatárra tartó vizek felfogására akkor jött szóba a Fekete- és a Sebes-Körös közötti lokalizáló töltés építése. A munkálatokkal az utóbbi két esztendőben igen jól előrehaladtak, így Kötegyán, Méhkerék, Mezőgyán, Geszt lakossága védelmet kapott. . Ugyanebben az időben éléggé „megrongálódott” a Sebes-Körös bal parti töltése is. A veszélyesebb szakaszokat nyomban az árvíz levonulása után helyreállították. a kevésbé veszélyeseket pedig több évre felújításra, erősítésre programozták. Ebben az esztendőben igen jelentős töltéserősítési munkálatok fejeződtek be a Sebes-Körösön s így a bal parthoz simuló települések határrészei is biztonságba kerültek. Mezőgazdasági termelőszövetkezetek vezetőinek figyelmébe! A TOT és a Központi Sajtószolgálat december 15-ig meghosszabbította a cikkpályázat határidejét A TOT és a Központi Sajtó- szolgálat december 15-ig meghosszabbította a mezőgazdasági termelőszövetkezetek vezetői részére hirdetett cikkpályázat határidejét. A pályázati felhívást iapunk 1972. október 8-i számában közöltük. Az érdeklődők a szövetkezetek területi szövetségében vagy szerkesztőségünkben tájékozódhatnak a pályázat feltételeiről. (A pályaműveket az október 8-i felhívásnak megfelelően, az abban megjelölt terjedelemben és 3 példányban kérjük lapunk, a Békés megyei Népújság Szerkesztőségéhez eljuttatni december 15-ig). 1 korszerű halgazdálkosfás újabb lehetőségei Biharugrán A Magyar Hidrológiai Társaság Békés megyei csoportja legutóbbi ülésén meghallgatta Szalay Mihálynak, a Szarvasi Haltenyésztő Kutató Intézet igazgatójának előadását „A víz- gazdálkodás problémái és a kor- j Hagymaszezon Makón Az ország legnagyobb hagyma termeszt«» közös gazdaságban, a makói Lenin Mgtsz-ben 617 hektáron termett hagyma az idén. A kedvezőtlen időjárás ellenére hektáronként 200 mázsa hagymát takarítottak be. Az értékes fűszernövényből exportra is szállítanak. Jelenleg válogatják és exportra készítik elő a makói „aranyat”. (MTI fotó: Kozál: Albert felv.—KS) szerű halgazdálkodás újabb lehetőségei Biharugrán” címmel. Dr. Kozma Lajos és dr. Márky- Zay Lajos felkért hozzászólók mellett Gyöngyösi Lázár és Bácskai József kiegészítő javaslatai is tükrözték annak szükségességét, hogy a jelenleg kialakult vízgazdálkodási helyzet gyors javításra szorul. A haláron túlról ugyanis gyakran szennyezett vizek érkeznek a Sebes-Körösön, melyek egyáltalán nem használhatók a biharugrai halastavak feltöltésére. Olyan anyagokat tartalmaznak, melyek a halállományra veszélyesek. Ezért sürgették a hidrológiai társaság szakemberei a szennyezett vizek lebocsátásénak előrejelzését s egy nemzetközi megállapodás aláírását. Addig is, amíg ebben az ügyben nem kötnek szerződést, feltétlen szükséges a Sebes-Körös vizének állandó ellenőrzése, hogy csak kiváló minőségű, szennyezéstől mentes vizet kaphasson a Bihar- ugrai Halgazdaság. Egyes tóegységek, tavak időszakos szárazon tartására, a tófenék művelésére is született ajánlás, ugyanakkor a vízfelület növelése céljából azt javasolták, hogy a tavak töltését emeljék meg. A Kürösvidéki Vízügyi Igazgatóság tanulmánytervet készített a Biharugrai Halgazdaság egészséges vízzel való ellátására. A megoldások között egy 7 millió köbméter befogadó képességű tározó építése szerepel, mellyel a leggyorsabban lehetne áthidalni, elkerülni a jelenlegi vízszennyeződéseket Távlatban‘a körösla- dányi duzzasztó megépítése és a kiskörei vízlépcső K XIV-es főcsatornáján érkező tiszai víz jelenthet végleges megoldást. Bmjmin, 1972, DECEMBER 6. 3
