Békés Megyei Népújság, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-05 / 286. szám
fiiég proletárjai, egyesüljetek! NÍPUJSAC ÁCS LAPJA \ 1972. DECEMBER 5., KEDD At»: 1,— Ft XXVII. ÉVFOLYAM, 286. SZÁM Huszonöt éve államosították a bankokat Ünnepi megemlékezés Békéscsabán Szakszervezeti nőfelelősök továbbképzése Jakab Sándor, az MSZMP EB osztályvezetője tartott előadást hétfőn A Szakszervezetek Megyei Tanácsa rendezésében Békéscsabán, az SZMT Bartók Béla úti oktatási házában ötnapos továbbképzésen vesznek részt a szakszervezeti nőfelelősök. December 4-én, hétfőn délelőtt, a tanfolyam első napján a nőfelelősökön kívül részt vettek az MSZMP járási és városi bizottságainak nőreferensei, valamint az SZMT megyei nőbizottságának tagjai. Ott volt dr. Szabó Sándor, az MSZMP megyei bizottságának titkára és Nagy István, az SZMT vezetőtitkára is. A párt nőpolitikái határozata végrehajtásának tapasztalatairól Jakab Sándor, az MSZMP KB párt- és tömegszervezeti osztályának vezetője tartott előadást. A délutáni órákban a konzultáción Jakab elvtárs kérdéseikre válaszolt. A továbbképzésen ma délelőtt a dolgozó nők munkavédelméről, a többi napokon egyéb nőpolitikái feladatokról hangzanak el előadások. Hat megye KISZ fiataljainak politikai szemináriuma Békéscsabán A bankok 25 éve történt államosítására emlékeztek tegnap Békéscsabán a megyei pénzintézetek vezetői és dolgozói. A városi tanács dísztermében rendezett ünnepségen ott volt Frank Ferenc, a párt megyei bizottságának első titkára, Csatári Béla, a megyei tanács általános elnökhelyettese, Hoffmann József, az OTP vezérigazgató-helyettese, Bordás András, a KPVDSZ elnökségének tagja, Sarkadi István, a MÉSZÖV elnökhelyettese, Krattinger Márton, az MNB Békés megyei igazgató ja, Martincsek László, az OTP Békés megyei igazgatója és Szabó András, az Állami Biztosító megyei igazgatója. A megjelenteket Rákóczi Ferenc, a KPVDSZ megyei bizottságának titkára köszöntötte, majd Kaplo-ny Mihály, az MNB Békés megyei osztályigazgatója mondott ünnepi beszédet. fáradságos munkájukért. A köszönet hangján szólunk az akkori párt-, állami és szakszervezeti szervek vezetőihez, akik segítettek bennünket a szocialista bank megteremtésében. A Magyar Kommunista Párt következetes politikájával így érkeztünk el 1947 nyarához, az akkori országgyűlési választásokhoz. Ekkor a párt már nemcsak a tömegekre gyakorolt befolyásával, hanem a parlamenti képviselők számát tekintve is az ország legerősebb pártja lett. Ebben a helyzetben csak természetes. hogy a Magyar Kommunista Párt már szeptember 10-én nyilvánosságra hozta kormányprogramját. Ebben a 3 éves terv sikeres végrehajtására és védelmében első pontként újból javasolta a bankok államosítását. Az 1947 novemberi ország- gyűlésen napirendre is került a javaslat. A vita után a „baloldal (Folytatás a 3. oldalon) A KISZ KB Agitációs és Propaganda osztálya a KISZ Békés megyei Bizottságával együtt politikai szemináriumot rendez 1972. december 13—14- én Békéscsabán az Ifjúsági és Űttörőházban. A Szovjetunió megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére sorrakerülő szemináriumon előadások hangzanak el a Szovjetunió félévszázados technikai és tudományos eredményeiről, valamint műveflődéspolitilká járói. December 13-án este szovjet- , magyar barátsági estet rendeznek, másnap, 14-én a szeminárium résztvevői Békéscsaba és Gyula város nevezetességeivel ismerkednek meg. A szemináriumon hat megye és Budapest KISZ-fiataljainak képviselői, az MSZBT Országos Elnökségének vezetői és a Magyar Szovjet Baráti Társaság Békés megyei tagcsoportjainak küldöttei vesznek részt. MA DIAKOK A MIKROFONNAL <4. oldal) PÁTOSZ NÉLKÜL (5 .oldal) TUDÓSÍTÁSOK A HÉTVÉGI SPORTESEMÉNYEKRŐL <7—8—9. oldal) Kaplony Mihály beszéde Korszerű üzem- és munkaszervezésről Buda István munkaügyi miniszterhelyettes előadása Ünnepre gyűltünk össze, hogy az országgyűlés 1947 novemberi ülésszakán alkotott XXX. te.- ről, a Magyar Nemzeti Bank létrehozásáról és a nagybankok ál’amosításának 25. évfordulójára emlékezzünk — kezdte beszédét, majd méltatta az állami bank alapításának körülményeit A Magyar Kommunista Párt az élet, az újjáépítés, a közlekedés megindítása után a stabilizációt, a 3 éves tervet, a bankok államosítását helyezte a napi politika előterébe, és igyekezett e kérdéseket a pártokkal egyeztetni, a néppel elfogadtatni. Ebben az időben a felszabadult ország már nagy eredményeket ért el a fasiszta háborús pusztítás helyreállításában, a gazdasági fejlődés megalapozásában, a társadalom demokratikus átalakításában. A Magyar Kommunista Párt következetes politikájával megvalósult már a földreform, államosították a szénbányákat és a legfontosabb nehézipari vállalatokat. Mindezt azonban csak elmondani ilyen egyszerű. A dolgok helyes megítéléséhez tudni kell: a hatalom kérdése akkor még nem dőlt el, s az országgyűlésben 9 párt képviselői ültek. És ezek között olyan ellenzéki pártok voltak, mint Barankovics, Pfeiffer, Balogh pártja, akik azon mesterkedtek, hogy a kibontakozást gátolják s hogy a bankállamosítási vaslat ne kerüljön az országgyűlés napirendjére. A modern kapitalista bank-. rendszer az ipari tőkével nálunk is összefonódott finánetőkévé. A pénzintézetek közvetve, vagy közvetlenül tulajdonukban, vagy legalábbis ellenőrzésük alatt tartották a nemzetgazdaság túlnyom mó részét. Gondoljunk csak a volt Magyar Általános Hitelbankra, vagy a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank hatalmas ipari, kereskedelmi, bányászati, mezőgazdasági, közlekedési vállalataira A legnagyobb vállalatok részvénytöbbségét a nagybankok, azok főrészvényesei tartották kezükben és ott voltak e vállalatok igazgatóságaiban, felügyelői bizottságaiban. És persze ott voltak az államhatalomban, képviselőházban, felsőházban. Nyilvánvaló, hogy a kormányok az ő érdekeiket szolgálták. A hazai és külföldi banktőke tehát sajátosan összefonódott az ipari tőkével, ami által az újjáépítés szempontjából legfontosabb vállalatok a banktőke ellenőrzése alatt álltak. Ilyen helyzetben a bankok államosítása nemcsak az egész gazdasági élet feletti áttekintést és ellenőrzést tette lehetővé, hanem a hatalom megszerzésének is része volt — mondta —, majd kiemelte a bankok ellenőrzésére delegált elvtársaknak, szakszervezeti tisztségviselőknek a "ni megyénkben végzett jó munkáját. — Sokan azok közül — folytatta — már nyugdíjasok. Engedjék meg, hogy köszönetünket, tiszteletünket fejezzük ki a bankállamosításban részt vett A szarvasi Szirén Ruházati I Ktsz fő termelési profilja a I férfiingek készítése. Ezenkí- j vül gyermekruházati cikkek előállításával is foglalkoz-! nak. A termelési érték 10 százalékát teszik ki a gyermekingek és a leányka blúzok. Á közeljövőben a ktsz egyik legnagyobb üzemrészében új szalagot állítanak be, ahol kizárólag bébiholmikat állítanak elő. A tervek szerint a gyermekruházati cikkek gyártása 1975-ben a mainak csaknem négyszerese lesz, s az össztermelés 39 százalékát teszi ki. A ktsz éves termelési I A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Békés megyei Szervezetének Elnöksége szervezésében tegnap, december 4-én, Békéscsabán, az SZMT székhazában dr. Buda István munkaügyi miniszterheértéke 60 millió forint. A negyedik ötéves terv utolsó évében eléri a 110 millió forintot. A fejlesztési programban korszerű textilipari gép>ek vásárlása szerepel, s egy új üzemrész építése is. A-gyártás során a világszínvonalnak megfelelő alapanyagokat használnak fel. Fokozatosan háttérbe szorul a hurkolt alapanyag, helyét a szövött technológiával készült alapanyagok foglalják el. Ugyancsak csökken a szintetikus anyagok aránya is, s egyre több pamutot használnak fel a gyermekruhák készítésekor. lyettes előadást tartott gazdai- sági életünk időszerű kérdéseiről. Bevezetőben elmondta, hogy 1971-ben az ország erőn felül használt fel a beruházásokra anyagi eszközöket. Szükségessé vált tehát a túlfogyasztás visz- szafogása. Az intenzív fejlődést azonban főként erőteljesebb rekonstrukcióval, a technikai fejlesztés fokozásával, az építkezési beruházások arányának a csökkentésével el lehet érni. Megállapította, hogy a munkaszervezés népgazdasági szinten elmarad a technikai fejlettségtől. A szervezettség pedig összefügg a hatékonysággal, aminek növelését a párt- és kormányhatározat nemcsak előírja, hanem a megvalósulás feltételeit is biztosítja. Ehhez a vállalatokon belüli és kívüli erőket is fel keli használni. Az anyagi ösztönzéssel kapcsolatban arról tájékoztatta a megjelenteket, hogy fő kérdésiek, ben nem lesz változás. Támogatja azonban az állam a vállalatoknak a létszámcsökkentésre, a gazdaságosabb termelés fokozására és (ha részlegesen is) a három műszak bevezetésére való törekvését. Végül ismertette az MSZMP KB állásfoglalásának azokat a pontjait, amelyek 1973. március 1-től az állami iparban és építőiparban dolgozó munkások és a művezetők bérének növelését írják elő. Megnégyszerezik a gyermekruházati cikkek gyártását a szarvasi Szirén Ktsz-ben Az ünnepség elnöksége. (Fotó: Demény)
