Békés Megyei Népújság, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-03 / 285. szám

.......................................................................................................... • H orgolt sapha és kesztyű A technika, a tudomány cso­dálatos fejlődése, a szükséges is­meretanyagok rohamos növeke­dése eredményeként ma már vi­lágjelenség az életre, a pályára felkészülés idejének meghosz- szabbodása; Ahhoz, hogy egy-egy fiatal­ból szakmunkás legyen, általá­ban 10—11 évet kell tanulnia. Ahhoz, hogy az egyetemi diplo­mát megszerezze, legalább 17 évet. E hosszú felkészülés ön­magában is indokolja, hogy a gyermek és szülő részéről kellő körültekintés előzze meg már 14 éves korban a választást. Az életre való felkészítésnek szerves része a pályaválasztásra előkészítés. Mégis a legjobb szándék mellett is előfordul, hogy a gondos szülői törekvés és pedagógiai tanács nem eredmé­nyes, gyakran azért, mert a szü­lők nem mérlegelnek fontos kö­rülményeket. Napjaink egyharmadát munkahelyünkön töltjük; Megfigyeltem, hogy mindenna­pi életünk örömeinek, bosszúsá­gainak legnagyobb része össze­függ munkánkkal, munkahe­lyünk hangulatával, elért sike­reinkkel vagy elszenvedett ku­darcainkkal. Munka után az üzemek kapuin kiáramló embe­rek rendszerint a nap eseményeit beszélik meg. A napi munka után a családban is a legfőbb téma: kivel mi történt a nap folyamán, mi volt a munkahe­lyen, mitől derűs vagy borús a szülő vagy a gyermek arca. Azt tapasztaltam, hogy az embere­ket, — még azokat is, akik eset­leg éppen ezzel kérkednek — nem „csak” a pénz érdekli, ha­nem a munkájuk és munkahelyi közösségük öröme és gondja is. Minden embert örömmel, bel­ső megelégedéssel tölt el, ki­egyensúlyozottá, megelégedetté tesz, ha munkája eredményes, és érzi, hogy jól dolgozott. Ezt azért kell figyelembe venni, mert napjaink egyharmadát munkahelyünkön töltjük el, nem mindegy tehát, hogy szívesen és jó hangulatban dolgozunk-e ott. Mi legyen, ha felnő . Gátló körülmény az ie, hogy számos családban a gyermek születése után már szövögetik a családi terveket. Mi legyen, ha felnő? Előfordul, hogy ezek a tervek időtállóak, mert a szü­lők kicsi kortól elhatározásuk szerint nevelik a választott fog­lalkozás elfogadására a gyerme­ket. Az esetek egy részében sí­kéiül is, azonban elég gyakran találkoztam olyan esetekkel, amikor a család minden igyeke­zete ellenére is a gyermek nem fogadja el a szülők választását. Leggyakoribb eset, hogy éppen a határozott érdeklődésű és te­hetséges fiatalok utasítják el a szülők által óhajtott pólyát. Csak az anyagi oldalát nézik A tanulók pólyaválasztásánál rendkívül döntő a szülők saját hivatásszeretete, mely nagyon alkalmas arra, hogy ne csak az illető pálya iránti megbecsülést, de a munka- és hivatásszerete- tet is felkeltse a gyermekekben. Azokban a családokban, ahol a gyermek csali munkahelyi bosszúságokról, kellemetlensé­gekről hall, ahol a jószemű gyermek a szülő állandó elége­detlenségét figyeli meg, sokkal nehezebben talál a saját hivatá­sára, mint többi társai. A szülők körében manapság igen sok szó esik az anyagi dol­gokról és ez meglátszik a gyer­mekek véleményén is. Nem tud­ják kellően értékelni ( főleg a fiú tanulók), hogy 24 éves koruk­ban még csak a családalapítás­nál tarthatnak. (A megkérdezett; tanulók 60 %-a úgy vélekedik, hogy 24 éves korára — termé­szetesen szülői segítséggel — berendezett lakása, illetve háza, motorkerékpárja vagy autója lesz.) Sajnos egyre gyakoribb azon szülők száma, akik gyer­mekeik foglalkozásának megvá­lasztásánál főként csak azt mér­legelik, hogy kedvező érvényesü­lési lehetőségek nyílnak az il­lető pályán és milyen esetleges külön előnyei vannak (Pl.: azért adja gyermekét lakatosnak, mert az otthon „fusizni” ig tud. Az autószerelő, fodrász, felszolgáló szakmákban busás borravalóra számítanak, stb.) E szülők gyak­ran a végzendő munkára alig gondolnak. Nem veszik komo­lyan számításba, hogy gyerme­küknek van-e kedve, tehetsége hozzá, érdekli-e az adott pálya vagy munka. Előfordult, hogy valamelyik szakközépiskolába erőfeszítéssel bekerült fiatal végül a kivált­ságosnak tartott pályán nem érvényesült és munkakörét ott­hagyta, mert ném érezte jól magát. (Pl.: Kertészeti szakkö­zépiskolát végzett szülői kérés­re két év után munkakört vál­toztatott és jelentkezett pénz­ügyi kiegészítő tagozatra.) Meg kell ismerni a választott szakmát Nagyon fontos, hogy a gyer­mekek és a szülők közötti egyet­értésben alakuljon ki a jövendő hivatás megválasztása. Legköz­vetlenebbül a szülő ismeri á gyermekét, érdeklődési körét, jellehaét, akaraterejét, kitartását. Ez a kép azonban még így nem teljes. Hiányzik belőle a tanuló iskolai munkájára és életére vo­natkozó tapasztalat. Ezt sajnos a szülők előzetesen csak ritkán igénylik. Megelégszenek csak a jelentkezőlapon feltüntetett jel­lemzéssel. A helyes pálya kivá­lasztása érdekében feltétlen ja­vaslom. hogy a szülők az osz­tályfőnökkel és a gyakorlati fog­lalkozást vezető' nevelővel ösz- szegezzéfc azt, hogy mit várnak a gyermektől adottságai és ta­nulmányi eredményei alapján. A7 összegzésnél azonban azt feltétlen figyelembe kell venni, hogy egy-egy átlagos adottsá­gokkal rendelkező fiatal nem ki­zárólag egy szakma területén, hanem sokféle foglalkozásban egyaránt jó eredménnyel fejthe­ti ki képességeit. Számos olyan példát tudnék elmondani ,hogy az iskolában közepes-lassúbb tempójú — gyermekből a munkában kiváló tulajdonságok kerültek felszín­re, s életük folyamán nemcsak hogy egyenértékű, de sokszor értékesebb alkotómunkát végez­tek, mint számos jobb tanuló osztálytársuk. (Ezt a gyakorlatot vezető tanár látja legjobban.) A helyes pályaválasztásban döntő szerepet játszik a válasz­tott pálya, szakma megismeré­se. Azt tapasztaltam, hogy a gyermekek csak a szép és jó oldalát ismerik a választott szakmának.) A megkérdezett ta­nulók 70 %-a azért választotta, mert tetszik, szép, kedveli és csak 30 %-nák van közvetlen ismerete és tapasztalata a vá­lasztott pályáról.) • Ezért feltétlen fontos, hogy amikor a fiatalokkal a romanti­kus és hősies vagy rokonszen­ves hivatásokat, foglalkozásokat ismertetjük, a szép és jó oldal mellett őszintén el kell mon­dani a nehézségeket is és a ta­nulókkal azt is meg kell értetni, hogy nemcsak mérnökökre, or­vosokra, autószerelőkre és fod­rászokra, de a népgazdaság min­den munkaposztján utánpótlás­ra is szükség van, melyet kizá­rólag az ifjúság adhat. Munkánk gyümölcse akkor érik be igazán, ha meg tudjuk értetni a gyermekeinkkel, hogy a hivatásszeretetet többek kö­zött az is jelenti, hogy annak a munkának, amit választottak, fárasztóbb, unalmasabb felada­tait is szívesen végzik. Ráta Pál tanár Békéscsaba, 6. sz. általános iskola Kb. 200 gr. fonalból 3 és 1/2-es tűvel, egyráhajtásos pálcával horgoljuk. A sapkát 72 lánc­szemmel kezdjük, körbe zár­juk. 1. sor: 3 láncszem (1 pál­ca) minden láncszembe 1 pál­cát öltünk, s végül szoros szem­mel kapcsoljuk a kezdő 3. lánc­szemhez. 2 sor: 31 láncszem (1 pálca) minden pálcára 1 egyrá­hajtásos pálca, de csak az első tagba öltve, szoros szemmel zár­Az Univerzál játékszaküzletekben most 10 százalékkal olcsóbbak a játékok! Univerzál Kiskereskedelmi Vállalat Békéscsabán, Gyulán, Orosházán, Szarvason (A kisegítő játékboltokban is.) Kedvezményes árusítás csak december 4—9-ig juk. 3. sor: 3 láncszem (1 pál­ca) minden pálcára 1 pálca, de most a hátsó tagba öltjük a pálcákat, szoros szemmel zárjuk. A 2. és 3. sorokat ismételjük míg 14 sorunk lesz. 15. sor: Minden ötödik és ha- todik pálcát egyszerre fejezzük be, marad 60 pálca. 16. sor: Nincs fogyasztás. 17. sor: Min­den 3. és 4. pálcát egyszerre fe­jezzük be, marad 45 pálca. 18. sor: Nincs fogyasztás. 19. sor: Minden 2. és 3. pálcát egyszer­re fejezzük be, marad 30 pálca. 20. sor: Nincs fogyasztás. 21. sor: Mindig két pálcát egybehorgo- lünk. 22. sor: Nincs fogyasz­tás. 23. sor: Minden pálcából kb. 1 cm-es hurkot húzunk, és összehúzva, elvarrva fejezzük be a sapkát. A kesztyűt 20 szemmel kezd­jük és a sapka mintájával hor­golunk 6. sort. A 7. sorban négy pálcára 2—2 pálcát horgolunk. A 8. sorban ezt a szaporított részt horgoljuk olyképpen, hogy 2 pálcát még beleszaporítunk és a két oldal összefogásával 2 új pálcát horgolunk, vagyis a hü­velykujjat 12 szemmel horgol­juk kézméretünknek megfele­lően. s a szemeket úgy horgol­juk össze és fejezzük be, mint a sapkánál. A kesztyű fejének folytatásánál a hüvelykujjba be­szaporított 2 pá’cából is horgo­lunk 2 pálcát. Ezzel zárjuk kör­be munkánkat és kapcsoljuk a hüvelykujjat is. A kézfej kiala­kítását méret szerint a már is­mert módon horgoljuk, s végül 12—12 pálcát összehorgolunk, vagy varrunk. Szegedyraé Recept Paradicsomos káposzta Kévés háznál szerepel az éi rendben, pedig jól elkészített ki tűnő főzelék. Tessék így meg próbálni: a megtisztított édes kápo—lát vékony szeletekre vág juk, (kony ilakészen is kaphatc és forró, sós vízben feltesszü főni. Kevés apróra vágott vő röshagvmát is adunk bele. H a káposzta puha. a szokásos mó dem berántjuk. ízesítjük kő ménymagga! és paradicsompüré vei. (40 dkg káposztához 1 do boz pürét számítunk. Felfor raljuk és sült krinolinnal, vág sült virslivel tálaljuk. Húsúk 1972. DECEMBER 3. A pályaválasztásról

Next

/
Thumbnails
Contents