Békés Megyei Népújság, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-01 / 283. szám
Megsúgom j Magának ?' -...hogy nem vagyok kibékülve a hasonlítgatásokkal. Egyes emberek sok olyan közmondást, aforizmát emlegetnek, melyeknek talaja már rég veszendőbe ment. Igaz, sokféle revíziói megéltünk már, éppen ezért sok közmondás is megérett arra, hogy anyanyelvűnk muzeális készletébe porosodjon. Némely ember pedig példázgat, példázgat, de könyörgöm — minek? Ugyan ki érti már meg értelmét annak: ne szólj szám, nem fáj fejem. Vagy: szólj igazat, betörik a fejed. Régen igy volt, de most? Az igazmondásért nincs retorzió, még a felettesek részéről sem, mert ha volna, akkor fél Magyar- ország lakossága bekötött fejjel járna az utcán. A fejbetörést inkább a közlekedési balesetek okozzák. _ Vagy milyen elvetni való és szakállas mondás már — ami régen még igaz volt — mondjuk a főnöki elismeréseknél: aki közelebb ül a tűzhöz, vagy a húsos fazékhoz... Az ilyen felhánytorgatáshoz még csak az kellene, hogy a múzeumból elő- cibáljuk a szenteket, amiért maguk felé hajlik a kezük. Persze az még él — ha elvétve is —, hogy ha valaki bírálja a felettesét, rámondják: a kákán is csomót kereső. És ha ugyanez dicséri felettesét, mindjárt pajkosan odavetik: már meg átesett a ló túlsó oldalára. S, ha téved a főnök, egyfelől magatartásba, másrészt némely intézkedésébe, vele asszociálják: négy lába van a lónak, mégis megbotlik. Az is ritka számba megy mostanság, hogy előléptetésnél mellőzik a szorgalmas ,rátermett embert, s csak külön társadalmi munkánál. veszik észre, hogy ö is köztük él, lélegzik. Akkor miért nem okosabb a múzeumba látni azt a mondást, hogy: ha ló nincs, szamár is jó! Egyszóval nincs ezeknek talaja nálunk. Az, hogy magát is a pulykaméreg majdnem elöntötte, amikor a premcsiosztás- kor keltésnek találta a Kossuth- bankót? Hát abba a lapos kis borítékba nem is fért volna, több. Istenem. — Nem lehet egyenlősdi... De ha netán vigasztalja, akkor erre is volt régen egy mondás: ajándéklónak ne nézd a fogát. No, persze ez most csak pay nasz- szol ide, ha tényleg ajándék. A premcsi viszont nem ajándék, az a jól végzett és jól értékelt munka, minden szempontot figyelembe vett, testhez szabott premizálása — ki-ki érdeme szerint. Hogy, miért mondtam el mindezt? Szerintem hebehurgya-módon használják egyesek azt a ,,Hallgatni arany” aforizmát is. Ez bénítóan is hat az olyan jól kifejlett és hasznos kritikai szellemre, ami nálunk, meghonosodott. Ha szeretnék példázgatni. azt mondanám, a nyomtató lónak ... nemhogy bekötni, de olykor befogni se lehet a száját. De inkább nem yiondok mást... —ár. Megkezdődött a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat VI. küldöttgyűlése Milyen változások lesznek 1973. január 1-ével a nyugdíjszabályokban 8. Csütörtökön a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében megkezdte háromnapos tanácskozását • a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat VI. Küldöttgyűlése. Az elmúlt négy esztendő mérlegét, a további feladatokat felmérő konferencián a megyei, városi, kerületi szervezetek 450 küldötte és számos külföldi társintézmény — köztük a szovjet, a (lengyel, a csehszlovák, az NDK-beli, a bolgár, az olasz ismeretterjesztő társulatok — képviselői vettek részt. Az ülést dr. Törő Imre akadémikus, a TIT elnökhelyettese nyitotta meg. Köszöntötte az ülés résztvevőit, a megjelent vendégeket, köztük Nagy Miklóst, az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetőjét. Szentistványi Gyulánét, a Hazafias Népfront titkárát, Kiss Károlyt, a Szak- szervezetek Országos Tanácsának alelnökét, Borbély Gábort, a KISZ Központi Bizottságának titkárát, dr. Valkó Endrét, a MTESZ főtitkárát. Bejelentette, hogy a társulat mintegy 70 tagját az Elnöki Tanács, a Művelődésügyi Minisztérium, valamint a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Elnöksége magas kitüntetésben részesítette. A Romáin Művelődésügyi és Szocialista Nevelésügyi Tanács, a Kulturális kapcsolatok Intézete és a Kiállítási Intézményeit, a magyar-román kulturális munkaterv alapján kiállítást rendeztek a budapesti Műcsarnokban. A Román Szocialisita Köztársaság világszerte ismert alkotói sajátos hangulatú, a Kárpátok íve alatt, a Duna és a Fekete-tenger övezte területen ihletett kerámiákkal, fali- szőnyegekkel, faragott szobrokkal mutatkoztak be a magyar közönségnek. A bemutatott művek a társadalom méltó változásait, a szocialista közösségiben élő ember életének szépségeit. konfliktusait hordozzák. A kiállítás széles skáláját híven tükrözik az egyszerűbb, közérthetőbb és a bonyolultabb művészeti formák, amelyek környezetünket próbálják életünkhöz alakítani. A kiállítás november 25-én nyitotta meg kapuit. December 17-én zárul. A kiállítók alkotásait tekintve nem lehet éles határvonalat húzni művészetileg .,nagy” és „kicsi” között: az itt látható műalkotások elismert iparművészek saját környezethez idomuló, saját környezetből táplálkozó termékei — a kiállító környezetének bélyegeit hordozó, a gazdasági fejlődéssel párhuzamosan alakult kompozíciók. Leghatározottabban — és nem is eredmény nélkül — a faszobrok alkotói kértek szót. Különös érdeklődést és figyelmet keltett az öregek tanácsa című monumentális faragvány (1,60x520x70 cm). Az állami díjas Vida Géza munkája a kiállítás központi helyét foglalja el, s nem ok nélkül a legtöbb látogatót vonzza és bilincseli le. A A Gyulai Kertészeti és Városgazdálkodási Vállalat megvett Ire kínál 20 000 db 14-es méretű virágcserepet Cím: Gyula, Sándorhegy 2. 366941 Dr. Ortutay Gyula akadémikus, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat elnöke megnyitójában hangsúlyozta: a küldöttgyűlés akkor ül össze, amikor éppen az elmúlt napokban vitatta meg a párt Központi Bizottságának ülése, hogyan halad a X. kongresszus elveinek megvalósítása. A szónok kiemelte, hogy a jövőben jelentős energiákat kell fordítani a társulat megfiatalítására. Jó lenne, ha az egyetemek felhívnák utolsó éves hallgatóik figyelmét erre a társadalmi nevelő, az egész ország műveltségi szintjét emelő munkára, amely egyszerre szolgálja a köz- művelődést és önmaguk tovább művelését. Dr. Ortutay Gyula kiemelte, hogy csak akkor szolgálhatja igazi feladatát az ismeretterjesztés, ha valóban a legjobb ismereteket, a leghatékonyabb, legérthetőbb módon közvetíti a munkásosztály, a parasztság számára. Ezután dr. Vonsik Gyulai, a TIT főtitkára fűzött szóbeli kiegészítést a VI. küldöttgyűlés beszámolójához. A TIT VI. küldöttgyűlésének első napja az esti órákban vitával ért véget. (MTI) tudósítók fényképezőgépei gyakran felvillannak, s igazán büszke lehet a Máramarosi Megyei Néptanács, az alkotás tulajdonosa, A nálunk is jól ismert idős művész, Szervátiusz Jenő melegséget, arányos, harmóniát sugárzó érzékenységével, alapos mesteri-művészi tudásával hat. Ovidiu Maitec nevét 1959-ben jegyezték fel az iparművészet- kedvelők; ekkor volt első budapesti kiállítása. A külföldön is jelentős elismerésnek örvendő Maitec-anyagot, mozgást tisztelő szobrokkal jelentkezett. Különös figyelmet érdemel szuggesz- tíve ható, asszociációra késztető Hódolat című kompozíciója. Romániában a szőnyegművészet valóságos reneszánszát éli. Az ország határain belül és a határokon túl is számos kiállítás megrendezésére került és kerül sor, többek között a Szovjetunióban, az USA-ban, Lengyel- országban, Mexikóban és nálunk, Magyarországon is. A kerámia önálló művészetté vált. A művek figyelmet érdemlő erénye, hogy „nem a használatra, hanem elmélkedésre szólítanak fel, a tárgy és rendeltetése közé parancsolóan az esztétikum helyezkedik.” Érdemes megemlíteni Alexie Lazar Florian, Viktor Crístea, Radu Ta- nasescu és Mateescu Patriciu nevét; formáik értelmes-egyszerűen alkalmazkodnak az anyaghoz. A. rokonszenves művészek most fővárosunkban jelentek meg, ahogy azt már a világ any- nyi országában megtették, hogy megüzenjék a román emberek szolidaritását és elvigyék hazájukba népünk barátságát. Zana Zoltán AZ ÖSZTÖNZŐ NYUGDÍJPÓTLÉKRÓL Megemlítjük, hogy a jelenlegi szabályok szerint az öregségi nyugdíj összegét akkor is módosítják, ha a nyugdíjas nyugdíjának megállapítása után ösztönző nyugdíjpótlékra szerzett jogot. Az ösztönző nyugdíjpótlékra vonatkozó szabályokat az 1973. január 1-én hatályba lépő új rendelkezések nem módosítják. Ennek megfelelően a termelőszövetkezeti öregségi nyugdíjas ösztönző nyugdíjpótlékot csak akkor kaphat, ha munka- viszonyba lép és munkaviszonya alatt öregségi nyugdíja folyósításának a szüneteltetését kéri. Ebben az esetben is munkaviszonyának csak arra a tartamára illeti meg ösztönző nyugdíjpótlék, mely alatt munkaideje a munkakörére előírt teljes munkaidőt elérte, és munkabért kapott. Nem illeti meg azonban a nyugdíjast ösztönző nyugdíj- pótlék arra az időre, amely alatt termelőszövetkezetnél vagy szak- szövetkezetnél állott munkaviszonyban. A KÄRTALAN1TÄSI SEGÉLY ÖSSZEGE A kártalanítási segély havi összege a nyugdíjosztály szerint figyelembe vehető havi jövedelem 65 százaléka. Ezzel szemben a munkaviszonyban álló dolgozók a baleseti kártalanítási segélynek megfelelő táppénzt a megelőző folyamatos munkaviszonyuk tartalmától függően 65, vagy 75 százalékos mértékben kapják. AZ ŰJ RENDELKEZÉSEK SZERINT az a termelőszövetkezeti tag, aki két év óta tagja a termelőszövetkezetnek, a kártalanítási segélyét — ugyanúgy, mint a munkaviszonyban álló dolgozó a táppénzt — az irányadó jövedelem 75 százalékának megfe’elő mértékben kapja. Az irányadó jövedelem arra a nyugdíjosztályra meghatározott jövedelem, amely a termelőszövetkezeti tag a baleset (foglalkozási betegség) bekövetkezésekor tartozott, öregségi vagy rokkantsági nyugdíjasként elszenvedett üzemi baleset esetén a baleset (foglalkozási betegség) bekövetkezését megelőző egy éven belül a termelőszövetkezetben személyesen végzett munka után kapott részesedés havi átlaga, de legalább havi 900 forint öregségi vagy munkaképtelenségi járadékosként elszenvedett üzemi baleset esetén pedig egységesen havi 900 forint az irányadó jövedelem. ÖREGSÉGI, MUNKAKÉPTELENSÉGI ÉS ÖZVEGYI JÁRADÉKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK Az öregségi, a munkaképtelenségi és az özvegyi járadék tulajdonképpen szociális jellegű juttatás. Bevezetésére a termelőszövetkezetek megalakuláskor, illetve újjászervezésekor azért került sor, mert a mezőgazda- sági dolgozók szinte kivétel nélkül beléptek a termelőszövetkezetbe, köztük olyanok is, akik e'őrehaladott koruk, vagy munkaképtelenségük miatt dolgozni már nem tudtak, és hogy ne maradjanak teljesen jövedelem nélkül, a kormányzat biztosítani igyekezett megélhetésükre némi létalapot teremteni. A járadék megállapításának felételei igen szigorúak voltak, különösen arra vonatkozólag, hogy milyen jövedelemhatár alatt kaphat a termo’ őszövetkezti - tag járadékot. Csak az a termelőszövetkezeti tag kaphatott járadékot, akinek jövedelme a járadék ősz- szegét sem érte el. Maga a járadék összege is nagyon alacsony volt. A tehetősebb termelőszövetkezetek igyekeztek a szociális alapjuk terhére megoldani az idős munkaképtelen termelőszövetkezeti tagok fokozottabb támogatását és a járadékot ki- sebb-nagyobb összegekkel kiegészítették, de a közepes és gyengébb gazdasági eredményeket elérő tsz-ek erre nem tudtak lehetőséget biztosítani. A kormány a járadékosok helyzetének javítása érdekében a népgazdaság anyagi lehetőségéhez képest igen jelentős intézkedéseket tett 1973. január 1-én hatályba lépő új rendelkezések a járadékok összegét — a már megállapított járadékok vonata kozásában is — jelentős mértékben emelik. A járadék jogou sultságának a feltételeit is lényegesen enyhíti az új szabály. A JÁRADÉKOK ÖSSZEGE A RÉGI ÉS AZ ÜJ RENDELKEZÉSEK SZERINT Az öregségi és a munkaképtelenségi járadék összege 1972- ben havi 312,— Ft, az özvegyi járadék összege havi 250,— Ft. 1973. január 1-től, illetőleg 1973-ban az új szabályok szerint az öregségi és a munkaképtelenségi járadékosok havi 418,— Ft, az özvegyi járadékosok pedig havi 315,— Ft összegű járadékot kapnak, függetlenül attól, hogy a járadékot 1973. előtt vagy 1973- ban állapították meg. A járadékok összege 1974-től naptári évenként 2—2 százalékkal emelkedik. AZ ÖREGSÉGI ÉS A MUNKAKÉPTELENSÉGI JÁRADÉKRA JOGOSULTSÁG FELTÉTELEI öregségi, illetőleg munkaképtelenségi járadékot az a termelőszövetkezeti tag kaphat, aki — legalább 3 év óta megszakítás nélkül tagja a termelőszövetkezetnek, — a 70. (nő a 65.) életévét betöltötte (öregségi járadék) vagy — teljesen munkaképtelen, vagyis L, vagy II. csoportba tartozó rokkant (munkaképtelenségi járadék), — és számottevő jövedelme (nyugellátása, keresete) sem a termelőszövetkezeti tagnak, sem házastársának nincsen. A szakszövetkezeti tag járadékra jogosultsága fa'tételei szigorúbbak, mert a jogosultság általában öt évi olyan szakszövetkezeti tagság fennállásától függ, amelyre a szakszövetkezeti tag nyugdíj járulékot fizetett. Kivételesen három évi szakszövetkezeti tagság és nyugdíjjárulék fizetése alapján öregségi, illetőleg munkaképtelenségi járadékot kaphat az a szakszövetkezeti tag aki — 1971. január l_e előtt ösz- szes földjét közös haszná'atba adta és saját használatában a háztáji mértékét meghaladó földje nincsen, vagy — legalább 3 nyugdíjévét szerzett Ez év végéig érvényes szabályok szerint nem kaphat járadékot az, akinek, vagy a vele együtt élő házatársának havi 260,— Ft-ot meghaladó jövedelme (keresete, nyugellátása) van. A termelőszövetkezettől kapott juttatásokat ebbe nem lehet beszámítani. (Folytatjuk) Szerzők: Dr. Nagy József, Dr. Molnár József, Kovács Kálmán Új szolgáltatás a szőnyegtisztít 11—747-es telefonsz ámon bejelentett időpontban HÁZTÓL HÁZIG szállítja tisztítandó szőnyegét a Patyolat Vállalat 229716 Román iparművészeti kiállítás
